Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-07 / 5. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 7., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Városavató ünnepi tanácsülések MÓR VÁROS Losonczi Pál, az'Elnöki Tanács elnöke átnyújtja a várossá avatásról szóló oklevelet Káldi Béla városi tanácselnöknek (Teiefotú) Megkezdődtek a városavató ünnepi tanácsülések; pénteken Móron, Sümegen és Zalaszentgróton vehették át a település várossá nyilvánításáról szóló oklevelet. A három helység az Elnöki Tanács rendelete alapján viselheti január elsejétől a magasabb közigazgatási címet. Fejér megye harmadik, legifjabb városa, Mór tanácsülésén részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A szőlőkultúrájáról, s az utóbbi években iparáról is híres település fejlődését* Káldi Béla, városi tanácselnök idézte fel. Ezután Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a városi rang több évtizedes anyagi és szellemi erőfeszítés, áldozatos munka eredménye. A móriak két év alatt 24 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, egészséges lokálpatriotizmusuk és a településhez kötődésük bizonyítékaként. Mór nem előleget kapott, hanem az Elnöki Tanács elismeri és nyugtázza azt a fáradozást. ■ amit a városépítő munkában elért és bizonyított — mondotta Losonczi Pál, majd átadta Káldi Bélának a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet. A várossá nyilvánítás alkalmából a település közelmúltban felújított művelődési központjában megnyitották a Móron élő és alkotó képzőművészek kiállítását. Sümegen, a Kisfaludy Művelődési Házban tartották az ünnepi nyilvános ' tanácsülést. A városi rang értékéről, a múlt hagyományainak megbecsüléséről, az alkotásban és a közösségi életben való megújulási készségről beszélt ünnepi köszöntőjében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese. A városi cím elnyerésében a nagyközség lakosai szereztek alapvető érdemeket — mondotta, hozzátéve: ez a rang arra kötelezi a sümegieket, hogy a település sajátos kultúrájának megőrzésére törekedjenek, előbbre lépjenek a közösségi és termelőmunkában. A városnak nagy szerepe van a környező települések életében is. Befejezésül Sarlós István átadta a városi címről szóló oklevelet Nagy Istvánnak, a városi tanács elnökének. Zala megye ötödik városának avatóünnepségén részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki meleg szavakkal köszöntötte az ifjú város lakosságát. A várossá nyilvánításról szóló oklevelet Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter adta át Ács László tanácselnöknek. Ünnepi beszédében kiemelte: a település városi címe kötelezettséggel is jár, feladata ezentúl, hogy segítse a környezetében levő huszonkét község fejlődését, ellátását. Az ünnepi tanácsülésen részt vevő Németh Károly Zalaszentgrót főterén emlékfát ültetett. Majd meglátogatta a termékeinek jelentős részét exportáló, Rekord- Ruházati Szövetkezetét. A megye gazdasági és politikai helyzetéről Zalaegerszegen folytatott eszmecserét a megyei vezetőkkel. Felkereste a megyeszékhely két rangos közművelődési intézményét, a Hevesi Sándor Színházat és a hangversenytermet. Gyógyító-megelőző intézményrendszer Ez év elejétől a nagyközségi tanácsok létesíthetnek, illetve fenntarthatnak gyermekorvosi szolgálatot és rendelőintézetet is. A tanácsi egészségügyi és szociális intézmények létesítésére, megszüntetésére és tevékenységi körének megváltoztatására vonatkozó új jogszabály — a Minisztertanács január 1-től hatályos határozata — erre is feljogosítja a nagyközségi tanácsokat. Ez ideig csak a városi és a megyei tanácsok tehették — a mostani határozat szerint a községi tanácsok is létrehozhatnak körzeti orvosi szolgálatot, üzemi körzeti orvosi szolgálatot. községi egészségügyi központot, üzemegészségügyi szakrendelőt, rendelőintézetet. bölcsődét, öregek napközi otthonát, szociális foglalkoztatót, vagyis az alapellátáshoz szükséges intézményeket. Ezeket az intézkedéseket a községi tanácsok szervezeti megerősödése, a járási hivatalok megszüntetése, a vidéken kialakuló egészségügyiszociális intézmények nagy száma indokolja. Immár adottak a feltételek ahhoz is. hogy a nagyközségi tanácsok a körzeti orvosi szolgálat, a szakrendelő, valamint a lakosság alapellátását végző más szolgálat integrálása révén egységes gyógyító-megelőző intézményt hozzanak létre. 0 Tóth Ferenc festőművész kiállítása a szeghalmi múzeumban F*otó: Fazekas László Múzeummá minősítenék a szeghalmi helytörténeti gyűjteményt Évtizedekkel ezelőtt kezdték meg a gyűjtőmunkát Szeghalmon, hogy idővel bemutathassák a település és környékének történetét, néprajzát. Nem kis küzdelmek árán jött létre a helytörténeti gyűjtemény, melyet — színvonalára és szervezettségére való tekintettel — tegnap délután múzeummá minősítettek. Kozák Sándor, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Villan- gó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályának vezetője adta át a városi tanács elnökének a működési engedélyt. A jelentős esemény második részében Kozák Sándor nyitotta meg Tóth Ferenc szeghalmi születésű festőművész huszonkét képből álló ..Portrék a Sárrétről” című kiállítását, végezetül Miklya Jenő múzeumigazgató mondott köszönetét mindazoknak, akik a szeghalmi múzeum ügyét a szívükön viselték. segítették terveik megvalósulását. (s—n) Az aluminiumipar már túljutott a mélyponton A kohászat 1984. évi terve Magyarországon évente mintegy 1500 tonna horganyhulládék keletkezik, feldolgozása eddig nem volt megoldva. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalat központi telepén nemrég létrehozott horganyvisszanyerő üzem —olvasztó, pihentető és tömböntő — képes a teljes hulladék- mennyiség feldolgozására. Az újra felhasználhatóvá tett anyaggal a kohászati vállalatok horganyzó üzemei jelentős importot tudnak megtakarítani (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) A kohászat termelése ösz- szességében az idén — a terv szerint — a tavalyihoz hasonlóan alakul. A szinten- tartás ebben az ágazatban ezúttal figyelemreméltó teljesítménynek ígérkezik, mivel a kohászatban évek óta tartó recesszió még mindig nem enyhült. Elsősorban a vasipari termékek iránt mérsékelt a kereslet, s az árak is igen alacsonyak a külföldi piacokon. Az alumínium- kohászatban viszont már megkezdődött a fellendülés, ami a hazai vállalatok termelésében és értékesítési munkájában is érződik. A kohászatban az idén is változatlan követelmény az anyaggal és energiával való takarékoskodás, s a termék- választék bővítése főként a jobban feldolgozott, ötvözött, értékesebb hengerelt termékekből, ami egyúttal a minőség javítását is jelenti. Az Ipari Minisztérium ágazati irányelvei szerint a vas- kohászati vállalatoknak kapacitásaik kihasználásával törekedniük kell a feldolgozóipar igényeinek minél teljesebb körű kielégítésére. Ezt a nyersvastermelés 2,1 millióról 2,2 millió tonnára, az aéélgyártás 3,7 millióról 3,8 millió tonnára való növelésével érhetik el. Az idén 2,9 millió tonna hengerelt árut állítanak elő a kohászati üzemek, valamivel többet, mint tavaly. A gépipar igényli is a jobb minőségű alapanyagokat. A keresletet a hazai kohászat csak akkor elégítheti ki, ha az eddigieknél jórval nagyobb arányban termel nagy szilárdságú, mikroötvözött és hidegen jól alakítható acélokat, továbbá alacsony széntartalmú, mélyen húzott lemezeket, és jól hegeszthető betonacélt. A nyersvasgyártáshoz szükséges úgynevezett zsugorítmányok- ból is ki kell elégíteni az igényeket, ami nem kis feladat, már csak azért sem, mert a Borsodi Ércelőkészítő Műben technológiai rekonstrukció valósul meg az idén. Az acélművek betétellátását is biztosítani kell, mégpedig a hulladék fokozott hasznosításával. A hulladék válogatására és nagyobb arányú feldolgozására főleg a modern konverter- üzemekben és az elektroke- mencékkel felszerelt gyárakban van lehetőség. Az egész évi folyamatos, zökkenőmentes termelés érdekében a kohászvállalatok a jövőben ösz- szehangolják a nagyjavítások menetrendjét, és gyorsítják a kohóátépítéseket, hogy minél kisebb legyen a termeléskiesés. A vaskohászatnak maradéktalanul eleget kell tennie szocialista exportkötelezettségeinek. Célszerűnek látszik a termékcsere bővítése, különösen egyes, nehezen és drágán beszerezhető cikkek körében. Az utóbbi időben például a jó minőségű magyar hengereltáruért a gépiparban hiányzó csavarokat szerzett be külkereskedelmünk a szocialista partnerektől. * Az ágazat konvertibilis elszámolású kivitelében mintegy 5 százalékkal nagyobb árbevételt kell elérniük a vállalatoknak, amire a termelési struktúra változtatásával és jobb ármunkával reális kilátás van. Az alumíniumkohászatban a félgyártmányok termelése 1984-ben 8 százalékkal nő majd, ezen belül 10 százalékkal a hengerelt és ötvözött termékeké, például a rúd- és lemezáruké, az elo- xálható gyártmányoké. Ezzel a nagyobb ütemű termelésnövekedéssel már figyelembe veszik a piac élénkü- Nését. Az alumíniumiparban több vállalatnál, így az ajkai és az Almásfüzitői Timföldgyárban, valamint a Székesfehérvári Könnyűfémműben energiatakarékos technológiákat vezetnek be. Nagy teljesítményű hőhasznosító kazánokat helyeznek üzembe. Tovább korszerűsítik a timföldgyári gépsorokat úgy, hogy azokon minél több hulladékanyagot dolgozhassanak fel. A hazai színesfémkohászat termelése döntően a belföldi igények kielégítését szolgálja 1984-ben is. Ugyanakkor a réz-félgyártmányok előállításának az átlagosnál nagyobb ütemű, 3,2 százalékos bővítése hozzájárulhat a konvertibilis export fokozásához.
