Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-05 / 3. szám
1984. január 5., csütörtök Becsalogatni az embereket a művelődési házba A megszállott emberekre mindig tisztelettel néztem, különösen azokra, akik — szükebb, vagy tágabb értelemben vett— közösségüket szolgálják az átlagosnál nagyobb odaadással. A nagyobb odaadás, lelkesedés természetesen az átlagosnál nagyobb energiát vesz igénybe. A tenniakarás, a türelmetlenség, az előrelépni vágyás törvényszerűen halmozza a konfliktusokat, a ki- sebb-nagyobb súrlódások elkerülhetetlenné válnak. Egyszóval: nem egyértelműen szerencsés tulajdonság a megszállottság. Amikor nemrégiben ösz- szefutottunk «■ Árgyelán Györggyel, a kétegyházi művelődési ház igazgatójával, elmondta, hogy megint történt náluk egy, s más, és talán írni is érdemes lenne róla. Az előcsarnokba belépve szembeötlik a változás. Az átalakítás — pontosabban amit napjainkig már elvégeztek a munkából — mintha növelte volna a belső tér nagyságát. Pedig nagyobb lett a büfé, könyvbutik sem volt korábban, és a fodrászműhely is helyet foglal el. Amikor az igazgató beszélni kezd gondjairól, feszültséggel telik meg a szoba. Noha egyetlen momentum sem utal arra. hogy ideges lenne. — Eddig úgy tudtam, hogy a kulturális intézmériyeknek az a dolga, hogy a kultúrával foglalkozzanak. A kétegyházi művelődési ház arról ismert, hogy becsülettel teljesíti feladatát. A jól dolgozó szakkörök, kiscsoportok, vagy klubok közül csak részrehajlással mutathatnánk rá valamelyikre, hogy ez a legjobb. Most mégis fodrász- műhelyt nyitottak . . . — Ez első ránézésre valóban furcsának tűnhet. Kifejezetten szolgáltatás jellegű tevékenységet próbálunk meghonosítani. De jobban belegondolva kiderül, egyszerűen arról van szó, hogy az előrelépéshez • az eddigi eszközök kevésnek bizonyultak. Valami újra volt szükség. — Egy kis jóindulattal ráfoghatjuk a fodrászüzletre, hogy bizonyos értelemben befolyásolja az esztétikai ízlést, de bajban vagyunk a kulturális célszerűséggel, amikor arról beszél, hogy a büfé forgalmának növelése ezentúl elsődleges feladat. — Kezdjük az elején. Az Országos Közművelődési Tanács 400 ezer forintot adott az úgynevezett Nyitott ház kísérletre. A kísérletnek az a lényege, hogy a község lakóinak olyan helyet biztosítsunk. ahová bármikor bejöhetnek, ha van egy-egy szabad órájuk. Arra gondoltunk, itt van az előcsarnok, ami gyakorlatilag kihasználatlan. Miért ne lehetne úgy átalakítani. hogy azok az emberek is beférjenek. akik ez idáig nem jártak be a művelődési házba. A látogatóink zöme fiatal, vagy nyugdíjas. Elsősorban a középkorosztályt szeretnénk így magunkhoz kötni. — Mi változik attól, ha valaki bejön, leül a fodrászszékbe és utána hazamegy? — Ettől még nem változna, de a körülmények alakításával ez a momentum eredményesen kihasználható. Az üzletet szándékosan építettük olyan kicsire, hogy csak egy-két kuncsaft férjen be. Akik várakoznak, azokat az előtérben kialakított szabadidő-klub várja. Újságot, folyóiratot olvashatnak, megihatnak egy kávét, teát, vagy üdítőt, vásárolhatnak a könyvbutikban, vagy a zsibongóban, különböző, a felnőtteket is lekötő játékokkal foglalatoskodhatnak. De az is elképzelhető, hogy amíg az egyik hölgy a fodrásznál van, addig a férje a jól felszerelt barkács- műhelyt keresi fel, a gyerekük pedig játszik. Eljöhet tehát az egész család együtt úgy, hogy egyiküknek sem jelent ez ..üresjáratot”. — Még mindig nem kaptunk választ a büfére. — Nemrégiben látott napvilágot egy rendelet, melynek értelmében a művelődési házak ezentúl üzemeltethetnek szolgáltató egységeket. büféket, az ebből eredő bevételeket pedig a művelődésre fordíthatják. Ezt a lehetőséget szeretnénk kihasználni. Pillanatnyilag a büfé és a fodrászüzlet csak bérleti díjat fizet, ami lényegesen kevesebb, mintha saját magunk üzemeltetnénk, és a haszon fölött is mi rendelkeznénk. S az igazgató már sorolja is. hogy mi mindent kell elintézni, kivel kell tárgyalni ahhoz, hogy élni tudjanak a rendelet adta lehetőséggel. Majd azokat a további terveket említi, amik az eddiginél több embert csalogatnak majd be a művelődési házba. A példa kedvéért: tervezik egy információs tábla felállítását, ahol a lakosságot leginkább érintő hírek szerepelnek. Sokszorosított tanácsi anyagok, utazási irodák tájékoztatói, bútorlakberendezési katalógusok stb. Még csak a kezdeményezés elején tartanak, még- sincs kétségem afelől, hogy amit elkezdtek, amit el akarnak érni, azt a lehetőségekhez igazodva valóra is váltják. Ezt a korainak tűnő optimizmust szeretném egy rövid történettel alátámasztani. Amikor az előcsarnokban elbúcsúztunk, egy 30 év körüli hölgy jött a fodrászhoz, csodálkozva körülnézett, és azt mondta: mennyi minden megváltozott itt. amióta nem jártam erre! Nem is gondoltam, hogy ez a művelődési ház így ki- kupálódott... Az elképzelés ezek szerint nem is olyan rossz. Be kell csalogatni az embereket, és olyan dolgokkal lekötni a figyelmüket, amelyek nem haszontalanok. És ha valaki már bent van a házban, akkor az már fél győzelem. Lovász Sándor Takács Győző és Jelinek Lajos kiállítása Jó érzés bemenni Békéscsabán a Kner Nyomda kultúrtermébe, ahol Takács Győző keramikus és Jelinek Lajos grafikus kiállítása fogadja a látogatót. Különböző kifejezési formák, más mondanivalók találkoznak, mégis egységes ívelése, ritmusa, közös szemlélete van a tárlatnak. Elférő művészi alkat, másfajta életvitel termékei az alkotások. Takács Győző az örökké sistergő, soha meg nem nyugvó, mindig az élet sűrűjében tevékenykedő emberek fajtájából való. Olyan szerzet, aki legszívesebben az egész világmindenséget szeretné megmintázni munkái által, s ha a valóság egy szépen „átírt” szeletét, egy vibráló madáralakot, termékenységtől kecses nőt, groteszk figurát sikerül formába önteni, joggal érezheti: nem dolgozott hiába. A szolnoki gyermekvárosba készülő 24 négyzetméteres domborművének gondolatát tálakba, gömbívekbe is átfogalmazta, és Triptichon címmel állítja most ki. Visszavisszatérő témája a madáralak, s egy izgalmas vállalkozásba is kezd: Kantáta címmel a zenét próbálja kifejezni tálakba égetett vonalakkal. Fazekaskorongján készült figurái humort, emberséget sugallnak, s a gyakori fehér színek jelzik, hogy hisz a tisztaság, a jóság erejében. Jelinek Lajos a ritkán ..megszólaló” művészek közé tartozik. Jó öt évvel ezelőtt éppen a Kner Nyomdában láthattuk olajképeit, s azóta jószerével nem is szerepelt a nyilvánosság előtt. Igaz, a kiállítás katalógusának tanúsága szerint a korábbi időkben Gyométól. Brüsszelig, Zalaegerszegtől Moszkváig egyéni és kollektív tárlatokon eddig huszonnégyszer szerepelt. A mostani a huszonötödik. Antológiákból ismert versillusztrációi mellett ezen a kiállításon is nagy sikert aratnak az Takács Győző: Triptichon Fotó: Gál Edit Jelinek Lajos: Manók Anatole France meséihez készített grafikai remekei, amelyek már minikönyvben is megjelentek. Groteszk, ironikus szemléletmódja kap teret az Alvilági táncosok, a Halálugrás, a Manók és a Vágy című lapokon. A természet féltése, szépségeinek bemutatása külön sorozatot kapott a kiállításon. A Kner Nyomdában történt közös bemutatkozás után Takács Győző és Jelinek Lajos művei Mezőbe- rényben, Battonyán és fővárosi kiállítótermekben lesznek láthatók a közeli hónapokban. A. T. HANGSZÓRÓ BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! S akik kívánták ez év szilveszter estéjén is a rádióban: a Rádió Kabarészínháza színeiben évek óta kitűnően szórakoztató Marton Frigyes és csapata. Akik nem ígértek sosem felhőtlen vidámságot. Ars poeticájukhoz híven — Érted humorizálok, nem ellened — most is társadalmunk gondjait, ellentmondásos jelenségeit, a közéletünket bosszantó hibákat pellengérezték ki. S valami csoda folytán éppen ezek a komoly dolgok azok, amelyeken a legszívbőljövőbben tudunk nevetni. Mert értünk van. rólunk szól, mi is csípünk és csipetünk. Kezdjük mindjárt az alig kétórás műsor egyik kiemelkedő darabjával, amely egy egyszerű kérdéssel indult: Hogy vagy? Horváth Tivadar az idősebb, sok mindent megért nemzedék közérzetét megfogalmazva jutott el az „ahhoz képest jól" kezdéstől, a „köszönöm jól” válaszig. De mennyi minden volt közben! Háború, megfélemlítettség. háttérbe szorítás, sok-sok kellemetlenség, fenyegetettség, s mégis — mindezt nagyon is komolyan — bizakodón, a sose legyen rosszabb kívánságával mondta ki. Ez a bizakodó, optimista hangulat kísérte végig az államférfiakat, neves személyiségeket sem kímélő műsort. A személyiségeket, a döntéseket, az üres pénztárcát, az ország- gyűlést, a kis és nagy állampolgárokat, a butaságainkat és viselkedési zavarainkat egyaránt szellemesen kifigurázó műsor. A hangsúly a szellemességen van. Hiszen sértegetés, vádaskodás. közönséges hang nélkül lehet csak igazán jó kabarét, mulatságot csinálni. Ez a szilveszteri műsor íróinak, szereplőinek most nagyon jól sikerült, összefogott, feszesen szerkesztett két órájuk igazi szellemi felüdülést jelentett. Gondoljunk csak Farkasházi Mit is ír ..., vagy Moldova Mai történetére, aztán Sinkó Péter kitűnő, háromtételes Veszett aprókéira, avagy Verebes Varia-dalára és még szerencsére sorolhatnám. A politikai kabaré egy-egy kitűnő terméke mindegyik. Jók voltak a váltások. A „komoly” humort mindig köny- nyed, játékosabb percek oldották. Koós János — Szilágyi György által írt — Csujogatója, vagy a történelmi dicsőség fonákjára alapozott Nádas—Markos kettős, vagy Sass József Bohócszáma. No. mindez azért nem jelenti azt, hogy nem lettek volna a műsorban jók és kevésbé azok. De az egyébként témájában már lerágott csontnak számító Kaktus úrban is volt néhány igen kitűnő fordulat, bemondás. No, és maguk az előadók; Sinkovits és Kern ennél lényegesen savanyúbb szöveget is el tudtak volna adni. A Rádió Kabarészínháza — a népgazdasági szempontból túlzottan sikeresnek aligha minősíthető — 1983-as évet bizakodó hangulatban zárta. Bár olyan jól sikerülne ez az új, 1984-es esztendő, ahogyan újévi jókívánságuk 120 perce! Aligha pihenték ki a szilveszteri fáradalmakat a SZOVJETUNIÓ FEKETE-TENGERI TURISTAÜTJAIN járó fiatalok, kedd délután mégis irigylésre méltó szellemi frisseséggel állták a sarat a Magyar Rádió és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság által 1975-ben útjára indított földrajzi vetélkedő ez évi döntőjében. Meglepően nagy lexikális tudással, tájékozottsággal járták be a Fekete-tenger tájait. S dehogy csak földrajzi ismereteket kért számon a szigorú zsűri! ismerni kellett a városokhoz fűződő irodalmi, történelmi jelességeket, az éghajlat gyógyító hatását, a legendákat. Segítségükkel magam is újra felidézhettem e tájak varázsát. A vetélkedőt Petress István a tőle megszokott fegyelmezettséggel, pontossággal, nyelvi tisztasággal vezette. Nem tudom, miért nevezik éppen földrajzinak ezt a vetélkedőt, de egy biztos; valahogy így kellene, ilyen sokrétűen, az összefüggésekre ügyelve megszervezni, tartalmilag átdolgozni a Ki tud többet a Szovjetunióról? vetélkedősorozatot. így több értelme lenne, s érzelmileg is hatásosabb. Az Ifjúsági Rádió ezúttal jól végezte dolgát. MIT ÉRNEK AZ AMATÖRÖK? — tette fel a kérdést Varsányi Gyula — tekintve, hogy ismétlésről van szó — immár másodszor a Kossuth rádióban. Nos, a műsorból azt bőségesen megtudhattuk, hogy mit nem érnek. A riportban izgalmas, sokakat érintő kérdést boncolgattak az amatőr színjátszással foglalkozó szakemberek. Illetve csak boncolgatták volna, mert a — szerintem alaposan megkurtított — beszélgetés igazán nem tudta a feltett kérdést megválaszolni. Holott — a hivatásosok által nyújtott műsorok árának drágulásával — megnőtt az amatőr produkciók iránti kereslet. S mégis csökkent fellépési, működési lehetőségük. A riport izgalmas témákat vetett fel, időnként az új utak keresésének is adott hangot, de a cím bizony sokkal mélyebb elemzést kívánt volna. S ez igazán nem a felkészülten kérdező, visszakérdező riporteren, s nem a témában jártas szakembereken múlott. Csakis az időn. Nem tudom, kik döntötték el, hogy mennyi idő áldozható az amatőr mozgalmat boncolgató riportra, de ezúttal nagyot tévedtek. S csak abban reménykedhetünk, hogy maguk is rájőve tévedésükre, a sok tízezer felnőttet és fiatalt érdeklő témára visszatérnek. Várjuk tehát a folytatást! B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Fúvós keringők. 8.36: Gaglianó: Dafne. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Mesterségünk címere. 10.35: Népdalok, néptáncok. 11.25: Régen találkoztunk. 11.40: A veszprémi borbélymester önéletírása. 12.45: Mándy István: Átkelés. 12.55: Zenekari muzsika. 14.00: Jókai Mór indulása. 14.34: Operettek. 16.00: Külföldről érkezett. 16.20: Mózes hatodik könyve. 17.05: Külpolitikai könyvespolc. 17.20: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 19.15: Patika. 21.20: Mozart: Kis éji zene. 21.40: Adottságok — lehetőségek a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaságban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Romantikus kórusmüvek. 22.42: Üzlet és tisztesség. 23.02: Kamaramuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Sanzonok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stúdiót. 13.35: Századunk gyermekmuzsikájából. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.35: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: A 04, 05, 07 jelenti. 21.05: Daróczi Bárdos Tamás: Lakodalmi koszorú. 21.20: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.30: Könnyűzene. 23.20: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Üjhullámos énekesek. 9.50: Bartók-művek. 10.23: A vadorzó. 11.05: Régi francia muzsika. 12.10: Kamarazene. 13.07: Újdonságainkból. 13.47: Romantikus operákból. 14.22: Bécsi klasszikus muzsika. 15.42: Petrovics Emil: Szerb népdalok. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Négyesek operákból. 16.55: Pophullám. 18.00: Szintézis. 18.30: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 19.05: Rádióhangversenyekről. 19.35: A Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekarának hangversenye. 20.33: Reneszánsz vokális muzsika. 21.33: Dzsesszfelvételekből. 21.40: Operaest. Richard Wagner műveiből. 22.40: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Olasz énekesek slágereiből. 17.15: Az alföldi olajbányászok külföldi sikerei, (ism.) 17.45: Részletek Ábrahám Pál operettjeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Bea'tparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv., 8.25: Fizika. 8.35": Magyar irodalom. 9.05: Környezetismeret. 9.30: Magyar nyelv. 9.40: Közlekedj okosan! 9.45: Merkur jegyében (csehszl. film) 5/1. 10.45: Meghökkentő mesék (angol filmsorozat), (ism.) 14.55: Környezetismeret. 15.30: Lázár Ervin: A hétfejű tündér (mesefilm). 16.00: Élő múzeum. 16,30: Az élő vadon (am rövidfilm). 17.25: Tízen túliak társasága. 18.20: Szemelvények egy életút- ról (dokumentumfilm). 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Katajev: Emlékmúzeum (tévéjáték). 21.15: Hírháttér. 22.10: Beszélgetés Osváth Júliával 2/2. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 18.15: Még egyszer gyerekeknek! 19.00: Atomenergetikai gépgyártás (riportfilm). 19.30: J. S. Bach: 1. Brandenburgi verseny. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: A Telepódium kabarébemutatója. (ism.) BUKAREST 15.25: Szünidei matiné. 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Könyvekről. 20.50: Az oszlop. Játékfilm. 22.00: Diszkó. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A francia sanzon. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Panoráma — politikai magazin. 21.05: Olimpiai időgép — vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Tudomány. 18.45: Kiegészítés. t 19.00: Fiatalok akcióban — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. január 5-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Egressy-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Vörösmarty-bérlet 1984. január 6-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Pécsi Sándor-bérlet 19 órakor Szigetszentmiklóson: MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya, 4-kor: Kincskereső kisködmön, 6 és 8-kor: A francia hadnagy szeretője. Békéscsabai Szabadság, de. 10- kor, este 6 és 8-kor: Vabank, 4-kor: A tanú. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Két rodeós, fél 8-kor: Óvakodj a törpétől! Gyulai Erkel, fél 6-kor: Diótörő fantázia, fél 8-kor: Jób lázadása. Gyulai Petőfi, 3-kor: Az inkák kincse, 5 és 7-kor: Klute. Orosházi Béke, 5-kor: Evezz egyedül, 7-kor: Ez igen. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor* Riki-Tiki,Tévi, fél 8-kor: Bocke- rer. Szarvasi Táncsics: Rita asz- szony menyasszony, 22-kor: Kóma.
