Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-27 / 22. szám

1984, január 27., péntek e Külföldi helyeit hazai Új parazitaellenes készítmény Külföldi terméket helyet­tesítő, nagyhatású parazita­ellenes készítmény gyártását kezdte meg a Phylaxia Ol­tóanyag-termelő Vállalat. A Chinoin Gyógyszervegyészeti Gyárral közösen alakították ki, és a nagyüzemeknek, va­lamint a kistermelőknek egy­aránt ajánlják. A legelőn tartott állatok, a szarvasmarhák és a juhok sokat szenvednek a külső élősködőktől; ezek testfelüle­tükön elszaporodva nagy ká­rokat is okoznak. Van olyan parazita, amelyik átfúrja a bőrfelületet, és ezzel a fel­dolgozóiparban is vesztesé­geket okoz, hiszen az átlyug- gátott bőr sokat veszít érté­kéből. A paraziták amúgy is nyugtalanná teszik az álla­tokat, és ez visszaveti a ho­zamokat. Az állatorvosok szerint a legyek szembeteg­séget is terjesztenek, ennek megelőzésére — a legyek el­pusztítására — is alkalmas a modern vegyi anyag. A Ta- banidin nevű kétszítmény az állatokra veszélytelen, lénye­gében növényi eredetű ható­anyagot tartalmaz, és ez fej­ti ki védő hatását. A készít­ményhez más anyagokat is kevertek, ezek megakadá­lyozzák, hogy az eső lemos­sa a testfelületre permete­zett hatóanyagot. Hasonló célra eddig kül­földről vásároltak parazita­ellenes készítményt. Ez most egészében helyettesíthető a magyar termékkel, amelyből évente hozzávetőleg három­ezer litert gyártanak, 20 mil­lió forint értékben. A nagy termelési rendszerek, a Tau- rina és a Boscoop már a technológiába is beépítette a Tabanidin használatát, az előzetes kísérletek ugyanis teljes sikerrel jártak. Kül­földről is érdeklődnek a szer iránt. A gmk-k adóbevallásának határideje: január 31. A gazdasági munkaközös­ségeknek, a polgári jogi tár­saságoknak és az ipari szak­csoportoknak a korábbi gya­korlattal ellentétben — a pénzügyminiszter rendeleté­nek megfelelően — az idén már nem április 30-ig, ha­nem január 31-ig kell be­nyújtaniuk évi adóbevallá­sukat. Az adóbevallási nyomtat­ványokat az érintetteknek postán megküldte a Pénzügy­minisztérium Ellenőrzési Fő- igazgatósága. A főigazgató­ság felhívja az adózók fi­gyelmét a határidő pontos megtartására. Aki az adóbe­vallás-nyomtatványt még nem kapta meg, azt a fő- igazgatóság területileg illeté­kes megyei (fővárosi) igaz­gatóságtól személyesen kér­heti. Tanácskozás a kertbarátok és a kistenyésztök érdekvédelméről A kertbarátmozgalomban sok millió kistermelő vesz részt, s ennek a népes ré­tegnek máig megoldatlan az érdekképviselete. Ezért szük­ség lenne arra, hogy — pél­dául a felvásárlók és a kis­termelők közötti érdekütkö­zések eredményesebb megol­dása érdekében — mozga­lom keretében egyesületeket hozzanak létre a Hazafias Népfront védnökségével — hangzott el a Kertbarátok és Kistenyésztök Országos Tár­sadalmi Szövetsége csütörtö­ki ülésén. Arra, hogy — a szocialista országokbeli tapasztalatokra is építve — a kertbarátok is egyesületekbe tömörüljenek, lehetőséget ad az egyesületi törvény, amelynek készül a gazdálkodásra vonatkozó ki­egészítése is. A szövetség a közeljövőben az érintett kertbarátkörök vezetőinek bevonásával dönt arról: egy kertbarát-egyesületet kívá- natos-e létrehozni. Színes fürdőkádak Befejeződött a próbaterme­lés a 450 millió forintos költ­séggel felújított Kecskeméti Kádgyárban; az üzemben fo­lyamatossá vált a munka. Az idén tizenkét színben, 125— 170 centiméteres méretben 185 ezer kádat gyártanak. A legdivatosabb színek: a ba- hama — tejeskávészín, ró­zsaszín árnyalattal — és a mohazöld, de sokan keresik a fehéret. A kecskemétiek gyártmányújdonsága az új­vonalú zuhanyozótálca, amely az eddigieknél mint­egy 15 centivel magasabb peremmel és csúszásgátló al­jazattál készül. Importárut pótol a nagykonyháknak szánt mosogató; sorozatgyár­tása elkezdődött. Repcedarázs ellen alászántás Egy évtizedes, az egész or­szágra kiterjedő kutatás eredményeit összegezték a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi In­tézetének munkatársai: a repcedarázs megsemmisítésé­re dolgoztak ki eljárást. Ez a rovarfajta egy évben há­romszor rajzik, ha elmarad a kellő védekezés, nagy kárt tehet a termésben. A kárte­vő ellen egyszerű, de nagyon hatásos agrotechnikai mód­szert javasolnak a kutatók, tanácsolva, hogy a gazdasá­gok a repce aratása után ne szántsák fel a tarlót, csak tárcsázzák, s hagyják, hogy a kihullott mag kikeljen. A repcedarázs ellepi a fiatal növényt, lárvái gyorsan ki­kelnek. Ekkor esedékes a szántás: a lárvák elpusztul­nak, a termelők pedig egy alkalommal megtakaríthat­ják a vegyszeres permetezés költségeit. Magyarországon mintegy 100 ezer hektáron termesztenek repcét, s ha az eddig szükséges három per­metezés közül egy elmarad­hat, annak azért is kiemel­kedő jelentősége van, mert a zöldtrágyának alászántott repce területén hektáronként 105—110 kilóval magasabb búzatermést lehet elérni a következő évben. Hz ÓÉV célja Közös érdekeltség a beruházóval lehetőségek lépésváltásra késztették az állami építő­ipari vállalatot is. S ez a lépésváltás sikerült, gépész­nyelven szólva, felvették a fordulatot: tavaly egy milli­árd 30 millió forintos terme­lési értéket produkált az 1800 építőmunkást foglalkoz­tató ÁÉV, melyből 760 mil­lió forint volt az építés-sze­relés, a többi ipari termelés. A nyereség pedig meghalad­ta a 40 millió forintot. O — Utoljára 1975-ben értünk el hasonló nagyságú nyereséget, igaz könnyebb közgazdasági feltételek mellett. Az akkori nyereségünk ma kitenne 100 millió forintot, de a nyere­ségelvonás évről évre nő, s ezt esztendőről esztendőre ki kell gazdálkodnunk — kezdi Poljak György, a Békés me­gyei ÁÉV műszaki igazgató- helyettese, majd megtoldja: — A módosított szabályozó- rendszer ez évben tovább csökkenti nyereségünket. Az utóbbi három-négy esz­tendőben sokan, de mindjárt tegyük hozzá, jogosan kriti­zálták az ÁÉV gazdálkodá­sát. Az átadási határidők úgymond csak papíron lé­teztek, igencsak gond volt a minőséggel is, amin termé­szetesen van még mit javí­tani most is. A mélypont 1980 volt: az árbevételhez ké­pest 1,2 százalékos nyeresé­get értek el. Ez csupán arra volt elég, hogy elmondhas­sák magukról: a vállalat az utóbbi két évtizedben vesz­teségmentesen dolgozott. Az­óta változott a kép. Jóllehet még ma is bírál­ják munkájukat, ugyanakkor az utca embere is elismeri azokat az erőfeszítéseket, eredményeket, amit elértek a települések, főként a me­gyeszékhely arculatának for­málásában. — Sok mindenen változ­tattunk. Először is nem ígér­getünk megalapozatlanul, vállalásainknak igyekszünk pontosan eleget tenni. Ez nagyban javítja a beruházók megítélését, megbízható part- temak tartanak bennünket, s így munkával is ellátnak. Több. mint két éve a válla­lat fizetőképessége jó, a szál­lító partnereinket mindig időben kifizetjük, nem vol­tunk adósok. Ugyanakkor eleget tettünk a hitel-vissza­fizetési kötelezettségeinknek is — folytatja a műszaki igazgatóhelyettes. O A vállalat talpraál- lásához jelentősen járult hozzá a het­venes évek végén megvaló­sított erőteljes műszaki fej­lesztés. Több mint 150 millió forintot — hitelből — fek­tettek be. Volt is mire, mert — a vállalat gépesítettségét, felszereltségét tekintve — az országos rangsor legvégén kullogtak. Évtizedeken át csak dolgoztak, építettek — másnak. Saját létesítménye­ikre, a fejlesztésre nem for­dítottak jelentősebb összege­ket. Az igazsághoz tartozik még az is, nem volt miből. Az említett összeg önmagá­ban igaz, hogy sok, ám ezzel is csak a középmezőnybe tor­názta fel magát a cég. A gé­peket, a berendezéseket a beruházási lehetőségek csök­kentése nyomán nem tudták saját munkáikon foglalkoz­tatni. Ezért azokat bérbe ad­ták. Ha nem is hoztak túl sok hasznot, de veszteséget sem „termeltek”. Aztán a vezetésben történt személyi és szervezeti válto­zások is időszerűnek bizo­nyultak. A termelésirányí­tás korszerűsítése, a vezetési áttételek számának csökken-^ tése új alapokra helyezte a vállalkozáspolitikát. — Nap mint nap meg kell küzdenünk a nehezedő be­ruházási helyzettel, ami jó és rossz vállalatot egyaránt sújt. Az elmúlt évben az építőiparnak, így nekünk is kedvező volt az időjárás. Az 1982-ről áthúzódó munkákat jól sikerült téliesítenünk, ugyanakkor a szerkezetszere­lés is folyamatosan haladt. Tervszerű munkával hajrá­mentes évet zártunk: az év első fele adta árbevételünk 49 százalékát — hallom Pol­jak Györgytől. O S hogy mi mindent építettek tavaly? Át­adtak 663 lakást, ami a vállalat éves termelésé­nek 53 százaléka. Befejezték az Békéscsabai Hűtőház re­konstrukciós munkái során a hűtőtárolót és az ahhoz kap­csolódó beruházást, a szeg­halmi paplanüzemet, a Ma­gyar Nemzeti Bank békéscsa­bai épületét. Hozzáláttak a békéscsabai kórház és a Jó­kai Színház felújításához és Orosházán az AKG tmk- csamokának építéséhez. — Bizony volt olyan idő­szak, amikor féltünk, hogy nem lesz munkánk. Sikerült a szemléletbeli korlátokat át­törnünk. Erre az évre kapa­citásunk szerződésekkel tel­jesen lekötött, sőt 1985-re is mintegy 700 millió forintos szerződésünk van. Igyek­szünk rugalmasan alkalmaz­ni a piachoz, úgy, hogy meg­találjuk a közös érdekeltsé­get a beruházóval: mi él­jünk meg, neki pedig a ki­sebb beruházásai is valósul­janak meg — hallom búcsú­záskor. Szekeres András Az utóbbi években egyre csökken a célcsoportos la­kásépítés aránya. A házgyárak, poligonüzemek termelése visszafogottabb. „A nagy építőipari vállalatoknak befel­legzett, lehúzhatják a rolót” — mondogatták többen. Az állami lakásépítés aránya valóban csökkent és csök­ken. Egyre inkább nőtt és nő a magánerős otthonterem­tés és természetesen az OTP finanszírozásában készülő lakások száma. A nagy építőipari vállalatok, így a Bé­kés megyei Állami Építőipari Vállalat mégsem maradt munka nélkül, noha a közgazdasági feltételek évről évre ugyancsak változtak. A visszafogott beruházási Gyógynövények faggatói Budakalász határában, a 11-es út mellett van a Gyógynövény Kutató Inté­zet — hat gyógyszertár kö­zös vállalata —, amelynek nevéhez fűződik több gyógy­szeralapanyag kikísérlete­zése. Hatvankilenc esztende­je alapította az akkori Föld­művelésügyi Minisztérium. Jelenlegi kutatási munkájuk három nagy területre osztha­tó fel. Elsőként a mákalka­loidok kikísérletezése ér­demel említést. Ez még a mai Tiszavasvári Alkaloida Gyárat alapító, s az intézet­ben dolgozott Kabay János nevéhez fűződik. Az e nö­vényből nyert alapanyagok­ból állítják elő a fájdalom- csillapítók java részét, és a köhögés elleni jelenlegi leg­hatékonyabb gyógyszer, a kodein alapanyagát. Az alap­kutatás megkezdése óta a nemzetközi piacon is jelentős tényezőnek számít a magyar gyógyszeripar terméke. Az intézet foglalkozik a mák nemesítésével, és a különféle termesztési, gyártási tech­nológiák kidolgozásával. Az előbbihez kapcsolódik az az elmúlt őszi fajtaelismerés, amelyet a Fajtaminősítő Ta­nácstól kaptak: termesztés­re alkalmasnak ítélték a Kozmosz nevű új őszi mák­fajtát. A Gyógynövény Kutató Intézet másik jelentős vizs­gálati területe szintén meg­lehetősen régi keletű. Az anyarozs-alkaloidok előál­lításával a ’20-as években Békésy Miklós kezdett fog­lalkozni. A ’30-as évek végén talált rá a mesterséges fer­tőzésre, vagyis arra, hogy nemcsak gyűjteni kell az anyarozst, hanem a megfe­lelő spórával be is lehet ol­tani a növényt. így vált iparszerűen előállíthatóvá a szüléseknél, operációknál al­kalmazott vérzéscsillapító, -gátló, illetve különféle fáj­dalomcsillapítók alapanya­ga. Az eljárás az egész vilá­gon elterjedt, hasonlóan, mint a Kabay-féle szabada­lom. Az anyarozs-alkaloidok gyártásával a Kőbányai Gyógyszerárugyár öregbíti hírnevét a nemzetközi gyógyszerpiacon. Az intézet tevékenységé­Az intézet pálmaházában még az oszlopos Gombaölő hatású vegyülctek keresése kaktusz is megtalálható (Fotók: Hauer Lajos felvételei — KS) ben jelentős helyet foglal­nak el a külföldi növények meghonosítására törekvő kí­sérletek, valamint a hazánk­ban vadon élő növények üze­mi termesztésbe vonási kí­sérletei. Ezek jelentőségét egyetlen példa is érzékelteti: hetven esztendeje Magyaror­szágon sehol sem volt talál­ható borsosmenta, ma pedig a világpiacon Hungaro- Mitcham-nek hívják azt a minőséget, amit hazánkban állítanak elő. A Gyógynövény Kutató Intézet munkája komplex jellegű, tehát a növények gyűjtésétől kezdve a bota­nikai, agrotechnikai kísér­leteken keresztül a növény­nemesítésen, a hatóanyagok kinyerésén át a feldolgozás technológiájának kutatásá­ig minden itt történik. Köz­vetlenül környezetükben száz hektárnyi területen folytatnak termesztési kísér­leteket, és közel negyven­féle növény szaporítóanya­gát állítják elő. A laborató­riumokban 25 kutató vizs­gálja nap mint nap — a je­lenleg létező szinte légkor­szerűbb módszerekkel és be­rendezésekkel — egy-egy nö­vény biológiai és kémiai tu­lajdonságait. Az intézet munkája iránt rendkívül nagy a nemzetkö­zi érdeklődés is. Állandó kapcsolatot tartanak fenn a szovjetunióbeli és a többi szocialista ország hasonló te­rületen dolgozó kutatóival, valamint jelentős nyugati partnerekkel. Az ősszel Ma­gyarországon megrendezett 2. UNIDO gyógyszeripari kon­zultáción húsz vendégük volt, köztük két miniszterhelyet­tes. Huszonkét esztendeje je­lenik meg folyóiratuk, a Her­ba Hungarica, amelyből 250 példányt külföldi előfizetők rendeltek meg. Hosszabb-rö- videbb tanulmányutakra rendszeresen érkeznek hoz­zájuk külföldi — köztük sok fejlődő országbeli — gyógy­növénykutatók. Több vezető tisztséget töltenek be a nem­zetközi szervezetekben az in­tézet dolgozói, dr. Tétényi Péter igazgató például el­nökségi tagja a két legjelen­tősebb ilyen jellegű nemzet­közi társaságnak. Az egyik a FIP (Nemzetközi Gyógy­szerészeti Társaság) Gyógy­növény Szekciója, a másik az ISHS (Nemzetközi Kerté­szettudományi Társaság) Gyógy- és Aromanövény Szekciója. Eddig is több ENSZ-szervezet megbízásá­ból végeztek elismerést ki­váltó vizsgálatokat, amelyek sora a jövőben tovább fog folytatódni. Van még egy jelentős te­vékenysége a Gyógynövény Kutató Intézetnek. Itt vég­zik a gyógynövények hazai hatósági minősítését is. Ez azt jelenti, hogy Magyaror­szágra nem jöhet be, nem kerülhet forgalomba úgy gyógynövény, akár drog, akár illóolaj, hogy azt az intézet meg ne vizsgálta volna. Ez évente körülbelül 3—400 mintavételt jelent, ám ennél nagyobb számúak a külföld­re exportált magyarországi gyógynövényszállítmányok ellenőrzései. A 140 dolgozót foglalkoztató intézet mind­emellett a hazánkban műkö­dő gyógynövény-árusító üz­letek hatósági szakmai fel­ügyeletét is ellátja. Rákos József Az intézet korszerű laboratóriumában a növényi kivonatokat csökkentett nyomáson párolják be

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom