Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-26 / 21. szám

o 1984. január 26., csütörtök-tZHaUkríTd Emelt füvei vállalni önmagunkat Szociális ellátás az üveggyárban A falon festmények. Kü­lönféle stílusban készültek. Mégis ugyanaz a sajátos va­rázs árad belőlük. Békéscsa­ba múltjának, jelenének egy­befonódó igézete. Ez adja a szoba hangulatát. Aki itt dol­gozik, sok szállal kötődik a városhoz. Nem hivatalból, inkább szíve mélyén. — Tud szlovákul? Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese halk szavú, sudár termetű asz- szony. — Békéscsabai vagyok, Er- zsébethelyen születtem. A család szlovákul beszélt, el­sősorban édesanyám. Édesapja a téglagyárban dolgozott, majd mikor Fel­sőnyomásra költöztek, a me­zőgazdaságban keresett mun­kát magának. Édesanyja a tanyai iskolában hivatalse­géd volt. Később visszajöt­tek Erzsébethelyre. A volt 6-os iskolába járt. Nem volt tornaterem. A ligetben tar­tották a tornaórát. Tanulmá­nyait Szarvason, a tanítókép­zőben folytatta. Rendszere­sen sportolt. Majd oklevél­lel a kezében a régi iskolá­ban kezdett tanítani és mint középtávfutó, szép eredmé­nyeket ért el. Aztán újabb feladatok következtek. A vá­rosban elsők között az V. ke­rületben alakult meg a KISZ 1957. március 21-én. — KISZ-titkár lettem 20 évesen. Az ifjúságpolitikai munka lefoglalta minden időmet. A sport tehát abbamaradt. Az ifjúsági szervezetben lel­kesen, nagy odaadással dol­gozott. Aztán következett a családalapítás éve 1959-ben. Jókora idő telt el — 5 év — mire lakást kaptak a Ku- lich Gyula-lakótelepen. Vé­gigélte tehát mindazt, ami ma is gond a fiataloknak: a lakás. — Életemben nincs sem­mi különös. Ugyanúgy él­tem, mint a hozzám hasonló korúak többsége Békéscsa­bán. Talán csak az odaadó szor­galom volt több benne, meg nagyobb a helytállás. Ered­ményeire felfigyeltek. A ta­nácshoz került, volt tanul­mányi felügyelő, majd 10 éven keresztül foglalkozott a városi pártbizottságon okta­tási-közművelődési feladat­tal. 1977-ben lett a város ta­nácselnök-helyettese. — A pártbizottságon ön­álló munkakört töltöttem be. Részt vettem az egész vá­rosra vonatkozó hosszú távú kulturális program kidolgo­zásában. S mint tanácselnök­helyettesnek végeredmény­ben ennek a programnak a megvalósítása a feladatom, a testületi munka keretei kö­zött, államigazgatási eszkö­zökkel. Hozzám tartozik a kultúra, az egészségügy, a sport és mindazok a társa­dalompolitikai kérdések, me­lyek a tanácsi munkában is fontos szerepet töltenek be. így az ifjúságpolitika, a nő­politika és a nemzetiségi po­litika. A város vezető testületéi folyamatosan figyelemmel kísérik a nemzetiségi politi­ka megvalósulását. A leg­utóbbi áttekintés során is az volt a kiindulási alap, hogy az utóbbi évtizedben lezaj­lott dinamikus városfejlesz­tés és a természetes asszimi­lációt alakító tényezők mel­lett megőrizte karakteriszti­kus nemzetiségi jellegét a város. Üj orvosi fertőtlenítőszer gyár­tását kezdték meg a szegedi Universal Ipari Szövetkezetben. A Bradosept nevű vegyszer — saját szakembereik találmánya — a helyi orvostudományi egye­tem szívsebészeinek kísérletei szerint hatékonyabb az import­ból beszerzett anyagoknál, és to­vább megőrzi baktériumölő tu­lajdonságát. Kipróbálták az or­— Szlovák nemzetiségű környezetben nőttem fel, de ez valahogy nem tudatosult bennem, csak 1968 után, az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának végrehajtása során. — Ügy tudom, részt veti a Szlovákok Demokratikus Szövetségének Vll. kongresz- szusán. — Most vettem először részt a kongresszuson, mint Békéscsaba egyik küldötte. Számomra fontos és megtisz­telő volt ez a részvétel. Bár állandó kapcsolatban vagyok a békéscsabai szlovákokkal, de ezúton országos mérleget kaptunk a nemzetiségi poli­tika alakulásáról. Elsősorban választ arra, hogy a helyi feladatok és az országos cél­kitűzések hogyan találkoznak egymással. Megnyugtató volt számomra — ahogy több föl­szólaló a kongresszuson el­mondta —, helyesen jelöltük meg a feladatokat és jelen­tős eredményeket értünk el. A hozzászólók többsége fog­lalkozott a nyelvoktatás, nyelvápolás kérdéseivel: e tekintetben például a város­ban tíz év alatt meghatszo­rozódott a szlovák nyelvet tanuló általános iskolás gyer­mekek száma. Több mint 1600-an vannak. A városhoz tartozó nemzetiségi közsé­gekben, Telekgerendáson és Kétsopronyban a múlt évben 56-an tanultak szlovákul. A szakellátottság százszázalé­kos. Eredményes az óvodai oktatás is. A kongresszuson az is hangot kapott, hogy a nemzetiségi kultúra átörökí­tésében és a nyelvápolásban nagy szerepe van a család­nak. E tekintetben nálunk is többet kell tenni a jövő­ben. A szlovák lakosság élete a város politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális előre­haladásával összhangban vál­tozott és fejlődött. Életszín­vonala mind az iparban, mind a mezőgazdaságban azonos a magyar lakosságé­val. Azonosan érintették a szlovák lakosság életkörül­ményeit a település fejlesz­tésében bekövetkezett válto­zások. Az elmúlt évtizedben a város anyagi, gazdasági fejlődésében bekövetkezett módosulások átalakították a szlovák lakosság társadalmi, politikai arculatát. Aktív résztvevői a szocializmus építésének, politikai közér­zetük jó. Egyenrangú ál­lampolgárként vesznek részt az állami, társadalmi szer­vek, testületek munkájában. Politikai jogaik érvényesülé­se, képviseletük, ügyeik in­tézésében anyanyelvűk hasz­nálata biztosítva van. A me­gyei tanácstagi csoport 15 tagja közül heten, a városi tanács 90 tagja közül pedig 49-en szlovák nemzetiségű­ek, illetve beszélik a szlovák nyelvet. A végrehajtó bizott­ság munkájából is kiveszik a részüket. Érdekeik képvise­szág más egészségügyi intézmé­nyeiben is, s a kedvező tapasz­talatok alapján az idén már a szövetkezet látja el fertőtlenítő­szerrel az egész országot. A szer nagy előnye, hogy túlnyomórészt hazai alapanyagokból állítják elő, csupán tizenöt százalékos arányban használnak fel hozzá importanyagot; előállítási költ­sége a külföldi fertőtlenítőkének lete a országgyűlési képvise­lőinkön keresztül is biztosít­va van. Az ügyfélszolgálati és információs irodában két nyelvű ügyintézés folyik. A lakóhelyi demokrácia fej­lesztése érdekében tett lé­pések hozzájárulnak közéle­ti tevékenységük erősödésé­hez. A tanácstagi csoportok munkájában is, de különö­sen az első, a harmadik, a negyedik, az ötödik és a he­tedik kerületben jelenik meg a lakóterület nemzetiségi jel­lege. A tanácstagok klubjá­nak fórumain egyre jobban kapcsolódnak a nemzetiségi politika helyi érdemi meg­valósításához. Ebből a mun­kából a különböző társadal­mi szervek is kiveszik a ré­szüket, elsősorban a Haza­fias Népfront. — A kongresszus újabb eredményeket felmutató ér­tékelő évek után ült össze. Városunkban is tudatosabb és következetesebb lett a nemzetiségi jogok gyakorlá­sa és érvényesítése. Erősö­dött a nemzetiségi öntudat, a származás tudatos vállalá­sa, a nyelvhasználat, s a ha­gyományok ápolása. Társa­dalmunkban jó a nemzetisé­gi közérzet. Emelt fővel vál­lalhatjuk önmagunkat. Az oktatással párhuzamo­san a közművelődés járult hozzá a legnagyobb mérték­ben a nemzetiségi igények, a célkitűzések megvalósítá­sához. Jelentős munka fo­lyik e vonatkozásban min­den kulturális intézményben, szervezetben. A hagyomá­nyok ápolását szolgáló nem­zetiségi programok, rendez­vények kidolgozott terv sze­rint folynak. A szlovák ol­vasótábor korosztályának köre az utóbbi években az általános iskolásokra is ki­terjed. Bővültek az irodalmi és a zenei rendezvények. A szlovák klub immár 10 éves múltra tekint vissza. Több országos és nemzetközi ren­dezvény gazdája a város. Itt kerül sor rendszeresen a nemzetiségi úttörőfesztivál­ra, a Magyar Rádió nemze­tiségi népdalfesztiváljára, de itt tartották a nemzetiségi néprajzkutató konferenciát is. A kulturális intézmények között a Megyei Művelődési Központ, az ifjúsági és út­törőház, az Üj Aurora szer­kesztősége, a Munkácsy Mi­hály Múzeum és a Jókai Színház jó kapcsolatot tarta­nak a szlovák kulturális in­tézményekkel. Ám több vál­lalatnak is van kapcsolata szlovák gazdasági egységek­kel. Jelentős a testvérvárosi kapcsolat is, melyet Békés­csaba a szlovákiai Breznóval tart fenn. A hagyományok ápolása szempontjából je­lentősek a kétnyelvű utca­táblák, s négy utcában a közelmúltban elhelyezett em­léktáblák. A városi tanács dísztermében freskón fogják megörökíteni a város múlt­ját és jelenét. A pályázatra hat pályamű érkezett. — Van alkalma beszélni szlovákul? — A férjem érti a szlová­kot, de nem beszéli, a lá­nyom sem, ám ha összejön a rokonság, gyakran fordítjuk a szót szlovákra. Legtöbb­ször azonban itt a tanácshá­zán beszélek szlovákul, hi­szen a tanácselnök, Sasala János és az általános helyet­tes, Vantara János is jól érti a nyelvet. Hogy el ne felejt­sem, a csabai piacon még most is szlovákul alkudok, csupán harmadába kerül. Az év végéig mintegy kétszáz tonná­nyi Bradoseptet gyártanak az egészségügyi intézményeknek, s ez sok millió forint értékű de­vizamegtakarítást hoz a népgaz­daságnak. A szövetkezet egyéb­ként az idén több mint 280 mil­lió forint értékű egyéb vegy­szert, egyebek között növényvé­dő szereket állít elő, s ebből mintegy 200 millió forint értékű terméket a saját dolgozóinak ta­lálmányai alapján. (Tudósítónktól) A szociális célokat szolgáló műszaki intézkedések közül sok minden megvalósult a múlt évben az Orosházi Üveggyárban. Korszerűsítet­ték az öblösgyári férfiöltö­zőt és -fürdőt. A gyári kertes házak közül két lakás teljes rendbehozatalára került sor. A munkásszállón a fürdő fel­újítása befejeződött, s előre­léptek az új kertészeti telep­hely kialakításában. A ter­vezett folyamatos karbantar­tásokat, a felmerült hibael­hárításokat minden szociális létesítménynél megcsinálták. Az üveggyár több módon nyújtott segítséget a lakás­gondok megoldásában. Igaz­gatói utasítás szabályozta a támogatásban részesíthetők körét, a kölcsönösszeg nagy­ságát, a fuvar- és munka­eszközök biztosítását. Az igazságos döntést a lakásügyi társadalmi bizottság is segí­tette. Lakásépítésre, és -vá­sárlásra a lakásfejlesztési alapból 22 dolgozó, összesen 1 millió 561 ezer forint ka­matmentes kölcsönt kapott az elmúlt évben. Egyéb for­„Félj az öregségtől, mert nem egyedül jön!” — mon­dotta Platón ókori filozófus, mi pedig napról napra ta­pasztalhatjuk a figyelmezte­tés igazát. Az öreg ember két-három centivel alacso­nyabb, mint ifjú korában, haja megritkul, bőre száraz­zá, ráncossá válik, járása elveszti rugalmasságát, foga kihullik, látása, hallása rom­lik. És még sorolhatnánk tovább az öregedés látható és láthatatlan jegyeit. De ezt a keserves leltárt enyhíti az a tudat, hogy az öregség önmagában nem betegség — bármennyire nehéz is szét­választani élettani és kóros jelenségeit —, hanem a szervezet biológiai állapota. Elkerülhetetlenül bekövet­kezik ugyan, de a gerontoló­gia, az öregkor kutatásával foglalkozó tudomány, az öregedés folyamatának lassí­tását, kóros kísérőjelenségei­nek megfékezését ígéri. Három közül egy egészséges De vajon mennyire egész­ségesek ma az idős embe­rek? Egy, a lakosság két ezre­lékére kiterjedő adatgyűjtés szerint a hatvan évesnél idősebbek korcsoportjában három ember közül csak egy volt egészséges, a hetven százaléknál egy, vagy több­féle betegséget találtak. Ez a pesszimizmust sugalló megállapítás az első pilla­natban nem is lehangoló. Képzeljünk csak el egy öre­gekből álló hosszú-hosszú sort, amelynek minden har­madik tagjához így szól az orvos: „Asszonyom! Uram! ön egészséges!” De a biza­kodó hangulat nyomban szertefoszlik, ha szembesít­jük a statisztikával. Magyarországon mintegy 2 millió 200 ezer nyugdíjas él, a lakosság több, mint húsz százaléka, tehát 1 mil­lió 600 ezer ember szorul egészségügyi ellátásra. S ez már az egész társadalmat érinti: az öreget, mint szen­vedő alanyt, az államot, a családot, a különböző intéz­ményeket, és kisebb-nagyobb közösségeket, amelyeknek kötelességük-hivatásuk gon­doskodni róluk. Az öregség valóban nem betegség, de mégis vannak olyan bajok, amelyek elő­szeretettel keresik fel az időseket; a hatvan év felet­tiek között növekvően sok a cukorbeteg, a magas vérnyo­másban, az érelmeszesedés­ben szenvedő, az idült isché­rásból 36 igénylő 405 ezer forinthoz jutott. Szerződéssel 47-en kaptak fuvarkedvez­ményt, 84 dolgozó kölcsön­zött térítésmentesen gépeket, felszereléseket. Gyári átme­neti lakásba 7 család költö­zött. Az 58 személyes férfi munkásszálló kihasználtsága a múlt évben 97,4 százalékos volt. Albérleti hozzájárulást havonta 70—80, arra jogo­sult dolgozó kapott. Az egészségügyi ellátás sze­mélyi és tárgyi feltételeit sa­ját orvosi és fogorvosi ren­delőjében biztosítja az Oros­házi Üveggyár. Az előírt munkaegészségügyi szűrő- vizsgálatokat időben elvégez­ték, s ismét megszervezték a gyári nőgyógyászati szűrést, melyre 120-an jelentkeztek. Első ízben volt a 35 éven fe­lüliek kötelező szemorvosi vizsgálata : ez több mint 400 dolgozót érintett. A gyári fogászaton 400 kezelést vé­geztek el egy év alatt. Janu­ár 6-án volt az idei első vér­adónap: 160 dolgozó össze­sen 60 liter vért adott. Min­den évben megszervezik a miás szívbeteg, és a mozgás- szervi elváltozással kínlódó. S mert az idős kor jellegze­tességei közé tartozik az úgynevezett multimorbiditás, vagyis, hogy egy időben ugyanazon az embernek több betegsége is van; az emlí­tett és még egyéb betegség­ben gyakran „kézen fogva” járnak. E betegségekre jel­lemző, hogy hosszú évekig lappanganak, s amikor vég­re felfedezik őket, súlyosabb a lefolyásuk, és rosszabbak a gyógyulás kilátásai mint a fiataloknál. A többnyire krónikus betegségek veszé­lyeztetik az idősek amúgy is beszűkülő mozgáskészségét, aktivitását, s rendkívül ápolás- és gondozásigénye­sek. Mindez magyarázatot ad arra, hogy miért kerül olyan sok öreg kórházba. Arányuk a belgyógyászati osztályokon eléri az ötvenhat százalékot, ami azt jelenti, hogy szá­mukhoz viszonyítva az idős­korúak kórházi ápolási igé­nye csaknem háromszorosa az összlakosságénak. Kórhá­zi elhelyezésüket csak rész­ben indokolják egészségügyi szempontok: a körzeti orvos gyakran azért kénytelen a beutalót kitölteni, mert nincs senki, aki otthon ápol­ja, ellássa az idős beteget. Ez a felmérés vezetett a há­zi gondozói hálózat életre hí­vásához a hatvanas években. S bár azóta ez a nélkülözhe­tetlen intézmény számotte­vően fejlődött — jelenleg több mint negyvenezren ré­szesülnek ilyen gondozásban —, amit nyújtani tud, __ ma már közel sem elegendő: a 75 éves, vagy ennél idősebb, magányosan élő emberek­nek csupán 25—30 százalé­kához jutnak el a gondvise­lők. Küzdelem a tétlenség ellen Sok öreg él nehéz szociá­lis körülmények között. De nem ritka, hogy egy idős ember az anyagi biztonság­nál^ is többre értékeli egész­ségét. S ez nem véletlen, hi­szen ha egy nyugdíjas egész­séges, kiegészítheti jövedel­mét, ami nemcsak anyagi gondjain enyhít, hanem élet­kilátásait, lelki egészségét, harmóniáját is növeli. Ókori bölcsesség, hogy az öregek élete gyakran hatalmas küz­delem a tétlenség ellen, míg végül is a tétlenség küzdi le életüket. A munka méltósága adja ugyanis az élet méltó­ságát. 1979-ben 406 ezer nyugdíjas — az összes nyug­díjasoknak a 30 százaléka — gyárban a tüdőszűrést. Janu­ár 13—19. között a Békés megyei József Attila Tüdő­kórház — Gondozó Intézet az orosházi tüdőgondozó köz­reműködésével ismét meg­tartották a gyár dolgozóinak tüdőszűrését. Az üzemi ebédet a gyár dolgozóinak több mint egy- harmada veszi igénybe. A konyhaüzem dolgozói a múlt évben 280 ezer adag ebédet főztek meg, tálaltak fel. Az étkeztetés költsége 6 millió 500 ezer forintot tett ki. A konyhaüzemben tavaly de­cemberben megalakult az el­ső szocialista munkabrigád. Jól sikerült az üdültetés, 1983-ban 874 beutalójegy kelt el. A SZOT-üdülőkön kívül az Üvegipari Művek két üdü­lőjében és a gyár által bé­relt házakban tölthették el szabadságukat az emberek, sokan családostól. A gyári bérlemények az ország kü­lönböző tájain voltak: Har­kányban, Hévízen, Hajdúszo­boszlón, Miskolctapolcán és Mátrafüreden. Pribék Sándor folytatott kereső foglalko­zást: 78 százalékuk fizikai, és 22 százalékuk szellemi munkakört töltött be. A nyugdíjkorhatáron felüliek közül 165 ezer, a korcsoport 7,5 százaléka még aktív ke­reső. Talán a munka jóté­kony hatására is gondoltak a rendelethozók, amikor — módosítva az eddigi előírá­sokat — tágabb teret adnak nyugdíjasok foglalkoztatásá­nak. Egyébként az idős emberek munkateljesítményével fog­lalkozó nemzetközi szakiro­dalom elgondolkoztató ada­tokat tár fel: ha a fizikai dolgozók teljesítményét 24— 34 éves korukban száz szá­zaléknak vesszük, akkor ez a fokozatos csökkenés után 65 év körül optimálisan csak 83 százalék lehet. Ezzel szemben a szellemi dolgozók teljesítőképességük csúcs­pontját 34—54 éves korukban érik el, s képességeik las­sabban csökkennek. Már fiatalon készüljünk rá Az öregedés folyamata nem zajlik le mindenkinél azonosan. Vannak, akik sok éven át kitűnően tartják magukat, és hirtelen jutnak el a lelki és testi teljesítőké­pességük határáig. De jó eszünkben tartani Szent- ágothai János akadémikus szavait: „Az orvostudomány mai állása szerint ki-ki maga te­heti a legtöbbet élete utolsó negyede érdekében. Aki túl sok olkoholt fogyaszt, do­hányzik, kábítószerrel él, nem vigyáz a testsúlyára, igen csak sok cukrot eszik, élen jár a fehér gyilkos, a só fo­gyasztásában, főleg magát hibáztathatja, ha idő előtt áldozatává válik a tüdőtá­gulásnak, a keringési-légzési zavaroknak, a korai érelme­szesedésnek, az infarktus­nak, a mozgásszervek fájdal­mas megbetegedéseinek. Ezeknek számos tényezője ugyanis a felsoroltakból ered. És ki-ki maga felelős azért is, hogy sportolással, moz­gással karbantartsa magát, és végül: hogy még fiatalon kifejlessze magában a krea­tív szellemi tevékenység iránti hajlamot, hogy hosszú élete végéig megőrizze alko­tókészségét.” Mindezekből a tanulság kézenfekvő, szinte közhely­nek számít: az egészséges öregségre már fiatalon kell felkészülni. Székelyné Kertész Katalin ha vásárolok. Serédi János Fotó: Veress Erzsi Fertőtlenítőszer Szegedről Hz öregség leltára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom