Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-22 / 18. szám
NÉPÚJSÁG 1984, január 22„ vasárnap Emelik több termék és szolgáltatás árát Kiegészítés az alacsony nyugdíjakhoz és egyes juttatásokhoz A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A kormány felhatalmazása alapján az Országos Anyagéi Árhivatal, illetve a Pénzügyminisztérium az alábbi intézkedéseket hozta. Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzataival összhangban 1984. január 28-tól több termék és szolgáltatás fogyasztói ára, illetve díja emelkedik. A hús és húskészítmények átlag 21 százalékkal drágulnak. Ezen belül a sertéshús ára az átlaghoz közeli, a marhahúsé az átlagot meghaladó mértékben, a baromfihúsé és a halé pedig átlagosan 10 százalékkal emelkedik. Például a sertéscomb és a rövidkaraj kilogrammonkénti ára 90 forintról 110 forintra, a marharostélyosé 62 forintról 78 forintra, a sertésmáj 72 forintról 76 forintra emelkedik. A párizsi ára kilogrammonként 60 forint helyett 70 forint, a gyulai kolbász 136 forint helyett 170 forint lesz. A negyven dekagrammos sertéshúskonzerv ára 29 forintról 36 forintra emelkedik. A növényi alapú tartósítóipari termékek átlagosan 20 százalékkal drágulnak. Például a 24 forintos (5 4 üveges) őszibarackíz ára 30 forintra, a zöldborsókon- zervé (5 4 üveges) 15,20 forintról 17,20 forintra. a 0,5 literes palackos rostos gyümölcsitalé 5,80 forintról 7.40 forintra emelkedik.> 1984. január 23-tól emelkedik valamennyi, étkeztetést nyújtó egészségügyi, oktatási, szociális intézmény élelmezési költségnormája (átlagosan mintegy 10 százalékkal), valamint a munkahelyi étkeztetés költségnormája. A költségnormák növekedésével azonos mértékben emelkednek a lakosság által fizetett térítési díjak is. Az ingyenes ellátást nyújtó intézményekben (például kórházak) a kiadási többletet az állami költségvetés viseli. A munkahelyi étkeztetésben a vállalatok a költségemelkedést, vagy annak egy részét, ha saját forrással rendelkeznek, átvállalhatják. A sör fogyasztói ára átlagosan 15 százalékkal nő. Ezen belül például a 0,5 literes kőbányai világos ára 7,50-ről 9-re, a 0,5 literes Kinizsié 9,50-ről 10 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj ára 20 százalékkal, a literenkénti 4 forintról 4,80 forintra. Az éjszakai áram tarifája 50 százalékkal, kilowattóránként 40 fillérről 60 fillérre emelkedik. Az építőanyagok közül átlagosan 20 százalékkal emelkedik a téglafélék, 30 százalékkal a cement és a cserép, 11 százalékkal egyes cementalapú termékek fö- gyasztói ára. A személygépkocsik fogyasztói ára — a beszerési árak növekedése miatt — átlagosan 6—7 százalékkal emelkedik. Az áremelés az egyes típusokat differenciáltan érinti. Például a Lada 1200 S típusú személygépkocsi ára 125 ezerről 134 ezerre, a Trabant Limousiné 69 ezerről 75 ezerre. A víz- és csatornadíjak differenciáltan emelkednek. Ez átlagosan családonként havi 10—16 forint többletkiadást jelent. (Az áremelés az állami bérlakásokban lakókat nem érinti.) A szabadáras élelmiszerek, iparcikkek és szolgáltatások árai vállalati döntések alapján. központi ellenőrzés mellett. a piaci viszonyok függvényében, az előző évek gyakorlatának megfelelően változnak a továbbiakban is. * * * Az 1984. évi népgazdasági terv előirányzatai szerint a lakosság pénzjövedelmei 8 százalékkal, ezen belül a bérek és keresetek 4.8—5,0 százalékkal, a pénzbeni társadalmi juttatások mintegy 12 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árintézkedésekkel összehangolva központi szociális juttatást növelő intézkedésekre is sor kerül. 1984. január 1-től havi 70 forint kiegészítést kapnak azok a nyugdíjasok, nyugdíj- szerű szociális ellátásban részesülők, akiknek a nyugdíja, juttatása 1983 decemberében a havi 2800 forintot nem haladta meg. A kiegészítést azok is megkapják, akiknek a nyugdíját, juttatását 1984. január 1. után állapítják meg, és annak ösz- szege nem éri ei a havi 2800 forintot. Egyidejűleg 1984. január 1-től havi 70 forinttal magasabb lesz a nyugdíjak legkisebb összege, a házastársi pótlék, valamint a pótlékra jogosító' összeghatár, a meghatározott összegű szociális ellátás; ez utóbbinál az eltartott hozzátartozóra járó ellátások összege is, továbbá a sorkatonák hozzátartozóinak járó családi segély. Január 1-től gyermekenként havi 70 forinttal emelkedik a családi pótlék és a gyermek után járó jövedelempótlék is. A gyermekgondozási segély összegét — a gyermekek számától függetlenül — ugyancsak 70 forinttal egészítik ki. A kiegészítés ugyanazon személy részére csak egy jogcímen jár. Ezt az érintettek — külön kérelem nélkül — már az 1984 január hónapra járó ellátásukhoz megkapják. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak juttatása havi 70 forinttal emelkedik. Az alapvető építőanyag- árak emelkedése miatt az 1984. január 1. után megkötött lakásépítési (-vásárlási) kölcsön- (adásvételi) szerződéseknél az eltartott gyermekenkénti szociálpolitikai kedvezmény összege 30 ezer forintról 40 ezer forintra, a más eltartott családtagok utáni szociálpolitikai kedvezmény p>edig 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik. Előadás a Nemzeti Színház javára A helyi amatőr együttesek, illetve művészeti csoportok mutatkoznak be Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban február 3-án este 7 órai kezdettel. Az előadás bevételét a Nemzeti Színház építésére ajánlják fel a rendezők. Az esten bemutatkozik az örökös Kiváló Együttes címmel kitüntetett Körös néptáncegyüttes és úttörőcsoportja, a lársastáncklub és úttörőcsoportja, az Erkel vegyes kar, valamint a Budrió- lakótelepen működő városi citerazenekar. A művelődési központ báb- csoportjának ez lesz az első nagy nyilvánosság előtti fellépése. Bizonyára szívesen fogadja a közönség mindezek mellett az aerobiktan- folyam hallgatóinak, valamint az Atlasz testépítő klub tagjainak bemutatóját és a művészi tornászok fellépését. Az előadás ideje alatt piaci sátor felállítását tervezik az intézmény előterében. Itt mutatják be munkáikat a díszítőművészek, a repülőmodellezők, valamint a képzőművész- és a virágbarát klub tagjai. Kötvény középiskola építésére ötszázezer forint címletű kötvényeket bocsát ki. együttesen 10 millió forint értékben egy 16 tantermes középiskola építési költségének kiegészítésére a szolnoki városi tanács. Az új iskola a város új, immár háromezer család által lakott negyedében, a Széchenyi-lakótele- pen épül. A kötvények visszaváltását a tanács a vásárlástól számított 5. év végén kezdi meg. és vásárlástól számított tíz éven belül valamennyit visszafizeti. A kamata a visszaváltás idejétől függően évi 7—10 százalék között van. A képlopás olasz visszhangja KI tud többet a Szovjetunióról? A már hagyományossá vált népszerű vetélkedő megyei elődöntőire 1984. február 4- én, szombaton 10 órakor kerül sor. Békéscsabán, Orosházán és Mezőberényben a gimnáziumok és a szakközépiskolák csapatai mérik össze erejüket, míg Kétegy- házán és Gyomaendrődön a szakmunkásképző intézetek. A Művelődési Minisztérium, a KISZ KB, az M.SZBT. a lapkiadó vállalat és a Szovjetunió című folyóirat által meghirdetett játéknak külön jelentőséget ad, hogy ez évben 65. éves a Komszomol és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége. Korszerű vakolóállvány Gyorsan felállítható, a hagyományosnál lényegesen olcsóbb vakolóállványt fejlesztettek ki az Építőgépgyártó Vállalat veszprémi gyárának szakemberei. Az épületek külső karbantartásához használható állvány 40 méter magasra emelhető, s 18 méter széles falfelületen dolgozhatnak rajta egyszerre. A két tartóoszlopot hajtóművel ellátott híd köti össze, amely a kívánt magasságra állítható. A híd tartozéka még egy daru, amely az anyag- utánpótlást szállítja. A munka végeztével e daru segítségével Tehet szétszedni a gumikerekeken továbbszállítható állványzatot is. A korszerű építőipari munkaeszközből eddig öt készült. Az INTERÁG közvetítésével valamennyit a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságija szállították. A Szépművészeti Múzeum képeinek előkerülése megkülönböztetett helyet kapott az olasz sajtóban. A római televízió — amely különtu- dósítót küldött Iteába — pénteken este arra emlékeztetett, hogy a hat kép az olasz festészet remekművei közé tartozik. Ezzel kapcsolatban idézte Köpeczi Béla művelődési miniszter budapesti nyilatkozatát: a képek nemcsak Magyarország', hanem az egész emberiség értékei. A szombati lapok általában első oldalon jelentették be a megnyugtató fordulatot, a L'Unitá azt írta: a képek előkerülésével egy csapásra megszűnt a közvélemény, a nyomozók és az egész világ művészettörténészeinek aggódása a híres képek sorsáért. Az OKP lapja reményét fejezte ki, hogy a festmények mielőbb visszakerülnek régi helyükre, a, budapesti Szépművészeti Múzeumba. A vásznak felbukkanását megelőző névtelen bejelentés ténye mellett a lapok egyértelműen aláhúzzák Ef- timiosz Moszkaklaidisz görög milliomos mindmáig nem tisztázott felelősségét. Az II Messaggero szombaton, a nyomozók véleményére hivatkozva megírta, hogy az évszázad képlopásának megbízóját kell keresni a névtelen bejelentés mögött is. a bejelentőt a körülmények is kényszerítették lépése megtételére: a banda nagy részét letartóztatták és egyre szorosabbra zárult körülötte a gyűrű. Az ismeretlen miután felismerte, hogy nincs tovább, megjátszotta „az együttműködést”, azért, hogy valamiképpen enyhítsen felelősségén. Akárkinél is voltak a képek. az illető úgy döntött, hogy minél előbb szabadulni kell .tőlük, mert a nyomok Iteába vezettek, s a banda valamennyi olasz tagja a görög nagyiparost jelölte meg a rablás megbízójaként — emelte ki a La Repubbli- ca. A további nyomozást segíti a banda egy további tagjának elfogása is. Carmine Palmese, a képkeretező és üveges „szakember” vallomása további részleteket tisztázhat nemcsak a rablás előkészítéséről, hanem a megbízó szerepéről is. Pal- mesét péntekre virradóra tartóztatták le egy Avelli- nói bárban. Hamis papírokkal akarta igazolni magát. Jóllehet munkanélküli, a zsebében 10 millió líra volt. Mindazonáltal a már idézett II Messaggero úgy tudja, hogy a képlopásért csak két másik bűnöző, lóri és Scianti vett fel pénzt, „Szánalmasan kevés összeget az értékes festményekhez képest”. Az is az II Messaggero információja, hogy az említett két bandita Brazíliában tartózkodik. * * * Ha a vasárnap Athénbe utazó magyar szakértők hivatalosan is megerősítik, hogy valóban az elrabolt képeket találták meg, sor kerülhet a festmények kiadására. Ennek minden bizonynyal nem lesz akadálya, hiszen mindkét ország aláírta azt a szerződést, amely a kulturális javak illegális behozatalának, kivitelének és tulajdon-átruházásának megtiltásáról, illetve megakadályozásának módjairól intézkedik. A görög rendőrség megtalálta a budapesti Szépművészeti Múzeumból elrabolt hat világhírű festményt Athéntől nem messze, Patre község mellett, egy kolostorban (Telefotó) Közművelés ez is |gy-egy ötéves ciklus alatt milliárdokat áldozunk arra, hogy értékes műemlékeink régi szépségükben, pompájukban ragyoghassanak, és nagy múltú városaink fontos feladata a belvárosi részek megóvása. Szegeden például egész mozgalom bontakozott ki a homlokzatrekonstrukció jegyében, a város centruma úgy fiatalodik, hogy megőrzi hajdani arculatát. Sorolhatnám a többit is: Pécset, Egert “és Szekszárdot vagy Szombathelyt, Kőszeget, Sopront, Sárdospatakot. Mind olyan települések, amelyek múltjukkal is szívükre ölelik az idegent, és ez lakóik kiolthatatlan városszeretetét is táplálja. Mindez azonban kissé csak a felszín. Ássunk hát mélyebbre, induljunk el az oly sokszor emlegetett „ódon, múltat idéző hangulat” felé: valóban életre kelnek-e műemlékeink? No, nem az építész szemével — úgy bizonyosan találnánk szép számmal esztétikai és egyéb kivetnivalót —, csak járókelőként. Sétáljunk például büszkeségünkhöz, a budai várhoz. Vasárnapi csúcsforgalom, autók egymás hegyén- hátán, az épületek próbálnának ugyan fölidézni valamit a régi századokból, erőlködnének bennünket a múltba kalauzolni, de kevés sikerrel. Zavarodottan álldogálnak, hiába szép a homlokzat, frissen festett a vakolat, finom kezű ötvösre valló a cégtábla. Bolyongunk köztük, gyönyörködünk bennük, ám legfeljebb a nosztalgia levegője csap meg minket, a hangulat, a múltat idéző pillanatok elmaradnak. Csodálatosak a budavári Palota termei, s önmagát igazolja a szállodák gyöngyszeme, a Hilton, mégis hiányzik valami. A kabáthoz a gomb. Félreértés ne essék, még véletlenül se tiltsuk ki az autókat a műemléki környezetből ! Ne is építsünk a foghíjakra reneszánsz vagy barokk utánzatú házakat. Amikor a kabátról a gombot hiányolom, másra gondolok, tulajdonképpen aprócska dolgokra, amelyek nélkül azonban hiányos a kabát, híján van valaminek a műemléki környezet. Gyakran elfelejtünk ugyanis életet teremteni a falai közé. A homlokzatokat rendbe tettük, árasztják a múlt századok levegőjét. Ám közben röltexeknek, szűk irodáknak, nem ritkán kopott raktáraknak adnak otthont. És a környezet is hiába illeszkedik az ódon épületekhez, ha az élet könyörtelen monotonitással csak a XX. század verklijét forgatja, széttépve ezzel a kitartóan felépített valódi színpadképet. Ne repüljünk azonban a bírálattal se a másik végletbe: nem követelünk a díszlet mellé jelmezt, az" építészeti múlthoz korhű életvitelt vagy beszédstílust. Nevetséges dolog volna számon kérni, hogy miért nem elevenítik föl a törökök bevonulását Budára, vagy akár — a dicsőbb történelmi tegnapok közül — a fekete sereg híres regimentjét. Nem érdemes például Gyulán disznótoros napokat rendezni, helyet adva a régi nagy hírű országos állatvásároknak, már csak azért sem, mert azon a területen most építkezés folyik: a húskombinát nő ki a földből. Anakronisztikus képeket tehát ne fessünk. Nem elfelejtenünk kell, hogy melyik században élünk. Nincs szükség szemfényvesztésre, a hétköznapok átcico- mázására ahhoz, hogy műemlékeink között a múlt valóban körülvegyen, hangulatot árasszon. Először a vendéglátóipar vette észre ezt. Igaz, szakemberei rá is kényszerültek erre, hiszen nem ritkán ők lettek fiatal gazdái az öreg épületeknek, amelyeket féltő gonddal óvott mindenfajta kártól a műemlék-felügyelőség; azaz nem a ház alkalmazkodott hozzájuk, hanem nekik kellett alkalmazkodniuk az építményekhez. Ne csorbítsuk azonban dicsőségüket, hiszen nemcsak egyszerűen kényszerültek alkalmazkodni a körülményekhez, ki is használták a lehetőségeket. Egy-egy szépen berendezett vendéglő valóban letűnt korokat idéz, sokszor még az étlap is, néhányszor pedig már a felfelhangzó zenéből is a múlt csendül ki. Községeink, városaink ünnepe a régi helyi szokások fölelevenítése. Mohácson a busójárás, Pécsváradon a leányvásár, Nagyvázsonyban a lovasjátékok vonzanak ezreket; idegenforgalmi szerveink buzgón hirdetik is a szép eseményeket: idehaza és külföldön egyaránt. Mind több várat fedezünk fel mind több utcaképből merítünk ihletet ahhoz, hogy nyáron színháznak, hangversenynek adjunk otthont. Gyula, Szentendre, Eger, Fertőd, Martonvásárhely bemutatóival tevékeny szereplőjévé vált kulturális életünknek. Az ünnepek, az előadások után azonban a jelképes függöny azt is eltakarja, amit az év többi napján is látni- élvezni lehetne. Beolvad a hétköznapok zsongásába a megannyi múlttanú, csak az talál rá, aki térképpel, útikönyvvel a kezében keresi Nem árasat levegőt korából, mert ahhoz nem elég sem a műemléket néhány sorban bemutató tábla, nem a múzeum kissé holt tablója. Egy- egy hagyomány rendszeres felélesztése hiányzik. Egy cikk a körből, amely nélkül nem teljes az egész. Múltat idézni nem elég csupán házakkal és cégérekkel. No meg például a térzenék, amelyek nálunk hovatovább csupán ünnepi látványossággá soványodnak. A képzavar itt helyénvaló, hiszen a térzenék mindig is látványosságot jelentettek, akárcsak Karlovy Varyban, ahol a szokást tiszteletben tartva, a hétvégeken ma is ugyanúgy megszólal a rezesbanda, mint annak idején. Az ivócsarnok elé száz és száz széket és padot helyeznek, ahová még így is nehéz helyet kapni. Prágában is sok-sok hagyományt nemcsak a falak, hanem a nép is őriz, és rendszeresen föl-fölelevenít, életet lehelve a műemlékek közé. Itthon valahogy megállt a dolog a helyreállításnál. Pedig érdemes lenne történészeknek, néprajzosoknak ösz- szedugniuk a fejüket — kidolgozva olyan tervet, amely tartalmazná, hogy mely szokásokat érdemes némi rendszerességgel feleleveníteni Ingyen és bérmentve, látni- hallani engedve annak, aki arra jár. Térzenék, kispia- cok lelnének ideiglenes otthonra szép mívű tereinken, múzeumaink is kimerészkedhetnének az utcára, nemcsak plakátokkal, hanem invitáló tablókkal is, amatőr irodalmi színpadok teremthetnének néhány percre korszerű légkört, a műemlék vendéglő ajtajába akasztott hangszóró halk, régi zenével csábítana beljebb bennünket, és régi helyüket ismét visszafoglalnák —, ha csak szombat—vasárnapra is — a cukrászdák teraszai. Közművelés lenne ez is. felsoroltak persze amolyan egyenötle- tek, hiszen mindegyik régi település más és más arcot hozott jelenünkbe, más és más szokást, hagyományvilágot őriznek levéltárai, múzeumai, műemlékei. Csak mintha nem figyelnénk eléggé rájuk. Rendezvényeink, programjaink bennük nemegyszer mást tükröznek, mint amit kellene, érdemes lenne. Falaik .között csakis formális műsorok kapnak helyet, ahelyett, hogy fölkutatnánk a város, a község hajdani sajátos értékeit,, és hozzájuk is hangolnánk a bemutatókat. Mert enélkül legszebb műemlékeink, ha régi pompájukban is, de kissé belső tartalmukat vesztve .álldogálnak, némán várva, hogy valaki teljességükben is felfedezze őket. Tamás Ervin
