Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-05 / 3. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Kevesebb hiánycikk, nagyobb export 1984-ben A gépipiari vállalatok 1984. évi tervprogramjaikat általában több variációban állítják össze, igazodva a sok esetben előre nem látható, legfeljebb tervezhető feltételekhez. A tervezők mindenekelőtt abból indulnak ki, hogy a gépiparra továbbra is jelentős szerep hárul a külgazdasági egyensúly javításában, az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzésében. A gyártmányszerkezet gyorsabb ütemű korszerűsítésével, a gazdaságosan helyettesíthető, s eddig importból beszerzett anyagok elterjesztésével hatékonyabbá tehetik a gazdálkodást és fokozhatják a versenyképességet. Az 1984. évi terv azzal számol : az iparon, s a feldolgozóiparon belül is legdinamikusabban a gépipar fejlődik. Számolva azzal, hogy a beruházások mérséklése miatt tovább csökken a hazai igény az ilyen jellegű termékek iránt, s amit természetesen nem ellensúlyozhat a fogyasztási cikkek értékesítésénél várható kisebb mértékű növekedés sem. a tervbe vett 2-3 százalékos termelésnövekedést kizárólag az export bővítése alapozhatja meg. Az Ipari Minisztérium ága- : zati irányelvei szerint a vállalatok termelési szerkezetét oly módon célszerű változtatni, hogy a nagyobb export mellett mérséklődjék az import. Ezért bővítik a pneumatikus és a hidraulikus elemek, a kézi és gépi szerszámok gyártását, illetve választékát. Ez azt is jelenti, hogy az úgynevezett háttéripari termékeket előállító üzemek kínálata nő. A gazdaságos gyártásba az ilyen termékek előállítására szakosodott vállalatok mellett — lehetőség szerint — a szövetkezeti ipart és a tsz-mel- léküzemágakat is bevonják. A gépipar átlagánál továbbra is nagyobb ütemben fejlődik az elektronikai ipar, ezen belül dinamikusabban a híradástechnikai, kisebb mértékben pedig a műszeripar. Különösen nagy feladat hárul a mikroelektronikai üzemekre a központi fejlesztési program megvalósításában tapasztalható lemaradás behozásánál, és abban, hogy időben megvalósuljanak az 1984-re tervezett fejlesztő beruházások. A gépipari átlagnak megfelelően fejlődik majd a villamosipari gépek és berendezések gyártása, ettől elmarad a gépek és berendezések al- ágazata, továbbá a közlekedési eszközök és a fémtömegcikkipar termelése. Ugyanakkor ez utóbbiak a termelésnél jóval nagyobb mértékben növelhetik exportjukat, mert a piaci lehetőségeket sok tekintetben még nem használták ki a vállalatok. A fémtömegcikkipari üzemeknek a hazai lakossági ellátás javítására is erőfeszítéseket kell tenniük. A gépipar szocialista exportja várhatóan 8-9 százalékkal nő. Reális lehetőség van a híradás- és számítás- technikai berendezések, szerszámgépek, vákuumtechnikai gépek, járműipari termékek és a műszerek kivitelének fokozására. Az iparon belül a gépiparnak vannak a legnagyobb feladatai a konvertibilis export növelésében. A tárca azzal számol, hogy az ágazat mennyiségében 7-8, folyóáron számolva pedig 10—13 százalékkal növeli kivitelét a tőkés piacra. Elsősorban a MEZŐGÉP- és élelmiszer- ipari gépekből, automatizálási és számítástechnikai eszközökből és orvosi műszerekből lehet számottevően növelni a kivitelt. Az Ipari Minisztérium felhívta a vállalatok figyelmét arra: az exporttörekvések miatt nem szorulhat háttérbe a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Mindenképpen előtérbe kell helyezniük a hiánycikkek csökkentését is. Ebben szerepet vállalnak majd az ipari szövetkezetek is. Fontos továbbá, hogy a gépipari vállalatok fejlesztési elgondolásaikat tényleges pénzügyi lehetőségeikhez igazítsák, mert a központi erőforrások csökkennek. Ez utóbbiak elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ésszerűsítését, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztéseket segítik. Befejeződött a cukorgyártás Sarkadon A múlt év szeptember 9- én kezdődött, s ez év első napján befejeződött a cukor- gyártás a Sarkadí Cukorgyárban. Az üzem dolgozói majdnem 34 ezer vagon répát fogadtak, és 4 ezer kétszáz vagon cukrot készítettek. A múlt évi száraz időjárás és a répa termőterületének csökkenése miatt a most véget ért szezon két héttel volt rövidebb az előzőnél. Kedvező viszont, hogy a répa cukortartalma több mint egy százalékkal magasabb, javult a fejek, feldolgozhatósága is. A gyárban a kampány idején előfordultak ugyan üzemzavarok, de a gépek, berendezések alapvetően jól dolgoztak ; nagyobb fennakadás nem volt a termelésben. Kedvezőnek ítélhető a gyár és a répát szállító 31 partnerüzem együttműködése; a szövetkezetek, gazdaságok a sar- kadiak ütemezésének megfelelően szállították a répát, amelyen kevesebb sár volt, mint korábban. Nem okozott gondot a melléktermék, a répafej sem — részben a cukorgyár közelében épült és már működő szarvasmarhatelep jelentkezett jelentős igénylőként, másrészt az aszály sújtotta üzemek vették meg az értékes tömegtakarmányt. Tegnap, január 4-én az utolsó répaszelet is elhagyta a sarkadi gyárat, kezdetét vette a szokásos felújítás, karbantartás. Ennek első művelete, a gépek, berendezések mosása néhány hetet vesz igénybe. Befejeztével következik a karbantartás szakmailag igényesebb része; kicserélik az elhasználódott alkatrészeket, csöveket, egységeket. Idő van rá bőven, a következő szezon kezdetéig alaposan felkészülhetnek a sarkadi dolgozók. m. sz. zs.----------------1------------------------Z árszámadások előtt Január közepétől február közepéig 81 mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége ad számot a tagságnak arról, milyen eredményeket hozott a múlt esztendő gazdálkodása. Az üzemek kétharmada úgy döntött, hogy az egész tagságot összehívja az ünnepélyes eseményre. ' S hogy milyen beszámolókat hallanak majd a tsz-ta- gok? A 81 tsz-ből 14-ben veszteségről számolhat be a vezetőség. Közülük mindösz- sze egy nem számít aszály sújtotta üzemnek — a többiek veszteségét is rendezi a kormányzat; gyorsított eljárással, a hagyományos szanálás kedvezőtlen következményei nélkül. A zárszámadások sorát az előjelzések szerint a gyulai Köröstáj vagy a dombegyházi Petőfi Tsz kezdi. A tsz-ekben színvonalasabbá vált a nemzeti vagyonnal, a földdel való gazdálkodás; egész sor korábbi határozat, rendelet folyamatos végrehajtása növelte a termelési lehetőségeket. Az eredményekről értékelést készítettek a TOT szakemberei. Az adatok szerint nemcsak az agrotechnikai lehetőségekkel éltek jobban az üzemek, javulás következett be a hatósági szabályozás alá eső földügyek lebonyolításában, és sikerült előbbre jutni a tartós föld- használat kiterjesztésében is. Az adatok szerint a földcserék és a földrendezések segítették a területek jobb hasznosítását, a korszerű nagyüzemi technológia bevezetését. Csökkentek a szállítási távolságok is, és ez javította a jövedelmezőséget. A mezőgazdasági üzemek taIparkodnunk kell! Ritkán gondolunk arra, hogy szavaink — olykor a legegyszerűbbek is — egész történelmi folyamatot tükröznek. Nem véletlen, hogy aki nálunk valami nemes cél elérésére, eredményre törekszik, igyekszik az átlagos teljesítményt, vagy egy korábbi színvonalat meghaladni, az nagyon is találó, képszerű kifejezésünk szerint; iparkodik. Ez az egyetlen szavunk két nagyon fontos gazdaság- történeti tanulságot is magába sűrít. Az egyik még a feudalizmus kiteljesedésének világába visz vissza bennünket, jelezve, hogy a röghöz kötött robotos csak akkor remélhette béklyóinak lazítását, ha sikerült a városba szöknie, s ott valamiféle ipar űzésével felszabadítania magát az úrbéri terhek egy része alól. A másik tanulságot a reformkor egyik vezéralakja, Kossuth fogalmazta meg, amikor megállapította, hogy ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. Elméletileg innen számítható az az időpont, amikor a mélységesen elmaradott agrárius ország tudatosan is iparkodni kezdett az önálló magyar ipart megteremteni. Ha ma iparunk nemzetközi szereplését tesszük mérlegre, eme történelmi tényről — a késői ébredésről — sem feledkezhetünk meg, sem a hibák ostorozásakor, sem az eredmények nem ritkán fenntartásos megítélésekor. Az említett idők óta nagyot fordult a világ, s országunk, ha nem is lett vezető ipari hatalommá, teremtett mégis egy olyan honi ipart, amely minden hibájával együtt is alapja, meg háttere az immár európai, illetve világszínvonalon produkáló mezei szorgalmatosság fejlesztésének, de enmaga felvirágoztatásának is. Ami pedig igaz tágabb környezetünkre, az szintúgy igaz szűkebb hazánkra, Békés megyére, amely egészen a hatvanas évek legelejéig összetetten mutatta az egyoldalúan mezőgazdasági tájra jellemző valamennyi társadalmi-gazdasági hátravetettség legjellemzőbb jegyeit. Kezdve az egyéni jövedelmek, személyes boldogulás viszonylag alacsonyabb fokától, a hiányzó ipari kultúra városteremtő erejét nélkülöző települések lassú fejlődésén át egészen a szellemi élet színvonalának alig észrevehető emelkedéséig. Az ezt követő erőteljesebb iparosítás, ha nem is állította meg, mindenképpen jelentősen mérsékelte az elvándorlást vidékünkről. Vagyis megnövekedett a Viharsarok népességmegtartó ereje, s ebben feltétlenül nagy szerepe van a táj hagyományos és újkeletű, a megyét erősen jellemző szövetkezeti és állami iparnak! Az elmúlt 22 évben az ipari aktív keresők száma több, mint 38 ezerrel növekedett, a szakmunkások (arányuk 41 százalékra nőtt),' és a felsőfokú iskolát végzettek száma kétszeresére, a középiskolával rendelkezőké több, mint 80 százalékkal emelkedett. Tévedés ne essék: nem azt akarjuk bizonyítani, hogy Békés immár Borsodot is megelőzve, az erősen iparosodott megyék élvonalába ért. Ilyen célt nem is tűzhetünk ki. A megye agrárjellege — adott. Ezzel példamutatóan is él. És igen nagy lépéseket tett meg azon az úton, hogy iparát szintén ehhez az adottsághoz igazítsa. Ám tudnunk kell azt is, hogy eddig elért eredményei az itt megtelepedett ipari ágazatokban, jelenlegi termelési szerekezetének, irányítási és működési szervezetének fejlesztése nélkül már nem elegendőek az országon belüli lemaradás feltartóztatásához, nemhogy a csökkentéséhez! Nincs hát más megoldás, mint amit a bevezető szómagyarázatunk sugall; iparkodnunk kell! Kőváry E. Péter A ke tégy házi művelődési házban — a jól dolgozó szakkörök, klubok és kiscsoportok mellett — fodrászműhelyt és könyvbutikot nyitottak. Kulturális intézmény esetében mindez nem jellemző. Hogy miért határoztak mégis így, erről szól a Becsalogatni az embereket a művelődési házba című cikk a hatodik oldalon Fotó: Veress Erzsi Színvonalasabb földgazdálkodás a tsz-ekben valy az első félévben több mint 17 ezer hektár termőföldet cseréltek el egymással, több mint másfél ezer hektárt pedig magánszemélyekkel. A földhivatalok kétezer hektárnál több szétszórt, elaprózott területet vontak össze — földrendezéssel — üzemi táblákba. Jelenleg további, hozzávetőleg 12 ezer hektár termőföld cseréje és összevonása van folyamatban. Az adatok szerint a hatósági intézkedések 1983- ban 10 százalékkal nagyobb területet érintettek, mint 1982-ben. Ám a TOT tanulmánya arra figyelmeztet: az érvényben levő jogi szabályozás nem ösztönzi kellőképpen az állami gazdaságok és a mezőgazdasági szövetkezetek közötti, mindkét fél számára előnyös, érték- arányos és önkéntes földcserét. A szabályozásnak ez a hiányossága esetenként az okszerű földhasználat ellen hat. A föld művelése jelentős többletköltséggel jár ott, ahol a táblákat úgynevezett nyomvonalas létesítmények szelik át. Gyakran a termőföld elvesztése művelési korlátozásokkal is együtt jár. A TOT tevékeny közreműködésével lefolytatott perek során eddig 61 tsz részesült mintegy 215 millió forintos kártérítésben. A tartós földhasználat viszonylag fiatal jogintézmény — bevezetéséről 1976- ban hoztak törvényerejű rencjeletet. A tanácsok és a mezőgazdasági üzemek azóta csaknem 4300 hektár nagyüzemi művelésbe nem vonható termőföldet adtak tartós használatba. Kelnek a kései vetésű búzák a Hajdúságban A december közepe óta tartó rendkívül enyhe időjárás következtében a hajdúsági földeken megindult a későn elvetett és szárazság miatt ki nem kelt búzák fejlődése. Az elmúlt esztendő őszén kevés híján 100 ezer hektáron' került földbe a mag, ami mintegy másfél ezer hektárral több az előirányzottnál. A megyei tanács szakemberei a korábbi szemlék során a vetésterület 68 százalékán találták megfelelőnek a búzák fejlődését. Ez lényegében azonos azzal a mennyiséggel, amelyet október közepéig elvetettek. A későn vetett búzák a rendkívüli szárazság miatt nem, vagy csak foltosán keltek ki, a decemberi enyhe időjárás viszont a néhány milliméter lehullott csapadékkal párosulva olyan körülményeket teremtett a talajban, hogy megindulhatott a csírázás. A rendkívüli gyenge csírák erősödéséhez további jó időre, vagy vastag hótakaróra volna szükség. A december eleji szokatlanul nagy hideg következményeiről még nem lehet pontos képet kapni, de annyi megállapítható, hogy a búzák nem szenvedtek különösebb kárt. A múlt év november első felében a megyében valamivel több volt a felszántott terület a Hajdúságban, mint a megelőző esztendő hasonló időszakában. November végén viszont kifagytak az ekék a földből. A munkákat december közepétől tudták ismét folytatni. Jelenleg is több szövetkezetben végzik a mélyszántást, hogy az összes tavaszi kapásnövény megfelelően előkészített talajba kerüljön.
