Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-04 / 2. szám
1984. január i., szerda K Nyolcvanéves a gyulai gimnázium Szerényen, szinte csak önmagának, egy rövid visszapillantás erejéig emlékezett meg a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola fennállásának nyolcvanadik évforduló- járaA Ez alkalomból az egyik szaktanteremben kiállítást rendeztek, hogy az iskola mai diákjai is megismerkedjenek az elmúlt nyolc évtized történetével, dokumentumaival. A kiállítás rendezője, Ke- reskényi Miklós nagy gondban lehetett. A bőséges dokumentumanyag és a sok száz tárgyi emlék bizony csak szigorú szelektálással kerülhetett az egyetlen, szűkös térfogatú terembe. De miről is mesél az emlékező kiállítás? Gyula városában 1903-ban indult meg a gimnáziumi oktatás a mai posta épületében. De közadakozásból Al- pár Ignác felépítette két esztendő alatt a gimnázium ma is impozáns épületét. Híres pedagógusgenerációk egész sora végezte kitűnően munkáját az 1942-től 1950- ig Karácsonyi János püspök, történész nevét viselő gimnáziumban. (A kiállítás a névadóról is megemlékezik.) A terem másik felében már a felszabadulás utáni élet bontakozik ki a kiállított emlékek alapján. Az 1950-ben Erkel Ferenc nevét felvett gimnáziumban generációk sora nevelkedett fel. Fotó: Gál Edit akik a maguk idejében az országos tanulmányi versenyeken, a sportban, a kulturális munkában egyaránt dicsőséget szereztek az alma maternek. Az EDÚ-ről, az ott elért eredményekről sokféle tárgyi emlék mesél. A sportélet eredményeiről valló tárgyi emlékek, képek és oklevelek nézegetése közben azt is megtudjuk, hogy éppen ma kapott az iskola értesítést arról, hogy öt diákja jövőre tagja lesz a Magyar Atlétikai Szövetség utánpótlás válogatottjának. S bár ez a tény a jelen testnevelő tanárait dicséri, de nem lehet ilyenkor megfeledkezni Christián Lászlóról, aki szaktudásával, egész életművével megteremtette az atlétika szeretetének hagyományait ebben a gimnáziumban. A régi épület 1966-ban kapott egy „kistestvért”, egy új szárnyat. S bár az öreg épület 1930/31-ben rekord- mennyiségű diáknak adott otthont — ez 900 diákot, 24 osztályt jelentett —, jövőre várhatóan eléri ezt a régi rekordot ismét a két épületre számítható iskola. Ottjártunkkor éppen a diákok uralták a terepet, ugyanis a téli szünidőt megelőző „hatalomátvétel” napja volt ez. Az öröm és a gazdag program közben bizonyára nem gondoltak arra, hogy mindaz, amit tesznek, valamikor — talán 2003-ban — már egy centenáriumi kiállításon szerepel mementóul. B. S. E. Diáklapszemle Tollhegyen a „Tollhegy” ...és újból folyik a tinta! — közlik örömmel a mező- berényi Petőfi Sándor Gimnázium 3 éves szünet után ismét megjelenő Tollhegy cí- -mű lapjának címoldalán. A vezércikk egyben a — még alkalomszerűen összeverbuválódott — szerkesztőség kérése: segítsék minél több ötlettel az iskolaújság beindulását. Mi is egy diákújság célja? Jórészt az, hogy tájékoztassa az intézmény tanárait és hallgatóit a helyi diákélet eseményeiről, ezáltal még inkább megerősítve a közösségjelleget; nyújtson kitekintést a lap a település, a megye ifjúsági és diákéletére. Mivei a diáklapok általában ritkán jelennek meg, aligha tudnak friss eseményanyagot nyújtani. (Erre alkalmasabbak az iskolarádió adásai.) Átfogóbbaknak, hosszabb távra kitekintőknek, lényegre törőbbeknek kell tehát lenniük! Mit valósított meg mindebből a Tollhegy? Hasonló lapoknál bevált ötlet az új tanárok bemutatása. Igaz, már túl vagyunk a féléven, de még sokan keveset tudnak róluk a mezőberényi gimnáziumban is. Hasznos lenne kiegészíteni a bemutatkozásokat egy-egy — valamilyen téren kimagasló eredményt elért — diák portréjával. Sajnos, ezzel nagyjából be is fejeződött a Tollhegy helyi tájékoztató jellege. Kulturális rovata könyvismertetéssel kezdődik. Szerencsés választás Palotai Boris Kegyetlen ifjúság című regénye, amely épp az adott korosztályhoz szól. Az írónő Keserű mandula című regénye, amely a koncepciós perek időszakának családi drámája, már nem feltétlenül áll közel a középiskolások gondolatvilágához. Érthető, hogy az iskolában folyó irodalmi próbálkozásoknak hangot ad a lap, viszont kevésbé volt szükség a nem kis munkát igénylő slágerlista összeállítására. A pop-rock élet legfrissebb híreit bárki elolvashatja az ifjúsági lapokban, ezért nem lett volna fontos a két együttes bemutatása sem. A sportrovat átfogó képet ad az iskolai sportéletről, az eredményekről. Két oldalt elfoglal viszont a réjtvény! Dicséretes az az igyekezet, melynek nyomán több éves szünet után ismét megjelent a mezőberényi diáklap. Remélhetőleg a további példányszámok már nem kísérleti jelleggel, hanem határozottabb programmal jelennek majd meg. — gubucz — fl Magyar barokk trió estje Hosszabb spanyolországi turné után Békéscsabán lépett fel a közelmúltban — városunkban először — a Magyar barokk trió, melynek tagjai: Végváry Csaba csembaló, Csetényi Gyula fuvola és Bartha Zsolt gordonka. Műsorukon a barokk legnagyobb mestereit hallhattuk J. S. Bachtól kezdve Antonio Vivaldiig, de még zenetörténeti újdonsággal is szolgáltak, amikor a nálunk alig ismert lengyel barokk mestert, Adam Jarzebskyt szólaltatták meg. Fölényes hangszertudásukat, virtuozitásukat és együttes játékuk magas színvonalát már az első ütemek után felismertük. J. S.'Bach c-moll Partitájában. Második számúkban Lugosi Melinda Vivaldi-áriát énekelt bravúros technikával. Az együttes hangszerelője Végváry Csaba, kinek feldolgozásában Albioni közismert Adagiója most nem tévesztette el hatását: döbbent csendben hallgattuk a szívet-lelket átjáró muzsi-. kát, melyben mindhárom előadó szólistaként is mély benyomást keltett. A meglepetés ezután jött ifj. Hara László fagottművész személyében, aki a nehézkes, esetlennek tartott hangszerén csodákat művelt a Vivaldi Concertóban. A fuvolával való imitáció olyan, eddig nem ismert szépségeket tárt fel a fagottról, amelyet alig lehet elhinni. A lágy, intim kamarahangzás és a bravúros virtuozitás egyaránt jellemzője volt a fiatal művésznek. Igen szerencsés műsorszám volt, telve szépségekkel, meglepetésekkel. A műsor második részében a jól ismert Corelli-kompozíció hangzott el — La folia —, melyben a fuvola vette át az eredetileg hegedűre írott szólamot. Itt is mindenki meggyőző kifejező erővel bizonyította a magas fokú hangszertudást és az együttes játékot. Befejezésül — igen helyesen — már a barokkot követő rokokó korszak felé mutattak Ph. E. Bach Hamburgi szonátájával, amely a valódi gáláns stílusból adott ízelítőt. Zenei élményünket nagyban zavarta a „takarékos” fűtés. így nem szabad takarékoskodni! Különösen akkor nem, ha az utcán mínusz 10 fok a hőmérséklet. A rendező szerveknek intézkedni kellene, hogy a téli hónapokban hátralevő koncerteken ez ne ismétlődjék meg. Dr. Sárhelyi Jenő Milyen jó, hogy a Kör létrehozása nem volt hiábavaló. Életképességünk az elmúlt este bebizonyosodott. Alig kéthónapos működésre tekinthetünk vissza, és már olyan sikert könyvelhetünk el kis üzemünk kis kultúr- életében, mint az író-olvasó találkozás. Mert mit is ér az önmagában’, ha csak olvasnak az emberek, bár el kell ismerni, az is nagy eredmény. De, ha csak olvas az ember, akkor egyedül van, ül vagy fekszik egy magányos szobában, s a társaságot csupán a kézben tartott könyv jelenti. Amely könyv lehet a legeslegjobb is, mégiscsak könyv és nem ember. Igaz, ez is találkozás, hiszen az író mondanivalóját a könyvére bízta, hogy ezen keresztül mi, olvasók a társai legyünk. Ismerjük meg általa azt az életet, ami lehet, hogy merőben más, mint a mienk, de mégis sok közös vonása van a mienkkel. És mi csöndben ismerkedünk, és hatolunk egyre beljebb az író világába. Szép és nemes tevékenység ez, de mi ahhoz képest, ha az író is jelen van, s vele személyesen társaloghatunk. Na már most, azt elkívánni sem lehet, hogy minden könyv mellé egy írót is kapjon az ember, hiszen több tízezer darabra szegény nem szaggathatja szét magát. Ezt pótolja egyrészt a könyv — hiszen minden egyes kötetben ott az író, mégpedig egészben —, másrészt az író-olvasó találkozás. Itt már az olvasók vannak többen, és az író egyedül, bár nem egészen, mert ezen az elsőn ők is többen voltak. Az írót elkísérte egy nagyon fontos ember, a szerkesztőnek mutatták be, aztán volt még velük egy színész is, aki az író műveiből olvasott fel. Meg egy furcsa képű házigazdaféle, aki mindig nevetett, mintha csiklandoznák, legjobban akkor, mikor a színész az író szomorú műveiből olvasott fel. Eleinte mindenki csak őt nézte, aztán — mivel mindent meg lehet Szokni —, már nem. A szerkesztő először azt tisztázta, hogy ő sem a pesti flaszteron termett, majd hosszan sok szépet mondott az íróról. Hogy mennyire szeret vele dolgozni. Hogy tíz éve ismeri és népszerűsíti. Meg, hogy küldetése van. És ehhez hasonlókat. Jól beszélt, pedig olvasta, és mégis úgy, mintha nem is lett volna előtte papír. Biztos sokszor elmondta, és már ez is bizonyítja, hogy régen ismerik egymást. Nem így a színész. Az bizony, lehet hogy épp akkor ismerte meg az író életművének azt a részét, amit olvasott, igencsak akadozva. Helyenként úgy, hogy nem is az volt a papíron. Az írón többször látszott, hogy nem így gondolta. egyszer-kétszer még az is, hogy nem így írta. De aztán, ahogy telt az idő, ennek is vége lett, és az író következett. ö is azzal kezdte — mint a szerkesztő —, hogy nem akar sokat beszélni, inkább beszélgessünk, de aztán mégiscsak elmondta, hogy sohasem akart erre a pályára lépni, tisztára véletlen, hogy iró lett. Mivel mindketten így kihangsúlyozták, azt gondoltuk, biztosan nem járja egyenesen írónak készülni, vagy legalábbis sokkal jobb, ha még a szándék is elkerüli. így talán különb író válik belőle. De, hogy melyik az igazi, aki már zsenge ifjúsága óta erre készül, vagy az, akit a véletlen tesz azzá, ezt nemingen tudtuk eldönteni, mert ennyi író személyesen nem állt rendelkezésre. Nem is ez volt a legnagyobb baj, hanem inkább az, hogy egész este nem derült ki, milyen véletlen volt az, amire író is, szerkesztő is hivatkoztak, és az sem, hogy ettől hogyan lett író az író. Na, mindegy, mégiscsak az lett. Dacára annak, hogy nem akart, pedig már a gimnáziumban és a főiskolai években is jócskán írt, sőt, mindenik meg is jelent. Aztán beszélt még a családjáról, gyönyörűen, az egyszerű parasztemberekről, akik azóta is azok maradtak, egyikükből sem lett semmi néven nevezendő vezető. Vagy író. Hát, ilyen nehéz indulás után, végre eljutottunk a kérdésekig, azaz a beszélgetésig, ami engem a legjobban érdekelt. Először ugyan attól féltem, talán nem is lesz semmi kérdés, vagy szokás szerint ösztökélni kell az embereket, de nem így volt. Mindjárt jelentkezett az első, és azt kérdezte, miért nem lehet ezt, meg ezt a könyvét kapni, köztük az írónak a legújabb írását. Elég hosszan beszélt, ahhoz képest, hogy kérdezett, már tűkön ültek a válaszolók, s egyre az órájukra sandítottak, majd szinte egyszerre mondták: tévedés ne essék, egyik sincs betiltva, azért nem lehet kapni, mert elfogyott. Mint az idő, ami rá volt szánva erre a találkozóra. S bár a beszélgetésből nem lett semmi, azért mégis jól sikerült, mert megismertük az írót, a szerkesztőt, s ha nem is tudjuk ki volt: a házigazdát. A színészt már láttuk a színházban, itt is szakasztott olyan volt, csak súgó nélkül. S először olvasni valamit — ezt magunkról is tudjuk —y nem is olyan könnyű. Vass Márta Görbe Tükör Monológ Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.26: Világablak. 8.56: Vezényel a szerző. 10.05: Mészáros Tivadar népi zenekara Játszik, Pál Olga és Karácsony Irén nótákat énekel. 10.50: Neményi Lili és Szabó Miklós operettfelvételeiből. 11.16: Komoly zene. 12.45: Változatok a munkaidő- kezdésre. 13.05: Operaslágerek. 13.35: Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Népdalkórusok, hangszerszólók. 15.28: MR 10—14. . * 16.03: Zenekari művek. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Vendégmunkások. 17.30: Hallgassuk együtt! 19.15: Balassi Bálint: Szép magyar komédia (pásztorjáték). 20.13: Népdalfeldolgozások. 20.38: Daljátékokból. 21.30: Kamarazene. 22.30: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 22.46: Orvosok a kommunikáció szolgálatában. 23.01: Operarészletek. 0,10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIŐ 8.05: Forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: A 04, 05, 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt. 12.05: Népi zene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Pege Aladár nagybőgőn játszik. 14.15: Népballadák. 14.35: Slágermúzeum. 15.26: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 16.00: Kéz és hagyomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Most érkezett.. . 19.15: Zenei tükör. 19.45: A Grand Funk együttes felvételeiből. 20.35: „A négy kölcsönhatás.” 20.45: Nemzedékek. 21.35: Nóták. 22.12: Felfüggesztés (hangjáték). 23.20: A tegnap slágereiből. III. MŰSOR 9.00: Népi zene. 9.40: Operafglvételekből. 10.20: Versenyművek. 11.05: Bioritmus. 11.25: Dzsesszarchívum. 12.00: Kamarazene. 13.07: Zenekari muzsika. 14.17: Schönberg: .Mózes és Áron (opera). 16.00: Isao Tomita albumai. 16.56: Nyikolaj Gyemigyenko zongorázik. 17.30: Klasszikus operettekből. 18.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 21.30: A soproni gimnázium jubileumi műsora. 22.15: Olasz dalok. 22.32: Orgonahangverseny. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Slágerek, zenekari változatban. 17.15: Közgazdasági kislexikon. 17.20: írj felvételeinkből. A jászberényi Vasas munkáskórus énekel. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Tamási László. (A tartalomból: Évkezdés a szolgáltatóiparban — Aszfaltmozaik — Otinform — KRESZ-vetélkedő.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé: angol nyelv. 9.20: Éneklő ifjúság. 9.30: Magyar irodalom. 10.00: Delta, (ism.) 10.25: Éjszakai ügyelet (francia film). 6/6. (ism.) 15.00: Egy Balassi-vers elemzéséhez. 15.50: Táborozás a múzeumban. 16.05: Környezetismeret. 16.40: A középkori bolgár művelődés emlékei (bolgár film). 16.55: Burleszkfilm-összeállítás. 17.30: Lengyel utak (lengyel film) ll/l. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Beszélgetés Osváth Júliával. 2/1. 20.45: Jeaquian Murieta tündöklése és bukása (zenÓ6 ballada). 21.30: A hét műtárgya. 21.35: Tévéegyetem. 16/14. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.35: Csak gyerekeknek! 18.20: Nemzetközi síugróverseny. 19.20: Tóth Menyhért élete, (ism.) 20.00: Célpont (angol tévéfilm). 20.50: A hullámlovas (francia rövidfilm). 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Amate. a nagy fikuszfa (angol film). 22.10: Mementó Móri (stúdióműsor) BUKAREST 15.05: Nőkről nőknek. 15.30: Magyar nyplvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Népdalok. 20.45: A valóság képei. 21,20: Nemzetközi tv-hírek. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Hosszú harisnyás Pipi — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.30: Album. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Komoly zenei adás. SZÍNHÁZ 1984. január 4-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTŐ KALAMONA Toldi Miklós-bérlet 1984. január 5-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Egressy-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Vörösmarty-bérlet MOZI Békési Bástya, . 4-kor: Az idő urai, 6 és 8-kor: Az utolsó metró. Békéscsabai Szabadság, 10 és 4-kor: Erdő szépe, 6 és 8-kor: Klute. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vízimese, fél 8-kor: Meztelenek és bolondok. Gyulai Erkel: E. T. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kis darázs, 5 és 7-kor: D. B. Cooper üldözése. Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Jo- hohohó, fél 8-kor: Istenke teremtményei. Szarvasi Táncsics: Vigyázz, jön a vizit! 19 órakor Csanádapácán: MARIA FŐHADNAGY
