Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-18 / 14. szám

1984. január 18., szerda Mindig a zene és az ének vonzásában Hamarosan országszerte kapható a felvételi tájékoztató A közelmúltban a Kodály- emlékbizottság elnöke, Szo- kolay Sándor zeneszerzők­nek, előadóművészeknek, karmestereknek, zenetudó­soknak és képzőművészek­nek adta át a Kodály-em- lékérmet. A Művelődési Mi­nisztérium alapította kitün­tetést Békés megyéből dr. Sárhelyi Jenő, nyugalmazott zeneiskolai igazgató kapta, akit előbb még, 1978-ban, az addig végzett munkája el­ismeréseként a Kodály-tár- saság alapító tagjának kér­tek föl. — Arra kérem, beszélges­sünk egy kicsit erről a mun­káról, hiszen a kitüntetéssel is összefüggésben van. Mi­kor és mivel kezdődött? — Mindjárt a felszabadu­lás utáni időkben a kórus­mozgalommal, annak is az öntevékeny formájával, ami­kor a Népművelési Intézet alsógödi karvezető-iskolá- jának szakmai vezetését vé­geztem. Közben és utána is foglalkoztam a kórusiroda­lommal : műfordítással, s magyar szövegek írásával is Vásárhelyi Zoltán, Szőnyi Erzsébet, Sugár Rezső felké­résére. De módszertani tanul­mányt is írtam „15 perc énekgyakorlat a kórusban” címmel, és ehhez egy pél­datárat a kórustagoknak. — Ez még mind a békés­csabai működése előtti időre esik? — Végig az ötvenes évek­re, amikor még az általános iskolai énektanítás reform­jának az előkészítésében is részt vettem, sőt, a pesti ta­nítóképző intézetben folyó kísérletben is. S csak a kép­ző átszervezése során me­rült fel a békéscsabai lehe­tőség. Az állást megpályáz­tam, elnyertem, és 1959 vé­gével az itteni zeneiskola igazgatója lettem. — Milyen volt a zenei élet akkor a városban? — Épp érdekes helyzetet találtam. És szerencséset, mert a város muzsikáló em­bereinek, és a vezetőknek azonos óhajuk volt: legyen zenekara Békéscsabának. Ez az igény egybevágott az én ambícióimmal is, s rövid egy hónap alatt, 36 taggal meg is alakítottuk a szimfo­nikus zenekart, melynek az­tán karnagya voltam 12 esztendeig. Az év elején kezdődött és a közeli napokban befejező­dik a budavári palotában a nemzeti könyvtár műszaki átadása. Mint azt a Műve­lődési Minisztérium illetéke­sei elmondották: jelenleg az épület több helyiségében kő- burkolók dolgoznak, például a nagy földszinti előcsarnok márványburkolatát készítik. Szerelik az épület földszint­jére kerülő — a tervezett­nél később érkezett — im­port üvegfalakat, s az úgy­— Azt mondta: muzsikáló emberek. Kik voltak ők, pe­dagógusok, zenetanárok? — Természetesen azok is, de orvosok, banktisztviselők, tanácsi és szövetkezeti dol­gozók, postások, vasutasok, szórakoztató zenészek, még gyári munkások is. Helyből és vidékről. Szóval igazi amatőr zenekar alakult. És ami talán meglepő, a várt­nál jobb volt, és egyre jobb lett, úgy, hogy a magunk elé kitűzött 2 év helyett már egy fél év múlva hangver­senyeztünk. — Született egy lelkes ze­nekar, de nem volt-e kevés a lehetőség egy olyan város­ban, ahol akkor már majd 10 éve folytak a Filharmónia bérletes koncertjei? — Ez, és a kezdeti siker adta az ötletet, hogy ifjú­sági hangversenyeket ren­dezzünk vidéken. El is kezd­tük 1961-ben a megyében, a szervezéshez rengeteg segít­séget kaptunk a megyei ta­nács művelődési osztályá­tól, név szerint Halmágyi László főelőadótól. Ez a jó együttműködés is hozzájá­rult ahhoz, hogy az Ifjú Ze­nebarátok néven ismert koncertsorozat hamar or­szágos feltűnést keltett. — A zeneiskolában mi­lyen változások történtek? — Amit a helyzet megkí­vánt. A város nagy létszá­mú, de a központtól távoli kerületében, a jaminai isko­lában kihelyezett hangszeres osztályokat szerveztünk. S beindítottuk Szabadkígyó­son a hegedű-, Telekgeren­dáson a zongoratanítást. S közben kaptam egy új fel­adatot: az addigi férfikórus, nevezett telelift rendszer összeállításának is az utol­só fázisához érkeztek. Ez a rendszer a könyvtár vala­mennyi raktári szintjét ösz- szeköti majd az épület ha­todik szintjének nagy olva­sótermével, ahová így em­beri kéz érintése nélkül jut el az olvasó által kért könyv. Befejeződtek a felújítási munkálatok a toronyraktá­rakban, itt gondoskodtak az iratvédelmi követelmények­nek megfelelő körülmények­a békéscsabai Munkás Dal­kör átszervezését vegyes karrá. Hogy ez is a vártnál jobban sikerült, abban oroszlánrésze volt akkori helyettesemnek, dr. Matu- sovszky Andrásnénak, aki a munkából óriási feladatot vállalt és teljesített. És több zeneiskolai tanárnak a be­tanítás terén. A közös mun­ka gyümölcse hamar beérett, mert 1964-ben az első orszá­gos kórusminősítésen a Munkás Dalkör élete első aranyfokozatát nyerte el. — Zenekar, kórus, zene- pedagógia ... Szebbnél szebb feladatok, s a tennivaló sem volt kevés. Mi indította mégis a város közművelő­dési, főleg zenei múltjának feldolgozására? — Épp a szimfonikus ze­nekar révén volt szeren­csém megismerni dr. Südy Ernőt, az 1913-ban alakult Aurora Kör legendás alak­ját. ö irányította a figyel­memet erre a területre, s később, amikor nyugdíjba mentem, elkezdtem tanul­mányozni az Aurora tevé­kenységét, s ezer gépelt ol­dalnyi anyagot gyűjtöttem össze. Ebből írtam meg böl­csészdoktori disszertáció­mat, a Kör történetét. — A Bartók- és Kgdály- centenárium alkalmával cgy-egy tanulmányt publi­kált a Magyar Zene című folyóiratban az ünnepeltek Békés megyei kapcsolatáról. Ezek is az Aurorával füg­genek össze? — Jórészt, éspedig a Kör zenei szakosztályával, mely­nek vezetője dr. Südy volt. Egyébként ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ez a társadalmi szervezet milyen élénk irodalmi, zenei és képzőművészeti életet hozott létre és tartott fenn a vá­rosban. Ma hasonlót nem is egy intézmény végez. De visszatérve a kérdésre, Bar­tók rokoni szálai, s az ennek révén elkezdett Békés me­gyei népdalgyűjtés közis­mert. Az is, hogy az Aurora fölkérésére és szervezésé­ben többször hangversenye­zett Békéscsabán. Az viszont kevésbé, hogy már előbb a gyomai Kner Nyomdával kapcsolatban állt, és pont Kner Imréné mutatta be Bartóknak Südy Ernőt, aki mindjárt a Kör meghívását ről, például a klimatizált belső terekről. A műszaki átadást követő­en a beruházó és az üzemel­tető által megállapított hiá­nyok pótlására maximálisan 40 napot fordíthat a kivite­lező. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményének költöztetése a budavári pa­lotába tehát várhatóan ápri­lis első heteiben megkezdő­dik. Mivei az átköltözés ide­je alatt az OSZK nem zárja is tolmácsolta. S így jött létre az 1922. október 10-i első, nagy sikerű hangverse­nye a városban. — A húszas években kez­dődött a Kodály-kapcsólat is? — A legelején, mivel 1921 áprilisában Gyulán tartott előadást a Magyar Néprajzi Társaság ülésén. Majd a Südyvel való levelezés után sor került 1924. január 21- én a békéscsabai Ady—Ko- dály-estre. S hamarosan Ko­dály is felveszi a kapcsola­tot Kner Imrével, plakáto­kat, műsorfüzeteket kér Gyomáról, és azok gyönyö­rű kivitelben el is készül­nek. Maga a levelezés is egy közművelődési kincses- bánya, és hosszan lehetne beszélni a Kör és Kodály közös dolgairól. De csak annyit még, hogy az Aurora 20 éves fennállását, 1933. január 8-án Kodály-kon- certtel ünnepli, amelyen két iskolai kóruson kívül fel­lépett még a Munkásdalár­da és az Erzsébethelyi Da­loskor, mely utóbbi különö­sen megnyerte a Mester tet­szését. — Tanulmányának alapja a korabeli megyei sajtó szá­mos írása, és a több szálú levelezés, mely szinte test­közelbe hozta a nagy em­bert. A kialakult Kodály- képen változtatott-e ez vala­mit? — Megerősítette azt, kü­lönösen emberi és zenepeda­gógiai vonatkozásban. Mert, hogy milyen is volt, arra csak egy példát említek. Az Erzsébethelyi Daloskor 1934- ben, 20 éves jubileumára ké­szült. Kodály jelezte, hogy a koncerten nem tud részt venni, de előtte eljön Békés­csabára, a kórus egyik pró­bájára. Így is történt, este 7-kor érkezett, azonnal Er- zsébethelyre ment, és éjjel 11 óráig vezette a próbát, foglalkozott a kórussal. Hát, ilyenre volt képes a már akkor is világhírű és világ­járó Mester. Vass Márta Fotó: Gál Edit le jelenlegi olvasótermeit a nagyközönség előtt, a köny­vek átszállítására, a könyv­tár egyes részlegeinek mű­ködtetésére részletes ütem­tervet készítettek. Eszerint a teljes állomány átköltözteté­se megközelítőleg egy évet vesz igénybe, azaz 1985 áp­rilisától már a budavári palotában működő új nem­zeti könyvtárban juthatnak hozzá a kívánt olvasnivalók­hoz az érdeklődők. Hétfőtől már Budapest né­hány nagyobb könyvüzleté­ben, a következő napokban pedig országszerte kapható az 1984. évi felvételi tájé­koztató. A vaskos kötet az idei felvételi vizsgákra vo­natkozó tudnivalókkal, a fel­sőoktatási intézmények kí­nálta továbbtanulási lehető­ségekkel, az egyetemi, a fő­iskolai képzés néhány újdon­ságával ismerteti meg a fia­talokat. A tájékoztatóból kitűnik, hogy a Művelődési Miniszté­rium a korábbi évekhez ké­pest előbbre hozta a jelent­kezés határidejét a felsőok­tatási intézményekbe: a diá­koknak március 1-ig kell visszajuttatniuk a kitöltött lapokat az iskolájukba, on­nan pedig március 15-ig kül­dik el azokat az egyetemek­re és a főiskolákra. Az esti­levelező oktatásnál a jelent­kezési határidő minden in­tézményben március 30. A felsőoktatási intézmé­nyek nappali tagozataira fel­vételüket kérhetik a közép­iskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségizett (képesítőzött) dolgozók, akik 35. életévüket még nem töl­tötték be. A jelentkezéshez két nyomtatványlap szüksé­ges, a „Jelentkezési lap” és a „Jelentkezési adatlap”. Mind a kettő már beszerez­hető a budapesti (XIII., He­gedűs Gyula utca 27.), illet­ve a megyei nyomtatvány- boltokban. Kitöltésüket a kö­tet végén utasítás segíti, és közük azokat az egyetemi és főiskolai kódszámokat is, amelyeket a nyomtatványok rovataiba kitöltéskor be kell írni. A felvételi kérelemhez csatolni kell a szükséges elő­képzettséget tanúsító eredeti iskolai bizonyítványt (okle­velet), a középiskolai tanul­mányi értesítőt, az önéletraj­zot, az 1983-ban, vagy ko­rábban érettségizetteknek (képesítőzötteknek) a ható­sági erkölcsi bizonyítványt, és a tanulmányok folytatá­sára alkalmasságot bizonyító orvosi igazolást. A hatósági erkölcsi bizonyítvány beszer­zéséhez szükséges igazolást a jelentkezők kérelmére az a szerv állítja ki, amelyhez a jelentkezési lapot be kell nyújtani. Aki a jelentkezés évében érettségizik, bizonyít­ványát és tanulmányi érte­sítőjét a szóbeli felvételi vizsgán köteles bemutatni. A felvételi kérelmet az érettségi bizonyítványt kiál­lító középiskola igazgatójá­hoz kell benyújtani. A mun­kaviszonyban állók kérel­mükhöz a munkáltató írásos javaslatát is kötelesek mel­lékelni. Az egészségügyi al­kalmasságot igazoló rovatot kizárólag az erre kijelölt in­tézmény töltheti ki: Buda­pesten a Szakmunkástanulók Egészségvédelmi Intézete (VII., Kertész utca 32.), vi­déken pedig a szakorvosi rendelőintézetek munkaal­kalmasságot véleményező or­vosa. Ha a jelentkező a közép­iskolát 1982-ben vagy koráb­ban, illetve esti vagy leve­lező tagozaton végezte — közvetlenül a felsőoktatási intézmény dékáni hivatalá­ba küldje kérelmét. A felső- oktatási intézmények csak az előírt határidőig beérkező, pontosan kitöltött, és az elő­írt mellékletekkel ellátott felvételi kérelmeket fogad­ják el. A jelentkező ugyan­azon tanévre csak egy hazai felsőoktatási intézménybe (karra) adhatja be kérelmét, de egyidejűleg pályázhat művészeti főiskolára, a test- nevelési főiskola tanári sza­kára, a néphadsereg katonai főiskoláira, külföldi egye­temre. A tudományegyetemek ter­mészettudományi karain az utóbbi évek tapasztalatai szerint Budapesten a legna­gyobb a túljelentkezés, és itt a kollégiumi férőhelyek szá­ma is erősen korlátozott. Ezért a vidéki jelentkezők közül nagyobb a felvételi esélyük azoknak, akik lakó­helyükről legjobban megkö­zelíthető, vidéki egyetemen nyújtják be felvételi kérel­müket. A tanárképző és ta­nítóképző főiskolákra, illetve óvónőképző intézetekbe je­lentkezők csak az intéz­ménynél feltüntetett felvéte­li körzet szerint kérhetik fel­vételüket. A felsőoktatási intézmény a jelentkezőt a szabályszerű­en előterjesztett felvételi ké­relem alapján — legalább 8 nappal a kitűzött vizsgaidő előtt — felvételi vizsgára hívja be. A felvételi vizsgá­kat — kivéve a matematika, a kémia, a fizika és a bioló­gia írásbelit — június 23. és július 8. között tartják. Az érettségi és a felvételi közös írásbeli vizsgák időpontja 1984. május 21. és május 22. E vizsgán részt kell vennie mindazoknak a felsőoktatási intézménybe pályázóknak, akiknek matematikából, fizi­kából, kémiából, vagy bioló­giából írásbeli felvételi vizs­gát kell tenniük. A felvételt elutasító hatá­rozat ellen a határozat kéz­besítésétől számított 8 napon belül az illetékes miniszter­hez fellebbezhetnek azok a jelentkezők, akik a felvétel­hez szükséges pontszámot el­érték, eredményes felvételi vizsgát tettek, de felvételi kérelmüket a bizottság egyéb okból nem találta teljesíthe­tőnek, és a fellebbezési le­hetőség szerepel az értesítő­ben. A fellebbezést — a mi­niszternek címezve — az el­utasító határozatot hozó fel­sőoktatási intézmény vezető­jéhez kell benyújtani. Befejezéséhez közeledik a nemzeti könyvtár rekonstrukciója Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Osztályfőnöki óra 16—18 éveseknek. 8.57: Elővigyázatosság (riport). 9.12: Operaáriák. 9.45: Kis magyar néprajz. 9.50: Tarka mese, kis mese. 10.05: Diákfélóra. 10.35: A háttér (rádiójáték). 11.26: Zenekari muzsika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Portré Ribánszky Pálról (riport). 13.05: Operaslágerek. 13.36 Dzsesszmelódiák. Kiss Imre műsora. 14,29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Kórusainknak ajánljuk. 15.28: MR 10—14. 16.03: Népzenekedvelőknek. 16.33: Operettdalok. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Ajánlom magam (riport). 17.30: Dvorzsák: IX. szimfónia. 19.15: Nótamuzsika. 19.57: Világirodalmi Dekameron. 20.32: Örökzöld dallamok. 21.30: Külpolitikai klub. Évkez­dés a külpolitikában. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Angol madrigálok. 22.45: Közérdekű magángyűjte­mények. 23.00: Kamarazene. 0.25: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Komár László énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.45: A Munkásőrség központi férfikara énekel. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 14.00: Szerdahelyi Éva énekel. 14.15: Németh János cimbalmo- zik. 14.35: Slágermúzeum. 15.38: A Kaposvári honvéd hely­őrség zenekara játszik. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiataloknak! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Moszkvából érkezett. 19.05: Közvetítés a Magyar Nemzet Kupáról. 19.22: Tigrisugrás (regény), XV/12. 19.45: A Saga zenekar felvételei­ből. 20.35: Közvetítés a Spanyolor­szág—Magyarország válo­gatott labdarúgó-mérkő­zésről. 20.45: Védőszellemek (hangjá­ték). 21.32: Slágereim története (ri­port). 22.32: Kálmán Imre operettjei­ből. 23.20: Népzene. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.00: Kamarazene. 11.30: A Safari együttes felvé­teleiből. 12.00: Sába királynője (opera). 13.17: Zenekari muzsika. 14.39: A Borogyin vonósnégyes játszik. 15.40: Mozart-hangverseny 17.00: Iskolarádió. 17.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 18.15: Táncházi muzsika. 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Verdi: Traviata (opera). 21.46: A zeneirodalom remekmű­veiből. 22.41: DZfcesszzene. SZOLNOKI STŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Enrico Macias felvételei­ből. 17.157 Csak a név változott? Da- locsa István jegyzete. 17.20: A szolnoki Verseghy Gimnázium kórusa énekel. 17.30: Zenés autóstop. 18.00-18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: orosz nyelv. 8.25: Osztályfőnöki óra. 8.50: Magyar irodalom. 9.15: Angol nyelv. 9.30: Magyar irodalom. 9.50: Közlekedj okosan! 9.55: Delta, (ism.) 10.25: Régensherceg (angol tévé- film) , 8/1. (ism.) 11.15: Meghökentő mesék (angol tévéfilm). (ism.) 15.00: Iskolatévé: pszichológiai csapdák. 15.25: Táborozás a múzeumban. 15.40: Osztályfőnöki óra. 15.50: Film- és tévéesztétikai műsor. 16.30: Egy város történetéből (szovj. dokumentumfilm). 16.45: Lengyel utak (lengyel film), 11/3. 18.20: Számitógép a mezőgazda­ságban. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-hiradó. • 20.00: önök kérték. 21.30: Nagy László rajzai és versei. 22.00: A hét műtárgya. 22.05: Tévéegyetem. 16/16. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.55: Magyarország—Dánia Jég­korongmérkőzés. 20.15: Rexi, a bűvész (lengyel rajzfilm). 20.25: Spanyolország—Magyar­ország labdarúgó-mérkő­zés. A szünetben: 21.15: Tv-hiradó 2. 22.15: Memento Morl 3. BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-hiradó. 20.20: stop egy percre! 20.35: Dalok. 20.45: A valóság képei. 21.20: Nemzetközi tv-hirek. 21.45: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Hosszúharisnyás Pipi - tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Színes fény. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai Körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Komoly zene. SZÍNHÁZ 1984. január 18-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Szentpétery-bérlet 1984. január 19-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZELKÜT0 KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Bérletszünet MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: E. T. 8-kor: Fojtogatás. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 4-kor: Sze­relem nélkül, 6 és 8-kor: D. B. Cooper üldözése. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vízipók-csoda- pók, fél 8-kor: Ez igen! Gyulai Erkel: Gyanútlan gyakornok. Gyulai Petőfi, 3-kor: Aranyto­jás, 5-kor: Prof. Kuruzsló I—II. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai, fél 6 és fél 8-kor: A kutya éji dala. Szarvasi Tán­csics, 6-kor: Mindent fordítva, 8-kor: A francia hadnagy sze­retője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom