Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-04 / 2. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 4,, szerda o A mintegy százéves patkóié kovácsműhely felújításával kiállítóhelyet hoztak létre Bakony- szentkirályon. A műhelyből lett múzeumban a kiállítást megtekintők láthatják a régi, hagyományos kovácsmunka minden kellékét és szerszámát, a fujtatótól a kézi hajtású fúróig (MTI-fotó — Arany GáboF felvétele — KS) n MALÉV csatlakozott az MTfl-hoz A Magyar Légiközlekedési Vállalat 1984. január elsejével csatlakozott a Légitársaságok Nemzetközi Szervezetéhez (IATA), annak 125. tagjaként. A szervezethez való csatlakozás egyben azt jelenti, hogy ezentúl a magyar légi- társaság részt vehet a légiközlekedési ágazatra vonatkozó nemzetközi szabványok kidolgozásában, s szavazati joggal bír a vonalhálózatán meghirdetett díjtételek egyeztetésében. Az IATA- tagság számos külföldi piacon jobb kereskedelmi és bevételi lehetőségek kialakítását teszi lehetővé, szolgálja továbbá a szakmai információ bővítését, s ezáltal közvetve hozzájárul a szolgáltatások színvonalának növeléséhez. Karácsonyi hangverseny A gyulai kamarazenekar 1965 decemberében mutatkozott be Herbály András igazgató-karnagy szervezésében. Azóta Gyula város Tanácsa intézménye lett. Tagjai főként a gyulai Erkel Zeneiskola tanárai és immár végzett, diplomás muzsikusai. Így lett koncertmester a volt növendék, Vörös József hegedűtanár, de találkoztunk új tagokkal: Marton György fuvolatanárral, akinek ragyogó szólói voltak, valamint a csellószólamban a most végzett és igen tehetséges Koroknál Elzával. Ezúttal a kamarazenekart hárfa és két vendég kürtös egészítette ki. W. A. Mozart 1772-ben hosszabb olaszországi utazást tett. Ennek az élményeit di- vertimentókban örökítette meg, akkor ez a szórakoztató táncok sorozatát jelentette — és most a D-dúr divertimento öt tételét hallhattuk. Mozart sok szerepet biztosított a négy kürtnek, de a fuvolának is, ami jól érvényesült. Érdekes, sziporkázó zene volt. Herbály András karnagy vállalta a konferáló szerepét is. így a hangverseny nagy meglepetése előtt felolvasta azt a Rimband-verset, amely annak idején — 1920 augusztusában — Arthur Honeger svájci zeneszerzőt „A nyári pastorálé” megírására ösztönözte. Az „Átöleltem a nyári hajnalt” című francia vers valóban megelevenedik Honeger csodás zenéjében: a zenekar különböző hangszerein felcsendülő halk neszekben, majd a természet varázsos szépségében és a madarak énekében. Méltán kapta meg Arthur Honeger ezért a művéért 1921-ben a Verley-díjat. Grieg két szvitben foglalta össze Ibsen: Peer Gyntjéhez írt világhírű kísérőzenét. E két szvitből a gyulai kamarazenekar öt tételt emelt ki. A „Reggeli hangulatiban ismét Marton György fuvo- listának jutott hálás szólószerep. Az „Ase halála” című tétel akkor lett volna még szebb, ha a zenekar hagyományosan hangfogók alkalmazásával játszotta volna el. Az „Arab tánc” pattogó ritmusa most is sikert aratott. „Solvejg dalát” akár Balatoni Éva új énektanárnő is elénekelhette volna, de így is szívesen hallgattuk. „A törpék királyának csarnokában” című tétel olyan frappánsan sikerült, hogy a közönség lelkes tapsaira — ráadásként — a zenekar megismételte. Valóban csodálatos muzsika, ami halkan kezdődik, tréfás szinkópákat hallunk, majd tébolyító harsogással fejeződik be. A gyulai zenebarátok kis, de lelkes csapata örült a szép zenének. Dr. Mátai György Leányvállalat lett a lőrinci hengermű A Dunai Vasmű leányvállalatává alakult át a lőrinci hengermű, amely eddig a Dunai Vasmű gyára volt. Ezt Szabó Ferenc, a DV vezérigazgatója kedden munkásgyűlésen jelentette be. A leányvállalat létrejöttét új vállalkozási formának tekintik a vasmű vezetői. Mint anyavállalat, biztosítják az indításhoz . a feltételeket, a termeléshez az anyagot. A lőrinci hengermű ezentúl önálló kereskedelempolitikát folytat, így a korábbinál rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez. Legfontosabb feladatuk az ipar durvalefnez-igényének teljes körű kielégítése. 1984-ben több mint 150 ezer tonna terméket készítenek majd, ebből több mint húszezret a konvertibilis elszámolású piacra exportálnak. A szervezettebb, rugalmasabb és jobb minőségű munka eredményeként az átlagosnál nagyobb kereset- növekedésre számíthatnak az ott dolgozók. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1984. JANUAR 3-ÄN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1257 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 299 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 8 409 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 (Bp.) 7 816 Skoda 105 (Debrecen) 5 584 Skoda 105 (Győr) 6 061 Skoda 120 (Bp.) 15 189 Skoda 120 (Debrecen) 9 267 Skoda 120 (Győr) 10 676 Skoda 120 GLS (Bp.) 550 Lada 1200 (Bp.) 27 127 Lada 1200 (Debrecen) 16 183 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 1300 (Debrecen) 7 068 Lada 1300 (Győr) 2 775 Lada 1500 (Bp.) 9 717 Lada 1500 (Debrecen) 6 397 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 5 189 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 13 439 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 880 Polski Fiat 126 (Győr) 5 521 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 343 Dácia (Bp.) 17 638 Dácia (Debrecen) 9 011 Zas tava 1100 GTL (Bp.) 3 419 Nincsenek influenzajárványra utaló jelek Országunkban jelenleg semmiféle járványtani jel nem utal arra, hogy influenzavírus lenne a lakosság körében. Miként az Országos Közegészségügyi Intézetben elmondták, ez a helyzet annak is tulajdonítható, hogy sok lakos védettséget szerzett azokkal az influenzavírus-típusokkal szemben, amelyek tavaly februárban, márciusban járványos megbetegedést okoztak. Ha ugyanez a típusú vírus ütné fel a fejét az idén is, tömeges méretű megbetegedést nem idézhet elő, mert a lakosok közül sokan védettek vele szemben. Ha viszont ez utóbbi járványokozótól jelentős mértékben különböző típusú vírust hurcolnak be hozzánk külföldről, az idén is előfordulhat influenzajárvány. Járványos méretű influenzát a világ egyetlen országából sem jeleztek. Csehszlovákiában, Bulgáriában az utóbbi hónapokban egy-egy iskolai közösséget érintett ugyan az influenzavírus, a tömegekre azonban nem terjedt át. Az itteni betegekből izolált vírustörzsek a vizsgálatok megállapításai szerint nem nagyon különböznek a nálunk tavaly előfor- dultaktól, következésképpen nem tűnnek veszélyesnek számunkra. Egyéb vírusok, vagy baktériumok azonban e téli idényben is okoznak az influenzához hasonló légúti megbetegedéseket. Az időjárás és más tényezők kedveznek e kórokozók terjedésének. Mivel e megbetegedések többsége nem súlyos, sokan lábon „hordják ki” a betegséget, munkahelyükön, utazásuk közben, az utcán másokat fertőznek. Mindezek ellenére e megbetegedések száma nem több, mint amennyi az előző évek hasonló időszakában volt — hangsúlyozták a járványügyi szakemberek. Felhívták a figyelmet: óvjuk szervezetünket az időjárásnak megfelelő öltözékkel, egészséges táplálkozással is. A betegek lehetőleg tartózkodjanak otthonukban, ne fertőzzék embertársaikat, az orvos előírásai szerint gyógykezeljék az enyhének tűnő betegséget is. A középkorban épült sárvári Nádasdy-várat néhány esztendeje állították helyre, s különböző, főként kulturális eseményeket kielégítő intézmények kaptak helyet az öreg falak között. Képünkön: a barokk terem (MTI-fotó — Czika László felvétele — KS) Erőszakos fiatalok [záporodnak fiataljaink viselkedési zava- I rai — panaszolják a felnőttek — az iskolában, az utcán, de még a családban is. Ki nem hallott még meghökkentő eseteket a tizenévesek durvaságáról, garázdaságáról, trágár beszédmódjáról? Aki rendszeresen megfordul fiatalok között — de elegendő élményt kínál egy kiadós séta is a nagyvárosi forgatagban —, az tanúsíthatja, hogy az ismerősöktől hallott történetek éppenséggel nem légből kapottak. Az ifjabb nemzedék mostani durva viselkedése, úgy látszik, társadalmi rendszerektől függetlenül kortünet, amellyel idehaza is szembe kell néznünk. A kultúrálatlan viselkedésnek számos oka lehet, ezeket sürgősen fel kell tárni, csupán azt ne tévesszük szem elől, hogy az ember magatartása, a mi esetünkben a gyerekek egy részének kifogásolt durvasága társadalmi termék, tehát mélyebb okokra vezethető vissza, mint az egyéni alkat, vagy a manapság oly tetszetősen hangzó kordivat. Az ifjúság arculata minden korban olyan, amilyenné a felnőttek keze és példája formálja. Ifjúságunk viselkedési zavarai tehát nem függetlenek a társadalmi környezet zavaraitól. Mert ha a „nagy” társadalmi együttélés régióiban sincs minden rendben, ha mind többen elhajítják az erkölcsi kötőféket, akkor a tizenévesek hogyap lehetnének' különbek, mint a felnőttek? Pedagógusok és pszichológusok egyaránt azt valják, hogy mindenekelőtt a kedvezőtlen családi körülmények vezetnek a társadalmi beilleszkedési folyamat zavaraihoz, ami iskolás korban a nehezen nevelhetőségben nyilvánul meg. A rossz családi környezet, a szülők durvasága, nemtörődömsége, léha életvitele, szeretet nélküli magatartása az egyik gyerekben gátlást, szorongást, félelmet kelt, a másiknál — aki valószínűleg - erősebb egyéniség — erőszakos indulatot vált ki, ami előbb- utóbb átcsap agresszív viselkedésbe. Az agresszív magatartás a pedagógiai szakirodalomban gyűjtőfogalom. A jelenség ugyanis nemcsak verekedésben, iskolai, utcai, vagy munkahelyi garázdaságban ölt, testet. A szóbeli erőszakosság is agresszió: a durva beszéd, az útszélí trágárság, az ordibálás, a felnőttekkel szembeni tiszteletlenség stb. Roppant nehéz megtalálni a betegség elleni gyógyírt. Egyelőre ott tartunk, hogy a pedagógusok, a szülők többnyire csak kérdezni tudnak a nehezen nevelhető, illetve agresszív gyerekekkel kapcsolatban, s a válasz — mely legtöbbször a lélektan tudományának a várából hangzik el — egy-egy gyerek esetében lehet hathatós, de magát az elharapódzó jelenséget nem szorítja visz- sza. Az, hogy nagy figyelmet fordítsunk a sérült személyiségű fiatalokra, és a velük való foglalkozást hassa át a türelem, a szeretet, valóbán jó tanács — de hiszen régóta ismeri ezt a családi és az iskolai nevelés. Csak hát jóval bonyolultabbak ennél az erőszakos viselkedés kiváltó okai, ennélfogva a szelíd kéz egyedül nem képes elsimítani a ráncokat. Két erkölcs határán élünk. Emlegetjük elégszer, hogy társadalmunk átmeneti jellegű, benne már több mint két évtizede a szocialista termelési viszonyoknak van meghatározó erejük. Igen ám, de a szocialista tudat kialakulása, és megerősödése nem tart lépést a politikai, gazdasági, technikai fejlődéssel. A nagy történelmi- társadalmi megújulással — most csak a tudati oldalra figyelve — természetszerűleg jár együtt a múlt meghaladására való törekvés, a régiek helyett új értékek teremtése. Ránk most az jellemző, hogy a régit már leromboltuk, az új fölépítésében pedig nagyon lassan haladunk előre. A korábbi, főleg a paraszti társadalom például még fölhasználhatta a közvéleményben rejlő nevelőerőt is. Mert az egyént, hányán megfeledkeznek ~ róla mostanában, nemcsak a saját személyisége befolyásolja — a jogi törvényekről nem is szólva —, hanem azok a magatartási minták, és íratlan szabályok is, amelyeket a környezete, a közvélemény állít elébe. Régen a kisgyerek elsősorban a felnőttek példáját lát- va-követve nevelődött bele a társadalomba, folyamatosan sajátította el azokat az erkölcsi értékítéleteket, amelyekre majd felnőtt korában szüksége lesz. Az egyén magatartását nemcsak a esalád ellenőrizte, hanem a közvélemény is, és a viselkedést aszerint ítélte meg, hogy az összhangban áll-e a közösség céljaival, érdekeivel. Ma viszont mit várhat a nevelés a közvéleménytől, például a fiatalkori erőszakosság visszaszorítására? Vajmi keveset, hiszen jóformán nincsen nálunk egységes pedagógiai közgondolkodás. Az emberek egy része, ingerült válaszként a neveletlenség szaporodó tüneteire, kemény szigort, büntetést követel, mások viszont — a pedagógia helyes elveit eltorzítva — azt próbálják elhitetni, hogy a gyereknek „teljes szabadságot” kell adni, azt csináljon, amit akar, mert csak így bontakozhat ki az egyénisége. Elevenbe vágó társadalmi ^ kérdés a fiatalok egy részének agresszív viselkedése. Ha a közösségi eszme háttérbe szorul a társadalomban, és az emberek bizonyos csoportjainál az individualista törekvések kerülnek előtérbe, ha a közvélemény elnémul, vagy közömbös lesz alapvető kérdésekben, akkor végül is mi emel gátat az önzésnek, az erőszaknak? □ ellenek a pedagógia és a pszichológia kis lépései is az erőszakos magatartás visszaszorítására, de társadalmi méretű javulás a szocialista tudat térhódításától, a szocialista erkölcs hadállásainak megerősítésétől várható csupán. P. Kovács Imre Kahyb hibrid sertések kilenc országba Rekordévet zárt a Kahyb sertéshústermelési rendszer (Kaposvári Hibridsertést Tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalat). Az ország hét körzetében — állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben — működő 328 Kahyb-telepen a kocák száma több mint 110 ezer, s a nagyüzemi telepek tavaly kétmillió hízósertést bocsátottak ki, hétmilli- árd forint értékben. A hibrid sertések iránt egyre növekszik a külföldi érdeklődés is. Nyolc európai ország: Ausztria, Csehszlovákia, Hollandia, Jugoszlávia, az NSZK, az NDK, Románia és a Szovjetunió vásárolt tenyészkocákat és kanokat, épített kisebb-nagyobb Kahyb- telepeket. A napokban kötötték meg a szerződést a kilencedik európai országgal: Albániával. Az ott felépített telep feltöltésére 4600 Kahyb-kocát és 24 kant szállítanak még ebben a hónapban. A Kahyb és az Agárdi Agro- komplex közös ajánlattal jelentkezett a szovjet piacon, amit megrendelés követett. Eszerint az idén háromezer kocát, évi ötvenezer vágósertést kibocsátó telepet építenek és népesítenek be Grúziában.
