Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-07 / 5. szám
1984. január 7,, szombat Ifjúsági amatőr művészeti ösztöndíj (pályázati felhívás) ^ A KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium az amatőr művészeti-'fnozgalom támogatására, a mozgalom tömegbázisának szélesítésére, a tevékenység művészi színvonalának emelésére 1981-ben ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat útján bármely működő együttes, szakkör, művészeti klub, alkotó közösség elnyerheti. Célja, hogy felhasználásával segítséget nyújtson a csoportoknak a belső nevelő munka fejlesztésében, a művészi műhelymunkához, a művelődési feltételek javításához. Támogatja a KISZ-alapszervezetekkel való együttműködést, a fellépéseket, a közös programokat. Segíti a kulturális éllátás rendszerében való folyamatos részvételt. körmüsorok, kiállítások, művészeti ismeretterjesztő programok szervezését, az amatőr tevékenység új. tömeges formáinak népszerűsítését, az ifjúság körében nagyobb érdeklődésre számító művészeti nevelést szolgáló produkciók, új kezdeményezések létrehozását. Támogatást nyújt a kezdő, újonnan alakuló csoportok, közösségek számára. A pályázatnak részletes munkatervet kell tartalmaznia, amely 1 évre meghatározza a csoportnak a fenti célok elérése érdekében vállalt feladatait. A terv készítésénél figyelembe kell venni a csoport jelenlegi fejlettségi szintjét, a tevékenységük iránt megnyilvánuló társadalmi érdeklődést, a megvalósítás helyi feltételeit. A pályázatnak tartalmaznia kell az együttes pontos nevét, az együttes vezetőjének nevét és elérhetőségét. ' a fenntartó szerv nevét, címét és számlaszámát is. valamint a fenntartó szerv vezetőjének neve' Az ösztöndíj elnyeréséhez szükséges a KISZ területi bizottságának javaslata, figyelembe véve a megyei illetékes művészeti szakbizottság véleményét is. Sikeres pályázat esetén az együttes, csoport vagy alkotókor egyszeri anyagi támogatásban részesül, melyet a fenntartó szerven keresztül kap meg. A vállalt feladatok megvalósításához fokozott szakmai — módszertani segítséget kap. Megfelelő feltételek mellett rendszeres szereplési, bemutatkozási lehetőséget kap a KISZ különböző rendezvényein. A pályázatok alapján az ösztöndíjat évente nyerhetik el a csoportok. Az ösztöndíj összege a vállalt feladattól függően évente 10—30 eapr forintig terjedhet. Az ösztöndíjat bármely- együttes vagy csoport legfeljebb háromszor nyerheti el. Az ösztöndíjat bíráló bizottság ítéli oda. melynek tagjai: a KISZ kulturális osztálya, az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága, az Országos Közművelődési Tanács titkársága, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztálya, a Művelődési Minisztérium közművelődési főosztálya, illetve az amatőr művészeti mozgalom illetékes tanácsainak és szövetségeinek képviselői. Az ösztöndíjat elnyert csoportok, együttesek, alkotókörök tevékenységét a bíráló bizottság szakemberek széles körű bevonásával folyamatosan figyelemmel kíséri és segíti. A pályázatokat 5 példányban 1984. január 31-ig lehet beküldeni a KISZ megyei (budapesti) bizottságaihoz, ahonnan előzetes véleményezés útján továbbítják a KISZ Központi Művészegyüttes címére (1074 Budapest. Rottenbiller u. 16—22.). Űj flurora-fiizetek A békéscsabai ..Uj Aurora-fü- zetek" két újabb száma jelent meg. A békési irodalmi folyóirat fiizetsorozatá-nak 14. és 15. köteteként Bata Imre: szabó Pál faluképe című tanulmánygyűjteménye.'és Bonus István: Az én világom című verseskötete látott napvilágot. Bata Imre a Kner Nyomdában készült csabai füzetben három tanulmányát közli, e munkáiban időrendben követi nyomon, hd- gyan jelenik meg a kilencven éve Biharugrán született Szabó Pál müveiben a falu világa. Az olvasó ismerős nevekkel (Piros Góz Jóska. Juhos Marika) és történetekkel találkozhat a tanulmányfüzérben. A másik Üj Aurora-füzetben az Orosházán élő. s a népi írók csoportjához tartozó Bónus István huszonöt költeménye kapott helyet. A költőnek 1947-ben jelent meg az. első versesfüzete, a mostani válogatás legszebb költeményeiből. A tanulmánykötet ezer, a ver- .sesfü/.et négyszáz példányban jelent meg. s az előbbi az ország könyvesboltjaiban Is kapható lesz. Gólyavári esték A napokban Ismét ..beköltözik” az ELTE TTK népszerű Gólyavárába a televízió forgatócsoportja: B. Révész György rendező és Koős Béla szerkesztő irányításával itt rögzítik a nagysikerű Gólyavári esték című ismeretterjesztő sorozat újabb nyolc epizódját. A téma ('/úttal a jog lesz; a szakterület neves tudósai azt vállalták, hogy a kamerák előtt népszerű formában, a laikusok számára is közérthetően beszélnek a jogtudományról. A sorozat nyitóadásában Kulcsár Kálmán akadémikus. az MTA főtitkárhelyettese a jog és a társadalom kapcsolatával ismerteti meg a Gólyavár vendégeit és a képernyő előtt ülőket. Az alkotmányok garanciái, az alkotmányosság érvényesülése a témája Schmidt Péter egyetemi tanár előadásának, míg a bűnözés és a társadalom viszonyát Lukács Tibor, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője elemzi. Bihari Mihály politológus ,,Az állam és a politikum a társadalomban” címmel tart előadást. Mesél a békéssámsoni „Nagy-magtár” Azoknak, akik településeink múltjának, elődeink életének nyomkeresö ösvényein járva felkeresnek és „szóra bírnak" egy-egy régi építészeti emléket, olykor érdekes és tanulságos élményben lehe-t részük. Egy ilyen látogatásra hívom meg olvasóimat, amennyiben kíváncsiak lennének a békéssámsoni Nagy-magtárral nemrégiben folytatott személyes beszélgetésemre. , Régóta készülök erre a találkozásra, és már nem várhattam tovább, mivel napjainkban egyre gyérülnek azok a feudalizmus korából fennmaradt agrárépílészeti emlékek, amelyek máig is betöltik eredeti rendeltetésüket. Bizonyára a szülőföld iránti elfogultság miatt, de a régi magtárépületek közül a békéssámsoni Károlyi-féle öreg magtárt tartom a legszebbnek, amely kétségkívül egyike azoknak az agrártörténeti műemlék épületeknek, amelyekkel érdemes egy kicsit közelebbről megismerkedni. A Száraz-ér sámsoni nagy kanyarulatának belső szögletében, a régi majorsági épületmaradványok és a helybeli Előre Mgtsz modern üzemi létesítményei közül úgy emelkedik ki az óriási magtár, mint Suliver a törpék birodalmából. A mellette épült délceg hidroglóbusz és a szárítótorony — roppant acélerdejével — hasztalan próbálja lepipálni méltóságában, a táj fölé büszkén magasodó épületóriást. Áz építőmesterek és szolgák éppúgy, mint a !!() kilós zsákok alatt görnyedő hajdani cselédek, már régen nem élnek. Nehéz életük emléke, a szörnyű terhet cipelők sóhaja viszont még itt kísért az ősi épület csendjében, és gondolkodásra, emlékezésre késztet. A múló idő megszépítő varázslata oldja, megszínezi a múltnak még a legrosszabb emlékeit is. Valami ilyenről van most is szó, hiszen nem is évtizedek, hanem századok fátylát lebbentjük fel egy nagy időt megélt, sok szenvedést látott épület múltjáról. A gyermekkorom óta ismert, de csak kívülről megcsodált öreg magtár most kitárja kapuját a réglátott vendég előtt, és mesélni kezd. Építési idejéről, történeti múltjáról a szájhagyomány hitelesnek tekinthető adatokat nem őrzött meg. Több mindent megtudhatunk viszont Herczeg Mihály, hódmezővásárhelyi levéltári igazgató 1981-ben megjelent tanulmányából. amely a csongrádvásárhelyi uradalom kialakulásának 1709—1848. évi történetével foglalkozik, a Károlyi levéltár hiteles okmányai alapján. A IV. század tanulmánykötet 109. oldalán. idevonatkozóan az alábbiakat olvashatjuk: „A konjunktúra hatására az uradalom ismét természetben kezdte szedni a tizedet több helységben. Hogy a gabonakészlet ugrásszerűen megnövekedett, azt jelzi a magtártérség növelése. Sámsonban 1806-ban épült egy emeletes nagy magtár 4000 köböl gabona befogadására. Azelőtt itt 7 keverem volt, mely összesen 750 köböl gabonát tudott befogadni." Mint látjuk tehat. Nagymagtárunk közel 180 éve áll jelenlegi helyén, teljes eredetiségében. s rajta az elsuhant időnek még a nyomát is alig látni. Szolgálja az embert, változatlan betöltve fontos tisztét, őrzi a munkával, gonddal megtermelt ..életet", mindennapi kenyerünket. Építési idejének hitelességére bizonyítékul szolgál továbbá Fejérvári Ferenc uradalmi mérő által 1819-ben szerkesztett és a hódmezővásárhelyi levéltárban őrzött No. 91. számú térkép. Korábbi térképeken nem. de ezen már ott szerepel magtárunk a szérűikért közepén, az 1789-ben épült majorsági létesítmények méreteihez viszonyítható hatalmas arányaival. Az építtető — a falakat alkotó téglák monogramja szerint — gróf Károlyi György lehetett, aki a megegyező monogramú téglák bizonysága szerint, nagyjából ugyanebben az időben építtette a magtár közvetlen szomszédságában levő „kőhidat”, valamint a Száraz-éren túl ma is létező csomorkányi nagyistállót. A három létesítmény funkcionális kapcsolata egymagában is bizonyíték, építési idejük megközelítő azonosságára. Ennyit a korról, amelyben magtárunk felépült, és most nézzük meg kicsit közelebbről magát az épületet. Az 50x10 méteres alapterületű, három szintből és egy padlástérből álló épület, gerincvonalát tekintve észak—dél tájolású. Méteres vastagságú, tömör téglafalaival valóságos erődítmény benyomását kelti. Ezt a hatást fokozzák a lőréseihez hasonló szellőző ablakok, amelyekből eme- letsoronként 30-at, összesen pedig 91-et találunk. A’/, emeletszintek végeinél egy-egy nagyméretű ajtót látunk, amely a termény elevátoros fel- és leszállításakor kapott szerepet az 1950-es évek elejéig, akkortájt ugyanis elektromos meghajtású felvonó- lendszer vette át a magtári munka nehezét. Az épület homlokzata sárgára meszelt mészvakolat. amelynek egyhangúságát méternyi széles, függőleges, vörös sávok tagolják. Az eredeti zsindely- tetőt 54 évvel ezelőtt cserélték palára. Az utóbbi években már ezt is javítgatni kellett. Az épület belsejében mind a falak, mind a fából készült tartóelemek és a lépcsők hófehérre vannak meszelve. A belső térkiképzés lényegében változatlan. A ma 78.-évében járó Szilágyi Imre bácsi szerint — aki 1926- tól volt zsákos a Nagy-magtárban — talán a szalonna- sózó hidlás és a pálinkáshordók elzárására szolgáló rekészték hiányzik a régi berendezésből. Visszaemlékezése szerint abban az időben 2-3 évnél többet még a legerősebb zsákos sem bírt ki megrokkanás nélkül. Cséplés idején egy-egy zsákos napi 60—80 mázsa búzát cipelt fel az éppen soron következő emeletszintre, ami 48 fokú lépcsőt alapul véve. iszonyatos munka volt. Aki erre vállalkozni kényszerült, heti 1 kilogramm sózott szalonnával kapott többet, mint bármelyik arató- vagy cséplőmunkás. Ilyen és ehhez hasonló dolgokról mesélne még az öreg magtár, ha lennének ma. akiket ez érdekel. A régi zsákosok unokái közül csupán egy fiatalemberrel találkoztam a magtár mostani munkásai között. Láthatóan elgondolkozott azon, amit a Nagy-magtár mesélt, és szótlanul nyomkodta tovább a modern felvonórendszer műszerfalának . piros és zöld gombjait. Pleskonics András Mosonmagyaróvár legrégibb épülete az úgynevezett Cscllcy- báz. A műemlék épületben állandó kiállítást nyitottak, amelynek anyagát dr. Gyurkovics Tibor és felesége adományozta a városnak. A képen: díszes rács a ház ablakainak egyikén (MTI-£otó: Matusz Károly felvétele — KS> Kapisztrán verse Hunyadiról Eddig ismeretlen nándorfehérvári miire bukkantak Becsben Irodalomtörténeti érdekes- ségű felfedezést tett Tóth István pécsi kutató: az egyik bécsi levéltárban rábukkant Kapisztrán János eddig ismeretlen nándorfehérvári versére. A latin nyelvű költemény Hunyadi János Halála alkalmából született, emléket állítva a törökverő hadvezérnek, a nándorfehérvári ütközet győztesének. Az irodalomtörténész Bécsben lemásolta a szöveget és Pécsett magyar nyelvre fordította. Az olasz származású Ferences-rendi szerzetes —eredeti neve: Johannes de Ca- pestrano — kiváló szónok volt. Hunyadi János hívására hazánkba jött, és a Duna —Tisza közé sereget gyűjtött a török támadás feltartóztatására. A Hunyadi és Kapisztrán vezette had a várvédőkkel együtt 1456. július 21-én és 22-én Nándorfehérvár falai alatt szétverte a többszörös túlerőben levő ellenséget. Emlékét a déli harangszó őrzi. Hunyadi azonban nem sokkal élte túl a világra szóló győzelmet: augusztus 11-én áldozatul esett a táborban kitölt pestisjárványnak. Ekkor írhatta a verset a harcostárs, Kapiszt- rán János. Tóth István évek óta kutatja a magyar reneszánsz irodalom emlékeit, és ezek nyomában járt Bécsben is. ahol a kriegsarchiv (katonai levéltár) iratai között egy XV. századi magyar dokumentumot talált. A latin nyelvű írás szerzője a veszprémi egyházmegyéhez tartozó Paulus (Pál) prépost. Minden valószínűség szerint részt vett a nándorfehérvári csatában, s a szemtanú hitelességével. kitűnő történetírói érzékkel örökítette meg a török felett aratott győzelmet. A katonapáp — feltehetően — Hunyadi János udvari történetírója volt, az azonban kideríthetetlen, hogy kinek szánta a hadi beszámolóját, mivel az írás eleje hiányzik. Ez a, dokumentum őrizte meg a Kapisztrán-ver- set. amelyet Tóth István hexameterekben ültetett át magyar nyelvre. A részlet a szövegből: „Véled esett el a díszünk, s fénye világnak aludt ki. Ó. tört tükrünk, nincs, aki már leigázza az oszmánt." Kapisztrán Jánost egyébként hamarosan — 1456. október 23-án — ugyancsak elragadta a halál; hetvenéves volt. A XVIII. században szentté avatták. Vabank Ennek a filmnek a sikere' szerény véleményem szerint két dolgon múlik. Az első: disztingváltan szellemes, jópofa, néhol a groteszk határát súrolja, mondhatnám úgy is. hogy kellemes társasjáték a közönség számára. A második: stílusa van. ügyesen választotta a történet időpontjaként a harmincas éveket. amikor az ilyesfajta sikerkrimikben nem az erőszak. az ömlő vér. az aberrált kegyetlenség a jellemző alaphang, hanem a már említett első feltétel, a szellemesség és (furcsa, de igaz): a jó kedély. Az öröm afelett, hogy a kisebb gazemberek helyett mégiscsak a nagyobb gazemberek húzzák a rövi- debbet, kerülnek lakat alá. Hogy ez minden korok kisemberének .vágyálma? Az is lehet, sőt az is. hogy a fiatal. elsőfilmes lengyel rendező. Juliusz Machulski minden kétséget kizáróan ráérzett erre. és ráérzését-elkép- z.eléseit tökéletesen megvalósította. Mi több: az övé az. egész film. hiszen (kivételesen igen jól és rátermetten) ő írta a forgatókönyvet is. színészeit pedig olyan kitünően vezelte-mozgatta-jelle- mezte. mintha már tucatnyi sikerfilm lenne mögötte. Azt már csak mellesleg kell megállapítanom. hogy íme a bizonyság: nemcsak tőlünk nyugatabbra tudnak profikrimit csinálni, hanem errefelé is. csak éppen érteni- érezni kell a stílust, tudni a határokat, melyeket nemcsak. hogy túllépni nem szabad, de azokon túlzottan innen maradni sem. Nem arról van szó persze, hogy e jegyzet keretében csak a rendezőt (és benne a forgatókönyvírót) dicsérges- sem. még akkor sem. ha valóban meglepő színvonalon vágott bele. hogy bebizonyítsa: jó krimit nemcsak különböző égtájak vonzásában lehet csinálni, hanem bárhol, ahol épkézláb ötlet, figyelmet lekötő sztori akad. es ahol nem úgy készül a krimi, hogy az ember minduntalan azt érzi. hogy amit lát, azt most „idézőjelbe" tették, mert úgy illdomos; vagy olyan szellemtelenül okoskodó és üres az egész, hogy tökéletesen izgalommentessé teszi azt a másfél órát. amit rászánunk. Mi az hogy „Vabank?" Utánanéztem: a francia „va banque"-ból (megütni a bankot) magyarították, illetve lengvelesítették, és itt. ezúttal kettős értelme van: a börtönből szabadult öreg kasszafúró azzal üt vissza egykori tettestársára, akinek a hat év börtönt köszönhette. és aki közben ..bankár’1 lett. hogy kirabolja a bankot. ahol amaz a főnök, de úgy ám. hogy a végén még a rendőrség is a bankár urat viszi dutyiba. Közben telisteli a film ötletsziporkákkal, helyzetekkel, amikor inkább nevet, de feltétlenül mosolyog az ember, és ha eszébe jutnak szörnyű, honi krimiélményei (olyan például, hogy Kojak Budapesten). akkor arra gondol: ni. ez a lengyel fiatalember, ez a Machulski megmutatta magyar kollégáinak, hogyan kell világszínvonalú krimit ösz- szehozni. Tényleg összehozta, akárki bizonyíthatja, ha megnézi, mert nem tölti feleslegesen a drága szabad idejét. Gratulálunk a fimátvevőknek is. csak ne felejtkezzenek meg ezután sem Juliusz Machuls- kiról. Érdemes „tőle" vásárolni. (sass e.)
