Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-03 / 1. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 3., KEDD Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Belső építömunkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltételeket Losonczi Pál újévi köszöntőié Losonczi Pál, az MSZMP PB tagja, az Elnöki Tanács elnö­ke újévi beszédét mondja a televízióban (Teiefotó) Növénytermesztés —1984 Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke újév al­kalmából köszöntőt mondott, amelyet vasárnap közvetített a rádió és a televízió. A kö­szöntő így hangzott: Az új esztendő küszöbén, amikor jókívánságokkal kö­szöntjük egymást, szoká­sunkhoz híven megállunk egy pillanatra, hogy vissza­tekintsünk az elmúlt esz­tendőre. Röviden összefog­lalva elmondhatjuk, hogy a kedvezőtlenebb körülmények közepette is sikerült főcél­jainkat elérni. Súlyos, mondhatni válsá­gos nemzetközi helyzetben éltük át az óesztendő utolsó hónapjait. Aggódtunk a vi­lág békéjéért. A békéért, amely boldogulásunk alap- feltétele volt és lesz a jövő­ben is. Lehetőségeinkhez mérten a békés egymás mel­lett élés elveinek'gyakorlati megvalósítására törekedtünk. A bonyolultabb helyzetben is józan mértéktartással, a rea­litásokat figyelembe véve él­tünk és dolgoztunk politikai, társadalmi, gazdasági célja­ink megvalósításáért. Min­den fórumon és minden al­kalommal szót emeltünk a világot nyugtalanító nézetel­térések békés rendezéséért, az eltérő társadalmi rendsze­rű országok kölcsönösen elő­nyös, gyümölcsöző együtt­működéséért. Napjainkban még idősze­rűbb az a fő politikai törek­vésünk, hogy belső építő­munkánkhoz biztosítsuk a békés nemzetközi feltétele­ket. Ez a cél vezet bennün­ket a mind intenzívebb külpolitikai kapcsolatokban, ? ez szülte az elhatározást, hogy az ENSZ-közgyűlést is használjuk fel állhatatos tö­rekvéseink kinyilvánítására: Józan, mértéktartó álláspon­tunk kifejtése a világot meg­osztó fő kérdésekben jó fo­gadtatásban részesült az ENSZ-közgyűlés résztvevői körében. Jóleső érzéssel ta­pasztalhattuk, hogy az eny­hülésért, a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért vívott harcunk mind nagyobb egyetértésre és támogatásra talál a világ számos országában. A feszültségekkel terhes világban . kapcsolatainkat nemcsak megőriztük, hanerp t azokat tovább szélesítettük. Belső helyzetünk szilárdsága, építőmunkánk sikerei, követ­kezetes. elvi alapokon foly­tatott külpolitikánk mind na- gvobb elismerést szerzett hazánknak a szocialista kö­zösségen túl a más társadal­mi berendezkedésű országok­ban is. Eltökélt hívei vagyunk a kelet—nyugati párbeszédnek, minden jószándékú közele­désnek. A békés egymás mellett élésen nem csupán egy háború nélküli állapo­tot értünk, hanem a kölcsö­nösen előnyös, széles körű együttműködést is a világ valamennyi országával és né­pével. Elismert nemzetközi tevékenységünk alapja szo­cialista társadalmi rendsze­rünk. Tagjai vagyunk a Var­sói Szerződésnek és a KGST- nek. Szövetségi vi­szonyunkból származó biz­tonságunkat nem áldozzuk fel pillanatnyi előnyökért. Ez népünk alapvető érdeké­vel és egyetértésevei is ta­lálkozik. Ma különösen nagy szük­ség van a Varsói Szerződés országai töretlen erejére, szilárd, megbonthatatlan egységére. Hiszen napjaink­ban újabb amerikai rakétá­kat telepítenek Nyugat-Eu- rópában, és az imperializmus az erőfölény megszerzésével szeretné akaratát a világra rákényszeríteni. Jövőnk és szocialista vívmányaink vé­delmében nem hagyhatjuk válasz nélkül ezt a kihívást. A két világrendszer között kialakult erőviszonyok kö­vetkeztében Európában közel négy évtizede béke van. A katonai erőegyensúly, a köl­csönös biztonság a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén is jól szolgálná a béke fenntar­tását. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tag­állama az utóbbi évtizedek­ben nemzetközi fórumokon és közvetlen úton számtalan javaslattal próbálta megállí­tani az esztelen fegyverke­zési hajszát. Nekünk semmi­lyen érdekünk nem fűződik a fegyverkezés növeléséhez. Sosem voltunk kezdeménye­zők az új fegyverek gyártá­sában és elterjesztésében. Történelmi tény, hogy min­dig ellenfeleink kezdemé­nyezték az új tömegpusztító fegyverek elterjesztését, és nekünk nem volt más vá­lasztásunk, mint létrehozni a katonai erők egyensúlyát. Belső helyzetünket a gon­dok ellenére is a bizakodás, a szocialista nemzeti egység kiteljesedése jellemzi. Poli­tikai, gazdasági és társadal­mi eredményeinknek is kö­szönhető, hogy nemzetközi szerepléseinket széles körű elismerés kíséri. A kedve­zőtlen külső körülmények, a növekvő világpolitikai fe­szültség, az immár egy év­tizede tartó világgazdasági válság következtében gond­jaink nem csökkentek. Versenyképességünk növe­lésére tett erőfeszítéseink nem kis eredményt hoztak, mégsem voltak arányban a külpiacokon romló feltéte­lekkel. Gondjainkat ráadásul növelte a mezőgazdaságot sújtó aszálykár, és a tőkés exportunkat nehezítő szá­mos objektív és adminisztra­tív akadály is. Népgazdaságunk erejéről, népünk életrevalóságáról ta­núskodik az a tény, hogy a rendkívüli nagy próbatétellel sikeresen megbirkóztunk. Gazdaságunk jól működik, megőriztük fizetőképessé­günket. Az alapvető fogyasz­tási cikkekből az áruellátás kiegyensúlyozott az ismert, aszálykárok ellenére is. További erőfeszítéseket tettünk gazdaságunk belső szerkezetének korszerűsíté­sére, hogy jobban meg tud­junk felelni a külső piacokon kialakult követelményeknek, de nem kisebb mértékben a hazai fogyasztók igényeinek is. Nem kis feladatok voltak ezek. Reálisan nézve 1984 sem lesz könnyebb. Célja­ink elérése érdekében a ter­melőmunka és az irányítás területén is nagyobb felada­tokkal kell számolnunk. A mennyiségi növekedés helyett a minőségi követel­mények kerültek előtérbe már több esztendeje. A tervteljesítés fő mutatója a gazdaságosság lett. Terjed a munka eredményeihez iga­zodó elosztás gyakorlata. A nehezebb időkben is figyel­met fordítunk a szociális juttatások megvédésére, a legjobban rászorulók anyagi helyzetének javítására. E nehéz időkben tovább mélyült az a szocialista nem­zeti egység, amely az utóbbi évtizedekben kovácsolódott össze. Világnézetre való te­kintet nélkül is egységesek vagyunk a béke megvédésé­nek, a szocialista társadalom építésének kérdésében. Egy emberként féltjük, és minden eszközzel védjük vívmánya­inkat, és mindent elkövetünk azért, hogy a nehezebb kö­rülmények között is megőriz­zük azokat. Nagy nemzeti célunk szol­gálatában folytatjuk a szo­cializmus építését, politikai, társadalmi, gazdasági ren­dünk demokratikus fejlesz­tését. Dolgunk nem lesz ke­vés, és nem lesz könnyű 1984-ben sem. A jól bevált politika folytatása, szocialis­ta nemzeti egységbe tömö­rült népünk tehetsége, tenni- akarása, kemény munkája, küzdelme — szövetségeseink­kel, a testvéri népek össze­fogott erejével együtt — to­vábbi boldogulásunk biztos záloga. Az új esztendő első napján pártunk Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kor­mány nevében ebben a jó reményben kívánok vala­mennyiüknek, egész magyar népünknek, minden bará­tunknak békés, boldog, ered­ményekben gazdag új eszten­dőt. Fogadás az Országházban A Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői hétfőn, az újév alkal­mából jókívánságaikat fejez­ték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének. Az Országházban Losonczi Pál fogadásán részt vettek Gáspár Sándor, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnökei és Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára is. Tegnap az új év első munkanapján munkásgyű­léssel kezdődött a nap Gyu­lán, a vízműveknél. A víz­művek munkásgyűlésén ott volt Mihucza József, a párt Gyula városi bizottságának osztályvezetője, Hild György, a városi tanács elnökhelyet­tese, elsőként ő adott számot az utóbbi három esztendő alatt elért városi eredmé­nyekről, megállapítva, hogy a kitűzött tervek többsége valóra vált. Az egészségügy­ben jelentős beruházással épül a megyei kórház, jól halad a Mágocsi utcai óvo­da építése, megkezdődött a Szent István utcai iskola bő­vítése. A vállalati eredmé­nyekről, az ez évi célkitűzé­sekről Nádházi András igaz­gató tájékoztatta a munkás­kollektívát. Mint mondotta, a nehezebb viszonyok ellenére is a vállalati határidő előtt átadták a tervezett létesít­ményeket, köztük a gyógyá­szati rész rekonstrukcióját, az impozáns előcsarnokot. A rekonstrukció eredménye­ként a gyógyászat kapacitása megháromszorozódott. Az idei év feladatai közül hangsúlyozta a takarékossá­got, az anyagi erők jobb fel- használását, és azt, hogy bár az anyagiak visszafogottan állnak rendelkezésükre, a tervezett beruházásokat így is megvalósítják. A vállalat igazgatója felhí­vással fordult a szocialista brigádokhoz, hogy indítsanak szocialista munkaversenyt. b. o. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál is munkásgyűléssel kezdődött az új esztendő. A vállalat békéscsabai központi tele­pén, a tmk-üzemcsarnokban tegnap reggel mintegy 1400 építőmunkás vett részt a gyűlésen. Tóth Sándor, a vállalat pártbizottságának titkára köszöntötte a jelen­levőket, így Csatári Bélát, a megyei pártbizottság titká­rát és Kneifel Antalt, az épí­tők szakszervezete mb-tit- kárát. Ezt követően Korek Ferenc, a BÁÉV igazgatója értékelte az elmúlt eszten­dőt, vázolta az idei feladato­kat, s megköszönte a válla­lat dolgozóinak elmúlt évi eredményes munkáját. Sokrétű, összetett felada­tot kell 1984-ben megoldani­uk a növénytermesztőknek. A MÉM-ben kapott tájékoz­tatás szerint 1984-ben a nö­vénytermelésben összessé­gében az 1982. évi kiemel­kedő eredmények elérése a cél. A vetésszerkezetben lé­nyegesebb módosulás nem várható, ám az igényekkel és a lehetőségekkel össz­hangban némi arányeltoló­dásra számítani lehet. Nagy feladat vár a gabo­natermelőkre. A hazai me­zőgazdaság történetének ed­digi legnagyobb, 15 millió tonnás eredményét irányoz­ták elő. Ez 200 ezer tonnával haladja meg az 1982. évi termés mennyiségét, és any- nyi, amennyit a VI. ötéves terv utolsó évére, 1985-re terveztek. A kalászos gabona termőterületét nem növelik; változatlan területen ismé­telték meg az elmúlt év őszén a vetést. Az őszi és a tél eleji szárazság miatt a növények kelése a vártnál lassúbb volt, és a búza az egy évvel korábbihoz képest némileg kedvezőtlenebb ké­pet mutat. Ezért a tavaszi hetekben nagy szükség lesz a megfelelő tápanyag­utánpótlásra, a növényállo­mány mesterséges „erősíté­A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat az el­múlt két-három évben egyre eredményesebben tevékeny­kedik. A tavalyi gazdálko­dásuk lényegesen jobb volt az 1982. évinél: csaknem egymilliárd forint értékű termelést produkált a válla­lat, s 40 millió forint nyere­séget értek el, teljesítették a lakásépítési tervet, időará­nyosan, hajrá nélkül adtak át a megye négy városában 635 otthont. Az exportfej­lesztéssel összefüggő beruhá­zások közül kiemelkedik a tavaly elkészült szeghalmi paplanüzem, a Békéscsabai Hűtőház rekonstrukciója. Ugyancsak az elmúlt eszten­dőben készült el a gerlai nyolc tantermes általános is­kola. valamint egy sor egyéb létesítmény. Az idei alapvető célkitűzé­sek között szerepel a válla­lat fizetőképességének meg­őrzése, a dolgozók munka­körülményeinek további ja­vítása. s természetesen ele­get kívánnak tenni a beru­házók igényeinek, mind mi­nőségben. mind pedig határ­időben. Az idei tervekben szerepel 560 lakás átadása, a megyei könyvtár befejezése, folytat­ják a békéscsabai kórház re­konstrukcióját, megkezdik a békési nevelési központ ki­vitelezését, hozzáfognak a békéscsabai autóbusz-pálya­udvar vázszereléséhez, foly­tatják a megyeszékhelyen a belvárosi lakótelep kialakí­tását, Orosházán pedig befe­jezik a rendelőintézetet. Csatári Béla hozzászólásá­ban köszönetét fejezte ki az építőmunkásoknak, s kérte a vállalat kollektíváját, hogy a tavalyihoz hasonlóan, az idén is színvonalasan, jó minőségben, határidőre fe­jezzék be a vállalt beruhá­zásokat. A munkásgyűlés kereté­ben, a lakásprogram teljesí­téséért két miniszteri kitün­tetést nyújtottak át. Kiváló Munkáért kitüntetésben ré­szesült Fáskerti Imre építés- vezető, és Törő János fűtés- szerelő-brigádvezető. Az el­múlt évi eredményes mun­ka elismeréseként több szá­zan részesültek pénzjutalom­ban, mintegy 1,3 millió fő­sére”. A kukorica termőte­rületét az elmúlt évihez ké­pest bővíteni kell, a fontos takarmánynövényre ugyan­is nagy szükség van a népes állatállomány tartásánál. A gabona felvásárlási ára 1984- ben növekedett. Ám az idén megszűnt a többlettermelési prémium — ezt beépítették a felvásárlási árba —, az egyéb elvonások, továbbá a termelési költségek növeke­dése mérsékli az áremelés­nek a termelőkre nézve ked­vező hatását. Mindent egybe­vetve: a többletbevétel hoz­závetőleg ahhoz lesz elégsé­ges, hogy a termelés jöve­delmezősége változatlan szinten maradjon. Az olajos növények termőterületét a tavalyihoz képest 2,5 száza­lékkal növelik, az előirány­zat 390 ezer hektáros terü­lettel számol. A rögzített ha­tósági árak ennél a növény­nél is nőttek, ám ez sem je­lent tiszta nyereséget, hiszen a termelési költségek az olajos növények esetében is évről évre növekednek. Cu­korrépa várhatóan 115 ezer hektárra kerül, akkora terü­letre, amellyel a cukorgyár­tás alapanyagát biztosíthat­ják. Az előirányzat szerint nem lesz szükség cukorim­portra. rintot fizettek a munkában élenjáróknak. —sz— A Csepel Autó 4. számú, szeghalmi gyárában — a hagyományokhoz híven — tegnap, a műszak befejezté­vel munkásgyűlésen ismer­tette a gyár igazgatója, Bo­ros Mihály az elmúlt év elő­zetes eredményeit, és az idei feladatokat. A szeghalmi gyár fennál­lása óta minden évben, 1983- ban is teljesítette tervét. A gyár háttéripari feladatú, így munkája meghatározó a vállalat egészére is. A ter­melés és a készáruátadás — mondta el az igazgató — egyenletes ütemű volt. Lé­nyegében csökkentek a mun­kacsúcsok, s az ebből szár­mazó feszültségek, vesztesé­gek. Tovább javult a gyártás szervezettsége. stabilizáló­dott a létszám: zömmel sa­ját nevelésű, 40 fiatal szak­munkással gazdagodtak. A termelékenység 9,2 százalék­kal meghaladta az előző évit, s a fajlagos energiaköltséget 5,4 százalékkal csökkentet­ték. Javultak a dolgozók szo­ciális körülményei. A gyár tehát termelési és gazdálko­dási feladatait eredményesen teljesítette. Az új esztendőről szólva hangsúlyozta, hogy többek között 2 ezer 200-zal több al­vázat kell gyártaniuk. A megemelt feladatot lényegé­ben változatlan létszámmal, a iermelékenység növelésé­vel kell elérniük. Ehhez na­gyobb ütemben szükséges biztosítani a műszaki felté­telek javítását, a munka na­gyobb fokú szervezettségét, annál inkább, mert a mai naptól már 40 órás munka­hétben dolgoznak. Folytatják a zajártalom megszüntetését, segítik a dolgozók lakáshoz jutását, amelyhez több mint félmillió forinttal járulhat­nak hozzá. Szerencsés hely­zetben vagyunk — fejezte be ismertetését Boros Mihály igazgató —, mert van mun­kánk elegendő, de hogy jö­vőre is legyen, azt jó minő­ségű munkával kell megala­pozni. A munkásgyűlésen felszó­lalt dr. Várnai Tibor vezér­igazgató-helyettes és Varga István, a járási pártbizottság első titkára. (cnyedi) Évindító munkásgyülések országszerte Hétfőn országszerte, az új esztendő első munkanapján számos vállalatnál, gyárban és üzemben évindító munkásgyűlést tartot­tak a műszakok kezdetekor illetve váltása­kor. A vállalatok vezetői értékelték a múlt évi gazdálkodást, ismertették az idei legfon­tosabb feladatokat. Szinte mindegyik mun­kásgyűlésen elhangzott: 1984-ben a követel­mények tovább növekednek, a külpiacok megtartásáért, újak megszerzéséért még ke­ményebben kell dolgozni, a feladatok azon­ban jó irányítással és szervezéssel, a kollek­tívák — elsősorban a szocialista brigádok — összehangolt munkájával teljesíthetők. A bányászatban több vállalatnál is tartot­tak hétfőn munkásgyűlést. A gépipari vál­lalatoknál elsősorban az export fokozásának módjait vizsgálták. Munkásgyűléssel kezdték az új évet a MÁV miskolci járműjavító üzemében is, ahol az idén hatezer járművet kell feljaví­tani, hogy azok mielőbb ismét részt vegye­nek a személy- és teherszállításban. A könnyűipari üzemek közül a Győri Rá- batext munkásgyűlésén arról szóltak, hogy 31 millió négyzetméter kelmét gyártanak. Az idei termékváltás a belföldre kerülő ter­mékek 70, az exportáru 40 százalékát érin-' ti. Az élelmiszeripari üzemek sorában, a Ka­posvári Húskombinátban- a vállalat vezetői elmondták, hogy az idén 520 ezer hízott ser­tést vágnak le, illetve dolgoznak fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom