Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

N É PÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 2., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 284. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I Gazdaságföldrajzi tudományos konferencia az Alföldről Dr. Bereczki Elemér megnyitó beszédét mondja Tegnap délelőtt kezdte meg munkáját Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazga­tóságán az Alföld gazdaság­földrajzi kutatásának ered­ményeit és további felada­tait vizsgáló, kétnapos tudo­mányos konferencia. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztá­lya, a Magyar Földrajzi Társaság körösvidéki osz­tálya és a Békés megyei, valamint a békéscsabai Vá­rosi Tanács rendezte konfe­rencián a földrajztudomá­nyok neves hazai és néhány külföldi képviselőjét, a föld­rajzszakos tanárokat dr. Be­csei József kandidátus, a megyei tanács elnökhelyette­se köszöntötte, majd dr. Be­reczki Elemér, a Békés me­gyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese mondott a házigazda megye nevében megnyitó beszédet. Ebben többek között hangsúlyoz­ta: — Mind gyakrabban ke­rül sor országos vagy nem­zetközi tudományos tanács­kozás megrendezésére me­gyénkben, s mi mindannyi­szor igyekszünk jó gazdák lenni. Tudjuk ugyanis, hogy ezek a tanácskozások nem­csak a tudomány fejlődését szolgálják, hanem erősítenek egyéb kapcsolatokat is, se­gítik megyénkben mind a tudományos közélet, mind a társadalmi gyakorlat fejlődé­sét, miközben hozzájárulnak ahhoz is, hogy változzon a megyénkről korábban ki­alakult, számunkra nem tel­jesen kedvező kép, amely szerint ez a táj kulturálisan elmaradott, periférikus terü­let. Mi ezt a nézetet nem osztjuk, még akkor sem, ha sok a teendőnk ezen a terü­leten. A továbbiakban szólt me­gyénk gazdasági eredmé­nyeiről, s köszöntötte a tíz­éves fennállását nagyszerű eredményekkel ünneplő al­földi osztály kollektíváját. A konferencia délelőtti programján elnöklő Marosi Sándor, az MTA FKI igaz­gatóhelyettese néhány kö­szöntő gondolattal megnyi­totta a tudományos konfe­renciát. majd átadta a szót az első előadónak, Enyedi Györgynek, aki az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásá­nak feladataival kapcsolat­ban mondott igen érdekes, alternatív javaslatokat tar­talmazó általános elveket. Jdkucs László a termé­szeti környezet átformálásá­nak folyamatát vizsgálta az Alföldön, felhívva a figyel­met a tájfejlődési múlt fel- használására a tájhasznosí­tási koncepció kidolgozásá­ban. Mészáros Rezső az Alföld mezőgazdaságában fellelhe­tő új vonásokkal foglalko­zott előadásában, elemezve, és újszerű következtetéseket levonva az új szervezeti for­Fotó: Veress Erzsi mák agrártérségre kifejtett hatásáról. A délelőtti program utol­só előadója. Tatai Zoltán az Alföld iparosításáról adott történeti áttekintést. Délután Pécsi Márton aka­démikus elnökletével — Ma­rosi Sándor ,,Az MTA FKI alföldi osztály szerepe az Alföld-kutatásban” című előadásával —■ folytatódott a konferencia, majd Tóth József tartott vitára ingerlő előadást az Alföld népesedé­séről. A népességmozgás okait elemezve azt a követ­keztetést vonta le. hogy az Alföld népesedéspolitikájá­ban — a településfejlesztés­re és a társadalompolitikára is érvényesen — új utakat kell keresni a jövőben. Becsei József az Alföld te­lepüléshálózat-átalakulási folyamatáról tartott szemlé­letes, érdekes összefüggése­ket feltáró előadást. Papp Antal az alföldi városok vonzáskörzeteiről tartott elő­adást a XX. századra vo­natkoztatva megállapításait, majd a konferncia első nap­jának záróelőadásában Bo­ros Ferenc mondott tájékoz­tatót a települések fejlődé­sének irányítását megalapo­zó kutatásokról. A tudományos konferen­cia — négy szekcióban — ma folytatja munkáját a bé­késcsabai KISZ-vezetőképző táborban. B. S. E. Az Agroker munkáját értékelték A Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei bi­zottsága tegnap, december 1- én Békéscsabán tartotta so­ros ülését. A megjelenteket Sarnyai Ferenc, a bizottság elnöke köszöntötte, majd át­adta a szót Molnár Lajos­nak a békéscsabai Agro­ker Vállalat igazgatójának aki a vállalati önállóság ki­alakításának tapasztalatairól, a szolgáltatások helyzetének, színvonalának alakulásáról számolt be. Előadása a kö­vetkezőkben foglalható ösz- sze. A vállalat 1982. január 1- től működik önállóan, trösz­ti irányítás nélkül. Az új működési forma sok szerve­zeti változtatást kívánt meg. Három áruforgalmi és egy pénzügyi és jogi, valamint egy igazgatási osztályt hoz­tak létre. Majdnem kétszáz gyártó vállalattal vették fel a kapcsolatot árubeszerzés, valamint hiánycikknek szá­mító alkatrészek gyártása céljából. Javították a válla­lat számvitelét, ügyviteli munkáját, a belső ellenőr­zést, az információs rend­szert, a tervezést, a készlet- gazdálkodást. Az 1982-es esz­tendő sikeresnek bizonyult; a vállalat forgalma elérte a kétmilliárd forintot. Nagy része volt ebben annak, hogy az Agrotörszt „búcsúzóul” előteremtette a szükséges készleteket, és hogy 1982-ben nemcsak vásárlási szándé­kuk, hanem vásárlóerejük is volt a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. Az idén fordult a kocka. Az aszály közvetve érintette az Agrokert is, a nehéz helyzetbe került üzemek több mint kétszáz millió forint ér­tékben mondták vissza a megrendelt gépeket, 80 mil­lió forint értékben pedig a műtrágyákat. A vállalat a harmadik negyedév után tervmódosításra kényszerült — nyeresége lényegesen ki­sebb lesz a tavalyinál. ■ A MEDOSZ megyei bizott­ságának tagjai ezután kér­déseket tettek fel, amelyekre Molnár Lajos igazgató, Be­csei Antal párttitkár és Jan­csika Árpád szb-titkár vála­szolt. Plavecz János, a me- gjtebizottság titkára kielégí­tőnek találta a beszámolót, és a válaszokat, egyetértett ezzel a bizottság is. Második napirendi pont­ként Gácsi Péter, a megyei bizottság politikai munkatár­sa számolt be az 1983. évi költségvetés időarányos tel­jesítéséről, majd előterjesz­tette az 1984. évi költségve­tési tervet. A bizottság tag­jai elfogadták a tervezetet. m. sz. zs. Fórum a diákok közművelődéséről Hazánkban eddig egyedül­álló, újszerű rendezvény elő­készítésén dolgoznak a KISZ KB Középiskolai és Szak­munkástanuló Tanácsának munkatársai. A diákév ren­dezvénysorozatának egyik ki­emelkedő eseményeként a jövő év elejére kétnapos ta­nácskozást szerveznek, ame­lyen értékelik a diákműve­lődés helyzetét. A tanácsko­zás újszerűségét az adja, hogy első alkálommal talál­koznak — ha nem is egy asz­talnál, de egy tanácskozóte­remben — a fiatalok közmű­velődésével foglalkozó, s a legkülönbözőbb területeken dolgozó szakemberek. A tanácskozáson napirend­re tűzik egyebek között az amatőr művészeti mozgalom, az ifjúsági klubmozgalom, a turisztika, a szabad idős sporttevékenység aktuális kérdéseit, elemzik majd az iskola és a közművelődési intézmények együttműködé­sét, a tömegkommunikáció­nak a diákok művelődési szokásaira gyakorolt hatását. Négyszáz méterrel a föld színe alatt építkeznek a Bányá­szati Aknamélyítő Vállalat dolgozói: vízaknát építenek. A mányi bányaüzem víztelenítő telepe a bányászok biztonságát szolgálja majd; a vakaknába telepítendő hat darab Ritz-szi- vattyú egy-cgy egysége percenként 15 köbméter vizet képes a felszínre juttatni. A beruházás költsége ötvenmillió forint (MTl-fotó: Jusztin Tibor felvétele — KS) Kádár János hazaérkezett Berlinből Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Erich Honecker- nek, a Német Szocialista' Egységpárt Központi Bizott­sága főtitkárának, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsa elnökének meg­hívására november 30-án ba­ráti látogatást tett Berlin­ben, csütörtökön délben ha­zaérkezett Budapestre. Kísé­retében volt Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titká­ra, Karvalics László és Kö­töd Géza, a KB osztályveze­tő-helyettesei. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti pályaudvaron Aczél György, Havasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Károly, Övári Miklós, a Politikai Bi­zottság tagjai, a KB titká­rai; Horváth István belügy­miniszter, Pullai Árpád köz­lekedési miniszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai; Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának vezetője és Nagy Já­nos külügyminisztériumi ál­lamtitkár fogadta. Jelen volt Siegfried Kör­ner, az NDK budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Megyei mezőgazdasági aktíva Békéscsabán „Tanulj, fiam. mert kü­lönben mehetsz a tsz-be kapálni!” Sok szülő még ma is ezzel noszogatja tanulás­ra a csemetéjét. Pedig aki csak egyszer is látott már közelről napjainkban kor­szerű mezőgazdasági nagy­üzemet, járt a határban, az tudja, hogy a „kapálás”, vagyis a gyomtalanítás a ha­talmas táblákon a növény­védő repülősök dolga, s a kapanyelet inkább csak a háztájiban, no meg a város­lakó, szabadba vágyó kis­kerttulajdonosok forgatják Az IHC-traktor, a Clas kom­bájn vezetőfülkéje légkon­dicionált, s a növényter­mesztés munkálatai a szó szoros értelmében a labora- tóiumban kezdődnek. S ezt a korszerű technikát zömmel fiatalok kezelik, hiszen — egy átmenti időszak után, amikor ugyanis' aggasztóan magas volt a mezőgazdaság­ban dolgozók átlagéletkora — mostanában számottevően megifjodott a mezőgazda­ság. Erről az ifjúságról, s kö­rükben a KISZ feladatairól volt szó a december elsejei, tegnapi megyei mezőgazda- sági ifjúsági aktívaülésen, amelyet Békéscsabán, a pártszékházban rendezett a KISZ megyei bizottsága^ Az aktíván Pata!ki István^ a KISZ_ megyei bizottságának első titkára mondott rövid bevezetőt. Ezután dr. Szórá- di Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára beszélt a résztvevőknek a mezőgaz­dasági KISZ-szervezetek, vá­rosi-járási KlSZ-bizottsá- gok titkárainak „A KISZ feladatairól a mezőgazda­ságban dolgozó fiatalok kö­rében”, többször utalva a KISZ KB erről szóló hatá­rozatára. • Bevezetőül a KISZ KB titkára elmondta, hogy a KISZ X. kongresszusát kö­vetően a KISZ KB külön- külön foglalkozik minden if­júsági réteg helyzetével, fel­adataival, az említett 1983. szeptember 20-i határozat is réteghatározat. így a KISZ- munka egészét a réteghatá­rozatok szabják meg. Ezek között is megkülönböztetett fontosságú napjainkban a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok feladatairól szóló dokumentum. hiszen lét­számuk mintegy 230 ezer az országban. Az ágazaton be­lüli arányuk a tíz évvel ez­előtti 25 százalékról csak­nem 35 százalékra emelke­dett. Az ifjúsági szövetség a mezőgazdasági nagyüzemek­ben szervezetileg megerősö­dött, 15-ről 22 százalékra nőtt a szervezettség. (Folytatás a 3. oldalon) Dr. Szórádi Sándort hallgatják a fiatalok Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom