Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-10 / 291. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP1A 1983. DECEMBER 10., SZOMBAT J Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa Ülést tartott az Elnöki Tanács A Minisztertanács előterjesztése alapján megtárgyalta és módosította a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) jogállását, és ezzel összefüggésben kiegészítette az egyesületekről szóló 1981. évi 29. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A jövőben a MTESZ társadalmi szervezetként fejti ki tevékenységét. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, kegyelmi ügyben döntött, és személyi kérdésekben határozott. Az Elnöki Tanács a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javasOrszággyűlési Tegnap a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a megyei képviselőcsoportok vezetői. Az eszmecserén Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájékoztatta a képviselőket a soron következő, téli ülésszak előkészületeivel kapcsolatos teendőkről. Ezt követően dr. Márkája Imre igazságügyminiszter' ismertette az alkotmány módosílatára Méhes Lajos ipari minisztert —. más fontos megbízatása miatt — felmentette tisztségéből. Egyidejűleg dr. Kapölyi Lászlót — felmentve ipari minisztériumi államtitkári tisztségéből — ipari miniszterré megválasztotta. Pénteken az Országházban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt dr. Kapolyi László ipari miniszter. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. tásával, valamint az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot. Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvénytervezetről számolt be, majd Hoós János tervhivatali államtitkár a .jövő esztendei népgazdasági terv főbb tendenciáiról adott tájékoztatót. Ülést tartott tegnap a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A tanácsülés résztvevői egyperces felállással tisztelegtek a közelmúltban elhunyt Kiss Károly, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa tagja emlékének. Ezután Virizlay Gyula, a SZOT titkára adott tájékoztatást az MSZMP Központi Bizottságának szerdai üléséről. A Szakszervezetek Országos Tanácsa szervezeti-személyi kérdésekről is tárgyalt. Gáspár Sándor azzal a kéréssel fordult a SZOT elnökségéhez és az országos tanácshoz, hogy enyhítsék megterhelését és mentsék fel főtitkári tisztségéből. A SZOT elnöksége, majd az országos tanács mérlegelve, hogy Gáspár Sándor főtitkári tisztsége mellett a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, valamint magas párt- és állami tisztségeket tölt be, úgy döntött, hogy kimagasló érdemeinek hang- súlyozásával felmenti őt fi- titkári tisztségéből. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Gáspár Sándor tapasztalataira, tevékenységére a magyar szak- szervezeti mozgalomnak továbbra is szüksége van. Ezért megválasztotta a SZOT elnökévé. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a SZOT elnökségének javaslatára Méhes Lajost kooptálta a SZOT tagjai sorába, megválasztotta az elnökség és a titkárság tagjává, valamint a SZOT főtitkárává. Az országos tanács a SZOT elnökségének javaslatára Földvári Aladárt érdemei elismerésével felmentette elnöki tisztségéből és megválasztotta a testület alelnöké- nek. A tanácsülés nagyra értékelte egész eddigi életútját, a szakszervezeti mozgalomban végzett tevékenységét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Jakab Sándort — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerésével — felmentette főtitkárhelyettesi tisztségéből, elnökségi és titkári tagságából. * * * Méhes Lajos 1927-ben született Budapesten. Eredeti foglalkozása géplakatos. 1944 óta vesz részt a munkásmozgalomban. 1948 és 1961 között 4a budapesti pártbizottságon töltött be különböző tisztségeket, A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1966, a Politikai Bizottságnak 1980 óta tagja. 1967 óta országgyűlési képviselő. Tagja a Vasas Szak- szervezet Központi Vezetőségének. (MTI) tisztségviselők tanácskozása Gázlánggyújtás Kondoroson A Kondorosi Takarmánykeverő Közös Vállalat tegnap kibővített ünnepélyes igazgatói tanácsülést tartott, amelynek gyakorlatilag egyetlen napirendi pontja volt: az elkészült gázvezeték ünnepélyes felavatása. A 67,6 millió forintba került beruházást öt gazdasági egység közösen hozta létre. ,A beruházás gesztora a kondorosi takarmánykeverő voít, és részt vett még benne a kondorosi Egyesült Tsz. a kétsopronyi Rákóczi Tsz, a hunyai Hunyadi Tsz és a kamuti Béke Tsz. A gázvezetéket az előirányzott költségkereten belül rendkívül rövid idő alatt építették meg. Az első kapavágástól a befejezésig alig hét hónap telt el, és ez abszolút rekordnak számít az ilyen jellegű munkáknál. A sikerben nagy részük van az orosházi műszaki alakulat katonáinak, akik tevékeny részt vállaltak az árok elkészítésében és a vezeték lefektetésében. A számítások szerint a befektetett pénz négy éven belül megtérül, és a gázvezeték hasznát nemcsak a termelő üzemek, hanem a községek lakossága is élvezheti. Már a jövő évben megkezdődnek a lakossági gázbekötések, és úgy tervezik, hogy ezek zavartalan lebonyolítására társulást hoznak létre. Az igazgatótanácsi ülést követően Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára átvágta az átadást jelképező nemzetiszínű szalagot, majd Galambosi István, a DÉGÁZ igazgatóhelyettese gyújtotta meg a gázfáklyát. Kép, szöveg: Lónyai László Pályakezdők találkozója A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó pályakezdő fiatal szakembereknek rendezett találkozót december 9-én, tegnap délelőtt Békéscsabán a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, valamint a TESZÖV. A megye agrárszakemberellátottságáról Szabó Béla, á KISZ megyei bizottságának titkára adott tájékoztatót. Elmondta többek között, hogy évente hatvan fiatal helyezkedik el megyénkben ebben az ágazatban, és közöttük az ösztöndíjasok aránya 64-65 százalék. A tájékoztató után a fiatal szakemberek mondták el saját tapasztalataikat, véleményüket, illetve kérdéseket tettek fel. Ezekre Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője. Eke Sándor, a TESZÖV titkárhelyettese és dr. Szabó Béla, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense, a Békés megyei diákklub patronáló tanára válaszolt. Gyermekeink érdekében Köszöntjük az úttörövezetök Vili. örszágos konferenciáját feladatból az általános iskolába járó gyermekek nevelésének gondját vállalta és Az idén Miskolc ad otthont az úttörő- vezetők négyévenként megrendezendő konferenciájának, amely tulajdonképpen az úttörőmozgalom kongresszusának is tekinthető. A sajátos jelleg miatt azonban talán szükség sincs arra, hogy ilyen magas szenten együtt vitatkozzanak a hat-tizen- négy éves iskolás gyermekek az őket nevelő pedagógusokkal, úttörővezetőkkel. A munka jellegét, gyakorlati módozatait úgyis a csapatok, a rajok, az őrsök, tehát a gyermekek körében alakítják ki, legalábbis erre kell törekedni, és ez úgysem képzelhető el a gyermekek cselekvő közreműködése, tömeges részvétele nélkül. Tudnunk kell azt is, hogy a december 10—11-én rendezendő országos konferenciát megyei, városi, járási vezetői konferenciák előzték meg, sőt az igazi demokratikus önkormányzattal rendelkező csapatoknál a ,raj- és csapatvezetőségek és természetesen az iskolás korú gyermekvezetők is elmondták véleményüket, elképzeléseiket az úttörőmozgalom soron következő feladataival kapcsolatban. Az országos konferenciát megelőző pezsgő viták során — különösen az októberi, Gyermekek a társadalomban témakörben megrendezett országos elméleti tanácskozáson — tulajdonképpen az értékek megőrzése és a változtatás jogos igénye körül csaptak össze a vélemények. A végleges álláspont tulajdonképpen máig sem tisztázott minden kérdésben. Miskolcra vár, hogy kimunkálja az úttörőmozgalom folyamatos megújhodásának soron következő feladatait, meghatározza az előrelépés fő irányait, amelyek aztán a csapatok munkájában kell, hogy újra, jobbra serkentsék az úttörők milliós táborát. Az MSZMP KB 1983. április 12—13-i határozata a párt XII. kongresszusa^ óta végzett munka értékelésével kapcsolatban azt a feladatot jelölte meg az iskolák és az ifjúsággal foglalkozó valamennyi intézmény, szervezet, így az úttörőmozgalom számára is, hogy szívén viselje, biztosítsa a magyar ifjúság világnézeti és politikai nevelését, segítse, hogy szocialista társadalmunkba beilleszkedjenek. Az úttörőmozgalom ebből a megtisztelő végzi immár több évtized óta. Az úttörő- csapatok munkája, az iskolák adottságaitól függően, természetesen nem mindenütt elég hatékony. Jelentősen akadályozza az eredményes úttörőmunkát a megújulási készség hiánya, a fásultság és kényelmesség, de azért összességében jó eredményekről számolhatnak be Miskolcon is. Különösen az úttörőmunka nyitottsága a szülők, a felnőtt pártoló tagok, a segítőkész társadalmi szervek, kulturális és más intézmények, ipari és mezőgazdasági üzemek aktivizálódása örvendetes, hisz nélkülük az új helyzet kihívását nem tudná vállalni az úttörőszövetség. A csapatok sajátos, önálló arculatának kialakítása talán sohasem volt annyira fontos és időszerű, mint napjainkban. A csapatmunka tartalmi jegyeit mindig is az határozta meg, hogy az úttörőcsapat kikkel tartja a kapcsolatot, kiktől kap segítséget, hogyan sikerül kialakítani a maga sajátos, egyedi jellegét és ezzel érzelmileg is magához kötni a tagság zömét. El kell végre érni, hogy a csapatokban valóban az történjen — természetesen megfelelő pedagógusi segítséggel —, amit a 'gyermekek szívesen csinálnak, amit maguk találtak ki, s maguknak szerveznek. Ettől persze még továbbra is meg lehet, sőt meg is kell határozni az úttörőmozgalom soron következő időszakának fontos célkitűzéseit, mint a saját, iskolán kívüli csapatbázisok megteremtése, a gyermekek és a természet kapcsolatának intenzívebbé tétele, a környezetvédelmi tevékenység, a klubmozgalom bővítése, a különféle em-, \ berbaráti akciók elterjesztése, az öregek, betegek, a hátrányos helyzetű társak segítése. Mindezekről Miskolcon, az úttörővezetők bizonyára sokkal többet, tartalmasabbat tudnak majd elmondani. Munkájuk most különösen fontos és felelősségteljes. Ök készítik fel a századforduló derékhadát a jövő várhatóan még bonyolultabb feladataira. Nagy és felelősségteljes munka vár tehát a nyolcadik országos úttörővezetői konferencia résztvevőire. és közérzete II megyei tanácstagok munkája A Hazafias Népfront megyei elnöksége december 9-én, tegnap Békéscsabán tartotta meg soron következő ülését, amelyen részt vett és felszólalt dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese. Dr. Horváth Éva elnök köszöntötte a megjelenteket, majd Szikszai Ferenc titkár, a megyei tanácstagokkal folytatott elbeszélgetések tapasztalatait ismertette. Az információszerzés és a tájékozódás céljáról szólva megemlítette, hogy az elhangzott és összegyűjtött vélemények értékelésével a népfront elsősorban a megyei tanácstagok további tevékenységét kívánja elősegíteni mind a választott testületekben, mind pedig saját lakóterületükön. A kérdések megválaszolása után a vitában többen is hangsúlyozták az elbeszélgetések hasznosságát. örvendetes e népfront-kezdeményezés a tekintetben is, hogy megkülönböztetett figyelemmel kíséri az általa jelölt, s közéleti funkciót vállaló egyének munkáját, és érdeklődik közérzetük iránt. Ugyanakkor a hozzászólók azt is indítványozták: az érdekelt szervek helyezzenek nagyobb hangsúlyt az eltérő vélemények egyedi elemzésére, valamint a visszajelzésekre is. A tanácstagi munka hatékonyabbá tétele szempontjából a jövőben még nagyobb szükség lesz az eddig elért eredmények feltárására, továbbá a közjogi tevékenységet gátló tényezők részletesebb .elemzésére, illetve a hibák kijavítására. A második napirendi pontban a résztvevők az 1984. évi munka- és testületi ülések tervének előkészítését tárgyalták meg, majd a bejelentésekkel fejeződött be a HNF megyei elnökségének ülése —y —n Termelés, értékesítés, gazdálkodás az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok többsége sikeresen birkózott meg az idei év nehézségeivel. A gazdálkodás alakulásáról, további terveikről Klenczer András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója nyilatkozott az MTI munkatársának. — Az állami mezőgazda- sági nagyüzemek idei termelésének értéke, nem végleges adatok szerint, 3,5 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. Az időjárás okozta gondok miatt azonban az ágazatok között a korábbinál nagyobb differenciálódás mutatkozik. A növénytermesztők 8-9 százalékkal maradtak el az 1982-es eredményektől, az állattenyésztők viszont 5 százalékkal fokozták a termelést. A kiegészítő tevékenység a korábbinál szintén kedvezőbben alakult. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy nagyüzemeink többnyire sikeresen alkalmazkodtak a nehéz körülményekhez — mondotta. A tapasztalatok szerint az állattenyésztéssel nagyobb arányban foglalkozó üzemeink tudtak jobban megfelelni a szigorúbb gazdálkodási követelményeknek. Köny- nyebben vészelték át a nehézségeket ott is, ahol több ágazattal foglalkoznak. Az erőteljesebben szakosodók nagyobb gondokkal küszködtek, egyebek között például a kertészeti termelés jövedelmezősége alakult az. átlagosnál kedvezőtlenebbül. Az állattenyésztők sok helyen sikerrel ellensúlyozták a növénytermelés aszály miatti jövedelemkieséseit. A tejtermelés várhatóan eléri az 5250—5300 litert tehenenként, ami az elmúlt évi magas szint hozzávetőleg 200 literes túlhaladását jelenti, és azt, hogy az állami nagyüzemek hozama az országos átlagot több mint 1000 literrel haladja meg. Nemzetközi mércével is figyelemreméltó, hogy az egymillió hektáron gazdálkodó üzemek kétmillió hízott sertést adtak az idén, úgy, hogy a takarmány döntő többségét maguk biztosították. Két év alatt fél mázsával nőtt az egy kocára jutó hústermelés, ami az idén 19 mázsa. A szarvasmarha-ágazat is jövedelmezően gazdálkodott. A tejtermelő gazdaságok állománya (Folytatás az 5.'oldalon)
