Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-09 / 290. szám

1983. december 9., péntek Pénteki beszélgetések Egy tanácskozás margójára Rubik Ernő Van, ki e nevet nem is­meri? Rubik Ernő. A „koc­kakirály'’, Mister Rubik, akit slágerszövegek népsze­rűsítenek, bűvös játékszere fogalom lett, talán jelkép is. Az Iparművészeti Főiskola portása egy hosszú folyosóra mutat: Rubik tanár urat a B épületben lehet megtalál­ni. Az ajtón feliratok: In­tézetvezető Rubik Ernő egyetemi docens. Rubik Ernő hajszálponto­san érkezik, s azonnal a lé­nyegre tér: — Tanárként is tisztelem a hallgatóságot, nem sze­retek ismert dolgokat ismé­telni. Kár lenne a kedves olvasót hosszas történettel untatni. Ám, ha érdekli, kér­dezzen. Mit mondjak? — Röviden a kockaszto­rit. — Rendben yan. Kezdőd­tek tehát a dolgok 1974-ben. Volt egy gondolat, ötlet, ne­vezhetjük feltalálásnak, A kocka. Ugyan ki sejthette, mi lesz belőle? Egy év múl­va indult a szabadalmazta­tása, 1977-ben a Politechni­ka Szövetkezet kis kék do­bozokban forgalomba is hoz­ta az első tételt. ötezret. Itthon, új játéknál ez egész jó szám. Három év alatt szinte észrevétlenül felszö­kött a forgalma 300 ezerre. Példa nélküli eredmény volt a magyar játékpiacon. Ter­vezéséért a Művelődési Mi­nisztérium nívódíját kap­tam, a BNV-n vásárdíjas termék lett a kocka. 1979- ben jött létre a szerződés az Idea Coorporation amerikai céggel, mindjárt egymillió darabra. Ez egy multinacio­nális vállalat, nagy tapaszta­lattal. elképesztő szakember- gárdával. Több millió dol­lárt fordítanak reklámra, az új termék bevezetésére. És az üzlet befutott. Egy év alatt 4—5 millió kockát te­rítettek szerte a világon. Sok országban az év játéka lett. 1981 a további lendület éve volt; 15—20 milliós da­rabszámmal minden idők legkelendőbb játéka lett. Mintegy 100 könyvet írtak a kockáról, összesen 15 mil­liós példányszámban. Koc­katrikók, kockajelvények virítottak, valóságos kultu­sza lett. Világbajnokságot szerveztek híveik számára. A szocialista országokban is egyre népszerűbb ez a já­ték. Akadnak országok, ahol nincsenek licencjogok, má­sutt hamisították a kockát Bírósági eljárások zajlottak több millió dolláros költség­gel. Magyarország játék­exportját ez az egyetlen ter­mék megtízszerezte, s nem túlzás azt mondani, hogy sokfelé felkeltette az érdek­lődést hazánk iránt. — Ez tehát az életmű tör­ténete? — Talán még korai len­ne „életműről” beszélni. Az a nekrológírók dolga. Élek. dolgozom. — Sokan szívesen megta­pasztalnák, milyen érzés' a világhír. Valójában veszé­lyes is lehet a hirtelen jött elismerés. — Szerencsémre, nem jött hirtelen. Egymásra épültek a siker fokozatai, volt időm megszokni az anyagi és az erkölcsi elismerést. Remé­lem, sikerült megőriznem önmagam, az egyéniségem, hisz nincs annál szomorúbb, mint amikor valaki a gyor­san rázúdult anyagi javak nyomására elveszti alkotó életvitelét. Szeretnék okosan élni azokkal az előnyökkel, amelyet eddigi munkám eredménye biztosít számom­ra. Az Iparművészeti Főis­kola az eddigi egyetlen mun­kahelyem. itt szeretném to­vábbra is megvalósítani el­képzeléseim. A Mesterképző. Intézet vezetését. megszer­vezését bízták rám, s mun­katársaimmal együtt szeret­nénk, ha a tőlünk kikerülő formatervezők világszínvo­nalon tudnának produkálni. A termékek csomagolásától a mélyebb tartalmakig: a megfelelő súly. az energia­megtakarítás, esztétikai megjelenés, használhatóság mind olyan terület, amelyen lépnünk lehet, akár a világ- színvonalig. Két alapítványt is létrehoztam, az egyik ösz­töndíj külföldi utakra, ahol a fiatal magyar iparművé­szek tapasztalatokat szerez­hetnek. Az elmúlt évben sok országban megfordultam, s tapasztaltam azt a lehetet­len helyzetet, hogy nálunk olyan piacokra terveznek árukat, amely piacokról a szakembereknek nincs sem­mi megélt, munkában meg­próbált ismeretük. A másik alapítványom a feltalálókat kívánja segíteni az ötlet ko­rai szakaszától a megvalósí­tásig. Sok szakértőt foglal­koztat ez az alapítvány, s az eddig beérkezett mintegy 200 javaslat azt bizonyítja, hogy óriási alkotó energiák­kal rendelkezünk. A kocka karrierje is példa, hogy tő­lünk, kis országból is indul­hatnak olyan tettek, gondo­latok, amelyre odafigyel a világ. Andódy Tibor Fotó: Dékán István Békéscsaba közművelődé­si intézményvezetőinek rész­vételével nemrég rendezte meg hagyományos értékelő tanácskozását a békéscsabai Városi Tanács művelődés- ügyi osztálya. Az egész na­pos tanácskozáson először a művelődésügyi osztály veze­tőhelyettese, Csepelényiné Fekete Mária értékelte a megyeszékhelyen működő művelődési intézmények munkáját, számolt be a ta­nácsi testületek közművelő­dési munkát elemző tevé­kenységéről, és ismertette a jövő év feladatait. A rövid, néhány kiemelt tevékenységi körre 1 koncent­ráló értékelést követően az­tán izgalmas vita, beszélge­tés alakult ki az intézmények munkájáról, gondjairól. A városi párt- és KlSZ-bizott- ság, valamint az úttörőelnök­ség is tájékoztatta terveiről, az idei együttműködés ta­pasztalatairól a tanácskozás résztvevőit. Jó volt tapasztalni, hogy a közművelődési intézmé­nyek vezetői az egymásra mutogatás helyett igyekeztek az előrelépés lehetőségeit ke­resni. Mégis, már az első hozzászólásokból kiderült: egyre kevésbé lehetnek „gá­lánsak" még az iskolákkal szemben is a közművelődési intézmények, hiszen újfajta gazdasági érdekeltségi rend­szerben dolgoznak. Ez a probléma először az ingyen vagy alig fizetett élő iroda­lomórák, műsorok, vagy a terembérek kapcsán merült fel. Mindenki igyekszik — intézménye számára jövedel­mező módon — árulni porté­káját. . Ami természetes, s amit meg kell szoknunk. Tizenhárom éves lányom azon az estén a megszokott, fakókék farmer helyett a fe­héret vette fel, és sok más társával együtt már jóval hat óra előtt ott zsibongott a békési könyvtár olvasóter­mében. A lemezjátszóról ze­ne szólt, sokan újságot ol­vastak, beszélgettek, s a be­járati ajtók felől csapatostul érkeztek az újabb fiatalok. A csöndes hangulatú estek­hez szokott könyvtárfalak ritkán láttak vendégül ilyen nagy létszámú hallgatóságot. November 22-én, a zenei di­ákkör első foglalkozásának nyitó perceiben már egy gombostűt is alig lehetett le­ejteni a teremben. A fiatalok, tudták, hogy komoly zenei programra hív­ja őket a KISZ városi bi­zottsága, a könyvtár és a zeneiskola. És rengetegen jöttek. Elhozta őket a kíván­csiság, az ügyes, hívó szó, a közösséghez tartozás igénye. Egymásnak adva a tollat, sorba jegyezték be nevüket a frissen készült album első lapjaira. A zeneiskolai Jeu- nesses Klub tagjai mellett ott sorakoztak a gimnázium énekkarosai, az ének-zenei Ugyanakkor — különösen a felnőttek körében — egy-egy kulturális rendezvényre mind nehezebb közönséget szervezni. A városi TIT kép­viselője arról panaszkodott, hogy egyre nagyobb gonddal tudják előadásaikat elfogad­tatni a művelődési intézmé­nyekben . és az üzemekben. Ugyanis a közművelődési dolgozók és felelősök közvet­lenül tárgyalnak az előadók­kal, mert így olcsóbb egy- egy program, a TIT viszont „kötött” árakkal dolgozik, te­hát vele nem lehet alkudni. Mindezek azt mutatják, hogy a közművelődésben is új helyzettel kell számolni. Mégpedig úgy, hogy a célok­ból, a tartalomból, a színvo­nalból nem szabad engedni. Azaz, kevesebb pénzből kell nem többet, hanem jobbat nyújtani. Az ország megyeszékhe­lyeihez képest a kulturális alapellátottság, a közműve­lődési intézményhálózat te­kintetében Békéscsaba az egyik legrosszabbul ellátott megyeszékhely. A Megyei Művelődési Központ épülete már rég nem felel meg funk­ciójának, a mozik helyzeté­ről már nem is érdemes szólni, az új megyei könyv­tár átadásáig pedig még jócs­kán kell várni. Legnagyobb lakótelepünk, a József Atti- la-Aakótelep közművelődésé­nek eddig igazán kitűnő ott­hont nyújtó Szabó Pál téri iskola pedig rákényszerül a váltó tanítás bevezetésére. Ez pedig a közművelődésben játszott szerepe lényeges és természetes csökkenésével fog járni. Hangversenyterem nincs. Az ifjúsági házat eb­ben az évben felújították, de tagozat apróságai és baráti csoportokban a mezőgazda- sági és ipari szakiskola sok­sok fiatalja. A rendezők nem számítottak ilyen nyitányra. Az általános iskolásoknak évente több alkalommal megtartott filharmónia, ifjú zenebarát-hangversenyek ed­dig is nagy létszámú hallga­tóság előtt zajlottak, de mindeddig megoldatlan volt a középiskolás és szakmun­kás fiatalok zenei ismeret- terjesztése. Ezt a hiányt kí­vánta pótolni a szándék, a javaslat a zenei diákkör megalakulására. Az Ifjú Ze­nebarátok Nemzetközi Szer­vezete — Jeunesses Musi- cales — rengeteg fiatalt számlál az országban és ha­tárainkon túl. A nemrég ala­kult békési csoport általános iskolásai mellé idővel bizo­nyára felzárkóznak majd a most szervezett zenei diák­kör KISZ-korú hallgatói is. Hogyan lesz diákkör egy sereg fiatalból? Hogyan le­het másfél órában fegyelme­zetten együtt tartani ennyi­féle, különböző korú gyere­ket? Eléri-e majd ez az együttlét- a megvalósítandó közös célt, .a komoly zenei még ez az intézmény műkö­dött a legjobb körülmények között. A Jókai Színház pe­dig csak nagyon komoly bér­leti díjakért tud néha erőn felül is helyet biztosítani a nagy városi rendezvények­nek. Fölösleges a sort tovább folytatni. Az iskolák túlzsú­foltságával, az elavult mű­velődési intézményhálózattal mint realitással próbáltak és próbálnak a város művelő­désirányítói és a közművelő­désben dolgozók számolni. Jó néhány rangos esemény, rendezvény, program igazol­ta ezt az elmúlt évben is. Javult az intézmények kö­zötti kapcsolat, együttmun- kálkodás is. S ebben nem kis szerepe van a városban mű­ködő négy vállalati művelő­dési otthonnak, amelyek sza­kosodva kapcsolódnak be a megyeszékhely kulturális te­vékenységébe. Mégis, mindez kevés. Egy­re nagyobb szükség lesz az általános iskolákban dolgozó közművelődési felelősök öt­letes programjaira. Igaz, a tanácskozáson gondként ve­tették fel, hogy nem szíve­sen vállalnak részt a köz­művelődési felelősök a hét. végi programok szervezésé­ből. Holott ennek munkajo­gi akadálya rég nincs, mert hétköznapokon lecsúsztathat­ják a ledolgozott hét végi napokat. No és az iskolák között munkamegosztás is elképzelhető, ha túllépünk az én váram, az én házam el­ven. Mert a nehéz gazdasági helyzet, a változó igények, az ötnapos munkahét a köz- művelődés átrendeződését is kiköveteli. Ügy vélem, ke­érdeklődés felkeltését és meg­tartását, további igények fel- ébresztését? Lesz-e diákkör ebből a sereg fiatalból? Ezek a kérdések foglalkoz­tatták a rendezőket, S az el­ső este során sok mindenre választ is kaptak. Herbály András, a klub­találkozó előadója a zenetör­ténet korszakain vezette vé­gig hallgatóit. Beszélt a ze­ne keletkezéséről, az ókor és a középkor zenei világáról. Tartalmas ismertetőjét fi­gyelemmel hallgatták a rész­vevők, az utána következő, élőzenei bemutató hatásosan oldotta a hangulatot. A bé­kési zeneiskola hangszeres előadói barokk szerzők, Te­lemann, Vivaldi és Bach műveiből adtak ízelítőt. Hé- gely Anikó hegedülése, Far­kas ' Edina zongorajátéka után Fejes Antal játszott gordonkán. A hallgatóság közül sokaknak ez volt az első találkozásuk a komoly zenével. A nagy tapssal fogadott műsor után „Fele sem igaz” zenei vetélkedő színesítette az estet. A játék öröme és izgalma elfeledtette minden­kivel. hogy szalad az idő. A vesebb. de igen színvonalas, vonzó program egyeztetett szervezésére lesz szükség, új létesítmények helyiségeinek felfedezésére, s elsősorban a fiatalok igényeinek ponto­sabb szondázására. A siker­telen programoktól el kell búcsúzni legalábbis egy idő­re, még akkor is, ha netán egy régi sorozat megszűnését jelenti. Űj utakat kell keres­ni, amelyek jobban igazod­nak a megyeszékhelyen élő társadalmi rétegek igényei­hez. Persze, ezt könnyű le­írni, de az ilyen kezdemé­nyezés nem számít újnak Békéscsabán. Csak a kiter- iesztés lehetőségeit kell fel­kutatni . . . A jövő esztendő nagyobb rendezvényeinek terve biz­tató. De önmagában ez nem oldhatja meg a megyeszék­hely kulturális gondjait. Jól látták ezt a tanácskozás résztvevői is. Bár a vitá­ból azt is érezni lehetett; nehéz a hagyományos gon­dolkodástól megválni. Mind a munkamódszerekben, mind pedig — s ez a megyeszék­hely sajátos helyzetéből adó­dik — a megyei, városi el­különített cselekvéstől, szemlélettől. S az is biztos, no, meg régi igazság is, a kulturális élet fellendítése nem lehet csak a közműve­lődési dolgozók vállalt fel­adata. A békéscsabai Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya a mostani találkozót — amely sorrendben a harma­dik — éppen a közös gondok együttes megoldása, a köz- művelődésben dolgozó veze­tők „városiasabb” szemléle­tének kialakítása érdekében rendezte meg. Bízunk benne, nem hiá­ba .. . B. Sajti Emese A vetélkedő zsűrije Fotó: Juhos János kicsik boldogan versenyeztek a nagyokkal, és büszkék vol­tak, ha néha valamit job­ban tudtak náluk. Az ipari tanuló fiúk lelkesen szurkol­tak társaiknak, a gimnazista lányok jól hasznosították az énekórán tanultakat. Nyolc órát kongatott a főtéri to­ronyóra, mire — a látotta­kat, hallottakat megtárgyal­va, a győzteseknek gratulál­va — szétszéledt a társaság. Egy járókelő megkérdezte: — Mi volt itt, Omega-kon­Vállalkozás Omegáék nélkül KOSSUTH RÄDI0 8.20: Mai kulturális program. 8.27: Van-e szükség házi orvos­ra? 8.37: Handel-művek. 9.33: Gyermekkönyvhét. 9.53: Lottósorsolás. 10.05: Ugróiskola. 10.35: Somlyó György versei. 10.40: Gershwin: Egy amerikai Párizsban. 11.00: Gondolat. 11.45: Nóták. 12.45: Hét végi panoráma, (ism.) 14.02: Kamarazene. 14.44: Magyarán szólva, (ism.) 15.05: Révkalauz. 15.35: Népzene. 16.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Operaáriák. 17.05: Helyszínrajz. , 17.30: Pablo Casals gordonkázik. 17.59: Bemutatjuk új felvételün­ket. 19.15: Jégkorong-forduló. 19.20: Zenekari muzsika. 20.30: Operettkedvelőknek. 21.15: Jelenünk a gazdaságpoli­tikus szemével. 21.59: Hitelvilágkép (riport). 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a C-os stúdiót, Kb. 23.45: Scheidt-művek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.36: Társasúton. 9.53: Lottósorsolás. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk, (ism.) 12.40: Népi muzsika. 13.15: Szőnyi Erzsébet: A kőfej­tő. 13.26: Űj zenei felvételek. 13.32: Kodály gyermekkórusai­ból. 14.00: A Pefőfi rádió zenedél­utánja. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért. 15.45: Helen Schneider felvételei­ből. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.38: Embermesék. 21.41: Vavrinecz Béla feldolgozá­sa. 22.00: Ritmus! 22.30: A Duna Európai Intézet tanácskozásáról. 23.00: Operettrészletek. III. MŰSOR 9.00: Gyermek és világa, (ism.) 9.35: Dzsesszarchívum. 10.00: Giordano: André Chénier (opera). 12.06: Brahms: D-dúr szerenád. 13.07: Zenekedvelőknek. 14.00: Undine (opera). 15.00: Kamarazene. 15.24: Mozart-hangverseny. 17.00: Magyar zeneszerzők. 17.50: Opera-művészlemezek. 18.50: Könyvszemle, (ism.) 19.05: Reneszánsz muzsika. XXX/16. 19.55: Az ember tragédiája (drá­mai költemény). 22.30: A rocktörténet nagy elő­adói. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. (A tartalomból: , Merre dől a mérleg nyelve? — Határ­időhajrá — Beruházási helyzetkép.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) ISKOLATÉVÉ: • 8.05: Fizika. 8.35: Közlekedj okosan! 8.50: Mechanika II. 9.00: Történelem. 9.35: Magyar irodalom. 9.55: Szovjet folklórműsor. 10.05: Utazás Brazílián keresz­tül II/l. 10.45: Fegyverük a felvevőgép (szovjet film). 11.05: Mormoták (ang. rövid­film). (ism.) 11.30: Hermann Prey a bécsi operabálon (osztrák film). 14.45: Közlekedj okosan! 14.50: A természet válaszol. 15.00: Fizika. 15.25: Mensáros László irodalmi estje III. 16.15: Szülök iskolája XIII/3. (ism.) 16.45: öt perc meteorológia. 16.55: Keresztkérdés. 17.30: Á Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 18.00: Kalendárium. 19.10: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jókai-vetélkedőműsor IV/2. 21.35: Pénteki randevú. 22.35: A hét műtárgya. 22.40: Gyilkos eltávozáson (dán tévéfilm). 23.10: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Éjszakai ügyelet (francia film) VI/4. 20.55: Tv-hiradó 2. 21.25: Harc a hatalomért (hol­land dokumentumfilm). 22.25: A Stray Cats a Rockpalo­tában. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Orosz nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marin Drzic és kora. 17.40: Hírek. 17.45: Mese — adás gyermekek­nek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Az UNICEF szórakoztató rendezvénye. 21.45: Tv-napló. 22.00: Kulturális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: A számítógépek világa — művelődési sorozat. 18.45: Tudta-e? 19.00: Előadás a fasizmusról — dokumentumsorozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Komoly zenei fesztivál közvetítése. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Az esküdtszék — doku­mentumadás. 22.05: Ünnepség — játékfilm. BUKAREST 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: önök kérték. 20.45: Világhíradó. 21.00: Díjnyertes filmekből rész­letek. SZÍNHÁZ 1983. december 9-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy Bérletszünet 19 órakor Mezőberényben : IRGALMAS HAZUGSÁG 1983. december 10-én, szombaton 15 órakor Szegeden: SAMSON 19 órakor Szegeden: SAMSON MOZI Békési Bástya. 4-kor: Kis hab­leány, 6 és 8-kor: Rita asszony menyasszony. Békéscsabai Sza­badság, de. 10 és du. 4-kor: Hu­gó, a víziló, 6 és 8-kor: Jób lá­zadása. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Fitzcarraldó I—II. Gyu­lai Erkel: Hosszú vágta. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Donald ka­csa és a többiek, 7-kor: Bolond pénz. Orosházi Béke: Gyanútlan gyakornok. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Kriszta születésnapja, fél 6 és fél 8-kor: Klute.

Next

/
Oldalképek
Tartalom