Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

1983. december 8., csütörtök NÉPÚJSÁG Jubilál a zrenjanini táncegyüttes A béke első napjaiban kezdte szárnyait bontogatni a művelődési tevékenység a több nemzetiségű Petrov- gradban (mai Zrenjanin). Már. 1945 májusában megala­kult a vajdasági magyar mű­velődési közösség, amely az első magyar művelődési egyesület a felszabadított Vajdaságban. Ebből az egye­sületből nőtt ki a mai Pető­fi Művelődési Egyesület, amely a városban élő ma­gyar műkedvelőket, amatő­röket tömöríti soraiba és már 38 éve, • sikeresen tevékeny­kedik. Az egyesületet három évvel ezelőtt, fennállásának 35 éves jubileuma alkalmá­ból Zrenjanin község képvi­selő testületé magas elisme­résben részesítette: a folya­matos kutató munkában el­ért sikereiért, valamint a testvériség és egység szelle­mének ápolásáért „Október Díj”-jal, a város felszabadu­lási díjával tüntette ki. A legnagyobb létszámú a táncegyüttes, amely az idén fennállásának 15. évforduló­ját ünnepli, s ebből az al­kalomból október végén egész estet betöltő ünnepi műsort adott elő a magyar népitánckedvelő közönség­nek. Zrenjaninban az első próbálkozásokat a népi tánc művelése terén Kószó Pál és Ambróczy Károly kezdemé­nyezték a ’40-es évek végén A mostani táncegyüttes meg­alapítása Kiss Erzsébet taní­tónő nevéhez fűződik. Ti­zenöt esztendővel ezelőtt ugyanis ő kezdte el a mun­kát ebben a szakosztályban, fiatal kisdiákokkal, az alap­vető lépéseket, térbeli moz­gást tanulva. Azután a cso­portot Palatinus József, majd Szenti Klára vette át, hogy 1970-ben Straub János, az együttes jelenlegi koreo­gráfusa és művészeti vezető­je fordulópontot hozzon a munkában. Ennek az együttesnek a munkáját külön méltatásban kell részesíteni, mivel az .utóbbi esztendőkben, amikor az amatőr tevékenységek ha­nyatlásától tartanák, alkal­mazkodni tudott a jelen kor igényeihez, bizonyítva ezzel, hogy a tevékenységben való részvétel egyre vonzóbb az ide járók részére. Az eltelt tizenöt év alatt több mint négyszáz kisiskolás és ifjú sajátította el a néptánc mű­vészetének tudományát, gaz­dagítva ezzel lelkivilágát, ki­szélesítve műveltségének lá­tókörét is. A táncegyüttes­ben mindenki megtanulhat­ja, mi az egyenlőség, a fe­gyelmezettség, mit jelent együtt dolgozni és együtte­sen osztozni a munkát ju­talmazó tapsvihar örömében. Ez az együttes a munkásif- jak. tanulók és egyetemi hallgatók egyenjogú nagy családja. Itt adott továbbá annak a lehetősége is, hogy megőrizzük nemzeti hagyo­mányunkat. a népi tánc mű­vészetét. A heti kétszeri ke­mény próbák, természetesen, meghozták a várt eredmé­nyeket. Az együttes műsora, amely két órát tart és 16 táncból áll, magas színvonalú pro­dukciónak nevezhető. A mű­sort mindenütt és minden­kor nagy tetszéssel fogadja a közönség. A vendégszerep­lések már régóta rendszeres­sé váltak, és a falu-, va­lamint városjárás állandó tevékenységgé alakult. Az együttes rendszeres ven­dége a nemzetiségi feszti­váloknak is: példaként meg­említhetjük, hogy min­den esztendőben új tán­cot mutat be a Gyöngyös­bokréta elnevezésű tartomá­nyi jellegű népzenei szem­lén, míg a hagyományos ru- mai amatőr zenekedvelők szemléjén már két ízben is legrangosabb kitüntetést ér­demelte ki, az amatőr zenei és folklórtevékenységért járó plakett arany fokozatát: 1978-ban a „Cigándi kemény csárdás”-sal és 1983-ban az ..Ecseri lakodalom”-mal. A táncegyüttes szívesen tesz eleget minden meghí­vásnak, tekintet nélkül a vendégszereplés feltételeire, így a nagyvárosok mellett a kis falvak, tanyacsoportok közönsége is láthatta műso­rukat, egy alkalommal pe­dig, 1976-ban vendégszere­peit az együttes Békéscsabán és Kondoroson is. A tánc- együttesnek jelenleg 70 tag­ja van, a táncosokat a népi zenekar és a kórus kíséri, és olyan összetett koreográ­fiát is képes kivitelezni, mint amilyen az Ecseri lakoda­lom, amellyel tartományszer- te sikerrel szerepel. A fennállásának 15 éves jubileumát ünneplő Petőfi Művelődési Egyesület tánc- együttese büszke arra, amit megvalósított. A hírnév azon­ban kötelez is: arra, hogy a fiatalok a jövőben is társa­dalmilag hasznosan töltsék el idejüket, ápolják és megőriz­zék nemzeti kultúránkat, an­nak hagyományait, fejlesszék a nemzeteink és nemzetisé­geink közötti testvériség és egység szellemét. Rézmán Piroska az őket megillető elismeré­sek rendszerének kidolgozá­sára. Jövőre is több, kikap­csolódást szolgáló programot szerveznek. Lehetőség nyílik népművelőink kedvezményes külföldi csereüdültetésére is. A mintegy húsz hozzászóló a közművelődés kiteljesedé­sét elősegítő tevékenységi formák terjesztésének szük­ségességéről, az érdekvédel­mi és jogsegély-szolgálati munkáról, valamint a pályá­zati rendszerekről mondott véleményt, amelyet a megyei vezetőség felhasznál a jövő évi program kidolgozásában. Pap István, a területi szer­vezet elnöke a vita után átnyújtotta a Pályatükör cí­mű pályázat díját, amelyet a zsűri döntése alapján a bé­kési Tőkés Gyulának ítéltek. A szervezet által az idén alapított emlékplakettet el­sőként a kétegyházi műve­lődési ház kollektívája, Sze- kerka Andrásáé, a Megyei Művelődési Központ munka­társa és Nemesi László, a tájékoztatási munkacsoport vezetője kapták. A népművelők közgyűlésé­nek második részében Cso- bai László, a Békés megyei Könyvtár igazgatóhelyettese azzal a felméréssel ismertet­te meg a jelenlevőket, ame­lyet ez év elején az ágazati szakszervezettel közösen a megyei tanács készített a közművelődési dolgozók élet- és munkakörülményeiről. (—esi) Népművelőink dolgai Az első teljes év munkáját értékelhette a közelmúltban megtartott közgyűlésén a Magyar Népművelők Egye­sületének (MNE) elmúlt esz­tendő tavaszán megalakult tizenharmadik Békés megyei területi szervezete, illetve tagsága. A közművelődésben is jelentkező „év végi hajrá” csak keveseknek engedte meg, hogy ezen a péntek délutánon Békéscsabán, a Békés megyei Művelődési Központ nagytermében le­hessenek. így is a már más­fél száz egyesületi tag elmúlt időszakban végzett tevékeny­ségéről szóló beszámolót — amelyet Pál Miklósné titkár, az MNE alelnöke terjesztett elő — sokan végighallgathat­ták, majd megvitatták. A beszámoló megállapítot­ta, hogy különösen a négy szakmai,. nap érte el célját, aratott sikert. Ezeken a résztvevők egy-egy aktuális közművelődési-társadalmi té­máról cserélhettek véle­ményt, ismerhettek meg új módszereket. A területi szer­vezet alakulásakor életre hí­vott munkacsoportok közül ugyan ma már csak kettő tevékenykedik, de a megszű­nések oka indokolt, a társa- dalmi-gazdasági-szakmai elő­relépés velejárója volt. A megjelentek egyetértettek abban, hogy a területi szer­vezet tevékenységének kitel­jesedése az idei, úgymond kísérleti év után csak a kö­vetkező esztendőtől várható. A szervezet így is állítja ösz- sze munkatervét, programját. Ebben a szakmai jelleg a meghatározó, különösen a pályakezdők segítését, az új módszerek terjesztését szol­gálják; ezen túl nagyobb gondot kívánnak fordítani a népművelők érdekvédelmére. A táncegyüttes cs a népi zenekar egy tv-fellépés előtt Visszavonhatatlanul közeledik az új év. Ha a bevásárlási láztól tömött boltok nem tudtak volna kellőképpen figyelmez­tetni rá, akkor még mindig időben juttatta eszünkbe a rádió. Hétfőn este.ugyanis a Rádió Kabarészínház elmúlt évi, szil­veszteri álmait ismételték meg a Kossuth adón. Az állam- polgári közérzetünkre kitűnően reagáló, egy esztendővel ez­előtti műsor legalább olyan frissnek hatott, mint az első is­métléskor. (Meggyőződésem ugyanis, hogy hazánk új évet köszöntő kis és nagy állampolgárai, a tele tányérok és fias­kók mellett inkább a képernyőt választják. S csak az ismét­léskor, pihenten, minden szóra ügyelve hallgatják és élvezik végig a rádió szilveszteri műsorát.) Nos, a kabarészínház állandó szerkesztői, szerzői és sze­replői, ennek a kitűnő színvonalú műsornak az ismétlésével bizonyára azt szerették volna a tudtunkra adni, hogy olyan meglepetéseket őriznek a tarsolyukban, amelyek birtokában bátran szembenézhetnek tavalyi sikerükkel. E tréfás kedvű alkotók persze arra is gondolhattak, hogy az akkor szőtt álmaik ma is csak álmok maradtak. Mert ugye, ők jó előre megmondták . . . Hát, mi tagadás, bár csak úgy jönnének be a lottószámaim, mint ahogy e népes humoristagárda jósolni tudott. S talán éppen gondolataik azóta igazolást nyert ak­tualitása adott új ízt Álom az-'államban című műsoruknak. No. de a szilveszter még nem annyira aktuális, mint mond­juk a téli könyvvásárt bevezető gyermekkönyvhét. A Magyar Rádió kitűnő sorozattal emlékszik meg róla: először Csukás István dedikált, aztán szerzőtársa, Sajdik Ferenc karikatu­rista, rajzoló, aztán ma a gyerekek által szintén jól ismert Marék Veronika, s végül Gyurkovics Tibor. A sorozat első, kikeres darabja jót ígér a továbbiakra is. Szabó Éva szer­kesztő és az íróval, Csukás Istvánnal beszélgető Gáspár Sa­rolta őszinte, a gyermekek világához, érdeklődéséhez közel álló műsort készített. Ki ne ismerné Pom Pom rajzfilmen, majd könyvben is el­beszélt szellemes történéseit? Most Csukás István még a figu­rák. a történet születésének titkaiba is bevezette a hallgató­kat. S miközben az alkotás gyönyörűségéről mesélt, eszembe jutott „példákban” szűkölködő pedagógiánk. Jó lett volna, ha iíjaink hallhatták volna az író kiegyensúlyozottságot, örö­möt és boldogságot sugárzó gondolatait az alkotás folyamatá­ról. Hogy mennyire sokat jelent számára Pom Pom, s a ma­gányát enyhítő, általa kitalált sok-sok állatfigura és fantom, hogy Sajdik Ferenccel micsoda végeérhetetlen játékba kezd­tek. amely azért nem szakadhat meg, mert ..boldogan, örömmel, viháncolva csinálják". Milyen jó lenne, ha minden magányos gyereknek lenne egy jóságos, bölcs, kövérke Gombóc Artúrja ... Ám képzel­jetek magatoknak társakat, s akkor benépesül körülöttetek a világ ... — vallja biztató mosollyal Csukás István. Pom Pom zseniális kitalálójának el is hisszük. A műsor, lehet, könyvajánlásnak készült, de szerencsére annál sokkal többet és másabbat nyújtott. Talán a könyvhét elmúltával is lehetne folytatni ezeket a „dedikálásokat”. Le­hetőséget teremtve arra, hogy a gyermek- .és ifjúsági iroda­lom neves személyiségeivel fiatalok százezrei beszélgessenek el. Olyan kötetlenül és szabadon, ahogyan a Gyermekkönyv­hét című rövidke műsor alkotói tették és teszik. A rádió műsorszerkesztését ritkán érheti vád. A követke­zőkben tárgyalt műsor kapcsán azonban igen. Van egy érde­kes sorozat, amely a hétköznapok kutatóit mutatja be. Csakhogy, mint a legutóbbi, kedd éjszakai alkalommal is. nem azok hallgatják, akiket érdekel, hanem azok, akik ál­matlanságban szenvednek. Pedig a Hétköznapok kutatói so­rozatban éjjel 11 órakor Incze Zsuzsa érdekes témáról be­szélgetett Krizsanits Józseffel, a Szakszervezeti Elméleti Ku­tató Intézet munkatársával. A műsorra szánt röpke tíz perc­ben egy olyan téveszme világos és tudományos cáfolatát kaptuk, amely a közvéleményben egyre erősebben ver gyö­keret. Nevezetesen: a gazdaság hatékonyságának növelése csak a munkanélküliség megteremtésével lenne elérhető ha­zánkban. A kérdező, Incze Zsuzsa nem is kerülte meg ezt a gondo­latot. A munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos kutatásokat folytató interjúalany viszont világosan és árnyaltan fejtette ki. hogy a hatékonyság feltétele .valóban a munkaerő felsza­badítása. ami viszont nem azonos a munkanélküliség létre­hozásával. Hiszen hazánkban átcsoportosításokkal, átképzé­sekkel mindez még hosszú ideig problémaként sem vetődik fel. Szívesen mesélném el a rendkívül összefogottan előadott okfejtést. Mégis úgy vélem, jobb lett volna, ha ezt a közvé­leményt is helyesen orientáló, fontos kérdéseket tárgyaló be­szélgetést úgy időzítik, hogy azokhoz is eljusson, akiket ér- -dekel. * B. Sajti Emese KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Klarinétmuzsika. 8.42: Rahmaninov: Aljeko (opera). 9.44: Gyermekkönyvhét. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Fuvolamuzsika. 11.00: Nóták. 11.27: Régen találkoztunk. 11.42: Kedves Michele (regény). XII/8. 12.55: Hegedűversenyek. 13.43: Népzene. 13.58: Költészet és valóság. 14.28: Népzenei összeállítás. 15.05: Operettfelvételekből. 15.28: Művelődéstörténet gyere­keknek. (ism.) 16.10: Evelyn (rádiójáték). 17.05: Külpolitikai könyvespolc, (ism.) 17.20: Szonátafelvételek. 18.06: Spirituálék. 19.15: Világszínház: Szerelem (színmű). 21.40: Adottságok — lehetőségek a Törökbálinti Állami Gazdaságban. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kovács Andor gitározik. 22.50: Egy igazgató névjegye (riport). 23.10: Szimfonikus zene. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Keringők fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: Csak fiataloknak! (ism.) 12.35: Mezők, falvak éneke. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13.35: Századok táncai. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a tehetségről. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.38: A 04, 05, 07 jelenti, (ism.) 21.11: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. 22.20: Finn—magyar útiszótár. 23.20: Nóták. m. MŰSOR 9.00: A szegedi dzsesszhétvége felvételeiből. 9.40: Vonósnégyesek. 10.21: Giuditta (daljáték). 11.05: Zenekari muzsika. 12.35: A pécsi kamarakórus éne­kel. 13.07: Újdonságainkból. 13.47: Operaáriák. 14.08: Kamarazene. 15.26: Mozart: d-moll zongora- verseny. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Mesterségünk cífnere. 16.55: Pophullám. 18.00: Szintézis, (ism.) 18.30: Rádióhangversenyekről. 19.05: Szimfonikus zene. 20.25: Hanglemezgyűjtőknek. 21.39: Elekes Zsuzsa orgona- hangversenye. 22.39: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Hétközben. Fórum az ün­nepek előtti kereskedelmi ellátásról. Szerkesztő mű­sorvezető: Vágási Kál­mán (tel.: 11-088). 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) ISKOLATÉVÉ: 8.10: Kémia. 8.35: Fizika. 8.45: Magyar irodalom. 9.00: Osztályfőnöki óra. 9.10: Magyar nyelv. 9.20: Film- és tévéesztétikai műsor, (ism.) 9.50: Az eszményi férj (NDK film), (ism.) 14.55: Pedagógusok fóruma 15.30: Barangolás a szerkezetben. 15.55: Mensáros László irodalmi estje. II. 16.35: Egy iskola története. III/l. 17.20: Tízen Túliak Társasága. 18.05: Tévébörze. 18.10: A magyar vaskohászatról 19.05: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tévéhíradó. 20.00: özvegy és leánya (magyar tévéfilm). Vl/1. 21.05: Telesport. 21.30: Hírháttér. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Nyitott műhely. 20.20: A pécsi körzeti stúdió mű­sora. 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Anatómiaóra (NSZK tévé­film) . BUKAREST 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.30: Ritmusok. 20.45: Tv-ankét. 21.00: Rosita. Játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Játékok a havon. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10.LHasználd a fejed. 17.40: Hírek. 17.45: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. - 20.00: Politikai magazin. 21.05: Vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Múzeumok és gyűjtemé­nyek. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Drámaest. 21.35: Zágrábi krónika. 21.50: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. december 8-án, csütörtö­kön 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Nemecsek-bérlet 19 órakor Békéscsabán: MÄRIA főhadnagy Bérletszünet 1983. december 9-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy Bérletszünet 19 órakor Mezőberényben: IRGALMAS HAZUGSÁG MOZI Békési Bástya, 4-kor: Kis hab­leány, 6 és 8-kor: Rita asszony menyasszony. Békéscsabai Sza­badság, de. 10 és du. 4-kor: Hu­gó, a víziló, 6 és 8-kor: Jób lá­zadása. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Fitzcarraldó I—II. Gyulai Erkel: Hosszú vágta. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Donald ka­csa és a többiek, 7-kor: Bolond pénz. Orosházi Béke: Gyanút­lan gyakornok. Orosházi Parti­zán, fél 4-kor: Kriszta születés­napja, fél 6 és fél 8-kor: Klute. Szarvasi Táncsics: Vízipók — Csodapók, 22-kor: Az út.

Next

/
Oldalképek
Tartalom