Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
1983. december 8., csütörtök Hz érdekvédelem nem lehel másodlagos kérdés Beszélgetés Mokrán Jánossal, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkárával A közalkalmazottak szakszervezetének központi vezetősége a közelmúltban értékelte a szakszervezet IX. kongresszusa óta végzett munkáját, és kijelölte azokat a feladatokat, amelyekre az elkövetkezendő időszakban nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A párt értékelését figyelembe véve, összhangban a központi vezetőség állás- foglalásával, a közalkalmazottak szakszervezetének Békés megyei bizottsága is elvégezte a félidős értékelést. A vártnál nehezebb körülmények között kellett dolgozni a szakszervezetnek, ami jelentősen befolyásolta a tagság egészének helyzetét, a szakszervezeti szervek és tisztségviselők mozgalmi munkáját. Hogyan jelentkeztek ezek a problémák a megyénkben dolgozó alapszervezetek és a megyei bizottság mindennapi tevékenységében? — kérdeztük Mokrán Jánost, a megyei bizottság titkárát. — A gazdasági feltételek gyors változása azt a követelményt állította az alapszervezetek elé, hogy szervezeti életükben, munkamódszerükben rugalmasabb, önállóbb, a napi feladatokhoz, jobban igazodó, tagságuk érdekeit eredményesebben szolgáló tevékenységet folytassanak. Ennek érdekében új szervezeti felépítés meghonosítását kezdtük el. A választások alkalmával 9 alapszervezetben, majd később további háromban úgynevezett bizalmi testületek alakultak. A bizalmi testület lett a legfelsőbb szervezeti fórum ezekben az alapszervezetekben. (Huszonnyolc alapszervezetünkben továbbra is a taggyűlés maradt a legfelsőbb szakszervezeti fórum.) A szerkezeti előrelépésen kívül a korábbiakhoz képest javítani kellett munkánk hatékonyságát. A többi ágazati szakszervezethez hasonlóan, nekünk is eredményesebben kellett segíteni a társadalom előtt álló gazdasági feladatok megoldását. Például a politikájú munkánkban arra törekedtünk, hogy a tagság aktívabban vegyen részt a lakóhelye fejlesztésében, az alapellátás javításában és a kommunális feladatok megoldásában. A szűkös anyagi lehetőségeket úgy próbáltuk megtoldani egy • lépéssel, hogy a belső tartalékaink feltárását meggyorsítottuk. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a szakszervezeti érdekvédelmi munkát kiszélesítettük, jobban figyelembe véve az ossz társadalmi érdekeket. — Nem szorult-e ezáltal háttérbe a konkrét érdekvédelem? — Semmiképpen sem. Az előbb már említettem az új szervezeti formát,, a bizalmi testületeket. Tulajdonképpen kettős céllal jöttek létre. Egyrészt, hogy a szakszervezet vezetése, a tisztségviselők, bizalmiak és bizalmi helyettesek közelebb kerüljenek a tagsághoz, másrészt, hogy az érdekvédelem, a személyekre lebontott képviselet hathatósabban érvényesüljön. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek, sikerült előbbre lépni ezen a területen is. A vezetés közelebb került a tagsághoz, a kisebb egységekben élénkültek a viták, gyakoribbá váltak a vélemény- cserék, egyszóval javult a szakszervezeti munka minősége. — Az új feladatok ellátásához, a megnövekedett önállósággal járó felelősséghez, gondolom, nem mindegyik régi tisztségviselő, szb-titkár, vagy bizalmi felelt meg. Milyen arányú személyi változásokat vont ez maga után? — A megyei vezetés az új helyzethez igazodva a tisztségviselők viszonylag gyors felkészítését választotta. Természetesen jó néhány esetben az új követelmények új embereket is kívántak. Az elmúlt három évben a bizalmiak 20 százaléka, az szb- titkárok 25 százaléka cserélődött ki. — Melyik az a terület, amelyen nem sikerült a szükséges mértékben előre lépni? — Sok szakszervezeti tagot nem tudtunk bevonni a közvetlen, aktív mozgalmi munkába. A csoportmunka színvonalát is jó néhány helyen növelni kell. A helyi feladatok megoldására való ösztönzés is számos helyen még kívánnivalót hagy maga után. A pozitívumok ellenére az érdekvédelem kifejezését is javítani lehetne. — Az idén megjelent egy kormányrendelet, amely lehetővé teszi, hogy a munkahelyi vezetők munkahelyi tevékenységét a szakszervezet véleményezze. Volt-e már példa erre a megyénkben, és ha volt, milyenek a tapasztalatok? — Egy-két esetben volt már ilyen véleményezés. Végső következtetéseket ezekből még korai lenne levonni. Azt hiszem, hogy pillanatnyilag a legnagyobb problémát az okozza, hogy mindkét félnek — a vezetőnek és a szakszervezetnek — új ez a lehetőség. Még meg kell tanulni élni vele, hogy a szakszervezet által megfogalmazott vélemény objektív legyen, a vezetők igényeljék a tárgyilagos elemzést, és úgy fogják fel ezt a lehetőséget, mint ami közös munkájuk javítását szolgálja. — A megyei bizottság feladattervben foglalta össze azokat a teendőket, amelyekre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Melyek ezek a feladatok? — Szakszervezetünk jó belső politikai viszonjjok között folytathatja munkáját, ez lehetőséget ad nekünk arra, hogy eredményeinket megtartva, továbbfejlesztve és a meglevő hiányosságokat kiküszöbölve dolgozzunk ezután is. A X. kongresszusig többek között. tovább kell munkálkodnunk a párt-, az állami szervek és a szakszervezeti mozgalom alaphatározatainak érdemi megvalósításán. Kiegyensúlyozottabbá és rendszeresebbé kell tenni a gazdaságpolitikai felvilágosító munkát. Konkrétabban, a tagság nagyobb körét is mozgósítva, a terület- politikai munkánkon keresztül a tanácsi gazdálkodáshoz, a települések fejlesztéséhez, a környezetvédelmi feladatok megoldásához nagyobb segítséget kell adnunk. Közreműködünk továbbra is a közigazgatás korszerűsítésében és a munkahelyi demokrácia további kibontakozásában. Lovász Sándor Varsói éremmttvószet — kiállítás Harmincegy varsói éremművész mintegy 150 alkotásából nyílt tárlat tegnap Budapesten, a Lengyel ^Tájékoztató és Kulturális Központban. A Varsói Képzőművészeti Főiskola éremverő műhelyében, valamint a város pénzverdéjében a hagyományos, kör alakú érméken kívül új, eredeti formák is készülnek. A varsói éremművészek munkásságuk elismeréseként az Éremművészek Nemzetközi Szövetsége, ' a FIDEM kiállításain több alkalommal nyertek díjakat. Az utóbbi öt év terméséből rendezett tárlaton a portrék mellett helyet kaptak a tájakat és belső tereket ábrázoló, valarhint a metaforikus és absztrakt témájú alkotások. A kiállítás december 21-ig látható. Jól halad Gyulán a piactér rendezése. A szerelők jelenleg egy vasvázas bcvésárlófolyosó elemeit szerelik össze, amelyből majd megközelíthetőek lesznek az üzletházak. A rendezés több mint 20 millió forintba kerül, és az átadás várhatóan 1985 nyarán lesz 0 karácsonyi ünnepkör hagyományai A karácsonyi ünnepkör hagyományai címmel látható kiállítás szerdától a Néprajzi Múzeum aulájában. Az európai népek többségénél az év legnagyobb ünnepe karácsony, Krisztus születésének napja. A télközepi ünnepkör az őszi mezőgazdasági munkák befejeztével veszi kezdetét és a'farsangig húzódik. Bár az ünnep hagyományai a római korig nyújnak vissza, a kiállítás rendezői „csak” arra vállalkoztak, hogy a századfordulótól napjainkig mutassák be a Kárpát-medencében élő népek ünnepi játékait, azok kellékeit, s a hiedelmeihez kötődő tárgyakat. Felsorakoztattak például bábokat, melyeket betlehe- mes játékoknál használnak. E játékok a XVIII. századtól terjedtek el, a magyar, a cseh, a szlovák, az ukrán, az orosz betlehemezés a bibliai történet felidézése. Gyakori, hogy az ünnepköri játékokon a betlehemesek, illetve az újévi köszöntésekkor a regölők maszkokat vagy állatok jelmezeit öltik magukra. E jelmezekből, maszkokból is a közönség elé tártak néhányat. A karácsonyi asztalon most a látogatók ott találhatják áz év első napjához .kapcsolódó termékenységi • jóslások és praktikák néhány eszközét is. A népművészetben a XVIII. századtól kezdve vált „divatossá” a betlehemi és más hibliai történetek ábrázolása, ezekkel szerelmi ajándékokat, lakodalmi kellékeket, botokat díszítettek. E nép- művészeti tárgyakról és az ünnepkör szokásairól készített fotók egészítik ki a tárlat anyagát. A kiállítást az év végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Épületek, járművek kicsinyített mását készítik a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat Kerepesi úti modellező üzemében. Az ipari és egyéb modellek működőképes, méretarányos példányait — amelyek kiállításokra, bemutatótermekbe kerülnek — nagy pontossággal készítik el. Képünkön: úszódaru makettje készül a Magyar Hajó- és Darugyárnak (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Sikeres pályázatok Hz iskolaszövetkezetek és a MÉSZÖV A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa szorgalmazta, hogy az ÁFÉSZ- ek segítsék az iskolaszövetkezeti csoportok megalakulását, működését. Ezek ugyanis lehetőséget teremtenek a szövetkezeti mozgalom megismeréséhez, népszerűsítéséhez, a munkára való nevelés erősítéséhez. Orosz Sándor, a MÉSZÖV titkárságának vezetője elmondotta, hogy megyénkben az iskolaszövetkezeti csoportok száma másfél év alattiról 20-ra nőtt. Az általános iskolákban tavaly mindösz- sze négy csoport működött, most viszont már 11-et tartanak számon. Legutóbb megalakult Szeghalmon, a Péter András Gimnáziumban egy csoport, így jelenleg kilenc középiskolai szövetkezet van a megyében. Az idén újabb csoportok alakulnak a szarvasi, a medgyesegyházi, a vésztői ÁFÉSZ-hez tartozó településeken. Van olyan fogyasztási szövetkezet, amely két vagy négy iskolaszövetkezeti csoportot tart fenn. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy ma már öt csoport foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az elmúlt időszakban a legfontosabb teendők egyike volt a csoportok létrehozása, munkájuk jobbá tétele. Ez év májusában megyei iskolaszövetkezeti tanácskozást hívtak össze, amelyet rendszeressé tesznek. Ezen a fórumon az iskolaszövetkezetek tanár-elnökei és a MÉSZÖV munkatársai mondták el véleményüket és tapasztalatcserére is sor került. A SZÖVOSZ által, meghirdetett „Legjobb iskolaszövetkezeti csoport” című pályázaton Békés megyéből hét kollektíva vett részt. A négy közép- és a három általános iskolai csoport megyei díjat hódított el, öt dolgozatot pedig felterjesztettek a SZÖVOSZ- hoz. Közülük /országos helyezést ért el a dombiratosi, a gyomaendrődi általános iskola, valamint a békési mezőgazdasági szakközépiskola. S. S. tárgyalóteremből Akinek nem használt a figyelmeztetés Köröstarcsa külterületén jól ismerték Papp Mihályt, aki a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi üzem- mérnökségénél gátőrként dolgozott. Rendes, családját szerető embernek tartották. Egyetlen gyöngéje volt, mégpedig az ital. A környékbeliek tudtak erről a szenvedélyéről. Fejüket csóválgat- va mondogatták egymás között: ennek nem lesz jó vége. Sőt, nem egyszer figyelmeztették. Mégis újra és újra italhoz nyúlt, s így vezette a tulajdonában levő Dut- ra traktort is. amikor egy fiatalember halálát okozta. — Miért ült ittas fővel a gépre? — kérdezte tőle a tárgyaláson a tanácsvezető bíró. Papp Mihály nem tudott elfogadható választ adni. A korábbi büntetésekből sem okult. Ittas járművezetés miatt ugyanis többször felelősségre vonták. 1979-ben a Békéscsabai Városi Bíróság pénzbüntetéssel sújtotta, s egy évre eltiltotta a járművezetéstől, de csak az A, B és C kategóriára érvényes vezetői engedélyt vonták meg, a járművezetői igazolványt viszont megtartotta. Az eltiltás leteltét követően újabb vizsgát nem tett, a nála levő járművezetői igazolvánnyal viszont zavartalanul részt vett a közúti közlekedésben. 1981-ben a békéscsabai rendőr-főkapitányság ittas vezetés miatt pénzbírsággal sújtotta, ebben az évben pedig a vezetői igazolványát is bevonták. Ez azonban nem zavarta a vádlottat. Segédmotor-kerékpárját rendszeresen igénybe vette, s a tulajdonában levő Dutra járművet is használta. Közben az italról sem mondott le, sőt, egyre gyakrabban nézett a pohár fenekére. Június 4-én ismét alaposan felöntött a garatra. A felesége kérlelte, ne üljön fel a gépre. Nem hallgatott rá. Segédmotor-kerékpárján a közúti közlekedésben is részt vett. Majd késő délután a Dutra nyergébe pattant. Füvet kaszált a Körös pártján. Közben több pohár italt ivott meg. A szakértői vélemény szerint súlyos fokú alkoholos állapotba került. Ilyen állapotban vágta a füvet Köröstarcsa külterületén, a gátőrház környékén, a Kettős-Körös jobb oldali töltésén, a fűkaszával felszerelt lassú járművel. Közben segítséget is hívott magához. Egy 18 éves fiút. T. Antalt. A gyereknek az volt a feladata, hogy időnként megtisztítsa a fűkaszát. Néha T. Antal felült a Dutra bal oldali ' sárhányójára. Papp Mihály, mivel ■ ittas volt, figyelmetlenség következtében lehaladt a partról a meredek lejtőn, majd hirtelen visszafelé akarta kormányozni a járművet,, ám ez nem sikerült, s emiatt a. töltés oldalán a traktor felborult. A veszélyt észlelve a . vádlottnak volt ideje és lehetősége, hogy leugorjon a gépről. T. Antal azonban későn vette észre a borulást, s a lassú járműről leesett. A gép a földhöz nyomta, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvoshoz történő szállítás közben meghalt. A tárgyaláson a vádlott beismerte a terhére rótt bűn- cselekmény elkövetését. Elsősorban azt, hogy ittasan vezetett, emiatt bűnösnek jelentette ki magát. Vitatta azonban, hogy ittassága következtében veszítette, volna el az uralmát a jármű felett, s ezért T. Antal halálában sem érezte magát bűnösnek. A bíróság védekezését nem fogadta el. Megállapította, hogy a vádlottnak tudnia kellett volna arról, hogy személyt nem szállíthat a lassú járművön. Papp Mihálynak meg kellett volna tiltania, hogy a gyerek föl- szálljon a munkagépre. Megállapította azt is a bíróság, hogy a vádlott engedélye nélkül fel se tudott volna szállni T. Antal a bal hátsó sárvédőre. Amennyiben a vádlott ezt megengedte neki, akkor tartozik viselni magatartása összes következményét. A Gyulai Járásbíróság Papp Mihályt halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt 3 év és 6 hónap sza- badságveszésre ítélte, mellékbüntetésként 4 évre a közügyektől. 6 évre pedig a járművezetéstől eltitotta. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte, hogy a vádlottat ittas járművezetéséit több ízben is felelősségre vonták. A korábbi büntetésekből azonban nem okult. Ugyancsak súlyosbító körülményként értékelte azt is, hogy erősen ittas állapotban vezette a járművet, s ennek következtében egy fiatalember halálát okozta. Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést. (Serédi) Fotó: Béla Ottó
