Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

1983. december 8., csütörtök Hz érdekvédelem nem lehel másodlagos kérdés Beszélgetés Mokrán Jánossal, a közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkárával A közalkalmazottak szakszervezetének központi veze­tősége a közelmúltban értékelte a szakszervezet IX. kongresszusa óta végzett munkáját, és kijelölte azokat a feladatokat, amelyekre az elkövetkezendő időszakban nagyobb hangsúlyt kell helyezni. A párt értékelését fi­gyelembe véve, összhangban a központi vezetőség állás- foglalásával, a közalkalmazottak szakszervezetének Bé­kés megyei bizottsága is elvégezte a félidős értékelést. A vártnál nehezebb körülmények között kellett dolgozni a szakszervezetnek, ami jelentősen befolyásolta a tagság egészének helyzetét, a szakszervezeti szervek és tiszt­ségviselők mozgalmi munkáját. Hogyan jelentkeztek ezek a problémák a megyénkben dolgozó alapszerveze­tek és a megyei bizottság mindennapi tevékenységében? — kérdeztük Mokrán Jánost, a megyei bizottság tit­kárát. — A gazdasági feltételek gyors változása azt a köve­telményt állította az alap­szervezetek elé, hogy szerve­zeti életükben, munkamód­szerükben rugalmasabb, ön­állóbb, a napi feladatokhoz, jobban igazodó, tagságuk ér­dekeit eredményesebben szol­gáló tevékenységet folytassa­nak. Ennek érdekében új szervezeti felépítés meghono­sítását kezdtük el. A válasz­tások alkalmával 9 alapszer­vezetben, majd később to­vábbi háromban úgynevezett bizalmi testületek alakultak. A bizalmi testület lett a leg­felsőbb szervezeti fórum ezekben az alapszervezetek­ben. (Huszonnyolc alapszer­vezetünkben továbbra is a taggyűlés maradt a legfel­sőbb szakszervezeti fórum.) A szerkezeti előrelépésen kí­vül a korábbiakhoz képest javítani kellett munkánk ha­tékonyságát. A többi ágaza­ti szakszervezethez hasonló­an, nekünk is eredményeseb­ben kellett segíteni a társa­dalom előtt álló gazdasági feladatok megoldását. Példá­ul a politikájú munkánkban arra törekedtünk, hogy a tagság aktívabban vegyen részt a lakóhelye fejlesztésé­ben, az alapellátás javításá­ban és a kommunális fel­adatok megoldásában. A szű­kös anyagi lehetőségeket úgy próbáltuk megtoldani egy • lépéssel, hogy a belső tarta­lékaink feltárását meggyor­sítottuk. Ügy is fogalmazhat­nánk, hogy a szakszervezeti érdekvédelmi munkát kiszé­lesítettük, jobban figyelem­be véve az ossz társadalmi érdekeket. — Nem szorult-e ezáltal háttérbe a konkrét érdekvé­delem? — Semmiképpen sem. Az előbb már említettem az új szervezeti formát,, a bizalmi testületeket. Tulajdonképpen kettős céllal jöttek létre. Egy­részt, hogy a szakszervezet vezetése, a tisztségviselők, bizalmiak és bizalmi helyette­sek közelebb kerüljenek a tagsághoz, másrészt, hogy az érdekvédelem, a személyekre lebontott képviselet hatható­sabban érvényesüljön. Az eddigi tapasztalatok kedve­zőek, sikerült előbbre lépni ezen a területen is. A veze­tés közelebb került a tag­sághoz, a kisebb egységek­ben élénkültek a viták, gya­koribbá váltak a vélemény- cserék, egyszóval javult a szakszervezeti munka minő­sége. — Az új feladatok ellátá­sához, a megnövekedett ön­állósággal járó felelősséghez, gondolom, nem mindegyik régi tisztségviselő, szb-titkár, vagy bizalmi felelt meg. Mi­lyen arányú személyi válto­zásokat vont ez maga után? — A megyei vezetés az új helyzethez igazodva a tiszt­ségviselők viszonylag gyors felkészítését választotta. Ter­mészetesen jó néhány eset­ben az új követelmények új embereket is kívántak. Az elmúlt három évben a bizal­miak 20 százaléka, az szb- titkárok 25 százaléka cseré­lődött ki. — Melyik az a terület, amelyen nem sikerült a szük­séges mértékben előre lépni? — Sok szakszervezeti ta­got nem tudtunk bevonni a közvetlen, aktív mozgalmi munkába. A csoportmunka színvonalát is jó néhány he­lyen növelni kell. A helyi feladatok megoldására való ösztönzés is számos helyen még kívánnivalót hagy ma­ga után. A pozitívumok el­lenére az érdekvédelem ki­fejezését is javítani lehetne. — Az idén megjelent egy kormányrendelet, amely le­hetővé teszi, hogy a munka­helyi vezetők munkahelyi te­vékenységét a szakszervezet véleményezze. Volt-e már példa erre a megyénkben, és ha volt, milyenek a tapasz­talatok? — Egy-két esetben volt már ilyen véleményezés. Végső következtetéseket ezekből még korai lenne le­vonni. Azt hiszem, hogy pil­lanatnyilag a legnagyobb problémát az okozza, hogy mindkét félnek — a vezető­nek és a szakszervezetnek — új ez a lehetőség. Még meg kell tanulni élni vele, hogy a szakszervezet által megfo­galmazott vélemény objektív legyen, a vezetők igényeljék a tárgyilagos elemzést, és úgy fogják fel ezt a lehetőséget, mint ami közös munkájuk javítását szolgálja. — A megyei bizottság fel­adattervben foglalta össze azokat a teendőket, ame­lyekre a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. Melyek ezek a feladatok? — Szakszervezetünk jó belső politikai viszonjjok kö­zött folytathatja munkáját, ez lehetőséget ad nekünk ar­ra, hogy eredményeinket megtartva, továbbfejlesztve és a meglevő hiányosságokat kiküszöbölve dolgozzunk ez­után is. A X. kongresszusig többek között. tovább kell munkálkodnunk a párt-, az állami szervek és a szakszer­vezeti mozgalom alaphatáro­zatainak érdemi megvalósí­tásán. Kiegyensúlyozottabbá és rendszeresebbé kell tenni a gazdaságpolitikai felvilá­gosító munkát. Konkrétab­ban, a tagság nagyobb kö­rét is mozgósítva, a terület- politikai munkánkon keresz­tül a tanácsi gazdálkodás­hoz, a települések fejleszté­séhez, a környezetvédelmi feladatok megoldásához na­gyobb segítséget kell ad­nunk. Közreműködünk to­vábbra is a közigazgatás korszerűsítésében és a mun­kahelyi demokrácia további kibontakozásában. Lovász Sándor Varsói éremmttvószet — kiállítás Harmincegy varsói érem­művész mintegy 150 alkotá­sából nyílt tárlat tegnap Bu­dapesten, a Lengyel ^Tájékoz­tató és Kulturális Központ­ban. A Varsói Képzőművészeti Főiskola éremverő műhelyé­ben, valamint a város pénz­verdéjében a hagyományos, kör alakú érméken kívül új, eredeti formák is készülnek. A varsói éremművészek munkásságuk elismeréseként az Éremművészek Nemzet­közi Szövetsége, ' a FIDEM kiállításain több alkalom­mal nyertek díjakat. Az utóbbi öt év termésé­ből rendezett tárlaton a port­rék mellett helyet kaptak a tájakat és belső tereket áb­rázoló, valarhint a metafori­kus és absztrakt témájú al­kotások. A kiállítás decem­ber 21-ig látható. Jól halad Gyulán a piactér rendezése. A szerelők jelenleg egy vasvázas bcvésárlófolyosó elemeit szerelik össze, amelyből majd megközelíthetőek lesznek az üzletházak. A rendezés több mint 20 millió forintba kerül, és az átadás várhatóan 1985 nyarán lesz 0 karácsonyi ünnepkör hagyományai A karácsonyi ünnepkör ha­gyományai címmel látható kiállítás szerdától a Népraj­zi Múzeum aulájában. Az európai népek többségénél az év legnagyobb ünnepe karácsony, Krisztus születé­sének napja. A télközepi ün­nepkör az őszi mezőgazdasá­gi munkák befejeztével ve­szi kezdetét és a'farsangig húzódik. Bár az ünnep ha­gyományai a római korig nyújnak vissza, a kiállítás rendezői „csak” arra vállal­koztak, hogy a századfor­dulótól napjainkig mutassák be a Kárpát-medencében élő népek ünnepi játékait, azok kellékeit, s a hiedelmeihez kötődő tárgyakat. Felsorakoztattak például bábokat, melyeket betlehe- mes játékoknál használnak. E játékok a XVIII. századtól terjedtek el, a magyar, a cseh, a szlovák, az ukrán, az orosz betlehemezés a bibliai történet felidézése. Gyakori, hogy az ünnepköri játéko­kon a betlehemesek, illetve az újévi köszöntésekkor a regölők maszkokat vagy ál­latok jelmezeit öltik maguk­ra. E jelmezekből, maszkok­ból is a közönség elé tártak néhányat. A karácsonyi asz­talon most a látogatók ott találhatják áz év első nap­jához .kapcsolódó termékeny­ségi • jóslások és praktikák néhány eszközét is. A népművészetben a XVIII. századtól kezdve vált „diva­tossá” a betlehemi és más hibliai történetek ábrázolá­sa, ezekkel szerelmi ajándé­kokat, lakodalmi kellékeket, botokat díszítettek. E nép- művészeti tárgyakról és az ünnepkör szokásairól készí­tett fotók egészítik ki a tár­lat anyagát. A kiállítást az év végéig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Épületek, járművek kicsinyített mását készítik a Képzőmű­vészeti Kivitelező Vállalat Kerepesi úti modellező üzemében. Az ipari és egyéb modellek működőképes, méretarányos pél­dányait — amelyek kiállításokra, bemutatótermekbe kerül­nek — nagy pontossággal készítik el. Képünkön: úszódaru makettje készül a Magyar Hajó- és Darugyárnak (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Sikeres pályázatok Hz iskolaszövetkezetek és a MÉSZÖV A fogyasztási szövetkeze­tek IX. kongresszusa szor­galmazta, hogy az ÁFÉSZ- ek segítsék az iskolaszövet­kezeti csoportok megalaku­lását, működését. Ezek ugyanis lehetőséget teremte­nek a szövetkezeti mozga­lom megismeréséhez, nép­szerűsítéséhez, a munkára való nevelés erősítéséhez. Orosz Sándor, a MÉSZÖV titkárságának vezetője el­mondotta, hogy megyénkben az iskolaszövetkezeti csopor­tok száma másfél év alatti­ról 20-ra nőtt. Az általános iskolákban tavaly mindösz- sze négy csoport működött, most viszont már 11-et tar­tanak számon. Legutóbb megalakult Szeghalmon, a Péter András Gimnáziumban egy csoport, így jelenleg ki­lenc középiskolai szövetkezet van a megyében. Az idén újabb csoportok alakulnak a szarvasi, a medgyesegyházi, a vésztői ÁFÉSZ-hez tartozó településeken. Van olyan fogyasztási szö­vetkezet, amely két vagy négy iskolaszövetkezeti cso­portot tart fenn. Figyelemre­méltó ugyanakkor, hogy ma már öt csoport foglalkozik mezőgazdasági termeléssel. Az elmúlt időszakban a leg­fontosabb teendők egyike volt a csoportok létrehozá­sa, munkájuk jobbá tétele. Ez év májusában megyei iskolaszövetkezeti tanácsko­zást hívtak össze, amelyet rendszeressé tesznek. Ezen a fórumon az iskolaszövetke­zetek tanár-elnökei és a MÉ­SZÖV munkatársai mondták el véleményüket és tapaszta­latcserére is sor került. A SZÖVOSZ által, meghirdetett „Legjobb iskolaszövetkezeti csoport” című pályázaton Bé­kés megyéből hét kollektíva vett részt. A négy közép- és a három általános iskolai csoport megyei díjat hódított el, öt dolgozatot pedig fel­terjesztettek a SZÖVOSZ- hoz. Közülük /országos he­lyezést ért el a dombiratosi, a gyomaendrődi általános is­kola, valamint a békési me­zőgazdasági szakközépiskola. S. S. tárgyalóteremből Akinek nem használt a figyelmeztetés Köröstarcsa külterületén jól ismerték Papp Mihályt, aki a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság sarkadi üzem- mérnökségénél gátőrként dolgozott. Rendes, családját szerető embernek tartották. Egyetlen gyöngéje volt, még­pedig az ital. A környékbe­liek tudtak erről a szenve­délyéről. Fejüket csóválgat- va mondogatták egymás kö­zött: ennek nem lesz jó vé­ge. Sőt, nem egyszer figyel­meztették. Mégis újra és új­ra italhoz nyúlt, s így vezet­te a tulajdonában levő Dut- ra traktort is. amikor egy fiatalember halálát okozta. — Miért ült ittas fővel a gépre? — kérdezte tőle a tárgyaláson a tanácsvezető bíró. Papp Mihály nem tudott elfogadható választ adni. A korábbi büntetésekből sem okult. Ittas járművezetés miatt ugyanis többször fe­lelősségre vonták. 1979-ben a Békéscsabai Városi Bíró­ság pénzbüntetéssel sújtotta, s egy évre eltiltotta a jár­művezetéstől, de csak az A, B és C kategóriára érvényes vezetői engedélyt vonták meg, a járművezetői igazol­ványt viszont megtartotta. Az eltiltás leteltét követően újabb vizsgát nem tett, a ná­la levő járművezetői igazol­vánnyal viszont zavartalanul részt vett a közúti közleke­désben. 1981-ben a békés­csabai rendőr-főkapitányság ittas vezetés miatt pénzbír­sággal sújtotta, ebben az év­ben pedig a vezetői igazol­ványát is bevonták. Ez azon­ban nem zavarta a vádlottat. Segédmotor-kerékpárját rendszeresen igénybe vette, s a tulajdonában levő Dut­ra járművet is használta. Közben az italról sem mon­dott le, sőt, egyre gyakrab­ban nézett a pohár feneké­re. Június 4-én ismét alapo­san felöntött a garatra. A felesége kérlelte, ne üljön fel a gépre. Nem hallgatott rá. Segédmotor-kerékpár­ján a közúti közlekedésben is részt vett. Majd késő dél­után a Dutra nyergébe pat­tant. Füvet kaszált a Körös pártján. Közben több pohár italt ivott meg. A szakértői vélemény szerint súlyos fo­kú alkoholos állapotba ke­rült. Ilyen állapotban vágta a füvet Köröstarcsa külterü­letén, a gátőrház környékén, a Kettős-Körös jobb oldali töltésén, a fűkaszával fel­szerelt lassú járművel. Köz­ben segítséget is hívott ma­gához. Egy 18 éves fiút. T. Antalt. A gyereknek az volt a feladata, hogy időnként megtisztítsa a fűkaszát. Né­ha T. Antal felült a Dutra bal oldali ' sárhányójára. Papp Mihály, mivel ■ ittas volt, figyelmetlenség követ­keztében lehaladt a partról a meredek lejtőn, majd hirte­len visszafelé akarta kormá­nyozni a járművet,, ám ez nem sikerült, s emiatt a. töl­tés oldalán a traktor felbo­rult. A veszélyt észlelve a . vádlottnak volt ideje és le­hetősége, hogy leugorjon a gépről. T. Antal azonban későn vette észre a borulást, s a lassú járműről leesett. A gép a földhöz nyomta, s olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvos­hoz történő szállítás közben meghalt. A tárgyaláson a vádlott beismerte a terhére rótt bűn- cselekmény elkövetését. El­sősorban azt, hogy ittasan vezetett, emiatt bűnösnek je­lentette ki magát. Vitatta azonban, hogy ittassága kö­vetkeztében veszítette, volna el az uralmát a jármű felett, s ezért T. Antal halálában sem érezte magát bűnösnek. A bíróság védekezését nem fogadta el. Megállapította, hogy a vádlottnak tudnia kellett volna arról, hogy személyt nem szállíthat a lassú járművön. Papp Mi­hálynak meg kellett volna tiltania, hogy a gyerek föl- szálljon a munkagépre. Megállapította azt is a bí­róság, hogy a vádlott enge­délye nélkül fel se tudott volna szállni T. Antal a bal hátsó sárvédőre. Amennyi­ben a vádlott ezt megenged­te neki, akkor tartozik vi­selni magatartása összes kö­vetkezményét. A Gyulai Járásbíróság Papp Mihályt halált okozó ittas járművezetés bűntette miatt 3 év és 6 hónap sza- badságveszésre ítélte, mel­lékbüntetésként 4 évre a közügyektől. 6 évre pedig a járművezetéstől eltitotta. A szabadságvesztést börtönben kell letöltenie. A bíróság a büntetés kiszabásánál súlyos­bító körülményként értékel­te, hogy a vádlottat ittas járművezetéséit több ízben is felelősségre vonták. A ko­rábbi büntetésekből azonban nem okult. Ugyancsak sú­lyosbító körülményként ér­tékelte azt is, hogy erősen ittas állapotban vezette a járművet, s ennek következ­tében egy fiatalember halá­lát okozta. Az ítélet nem jogerős, a vádlott enyhítésért jelentett be fellebbezést. (Serédi) Fotó: Béla Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom