Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-07 / 288. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 7., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Megemlékezés a magyar sajté napja alkalmábél Tegnap a Vörös Újság megjelenésének 65. évfor­dulója alkalmából ünnepi ülést tartott a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek választmánya a MUOSZ székházában. Pálfy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Ibos Fe­renc, az újságíróiskola igaz­gatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: a magyar sajtó napján a szocialista, a kom­munista sajtó előtt tisztel­günk, amely méltó örököse, folytatója és továbbfejlesztő­je tudott lenni minden olyan, a társadalmi haladást szol­gáló korábbi törekvésnek, amelyet a magyar irodalom és a magyar újságírás min­dig is képviselt. Az újság­írónak a messzire nézés, a történelmi tudatosság mel­lett harmadik jellemzője a személyes felelősségérzet, a közösség szolgálata, vagyis a történelemben való jelenlét — hangsúlyozta. Ezek alap­vető követelmények, s a tár­sadalmi fejlődést segítő bal­oldali, kommunista sajtó máig sem szakadt el ezek­től ; mind hatékonyabban, egyre eredményesebben tö­rekszik a szocialista építés sokrétű segítésére. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizottsá- gának elnöke átadta az arany emléktoliakat, ame­lyekkel a MUOSZ választ­mánya a szocialista újság­írásban kifejtett több évti­zedes tevékenységet ismeri el. Az idén 12 újságíró ka­pott arany tollat: Ábel Olga, a Népszava, Baloghy Károly, az MTI, Fedor Ágnes, a Magyar Nemzet, Fodor László, az Esti Hírlap, Fülep Kornél, a Hajdú-Bihari Napló, Kálmán Endre, a Társadalmi Szemle, Pusztai Lajos, a Magyar Rádió, Re­mete László, a Szövetkezeti Hírlap Rudnyánszky István, a Népszabadság, Vécsey Zol­tán,-az Élet és Tudomány, valamint Völgyi Tibor, az MTI nyugdíjasa és Donászy Kálmán, a Magyar Rádió külső munkatársa. Az ünnepségen Pálfy Jó­zsef felolvasta a Szovjet Új­ságíró Szövetség üdvözlő táviratát, amelyben a szov­jet kollégák sok sikert és jó egészséget kívántak a ma­gyar újságíróknak. Ezt követően az újságíró­szövetség szék házának Rózsa Ferenc termében megkoszo­rúzták az első magyar legá­lis kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktáblá­ját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve az MSZMP KB agitációs és propagandaosztálya nevében koszorút helyezett el Karva- lics László osztályvezető-he­lyettes és Bereczki Gyula al­osztályvezető, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatala képviseletében Bajnok Zsolt államtitkár, a TH elnöke és Simon Ferenc elnökhelyet­tes, a Népszabadság szer­kesztősége nevében Szamosi Károly főszerkesztő-helyettes és Vadász Ferenc, a szer­kesztő bizottság tagja, a nyomda-, a papíripar- és a sajtó dolgozóinak, illetve a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége nevében Lux Já­nos, valamint Simó Tibor főtitkár. A MUOSZ koszorú­ját Pálfy József elnök és Megyeri Károly főtitkár, az újságíróiskolásokét pedig Varga Margit és Koloszár Tamás helyezte el. A sajtónapi ünnepséget ba­ráti találkozó követte. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Király And­rásnak, a Magyar Újságírók Országos Szövetségében vég­zett egy évtizedes főtitkári munkásságának elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést a ma­gyar sajtó napján Pálfy Jó­zsef, a szövetség elnöke ad­ta át. Országos program a falusi turizmus fejlesztésére Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszternek, az ÓIT elnökének vezetésével teg­nap ülést tartott az Orszá­gos Idegenforgalmi Tanács. Az ÓIT ez alkalommal első­sorban a belföldi turizmus­sal foglalkozott: megtárgyal­ta a falusi turizmus fejlesz­tésére és a város környéki szabaidő-központok kiala­kítására kidolgozott terve­ket, a balatoni üdülőkörzet hosszú távú fejlesztésének programját, és' értékelte az idei szezon tapasztalatait. A tanács állást foglalt amellett, hogy az elkövetke­zendő években a hazai la­kosság turizmusának fel­lendítése érdekében új tu­risztikai formák, lehetősé­gek és területek feltárására, bevezetésére van szükség. A falusi turizmus előnyeit már régen felismerték (teher­mentesítheti a túlterhelt üdülőterületeket, bővíti, szí­nesíti a turisztikai kínálatot), ám eddig mindössze csak három megye (Vas, Zala, Tolna) 8 faluja kapcsolódott be az ilyesfajta vendégfoga­dásba. Az országos felmérés alapján a mintegy három­ezernyi magyar községből jövőre 64, az azt követő években pedig további 220 helység kapcsolható be a fa­lusi turizmus szervezetébe. Az ez évi idegenforgalmi szezon főbb tapasztalatait értékelve megállapították, hogy a korábbiaknál mos­tohább külső feltételek elle­nére idegenforgalmunk ked­vezően alakult, összesen kö­rülbelül 10,3 millió külföldi látogat az idén hazánkba (fél millióval többen, mint az elmúlt évben). A magyar sajtó napján A világ legtermészetesebb dolga kivenni reggel a postaládából összehajtott újsá­gunkat, hetilapunkat, s hallgatni a rádiót, amit már fölkeléskor bekapcsoltunk, átfut­ni a híreket; este kinyitni a televíziót, megnézni a híradót. Életünk olyan magá­tól értetődő tartozékai ezek, hogy csak ak­kor tudnánk, mit jelentenek, ha egyszer csak üres volna a postaládánk, nem be­szélne a rádió, a televízió pedig csak ké­ken, üresen világítana. Elementáris híréhség van bennünk: min­dent, mindenhonnan, rögvest, a leghama­rabb, a legaprólékosabban, a legmélyéig meg akarunk tudni. Jól tájékozottak, sőt jól értesültek szeretnénk lenni folyvást, minden pillanatban. Azonnal, de mindjárt — holnap már késő. S ha láttuk-hallottuk is este azt az eseményt, reggel izgatottan nyitjuk ki az újságot: olvasni is akarjuk. Állandó izgalom hajt bennünket. Min­ket, az olvasókat és minket, az újságíró­kat is. Kosztolányi Dezső Nyomdafesték című tárcájában leírja, hogy milyen zak­latottan, reménnyel és kétségbeeséssel be­oltva várja új versét hajnalig a reggeli lapban. Közben eltűnődik: „Vajon termé­szetes-e, hogy megszokjuk a nyomdafesté­ket, lehet-e, szabad-e ezt megszokni? Ter­mészetesnek találjuk az üzemet. Ma azon­ban — a világosan látás éjszakáján — ér­zem, hogy nem ez a természetes. Van-e az írásnál keményebb viadal? Van-e igazabb ördöngösség? Az a térmészetes, hogy az utolsó pillanatig itt kukoricázunk a nyom­da előtt, és várjuk a sorsunkat.” Minden igazi tollforgató újra meg újra „a nyomda előtt” várja a sorsát. A nyom­da előtt..., tulajdonképpen a világ előtt, mert a cikk valójában akkor kel életre, amikor elolvassák, és hatni kezd. A hatni tudás — hatalom. Ezért-olyan nagy az új­ságíró, a sajtó felelőssége. Az újságnak olyan társadalmi, közvéleményt formáló, cselekvésre, állásfoglalásra késztető célja, szerepe van, amelyről az újságíró sohasem feledkezhet meg, és sohasem mondhat le. Olyan hagyomány kötelezi egyenes ágon, mint a Vörös Újságé, amely hatvanöt év­vel ezelőtt, 1918. december 7-én jelent meg először, s amelynek tiszteletére 1962 óta minden esztendőben ekkor, december 7-én, ünnepeljük a magyar sajtó napját. A mai újságíró felelősségét az egykori kommunista sajtó testamentumai, s mai társadalmunk céljai határozzák meg. A célokat, persze, ki is kell tűzni. Az MSZMP időről-időre ezért foglalkozik a sajtó ak­tuális teendőivel. A Központi Bizottság utoljára idén áprilisban elemezte a sajtó munkáját, szabta meg néhány időszerű fel­adatát. Nem szűk szakmai ügy, sokkal többről van szó: politikánkról, az ország, a szocializmus dolgairól. A magyar sajtó napja erre is emlékeztet. Megállunk egy pillanatra, aztán újra lapzárta. Nyomják a holnapi számot. Vár­ják az olvasók. Győri László Illést tart az MSZMP Központi Bizottsága December 7-ére összehív­ták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának ülését. A Politikai Bizottság ja­vasolja a Központi Bizott­ságnak, hogy vitassa meg az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, valamint az 1984. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. (MTI) A megjelenésének tizedik évfordulóját ünneplő Új Aurora hétfőn este nagysikerű irodalmi estet rendezett Békéscsabán, a múzeum nagytermében. Az estet a Magyar Rádió irodal­mi osztálya rögzítette. Képünkön: Kohut Magda színművész- nő, a háttérben Béres Ilona és Kertész .Péter, Fotó: Veress Erzsi Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága de­cember 6-án, tegnap — Gyulavári Pál, megyei tanácsel­nök vezetésével — ülést tartott A tanácskozás munká­jában részt vett dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhelyettese. A napirenden a kö­vetkezők voltak: — jelentés vb-határozatok végrehajtásáról; — tanácsülés előkészítése; — tájékoztató a megyében forgalmazó nagykereske­delmi vállalatok munkájáról; — beszámoló a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály munkájáról; — a járások megszűnésével kapcsolatos feladatok meghatározása; — bejelentések. A vb-határozatok végre­hajtásáról szóló jelentés megvitatása után a testület elfogadta a december 15-én esedékes megyei tanácsülés elé kerülő napirendet. A megyében forgalmazó nagykereskedelmi vállalatok munkájáról szóló jelentés bevezetőben megállapította, hogy a nagykereskedelmi vállalatok áruellátó tevé­kenységüket a kereskede­lempolitikai célkitűzések szellemében szervezik, töre­kednek területük lehetőség szerinti legteljesebb ellátá­sára. Ez azonban nem min­dig valósul meg teljesen. Ezért a kiskereskedelem más nagykereskedelmi vál­lalatoktól, illetve a terme­lőktől is szerez be árut. Ami az egyes vállalatokat illeti, a Dél-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagy­kereskedelmi Vállalat me­gyei lerakata meghatározó szerepet tölt be a kiskeres­kedelem ellátásában. A szö­vetkezetek az árualap 70 százalékát szerzik be, a ta­nácsi kereskedelmi egységek a nagyobb közvetlen beszer­zés miatt — 52 százalékát. A tapasztalatok szerint az idén nem sikerült javítani az áruellátás színvonalán. Nem volt folyamatos az ellátás harisnyanadrágból, gyer­mekzokniból, alsóruházati cikkekből. A Dél-magyaror- szági Textil- és Felsőruhá­zati Nagykereskedelmi Vál­lalat ugyancsak nagy szere­pet tölt be az ellátásban. A dinamikusabb forgalomfelfu­tást azonban gátolja a hiá­nyos áruellátás. A kis- és nagykereskedelem közös cél­ja a nagyobb arányú me­gyén belüli beszerzés, illet­ve értékesítés. A Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat — amelynek mintaterme van Békéscsabán — javította az ellátást. Gondot okozott azonban a gyermekcipők hiánya. A PIÉRT Kereske­delmi Vállalat békéscsabai lerakata a vállalat egyik legkorszerűtlenebb egysége, s ez nagy terhet ró az itt dolgozókra. Ennek ellenére javult az elmúlt években az iskolaszezonra való felkészü­lés. Alapvető tanszerekből, füzetekből a tanév indulása­kor megfelelő volt az ellá­tás. A VÍDIA Kereskedelmi Vállalat békéscsabai kiren­deltsége korszerű nagykeres­kedelmi egység. A kirendelt­ség forgalma az elmúlt két évben mérséklődött. Ez egy­részt a kiskereskedelem köz­vetlen beszerzésével, más­részt a hiánycikkek növeke­désével magyarázható. Né­hány tartós fogyasztási cikk­ből — hűtőszekrényből, gáz­kazánokból — a kínálat csökkent. Néhány intézke­déssel időlegesen sikerült ezeket megszüntetni. Az Al­földi Tüzelőszer- és Építő­anyag Kereskedelmi Vállalat megyénkben kettős szerepet tölt be. Nagykereskedelmi tevékenysége folytán ellátja építő- és tüzelőanyagokkal a szövetkezeti kereskedelmet, saját egységeiben pedig kis­kereskedelmi tevékenységet folytat. Építőanyagokból az idén rosszabbodott az ellá­tás. Nem sikerült kielégí­teni az igényeket falazó­anyagokból, faárukból, nyí­lászárókból, cserépből. Ja­vult viszont az ellátás ce­mentből, mészből, fal- és padlóburkoló anyagból. A Kunság Élelmiszer- és Ve­gyiáru Kereskedelmi Válla­lat két raktárháza — Bé­késcsabán és Orosházán — a megye fő beszerzési forrá­sának számít. A vállalat forgalma dinamikusan nőtt, meghaladta az országos át­lagot. Kedvezőtlen viszont, hogy tavaly a békéscsabai fiók forgalmának felfutása elmaradt a vállalati átlagtól. Az áruellátás színvonala összességében nem változott, a társulások létrehozásával, a termeltetéssel sikerült bő­víteni a választékot. A vitában szó esett arról, hogy a zömmel nem megyei székhelyű nagykereskedelmi vállalatok igyekeznek bizto­sítani a kiskereskedelem el­látását, néhány esetben azon­ban hátrányos az a helyzet, hogy nem megyei központú- ak. Az ellátás összességében megfelelő, további javítása és a munka koordinálása céljából azonban indokolt a nagykereskedelmi vállalatok vezetőivel, a kiskereskede­lem képviselőivel megvitatni az előbbrelépés lehetőségeit. A Bék?s megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztály munkájá­ról szóló beszámoló feladat­körönként taglalta az osz­tály munkáját. így elemezte a személyzeti és oktatási munkát, a hatósági, igaz­gatási, szövetkezeti, továbbá közgazdasági, valamint ter­melésfejlesztési és szakfel­ügyeleti tevékenységet. Ez utóbbi keretében megállapí­totta, hogy a szakmai tevé­kenység a kiemelt gabona- és húsprogram végfehajtásá- ra koncentrálódik. Szorosan ehhez kapcsolódik a beruhá­zási tevékenység, a megfele­lő termelési szerkezet kiala­kítása, a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben, az agrotechnika korszerű el­járásainak alkalmazása, a termőföld védelme, termő- képességének fokozása. Tag­lalta az állattenyésztés ta­pasztalatait, szólt az öntözés lehetőségéről, a kistermelők segítéséről. A végrehajtó bi­zottság a tapasztalatok és a vitában elhangzottak alap­ján megállapította, hogy az osztály igen eredményesen dolgozik, ezért elismerését fejezte ki. A végrehajtó bizottság ezt követően a járások megszű­nésével kapcsolatos felada­tokról tárgyalt, majd beje­lentésekkel zárta munkáját. S. F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom