Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
1983, december 1., csütörtök Az alföldi osztály kutatókollck tívájának tagjai (jobbról balra haladva): dr. Tóth József tudományos osztályvezető, dr. Rakonczai János, dr. Simon Imre, dr. Gurzó Imre, dr. Dövényi Zoltán, Baukó Tamás, dr. Tímár Judit - Fotó: Fazekas László Tíz éve alapították az MM Földrajztudomány! Kutatóintézet alföldi osztályát Korniss Dezső világa Korniss Dezső a kísérletezők csapatába tartozik, akik elsőnek érzékelik az új látóhatárt, elsőként lépnek az új útra. Mi az ő újdonsága? Elsősorban az, hogy műveiben mindig egyeztette a magyar és az európai tendenciákat, szerepet biztosított az élménynek és az intellektusnak, addig sűrítette a látványt, míg jellé nem integrálódott. Nem a látomás, hanem a jel pólusa felé összegezte, sarkította, tisztázta egyéni törvényeit, melyek közhasznú fontosságúak. Korniss Dezső 75 évvel ezelőtt, 1908-ban született Besztercén. Gyermekként vészelte át az első világháborút, 1929-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary János növendékeként. Pályája egyszerre indult Hincz Gyula és Barcsay Jenő festői nyitányával, különös munkamegosztás jegyében, mely akkor nem tűnt tudatosnak, ma már annál nyilvánvalóbb: figyelték és saját művészetükre alkalmazták az avant- garde törekvéseket. Hincz az új képi elv differenciálódásának pompás változatait ismertette meg a rajzi bravúr szabad asszociációival, Barcsay az integrált fegyelem jegyében jutott el Hincz eszményeinek ellenpontjáig. Korniss nem középen állt, hanem másutt — nem látványra, nem absztrakcióra, hanem a jel festői megteremtésére összpontosított. Hosszú készülődés, érlelődés és szelekció nyomán született meg életének két főműve: a Szerb temető és a Tücsöklakodalom. Először Kassák Lajos Munka-körének volt a tagja, egy ideig a Szocialista Képzőművészek Csoportjához tartozott, hatott rá Vajda Lajos is, olyannyira, hogy ma már művészettörténelem a szentendrei Műhely Vajda—Korniss—Bálint triumvirátusa, melynek olyan önálló festői folytatása született viharos sebességgel és klasszikus lezártsággal, mint Országh Lili művészete. Ehhez a kiteljesedéshez Korniss Dezső is adott fogódzó*, serkentő energiát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Bartók zenéjéhez hasonlóan folkloriszti- kus forrásokat figyel, elemez és összegez, hanem arról, hogy ezen nyomvonalakat optimális- arányban ötvözi a 20. század gondolkodásával. Sokszor könnyednek látszik, pedig akkor a legszigorúbb. Az eredmény a formák tisztasága. Nem ismétel, hanem lezár bizonyos eredményeket, és új festői törvények nyomáha ered. Szívósan, bátran, biztosan halad. így jutott el a kalligráfia döbbenetéhez, mely nála nem képi írásjel csupán, hanem líra és megrendülés. Losonci Miklós Igen rangos, országos tudományos konferencia színhelye ma Békéscsaba. Hazánk elismert földrajztudósai adnak számot az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásának eredményeiről és további feladatairól. A kétnapos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet alföldi osztálya, amely egyben e tudományos téma bázis- és koordináló intézménye. A konferencia programjának több oldalas ismertetőjéből egyetlen szerény mondat utal arra, hogy a házigazda intézmény éppen most ünnepli megalakulásának tizedik évfordulóját. Tíz esztendő nem nagy idő egy intézmény életében, de a Békéscsabán működő alföldi osztály e rövid idő alatt igen komoly rangot vívott ki mind a hazai és nemzetközi tudományos, mind a megyei szellemi életben. E sajátos szervezet 1973-ban történt megalakításakor talán maga az anyaintézet sem remélte, hogy a Békéscsabán dolgozó kollektíva — perifériális helyzete ellenére — tudományos eredményeivel túlnő a neki szánt feladatkörön. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet által tíz évvel ezelőtt életre hívott alföldi osztály Békéscsaba város első -felsőfokú intézménye lett. Feladatul jelölték számára, hogy az anyaintézettel, a budapesti, a szegedi és a debreceni egyetemi tanszékekkel. a főiskolai és egyéb kutatóhelyekkel, a tervező és gyakorlati szakemberekkel, s a helyi szervekkel együttműködve, külső munkatársi gárda kiépítésével az Alföld, és kiemelten Békés megye térségében regionális kutatásokat folytasson, valamint segítsen az aktuális problémák feltárásában és megoldásában. Ezt a nem kevés feladatot mindössze egy öttagú, főként fiatal, kezdő kutatókból álló kollektíva kapta, s számuk az évek során is alig gyarapodott. Viszont annál bővebben támaszkodhatnak — s ez saját tudományszervező tevékenységüket dicséri —. a növekvő létszámú külső munkatársi gárda tevékenységére. A dr. Tóth József tudományos osztályvezető által irányított intézmény kutatói már a „tanuló évek” végén. 1975-ben elkészítették a Békéscsaba földrajza című kötetet. A következő években egyre több hazai és külföldi tudományos kapcsolatot építettek ki, s mind fontosabb szakmai feladatokat oldottak meg eredményesen. 1977-től indították el az Alföldi Tanulmányok című szakmai folyóiratot, s igen nagy tekintélyre tettek szert ,,A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését megalapozó kutatások” végzésével, szervezésével és irányításával. Ma már a békéscsabai alföldi osztály egyenrangú társává, partnerévé vált a régebbi múltú kutatóhelyeknek. s olyan intézmény lett, ahol országos tanácskozásokat, vitákat rendeznek, sőt, rendszeres gondozói ismétlődő nemzetközi szemináriumoknak. A kerek évforduló kapcsán illene megemlékezni az alföldi osztály kutatási területeiről. tevékenységéről, a kutatók ez idő alatt megjelent több mint nyolcezer oldalnyi tudományos publikációjáról, a tudományos kapcsolatok fejlődéséről. S hogy most mégsem erről kívánunk inkább szólni, azt a Békés megyei Tanács V. B. tudományos koordinációs szakbizottsága által kiadott könyvecske indokolja. A kiadvány ugyanis „Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztályának (Békéscsaba) első évtizede (1973—1983)" címmel kitűnően megválaszol ezekre a kérdésekre. Inkább arról szeretnénk néhány szót szólni, mit jelentett és jelent Békés megye számára az alföldi osztály és kutató kollektívája. Sommásan szólva: nagyon sokat. Hiszen egyre több szálon épültek be megyénk szellemi életébe, és váltak a megye és Békéscsaba város közéletének szereplőivé. A földrajztudományok iránt érdeklődő pedagógusok, egyéni kutatók, vagy a jövő szakos pedagógusai, kutatói előtt szélesre tárták intézményük ajtaját, fórumot, együttmunkálkodást, tapasztalatcsere-lehetőséget kínálva számukra. Tevékenységük, szellemi életben betöltött szerepük révén bázisává váltak Békés megye erősödő tudományos közéletének. Szerteágazó és széles körű kutatási feladataik közül jó néhány — például a megye terület- és településfejlesztéséhez kapcsolódók — a megye párt- és állami vezetése számára a döntéshozatalt közvetlenül megalapozó kutatás volt, tehát az áttétel nélküli gyakorlati megvaló- síttást segítette. A kutatási eredményekről folyamatosan megjelenő publikációik pedig hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak hazánkban, de külföldön is egyre többen szerezhessenek ismereteket megyénkről. Az alföldi osztály tudományos eredményei, gyors fejlődése, a kutatócsoport megyei közéletében kivívott tekintélye mögött egy immár összeszokott, jó kollektíva rejlik. E kollektívának a további nagy feladatokhoz kívánunk jó munkát, hogy az elkövetkezendő tíz esztendőben legalább e mostanihoz hasonló szakmai, társadalmi elismerésre legyenek méltók. B. Sajti Emese HANGSZÓRÓ Amikor az ember „hivatalból” tanulmányozza a heti rádióműsort, jobban felfigyel bizonyos összefüggésekre, mérlegeli a műsorszerkesztők jól vagy kevésbé jól érzékelhető koncepcióit az adott időszakra vonatkozóan. így fedeztem fel, hogy erre a legutóbbi keddre az érvényes, hogy: „Ha kedd, akkor irodalom". Több időpontot is megjelölhettem piros ceruzával, hogy ezt, és amazt is érdemes lesz meghallgatni. Persze, az is igaz lehetne, hogy: „Ha kedd, akkor muzsika”, mert ezen a napon — ha úgy tetszik — az irodalom mellett igencsak tetemes műsoridőt kapott a könnyű és a klasszikus zene. De ha azt mondom: zeneirodalom, máris jobban hangzik, és jobban illeszkedik az irodalmi programokhoz. Mégis — ígéretemhez híven — ezúttal Mozartot és Strausst csak a háttér- rádiózás színvonalán hallgattam..-. A Társalgó kínálta az első és gazdag választékot. A közel másfél órás programból nehéz kiemelni akármit is, miután azonban részletező kritikára-bemutatásra nincs mód, maradok annál, hogy az egész Társalgó (Kulcsár Katalin szerkesztésében) megérett már valami nagyobb elismerésre is, mint az esetleges kritikák dicsérő jelzőire csupán. Érett, figyelmet keltő és megtartó másfél óra ez, melyben a zenei szerkesztő, Boros Anikó és a rendező Vas János hozzáértése és ügyszeretete is sokat jelent. Amiről mégis külön illik szólni, az a két beszélgetés, melyben egyfelől Zöld Ferenc ajánlotta Degré Alajos (sajnos, még nem kapható) Visszaemlékezéseim című könyvét. Mostanában, amikor ugrásszerűen növekszik azoknak a száma, akik történelmi múltunk dokumentumaira, eddig bizony nem mindig kimondott igazságaira is kíváncsiak, az egykori 48-as honvédtiszt írását kétségtelen, hogy nagy várakozással vesszük majd kézbe. Jó ösztönző ehhez a Társalgóban elhangzott csevegés arról, hogy ki is volt valójában Degré Alajos; hogy miként emelkedett olyan hírre a március 15-e utáni pesti ifjúság körében, amilyenre emelkedett; hogy miként próbált váci kúriáján irodalmi tanyát, társasági életet teremteni; és hogyan történt, hogy első volt, aki a sötét és keserves Bach-korszak után elérte, hogy Vácott állítsák fel az első emlékművet a szabadságharc hőseinek. A Társalgó másik figyelmet érdemlő riportjában Antal Miklós vásárosnaményi könyvtáros vallott életéről, műfordítói munkájáról. Magában az a tény, hogy nyíltan, egyszerűen sorakoztatta egymás mellé mondatait önmagáról, már kiemelte a többi közül. Amikor azonban nagy jóérzéssel beszélt arról is, hogy a különböző könyvkiadók mellett milyen sokra becsüli a Békéscsabán megjelenő Űj Aurorát, melynek ez évi második számában közölhette Juvan Sesztalov vogul író Kezdetben volt a mese című novelláját, a honi büszkeség is felfigyelt bennem. Meg az újabb példája annak, hogy élhet bár valaki az ország bármely szögletében, távolból is megtalálja fórumait, nevezetesen az Űj Aurorát Antal Miklós, a műfordító. Kellett azonban ehhez egy áldozatos irodalomszervező-író; Fábián Zoltán, aki ugyan már tragikusan nincs közöttünk, de neve, tettei — íme — napról napra, újra élnek és példát fényesítenek. A Kossuth adón hallgattam meg 11 óra 42 perctől Natalia Ginzburg, a neves, olasz írónő rádiósított regényének ötödik részét, Kedves Michele címmel. A regény címe is ez, és a sorozat egyetlen szóval jellemezhető: kitűnő. Persze, azonnal hozzákívánkozik, hogy sok ilyen kellene (mint ahogyan volt és reméljük lesz is), mert kitűnő forma ahhoz, hogy egy-egy író jeles műveire felhívják a figyelmet, netán még olvasásra is ösztönözzenek. Ginzburg műveiről lehet vitatkozni, számon kérhető, hogy miért csak az élet értelmetlensége feletti kétségbeesés sugárzik könyveiből; de, hogy az érzelmekre szug- gesztív erővel hat, tehát művész, az kétségtelen. Jöhetnének ilyen sorozatban a magyar regények is, több mint eddig volt. Sokkal több. Ugyancsak a Kossuthon hangzott el Élő 'világirodalom címszó alatt az amerikai származású francia Julien Greent bemutató húsz perc, Sinkó László előadói közreműködésével, majd az Arcélek sorozatban Zelk Zoltán következett. Népes színészgárdát kértek fel a költő műveinek tolmácsolására, és sokrétű, lényeget kereső bevezetőt írt a műsorhoz M. Pásztor József, melynek alapvető célja az volt, hogy a költő és az ember azonosságát többször is aláhúzza. Ez a kedd igazán gazdag volt irodalomban! Elhangzott még Gyúrkó Géza jegyzete, Rákossy Gergely regényének rádióváltozata, a 3. műsorban Rónay Györgyöt hozták közelünkbe, 15 órakor pedig a szép fogalmáról beszélgettek neves eszéták. Vajon marad-e más napokra valami-? Lapozzuk fel a műsorújságot! S. E. Mai műsor KOSSUTH RÄDIO 8.27: Fúvósindulók. 8.39: Galuppi: A vidéki filozófus (vígopera). 9.44: Népzenei hagyományőrző műsor. 10.05: Gorkij: Éjjeli menedékhely (rádiójáték). 10.33: Népzene Jugoszláviából. 11.00: Mozart: D-dúr szimfónia. 11.19: A Válaszolunk hallgatóinknak különkiadása. 11.39: Kedves Michele (regény). XII75. 12.45: Ahol a népek csatáztak: Lipcse. 13.00: Lemezmúzeum. 13.55: A Novij Mir című folyóiratot bemutatja Földeák Iván. 14.25: A tamburmajor lánya (operett). 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.28: Kagylózene — Lajosmi- zsén. 16.00: Üj felvételeinkből. 16.38: Farkas Gyula: Csárdásrapszódia. 16.49: Könyvszemle. 17.05: Ügyintéző: a számítógép. 17.30: Magyar előadóművészek felvételeiből. 19.15: Nótacsokor. 20.00: Üti műsor. 20.40: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.40: Történelmi portré: Plecha- nov. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Operettfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Dunántúli népdalkörök énekelnek. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stúdiót . . . 13.35: Prokofjev: Muzsika gyermekeknek. 14.00: Lelátó. 15.10: A mikrofonnál: a Népszava főszerkesztője. 16.00: Játék- és ajándékműsor beteg gyermekeknek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a tehetség- gondozásról. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai Figyelő. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.20: Magnósok, figyelem! 23.20: Bécsi vér (operett). III. MŰSOR 9.00: Rézfúvósok. 9.34: Régi magyar dalok és táncok. 10.00: Barokk muzsika. 11.05: Kórusmuzsika. 11.26: Kamarazene. 12.30: Operaáriák. 13.07: A korona őrzői. 14.05: Jimmy Smith triója játszik. 14.22: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Pophullám. 17.59: Operalemezeinkből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Vendéglátás Üj-Guineá- ban. 19.40: Viktória Jagling gordonkaestje. Közben: 20.25: A miskolci stúdió műsora. 20.45: A hangversenykövetítés folytatást. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.55: A hugenották (opera). 23.00: Olasz muzsika. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: John Travolta és Olivia Newton John slágereiből. 17.15: Üj cipőben, ötletek, újítási javaslatok a Tisza Cipőgyárban. 17.35: Üj felvételeinkből. A martfűi női kar énekel. 17.45: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.50: Yves Montand sanzonfelvételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: iskolatévé: orosz nyelv. 8.40: Hasznos tárgyak. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Iskolatévé: angol nyelv. 9.15: Iskolatévé: magyar irodalom. 9.45: A bizalom ára (NDK tévéfilm). 11.10: A madarak könyve (francia rövidfilm). 11.30: Tisztelet az időseknek, (ism.) 12.00: Iskolatévé: osztályfőnöki óra. 15.00: Iskolatévé: ének. 15.35: Iskolatévé: történelem. 16.10: Iskolatévé: technika. 16.45: Egészségünkért! 17.20: A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.40: Kikapcsoló. 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: Panoráma. 21.45: Vészreakció (dokumentumfilm). 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.55: A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 19.10: Előszó a Jókai-velélkedő- höz. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A történelem védelmében (riportműsor). 20.40: Kikapcsoló, (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Telepódium, (ism.) BUKAREST 16.20: Dalok. 16.30: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-hiradó. 20.45: 65 éves a román állam. Ünnepi műsor. 21.45: A dolgozó ember. 22.10: Kedvelt melódiák. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Használd a fejed! 17.40: Hírek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : Monitor — politikai magazin. 21.05: Halló, jó estét! — vetélkedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Múzeumok és gyűjtemények. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Drámaest. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. december 1-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Kincskereső-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Vörösmarty-bérlet 1983. december 2-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Justh-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Britannia gyógyintézet. Békéscsabai Szabadság, de. 10 és este 8-kor: A profi, du. 4-kor: Fekete gyémántok I—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Éjszakai boszorkányok, fél 8-kor: Az utolsó metró. Gyulai Erkel: Szuperzsaru. Gyulai Petőfi: Mennyei seregek. Orosházi Béke: Röpke éjszaka, Orosházi Partizán: Flór asszony és két férje. Szarvasi Táncsics: Matyi, miért nem szeretnek a lányok? 22-kor: Filmklub.
