Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-01 / 283. szám

1983, december 1., csütörtök Az alföldi osztály kutatókollck tívájának tagjai (jobbról balra haladva): dr. Tóth József tu­dományos osztályvezető, dr. Rakonczai János, dr. Simon Imre, dr. Gurzó Imre, dr. Dövényi Zoltán, Baukó Tamás, dr. Tímár Judit - Fotó: Fazekas László Tíz éve alapították az MM Földrajztudomány! Kutatóintézet alföldi osztályát Korniss Dezső világa Korniss Dezső a kísérlete­zők csapatába tartozik, akik elsőnek érzékelik az új látó­határt, elsőként lépnek az új útra. Mi az ő újdonsága? Elsősorban az, hogy művei­ben mindig egyeztette a ma­gyar és az európai tendenci­ákat, szerepet biztosított az élménynek és az intellektus­nak, addig sűrítette a lát­ványt, míg jellé nem integ­rálódott. Nem a látomás, ha­nem a jel pólusa felé össze­gezte, sarkította, tisztázta egyéni törvényeit, melyek közhasznú fontosságúak. Korniss Dezső 75 évvel ezelőtt, 1908-ban született Besztercén. Gyermekként vé­szelte át az első világhábo­rút, 1929-ben végzett a Kép­zőművészeti Főiskolán Csók István és Vaszary János nö­vendékeként. Pályája egy­szerre indult Hincz Gyula és Barcsay Jenő festői nyitá­nyával, különös munkameg­osztás jegyében, mely akkor nem tűnt tudatosnak, ma már annál nyilvánvalóbb: figyelték és saját művésze­tükre alkalmazták az avant- garde törekvéseket. Hincz az új képi elv differenciálódá­sának pompás változatait is­mertette meg a rajzi bravúr szabad asszociációival, Bar­csay az integrált fegyelem jegyében jutott el Hincz esz­ményeinek ellenpontjáig. Korniss nem középen állt, hanem másutt — nem lát­ványra, nem absztrakcióra, hanem a jel festői megte­remtésére összpontosított. Hosszú készülődés, érlelődés és szelekció nyomán szüle­tett meg életének két főmű­ve: a Szerb temető és a Tü­csöklakodalom. Először Kassák Lajos Mun­ka-körének volt a tagja, egy ideig a Szocialista Képzőmű­vészek Csoportjához tarto­zott, hatott rá Vajda Lajos is, olyannyira, hogy ma már művészettörténelem a szent­endrei Műhely Vajda—Kor­niss—Bálint triumvirátusa, melynek olyan önálló festői folytatása született viharos sebességgel és klasszikus le­zártsággal, mint Országh Li­li művészete. Ehhez a kitel­jesedéshez Korniss Dezső is adott fogódzó*, serkentő ener­giát. Nem egyszerűen arról van szó, hogy Bartók zené­jéhez hasonlóan folkloriszti- kus forrásokat figyel, ele­mez és összegez, hanem ar­ról, hogy ezen nyomvonala­kat optimális- arányban öt­vözi a 20. század gondolko­dásával. Sokszor könnyednek látszik, pedig akkor a leg­szigorúbb. Az eredmény a formák tisztasága. Nem is­métel, hanem lezár bizo­nyos eredményeket, és új festői törvények nyomáha ered. Szívósan, bátran, biz­tosan halad. így jutott el a kalligráfia döbbenetéhez, mely nála nem képi írásjel csupán, hanem líra és meg­rendülés. Losonci Miklós Igen rangos, országos tu­dományos konferencia szín­helye ma Békéscsaba. Ha­zánk elismert földrajztudó­sai adnak számot az Alföld gazdaságföldrajzi kutatásá­nak eredményeiről és to­vábbi feladatairól. A kétna­pos tanácskozás házigazdája a Magyar Tudományos Aka­démia Földrajztudományi Kutatóintézet alföldi osztá­lya, amely egyben e tudomá­nyos téma bázis- és koordi­náló intézménye. A konfe­rencia programjának több oldalas ismertetőjéből egyet­len szerény mondat utal ar­ra, hogy a házigazda intéz­mény éppen most ünnepli megalakulásának tizedik év­fordulóját. Tíz esztendő nem nagy idő egy intézmény életében, de a Békéscsabán működő alföldi osztály e rövid idő alatt igen komoly rangot vívott ki mind a hazai és nemzetközi tudományos, mind a megyei szellemi élet­ben. E sajátos szervezet 1973-ban történt megalakí­tásakor talán maga az anya­intézet sem remélte, hogy a Békéscsabán dolgozó kollek­tíva — perifériális helyzete ellenére — tudományos ered­ményeivel túlnő a neki szánt feladatkörön. Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet által tíz évvel ezelőtt életre hívott alföldi osztály Békéscsaba város első -felső­fokú intézménye lett. Fel­adatul jelölték számára, hogy az anyaintézettel, a budapesti, a szegedi és a debreceni egyetemi tanszé­kekkel. a főiskolai és egyéb kutatóhelyekkel, a tervező és gyakorlati szakemberekkel, s a helyi szervekkel együtt­működve, külső munkatársi gárda kiépítésével az Alföld, és kiemelten Békés megye térségében regionális kutatá­sokat folytasson, valamint segítsen az aktuális problé­mák feltárásában és megol­dásában. Ezt a nem kevés felada­tot mindössze egy öttagú, fő­ként fiatal, kezdő kutatókból álló kollektíva kapta, s szá­muk az évek során is alig gyarapodott. Viszont annál bővebben támaszkodhatnak — s ez saját tudományszer­vező tevékenységüket dicséri —. a növekvő létszámú kül­ső munkatársi gárda tevé­kenységére. A dr. Tóth József tudo­mányos osztályvezető által irányított intézmény kutatói már a „tanuló évek” vé­gén. 1975-ben elkészítették a Békéscsaba földrajza című kötetet. A következő évek­ben egyre több hazai és kül­földi tudományos kapcsola­tot építettek ki, s mind fon­tosabb szakmai feladatokat oldottak meg eredményesen. 1977-től indították el az Al­földi Tanulmányok című szakmai folyóiratot, s igen nagy tekintélyre tettek szert ,,A közép-békési centrumok koordinált fejlesztését meg­alapozó kutatások” végzé­sével, szervezésével és irá­nyításával. Ma már a bé­késcsabai alföldi osztály egyenrangú társává, partne­révé vált a régebbi múltú kutatóhelyeknek. s olyan intézmény lett, ahol orszá­gos tanácskozásokat, vitákat rendeznek, sőt, rendszeres gondozói ismétlődő nemzet­közi szemináriumoknak. A kerek évforduló kapcsán illene megemlékezni az al­földi osztály kutatási terüle­teiről. tevékenységéről, a kutatók ez idő alatt meg­jelent több mint nyolcezer oldalnyi tudományos publi­kációjáról, a tudományos kapcsolatok fejlődéséről. S hogy most mégsem erről kí­vánunk inkább szólni, azt a Békés megyei Tanács V. B. tudományos koordinációs szakbizottsága által kiadott könyvecske indokolja. A kiadvány ugyanis „Az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztályának (Békéscsaba) első évtizede (1973—1983)" címmel kitűnő­en megválaszol ezekre a kérdésekre. Inkább arról szeretnénk néhány szót szól­ni, mit jelentett és jelent Békés megye számára az al­földi osztály és kutató kol­lektívája. Sommásan szólva: nagyon sokat. Hiszen egyre több szálon épültek be megyénk szellemi életébe, és váltak a megye és Békéscsaba város közéletének szereplőivé. A földrajztudományok iránt érdeklődő pedagógusok, egyéni kutatók, vagy a jövő szakos pedagógusai, kutatói előtt szélesre tárták intéz­ményük ajtaját, fórumot, együttmunkálkodást, ta­pasztalatcsere-lehetőséget kínálva számukra. Tevé­kenységük, szellemi életben betöltött szerepük révén bá­zisává váltak Békés megye erősödő tudományos közéle­tének. Szerteágazó és széles körű kutatási feladataik közül jó néhány — például a megye terület- és településfejlesz­téséhez kapcsolódók — a megye párt- és állami veze­tése számára a döntéshoza­talt közvetlenül megalapozó kutatás volt, tehát az áttétel nélküli gyakorlati megvaló- síttást segítette. A kutatási eredményekről folyamato­san megjelenő publikációik pedig hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak hazánkban, de külföldön is egyre többen szerezhessenek ismereteket megyénkről. Az alföldi osztály tudo­mányos eredményei, gyors fejlődése, a kutatócsoport megyei közéletében kivívott tekintélye mögött egy immár összeszokott, jó kollektíva rejlik. E kollektívának a to­vábbi nagy feladatokhoz kí­vánunk jó munkát, hogy az elkövetkezendő tíz eszten­dőben legalább e mostanihoz hasonló szakmai, társadalmi elismerésre legyenek mél­tók. B. Sajti Emese HANGSZÓRÓ Amikor az ember „hivatalból” tanulmányozza a heti rádió­műsort, jobban felfigyel bizonyos összefüggésekre, mérlegeli a műsorszerkesztők jól vagy kevésbé jól érzékelhető koncep­cióit az adott időszakra vonatkozóan. így fedeztem fel, hogy erre a legutóbbi keddre az érvényes, hogy: „Ha kedd, akkor irodalom". Több időpontot is megjelölhettem piros ceruzával, hogy ezt, és amazt is érdemes lesz meghallgatni. Persze, az is igaz lehetne, hogy: „Ha kedd, akkor muzsika”, mert ezen a napon — ha úgy tetszik — az irodalom mellett igencsak tetemes műsoridőt kapott a könnyű és a klasszikus zene. De ha azt mondom: zeneirodalom, máris jobban hangzik, és job­ban illeszkedik az irodalmi programokhoz. Mégis — ígére­temhez híven — ezúttal Mozartot és Strausst csak a háttér- rádiózás színvonalán hallgattam..-. A Társalgó kínálta az első és gazdag választékot. A közel másfél órás programból nehéz kiemelni akármit is, miután azonban részletező kritikára-bemutatásra nincs mód, mara­dok annál, hogy az egész Társalgó (Kulcsár Katalin szerkesz­tésében) megérett már valami nagyobb elismerésre is, mint az esetleges kritikák dicsérő jelzőire csupán. Érett, figyelmet keltő és megtartó másfél óra ez, melyben a zenei szerkesztő, Boros Anikó és a rendező Vas János hozzáértése és ügysze­retete is sokat jelent. Amiről mégis külön illik szólni, az a két beszélgetés, melyben egyfelől Zöld Ferenc ajánlotta Degré Alajos (sajnos, még nem kapható) Visszaemlékezése­im című könyvét. Mostanában, amikor ugrásszerűen növek­szik azoknak a száma, akik történelmi múltunk dokumentu­maira, eddig bizony nem mindig kimondott igazságaira is kíváncsiak, az egykori 48-as honvédtiszt írását kétségtelen, hogy nagy várakozással vesszük majd kézbe. Jó ösztönző ehhez a Társalgóban elhangzott csevegés arról, hogy ki is volt valójában Degré Alajos; hogy miként emelkedett olyan hírre a március 15-e utáni pesti ifjúság körében, amilyenre emelkedett; hogy miként próbált váci kúriáján irodalmi ta­nyát, társasági életet teremteni; és hogyan történt, hogy első volt, aki a sötét és keserves Bach-korszak után elérte, hogy Vácott állítsák fel az első emlékművet a szabadságharc hő­seinek. A Társalgó másik figyelmet érdemlő riportjában Antal Miklós vásárosnaményi könyvtáros vallott életéről, műfor­dítói munkájáról. Magában az a tény, hogy nyíltan, egysze­rűen sorakoztatta egymás mellé mondatait önmagáról, már kiemelte a többi közül. Amikor azonban nagy jóérzéssel be­szélt arról is, hogy a különböző könyvkiadók mellett milyen sokra becsüli a Békéscsabán megjelenő Űj Aurorát, melynek ez évi második számában közölhette Juvan Sesztalov vogul író Kezdetben volt a mese című novelláját, a honi büszke­ség is felfigyelt bennem. Meg az újabb példája annak, hogy élhet bár valaki az ország bármely szögletében, távolból is megtalálja fórumait, nevezetesen az Űj Aurorát Antal Mik­lós, a műfordító. Kellett azonban ehhez egy áldozatos iroda­lomszervező-író; Fábián Zoltán, aki ugyan már tragikusan nincs közöttünk, de neve, tettei — íme — napról napra, új­ra élnek és példát fényesítenek. A Kossuth adón hallgattam meg 11 óra 42 perctől Natalia Ginzburg, a neves, olasz írónő rádiósított regényének ötödik részét, Kedves Michele címmel. A regény címe is ez, és a sorozat egyetlen szóval jellemezhető: kitűnő. Persze, azonnal hozzákívánkozik, hogy sok ilyen kellene (mint ahogyan volt és reméljük lesz is), mert kitűnő forma ahhoz, hogy egy-egy író jeles műveire felhívják a figyelmet, netán még olvasásra is ösztönözzenek. Ginzburg műveiről lehet vitatkozni, számon kérhető, hogy miért csak az élet értelmetlensége feletti két­ségbeesés sugárzik könyveiből; de, hogy az érzelmekre szug- gesztív erővel hat, tehát művész, az kétségtelen. Jöhetnének ilyen sorozatban a magyar regények is, több mint eddig volt. Sokkal több. Ugyancsak a Kossuthon hangzott el Élő 'világirodalom címszó alatt az amerikai származású francia Julien Greent bemutató húsz perc, Sinkó László előadói közreműködésé­vel, majd az Arcélek sorozatban Zelk Zoltán következett. Népes színészgárdát kértek fel a költő műveinek tolmácso­lására, és sokrétű, lényeget kereső bevezetőt írt a műsorhoz M. Pásztor József, melynek alapvető célja az volt, hogy a költő és az ember azonosságát többször is aláhúzza. Ez a kedd igazán gazdag volt irodalomban! Elhangzott még Gyúrkó Géza jegyzete, Rákossy Gergely regényének rá­dióváltozata, a 3. műsorban Rónay Györgyöt hozták köze­lünkbe, 15 órakor pedig a szép fogalmáról beszélgettek ne­ves eszéták. Vajon marad-e más napokra valami-? Lapozzuk fel a műsorújságot! S. E. Mai műsor KOSSUTH RÄDIO 8.27: Fúvósindulók. 8.39: Galuppi: A vidéki filozó­fus (vígopera). 9.44: Népzenei hagyományőrző műsor. 10.05: Gorkij: Éjjeli menedék­hely (rádiójáték). 10.33: Népzene Jugoszláviából. 11.00: Mozart: D-dúr szimfónia. 11.19: A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadása. 11.39: Kedves Michele (regény). XII75. 12.45: Ahol a népek csatáztak: Lipcse. 13.00: Lemezmúzeum. 13.55: A Novij Mir című folyó­iratot bemutatja Földeák Iván. 14.25: A tamburmajor lánya (operett). 15.05: Daloló, muzsikáló tájak. 15.28: Kagylózene — Lajosmi- zsén. 16.00: Üj felvételeinkből. 16.38: Farkas Gyula: Csárdás­rapszódia. 16.49: Könyvszemle. 17.05: Ügyintéző: a számítógép. 17.30: Magyar előadóművészek felvételeiből. 19.15: Nótacsokor. 20.00: Üti műsor. 20.40: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.40: Történelmi portré: Plecha- nov. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Zenekari muzsika. 23.00: A dzsessz világa. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÄDIÖ 8.05: Operettfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: Dunántúli népdalkörök énekelnek. 13.00: Kapcsoljuk a pécsi stú­diót . . . 13.35: Prokofjev: Muzsika gyer­mekeknek. 14.00: Lelátó. 15.10: A mikrofonnál: a Nép­szava főszerkesztője. 16.00: Játék- és ajándékműsor beteg gyermekeknek. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Tanakodó — a tehetség- gondozásról. 18.35: Hét végi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Szociológiai Figyelő. 21.05: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. 22.20: Magnósok, figyelem! 23.20: Bécsi vér (operett). III. MŰSOR 9.00: Rézfúvósok. 9.34: Régi magyar dalok és táncok. 10.00: Barokk muzsika. 11.05: Kórusmuzsika. 11.26: Kamarazene. 12.30: Operaáriák. 13.07: A korona őrzői. 14.05: Jimmy Smith triója ját­szik. 14.22: Zenekari muzsika. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: Pophullám. 17.59: Operalemezeinkből. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Vendéglátás Üj-Guineá- ban. 19.40: Viktória Jagling gordon­kaestje. Közben: 20.25: A miskolci stúdió műsora. 20.45: A hangversenykövetítés folytatást. 21.30: Szimfonikus táncok. 21.55: A hugenották (opera). 23.00: Olasz muzsika. SZOLNOKI STÜDIO 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: John Travolta és Olivia Newton John slágereiből. 17.15: Üj cipőben, ötletek, újí­tási javaslatok a Tisza Ci­pőgyárban. 17.35: Üj felvételeinkből. A martfűi női kar énekel. 17.45: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.50: Yves Montand sanzonfel­vételeiből. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: iskolatévé: orosz nyelv. 8.40: Hasznos tárgyak. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Iskolatévé: angol nyelv. 9.15: Iskolatévé: magyar iroda­lom. 9.45: A bizalom ára (NDK té­véfilm). 11.10: A madarak könyve (fran­cia rövidfilm). 11.30: Tisztelet az időseknek, (ism.) 12.00: Iskolatévé: osztályfőnöki óra. 15.00: Iskolatévé: ének. 15.35: Iskolatévé: történelem. 16.10: Iskolatévé: technika. 16.45: Egészségünkért! 17.20: A Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 17.40: Kikapcsoló. 17.55: Telesport. 18.20: Pedagógusok fóruma. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jogi esetek. 20.40: Panoráma. 21.45: Vészreakció (dokumen­tumfilm). 23.15: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.55: A Pécsi Körzeti Stúdió műsora. 19.10: Előszó a Jókai-velélkedő- höz. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A történelem védelmében (riportműsor). 20.40: Kikapcsoló, (ism.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Telepódium, (ism.) BUKAREST 16.20: Dalok. 16.30: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-hiradó. 20.45: 65 éves a román állam. Ünnepi műsor. 21.45: A dolgozó ember. 22.10: Kedvelt melódiák. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Használd a fejed! 17.40: Hírek. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : Monitor — politikai maga­zin. 21.05: Halló, jó estét! — vetél­kedő. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Múzeumok és gyűjtemé­nyek. 18.45: Érdekes utazás. 18.55: Kiválasztott pillanat. 19.00: Ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Drámaest. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Adás a kultúra köréből. SZÍNHÁZ 1983. december 1-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Kincskereső-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Vörösmarty-bérlet 1983. december 2-án, pénteken 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Bérletszünet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Justh-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Vízipók — Csodapók, 6 és 8-kor: Britannia gyógyintézet. Békéscsabai Sza­badság, de. 10 és este 8-kor: A profi, du. 4-kor: Fekete gyé­mántok I—II. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Éjszakai boszorká­nyok, fél 8-kor: Az utolsó met­ró. Gyulai Erkel: Szuperzsaru. Gyulai Petőfi: Mennyei sere­gek. Orosházi Béke: Röpke éj­szaka, Orosházi Partizán: Flór asszony és két férje. Szarvasi Táncsics: Matyi, miért nem sze­retnek a lányok? 22-kor: Film­klub.

Next

/
Oldalképek
Tartalom