Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

1983. december 6., kedd IgMiWkflVj Siker volt fl koreográfus: Felkai Eszter Nem tudom egyetlen al­kalomhoz kötni, a siker, akárhány koreográfiát csi­nál, együtt jár vele. Tavaly a Viktória, nagyoperett, ko­reográfus: Felkai Eszter. Most a Mária főhadnagy színlapján szerepel ugyan­ez, de ott volt a neve A kaktusz virága színlapján is, és visszamenőleg, hogy hányféle színlapon, elnézést kér, de nem tudja. Közben nemcsak hiszem, hanem tu­dom is, hogy nincs ebben semmiféle póz, hogy csak annyi: nem a bemutatók számával méri a feladatot és a sikert, mert közel len­ni a tánchoz, mindig köze­lebb: élete legszebb értel­me talán. Persze, túlzás, maradunk ennyiben, de hogy a tánc már a gyermekkorát is le­nyűgözte, az bizony igaz. Egyszer, egy régi interjúban mondta: „Gondolatban és magamnak nagyon régóta koreografálok. Bogár Ri­chard volt a mesterem, mondhatnék-e többet, mást, miért szeretem a táncot, mi­ért csinálok koreográfiákat is? A tánc fegyelemre szok­tat, a ritmus mindent kife­jez." Mégiscsak azt kell mon­danom, hogy az idei évad nagy operettsikerének, a Mária főhadnagynak a tán­cai döntötték el bennem: Felkai Eszterrel illik újra elbeszélgetni, megkérdezni, mi a titka? Hogyan van az, hogy ezek a táncok — pél­dául a nagyvonalú palotás — olyan újrázó siker, ami­lyen nem születik minden évadban? Szerény, és a színészekre hárítja a sikert. Hogy a leg­fontosabb: olyan táncokat kell csinálni, melyek nem­csak a szerepnek, az adott helyzetnek, hanem az éppen adott színésznek is megfe­lelnek. Tehát: személyiség­re szabott koreográfia. ez lenne a titok? Igen is. nem is, mondja, aztán már. nem is interjú az interjú. Nevezhetném mono­lógnak, a színésznő-koreog­ráfus monológjának arról, hogy mi a tánc, mi a ko­reográfia. hogyan készül ez az egész? Hogy a jó feladat Az általános iskolákban az osztályteremként használt he­lyiségek száma — a hatodik ötéves terv időarányos teljesíté­sét tekintve — a tervezettet meghaladóan növekedett. Az idei év végéig az előirányzott 3100-zal szemben — az előző két év növekedését is figyelembe véve — várhatóan 4500—4700 tan­teremmel gyarapodnak az alsó fokú oktatási intézmények — állapította meg az a közelmúlt­ban elkészült jelentés, amelyet a Művelődési Minisztérium az általános iskolai ellátás hatodik ötéves terve eddigi teljesítéséről készített. A tervidőszak első három évé­ben a tanácsok az általános is­kolák hálózatának növelésére a kulturális ágazat fejlesztési elő­irányzatának több mint 60 szá­zalékát használták fel: 1981-ben 2.9, 1982-ben 3,8 milliárd forin­tot költöttek é célra. Ez az ösz- s/og 1983-ban várhatóan megha­azonnal megragadja, és ak­kor már csak az következik, hogy napokig hallgatja ott­hon a zenét (persze, amíg idáig jut a koreográfus, ad­dig már azt is tudja, miféle a rendező koncepciója, és mi a véleménye a zenéről a karmesternek), addig hall­gatja, míg ki nem rajzoló­dik a táncszámok íve, a tör­ténet, a hangulat, a stílus. És aztán? Aztán jöhetnek a próbák, a munka neheze, és jöhet a siker is, ha jön, a premieren. Aki csak a végeredményt látja, aki ott ül a nézőtéren és tapsol, ujráz, nem na­gyon tudja, miféle utakat jájj be a koreográfus és a színész a taps pillanatáig. Hogy napi 8 óra táncpróba után a koreográfus este színpadra lép, és Felkai Esz­ter Delila lesz Németh László Sámsonjában. Vagy éjfélig ül a főpróbákon, és másnap délelőtt újra próba, délután királynő a Szélkötő Kalamonában, este újra De­lila. Roppant energiákra van szükség ehhez, nem? Visszatérünk oda, ahol kezdtük, ahhoz a hat évvel ezelőtt adott interjúhoz, me­lyet a Pesti Műsorban ol­vashattak a színházkedve­lők. Hogy „a tánc fegyelem­re szoktat". Többek között, és előszói- itt következik egy mosoly, mintha emléket idézne. Veszélyes műfaj, az tény. Mert ha lépni kell, ak­kor lépni kell. A tánc száz- százalékos teljesítményt igé­nyel. itt nincs markírozás, lazítás, nincs olyan, hogy ,,könnyebben veszem". Ab­ban a pillanatban kiderül, és kész a bukás. Rátérünk újra arra: ho­gyan is kezdődött? Egysze­rűen: az igazgató behívta, és kérte, csinálja meg a koreo­gráfiáját ennek és ennek a darabnak. ,,Te úgyis na­gyon érted ezt." Valahogy így hangzott a megbízás, és megszületett -az első „opusz”. a Nagymama zenés változa­tának táncszámai. És azóta a legtöbbször így van. Fel­kai Eszter neve kétszer is rákerül a színlapra. Játszik is és koreográfus is. Nem sok ez így együtt? Egyszer, egy neves rende­ladja a 4 milliárd forintot, amely csaknem 700 millió fo­rinttal több, mint a hatodik öt- -éves terv idei előirányzata. A tanácsok minden tanév elő- készitésekor áttekintették kör­zetükben a tanulólétszám ala­kulását. hogy időben megtehes­sék a szükséges intézkedéseket. Összességében sikerült az ok­tatási feltételeket a korábbi szinten tartani, néhány terüle­ten javítani is. Például az 1982183-as tanévben az osztályok átlagos létszáma — az emelke­dő demográfiai hullám ellenére — változatlanul 27 fő. a válta­kozó tanítás aránya 23,9 száza­lékról 20,5 százalékra javult. El­sősorban a városokban kelet­keztek újabb feszültségek, sok helyütt kényszerülnek átmeneti megoldásokra. A megnövekedett tanulólétszám miatt helyenként csak az iskolák más rendelte­tésű helyiségeinek felhasználá­sával. valamint művelődési há­ző azt mondta róla: kevés olyan színházi koreográfust ismer, mint Felkai. Aztán ide jött vendégrendezni, és rábízta a táncokat. Premi­er után megismételte, amit előtte mondott. Láttam néhány próbát, amikor a Huszka-operettre készültek. Láttam Felkait, amint ötször és tízszer elő­táncolta ugyanazt a nyolc— tíz lépést. Amikor segített. Magyarázott. És milyen tü­relemmel! Soha nem egy­formán, mindenkinek más­képpen, mert nincs két egy­forma színész. Hát még olyan színész, aki táncol is. vagy táncolni kényszerül, mert elengedhetetlen. Peda­gógus? Volt a családban, említi, de amúgy is tudom, hogy valahol az. Mert an­nak is örül, le sem tagad­hatná, hogy az idén öt csa­bai stúdiós^ vettek fel a fő­iskolára, közöttük hármat a musical-szakra. Évekig taní­totta őket. És amikor nem koreogra- fál? Akkor természetesen színésznő. Most az Altona foglyai Johanna-szerepére készül. Sartre rejtély és ez a dráma örök példázat. - És itt az következik, hogy Jo­hanna, aki ... De majd de­cemberben, a premieren. Akkor nem a koreográfus­nak tapsolunk, hanem a szí­nésznőnek. Sass Ervin 7. ak, párthelyiségek. lakások igénybevételével tudnak taníta­ni. A különböző kényszermegol­dások. valamint az általános is­kolákban a könyvtári helyisé­gek. úttörőszobák, napközi ott­honos foglalkoztatótermek tan­teremként való felhasználása nem emeli a nevelőmunka szín­vonalát. A problémát súlyosbít­ja .ha az új iskolák építésekor pénzszűke miatt, vagy az átadás meggyorsítása érdekében torna­termek, éttermek, konyhák épí­tése marad el, illetve ezeket a munkákat későbbre halasztják. Az utóbbi években a Művelő^ dési Minisztérium és az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisz­térium megvizsgálta, hogy a tí­pus- és sorozattervek alapján, korszerű építési technológiával készült iskolák funkcionális, építészeti és műszaki szempont­ból miként felelnek meg a kö­vetelményeknek. Az adatok fel­Zsebkönyv Gyuláról Rendkívül tájékozott és ízlésesen lokálpatrióta szer­zők írták a Gyuláról szóló Végvár a Körösök mellett című könyvet, amely a gyu­lái Erkel Ferenc Múzeum kiadványa. Ám ha szembe­sítem az írást a szándékkal, miszerint a Gyulára látoga­tóval kívánják a város múl tját megismertetn i, akkor zavarban vagyok kissé. Az az érzésem — s ezt a for­rásmunkák számossága is alátámasztja —, hogy a szer­zők komoly bajban voltak a terjedelemmel. A szerzők érezhetően-több­szörösét tudják a leírtak­nak. S bár a könyv sok ér­dekes információt tartalmaz, a megíratlanul maradt ré­szek gyakran összekuszálják a megírtakat is. Legalábbis azok számára, akik alapos történelmi ismeretek (vagy legalább emlékképek) nél­kül vágtak bele a könyv olvasásába. A számtalan tör­ténelmi adat és személyiség alaposan igénybe veszi fi­gyelmünket. s történelem- könyvek, lexikonok nélkül — csak a szűkszavú hivat­kozásokra építve — nehéz elhelyezni a város történe­tét Magyarország történel­mében. Komoly értéke viszont a könyvnek, hogy a három fe­jezet, bár különböző szer­zőktől származik, a témák különbsége ellenére is zök­kenőmentesen épül eggyé. A harmadik fejezet meglehetős mássága sem bántó, s az el­ső két fejezettel egységgé szervesül, hiszen érezhető, hogy a Körösök vízi világa éppoly fontos „történelem- csináló" erő. mint ahogy a vár is az. Ez utolsó fejezet­ből jó néhány Körös-vidéki szokást, érdekességet megis­merhetünk, kár, hogy e sa­játos világ önként adódó ro­mantikája kissé odalett a túlzott műszaki szemlélet miatt. Dusnoki József, dr. Ben- csik János és Mészáros Vin­ce munkája így is elisme­rést érdemel. Tartalmas és főleg érdeklődést felkeltő ol­vasmány. —át­dolgozását most végzik. A ta­pasztalatok felhasználásával — a megváltozott nevelési-oktatási feltételeket figyelembe véve — az eddig alkalmazott műszaki­technológiai mdgoldások korsze- -rüsítését tervezik. Tavaly több megyei tanács is intézkedett: meggyorsítják a fejlesztéseket, előbbre hoznak későbbre terve­zett beruházásokat. Állandóan visszatérő gond azonban az épí­tési költségek folyamatos emelkedése, a kapacitáshiány, a késedelmes tervezés, az anyag­hiány. / A beruházások általában terv­szerűen haladnak, ám a felújí­tások helyzete már nem ked­vező. Ennek legfőbb oka az. hogy kevés az anyagi fedezet. De sokszor jelent gondot az épí­tőipari kapacitás hiánya is, kü­lönösen a kisebb felújításoknál. A fejlesztési források szűkössé­ge is arra készteti a tanácsokat, hogy a társadalmi összefogás minden lehetséges eszközét uh'nvbe vegyék. Dz általános iskolai hálózat tejlesztése KÉPERNYŐ Hetek óta rájár a rúd a televízióra. Hol szelíden, hol in­gerült hangon szedik le róla a keresztvizet a kritikusok. Volt aki az egyes produkciókat marasztalta el, mások a mű­sorszerkesztésben találtak hibát. Lehet is, és nem csak mos­tanában. Így hát én is tűnődni kezdtem — és egyáltalán nem a tévé mentségére mondom, de majd mindenki csak a főműsort veszi górcső alá. S szeretjük kijelenteni, ha az gyenge, netalán rossz — és sok esetben az is —, hogy ez már mégiscsak sok. A türelmünknek vége, minek nézik a nézőt?! Pedig — legyünk őszinték — nem csak este 8-tól 10- ig van műsor, és az sem csupán az egyes csatornán. S az is igaz, hogy a napi- és hetilapoknál«, vagy a folyóiratoknak is mennyire ingadozó a színvonala. Ám ezek kritikája any- nyi, hogy olvassuk, vagy nem olvassuk. Ha az elmúlt hét tévéműsorára gondolok, jó közepesnek tetszik, amelyből azért naponta kiemelkedett valami. Ott van mindjárt a keddi nap, amikor estefelé — akár először, akár újra — láthattuk a Szigorúén ellenőrzött vonatok-at, a cseh rendező, Jiri MenÄl felejthetetlen alkotását. Rengeteg film készült napjainkig a második világháború idejéről, de fél kézen meg lehet számolni, hány ilyen tökéletes. Szám­talan erénye közül csak egyet említek, a film hőseinek áb­rázolását, a mély megértést minden iránt, ami az emberben természetes, vagy esendően emberi. A hősi tetteket is ezek a hozzánk hasonló emberek hajtották végre, olyanok, akik­nek volt személyes gondjuk, bajuk, nyomorúságuk, sőt könnyelmű szenvedélyük is. Ezekkel együtt tették, amit kel­lett, és nem hősi pózba merevedve. Még életük árán is, holott nagyon szerették az életet. Másfajta, de szintén nagy élményt nyújtott a szerdai nap slágere, a Csehszlovákia—Románia EB-selejtező labdarúgó­mérkőzés. Várható volt, hogy nagy küzdelem lesz a pályán, de ez még nem biztosíték a jó meccsre, csak az egyik té­nyezője. De itt együtt volt minden, ami a futball varázsát jelenti, mindaz, ami a csapatjátékok közül az első helyre teszi, s nem lehet máshoz hasonlítani, csak a drámához. Ez a mérkőzés is az volt, és nemcsak az érdekeltek számára, hanem a kiesetteknek és kívülállóknak is. Az első perctől az utolsóig, akár egy remek színdarab. Külön cikket érdemelne a csütörtöki másfél órás doku- mentum-riportfilm, a Vészreakció: a súlyos vesebetegségek kezelésének, gyógyításának helyzetéről, s az ezzel szoro­san összefüggő anyagi-technikai-technológiai problémákról. Pénteken viszont Jókai, a nagy mesemondó köszöntött be sok millió családi otthonba. Az „És mégis mozog a Föld” című nagyszabású, négyrészes vetélkedőműsor hangulato­san kezdődött, a csapatok — Pápa, Kecskemét, Budapest, I. kerület — háza tájának Jókai-vonatkozású bemutatásával. Aztán jött a szerkezetében újat alig mutató, de mégis ked­ves, izgalmas, és alapos felkészülést kívánó verseny. Arról az íróról és életművéről, akinek népszerűsége máig nem csökkent, hiszen ifjúságunk olyan szerelme ő, akit törvény­szerűen elhagyunk, talán évtizedekre, hogy aztán vissza­térjünk hozzá. Értőbben. Ezerből 17 versmondó jutott be az Országos Babits Mi­hály vers- és prózamondó verseny szekszárdi döntőjébe, melyet szombaton estefelé közvetítettek. Még ez az alkony­ból sötétbe forduló, késő délutáni időpont is illett hozzá, amikor régen, még nem gyújtottunk világot, csak az utcai villanyfénynél beszélgettünk — most a készülék és a kis- lámpa derengésében — a költővel. Gondolatait tehetséges, fiatal amatőrök, és egy már szinte profi idősebb férfi köz­vetítették. Néhányan szinte tökéletes megértéssel, és ritka szépen, az első díjas Győrfi József pedig egészen rendkívü­lien. De emlékezetes marad a zsűri is. különösen Kohut Magda, az elnök, aki a Fortissimo-t előadó Győrfinek a leg­magasabb 10 helyett, 20 pontszámot mutatott fel. Persze, csak a 10 számított, a többi az elragadtatást fejezte ki na­gyon őszintén. Ritka pillanat volt. Bár hasonló jókkal fejezhetném be a tévéjegyzetet, de nem tehetem, mivel láttam a vasárnap esti magyar fil­met. a Szívzűrt, amelyben zűr zűrt követett, s másból sem állt ki. Abban a magyar' faluban és környékén még a nor­mális ember is bolond volt vagy züllött, gonosz, alkoholista, megalkuvó, kiskirály..', és ez még folytatható, egészen az önmagát megbolondítóig. Ha az elején njég nem, akkor a végén, mint a Pestről jött körzeti orvos akinek itt és eb­ben a miliőben romlott el a felesége. Ilyen menazsériát az élet képtelen produkálni, erre csak a forgatókönyv képes, és még ez sem lenne baj, ha a végeredmény jó. Ha egy ra­gyogó. vagy csak közepes komédia vagy dráma lesz belőle, amin kacagva vagy szomorú szívvel, de gondolkozni lehet. Itt erről szó sincs, pedig neves szerzők írták: Balázs Jó­zsef, Gulyás Péter Pál és a rendező, Böszörményi Géza. És a szereplők is jók voltak. De ettől sem jártunk jobban. Nem. így maga a film, hiszen «i pár százezres mozilátogatóval szemben milliók elé került. Vass Márta KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: „Aranyláz” a biológiában. 8.57: Operettekből. 9.44: Gyermekkönyvhét. 10.05: MR 10—14. 10.35: Paganini: d-moll hegedű­verseny. 11.07: Az aranyszárnyú méhecs­ke. (gyermekopera) 11.40: Kedves Michele, (regény) XII/7. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Josephine Baker életrajza, (ism.) 14.15: Daloló, muzsikáló tájak. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Fúvószene. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.00: Népzenei Hangos Újság. 16.40: Farkas Ferenc: Jelky And­rás — szvit. 17.05: Felvételeink tegnap és ma. II. 17.45: A Szabó család. 19.15: Sibelius-művek. 19.51: Szemelvények finn írók müveiből. 20.31: Nóták. 20.50: A hegedű virtuózai. 21.30: Szintézis. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamarazene. 22.50: Hétköznapok kutatói, (ri­port) 23.00: Zenekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népzene. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Schubert-művek. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Disputa — arról, hogy tudunk-e beszélgetni. '18.35: Népzene. 19.05: Könnyűzenei újdonságok. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás, (regény) XV 6. (ism.) 20.56: Katri Helena énekel. 22.30: Deák Tamás szerzeményei­ből. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Triólemezeinkből. 10.30; Újhullámos énekesek ,és együttesek. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: Zenekari muzsika. • 12.31: Operák. 13.07: Régi muzsika. 14.03: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.23: Mahler: Dal a földről — szimfónia. 15.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 16.45: Labirintus. 17.00: Holnap közvetítjük. 17.30: Nemzetközi magazin. (ism.) 19.05: Két hangon. 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Viga­dót. Közben: 20.15: A győri körzeti stúdió mű­sora. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.30: Duke Ellington zenekara játszik. 22.00: Eszmecsere Walt Whitman- ról. 22.30: Operaest. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A New Seekers együttes slágereiből. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Váczi Szabó Már­ta 17.30: Stúdiópódium. Mezőtúri és szarvasi zeneiskolai taná­rok játszanak. 17.40: Télre készül a természet. Braun Ágoston jegyzete. 17.45: Halász Judit énekel. Köz­ben: Közgazdasági kislexi­kon. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Steve Miller Band fel­vételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.45: Tévétorna, (ism.) Iskolatévé: 8.50: Ének-zene. 9.00: Francia nyelv. 9.20: Fizika. 9.55: A svihák. (francia film. ism.) 15.00: Iskolatévé: magyar iroda­lom. 15.35: Deltácska. 15.55: Mensáros László irodalmi -estje. I. 16.50: Vidám irodalmi Télapó- műsor. (ism.) 17.50: Lolka-Bolka. (lengyel rajz­film) 17.50: A zarándok róka. (szovjet rajzfilm, ism.) 18.05: Nem csak nőknek! 18.20: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.05: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30,: Tv-híradó. 20.00: Elátkozottak városa. (ír tv-film). VII 6. 20.55: Stúdió ’83. 21.55: Kockázat. 22.25: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Képmagnósok. figyelem! 20.40: Sakk-matt. 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: Zofia. (lengyel film) BUKAREST 15.15:-Finnországi képek. 15.30: Diákfórum. 16.00: Állattenyésztés. 16.20: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.15: Gazdasági figyelő. 20.40: Nap a fogyó holdnál. Té­véjáték. 22.00: Népművészet. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: A bátorságról. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: A Muraköz. 17.40: Hírek. 17.45: Tarka autóbusz — adás gyermekeknek. 18.45: Zene fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban — belpoli­tikai adás. 20.45: Lottósorsolás. 20.55: Fehér gőzhajó — játék-' film.. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.45: Tv-napló. 18.15: A könyv ideje. 19.00: Száva — tudományos so­rozat. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Könnyűzenei adás. 20.50: Dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1983. december 6-án. kedden 15 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy 635. sz. SZMKI ea. 1983. december 7-én, szerdán 12 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Kereskedelmi és Vendéglátóipar? Iskola ea. 19 órakor Békéscsabán: maria főhadnagy Katona-bérlet MOZI Békési Bástya: Vízipók — Cso­dapók. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 4 és 6-kor: Röpke éjszaka. 8-kor: Szervezet. Bé­késcsabai Terv, fél 6-kor: Vár­kastély a Kárpátokban, fél 8-kor: Visszaesők. Gyulai Er­kel, fél 6-kor: Erdő szépe, fél 8-kor: Elcserélt szerelem. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kriszta születésnapja, 5 és 7-kor: Flór asszony és két férje. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Kétéltű em­ber, fél 6-kor: Ben Hur I—II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom