Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-06 / 287. szám

NÉPÚJSÁG 1983. december 6., kedd Elhunyt Kiss Károly 1903—1983 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Kiss Károly elvtars, a munkásmozgalom régi érdemes harcosa, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnöke szívroham követ­keztében elhunyt. Kiss Károly elvtárs temetése december 8-án, csütörtökön, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtár­sunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától ró­hatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalo­zójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA, A MAGYAR ELLENÁLLOK, ANTIFASISZTÄK SZÖVETSÉGE Kiss Károly 1903-ban szü­letett Bicskén. A felszaba­dulás előtt bőripari munkás­ként dolgozott. Fiatalon, már 1918-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba; 1922- ben lépett a kommunista párt tagjainak sorába. A fia­tal szakmunkás 1924-ben a szakszervezeti ellenzék, majd egy esztendő múlva a Ma­gyarországi Szocialista Mun­káspárt egyik szervezője lett. Az illegális KMP vezetésé­ben végzett tevékenységéért többször letartóztatták: ki­lenc évet töltött börtönben és internálótáborokban. A második világháború idején részt vett az antifasiszta el­lenállás, 1944-ben pedig a partizánmozgalom szerve­zésében. A felszabadulást követően aktív szerepet játszott a ha­zai politikai és közéletben. 1945- től több mint tíz éven át, 1956-ig az MKP, illetve az MDP Központi Vezetősé­gének tagja volt. Közben — 1946- tól 1956-ig — betöltötte az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét is. 1956-ban az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjává választották, s öt esztendőn keresztül a KB titkáraként is tevékenykedett. Kiss Károly az Elnöki Ta­nácsban is hosszú ideig dol­gozott: 1949 és 1951, majd 1958 és 1961 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese, 1961- től 1967-ig titkára volt. Az országgyűlésben 1945-től 1967-ig képviselte választóit. Az ötvenes években a kor­mánynak is tagja volt: 1951—52-ben a külügymi­niszteri, a következő esz­tendőkben pedig a minisz­terelnök-helyettesi posztot töltötte be. Közéleti aktivitása nyugál­lományba vonulásával sem csökkent: 1967-ben a SZOT, és 1970-ben a Magyar Szo­lidaritási Bizottság alelnöké- vé választották. A munkásmozgalomban, illetve az országépítő mun­kában kifejtett tevékenysé­gét számos magas kitünte­téssel ismerték el. Megkap­ta — többek között — a Szocialista Hazáért Érdem­rendet, a Magyar Népköz- társaság Zászlórendjét, a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét. Kertészeti tanácskozás a BAGE-nál Tegnap, hétfőn a szegedi akadémiai bizottság kerté­szeti munkabizottsága Bé­késcsabán tartott munkaér­tekezletet. A tanácskozás té­mája Békés megyei zöldség- termesztésének és -feldolgo­zásának helyzete, különös tekintettel a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egye­sülés tevékenységére. A té­ma fontosságát jelzi, hogy Békés megye egyike Ma­gyarország nagy zöldségter­mesztő vidékeinek, és jelen­tős a helyben történő feldol­gozás is. A részvevőket Nagy Mi­hály, a BAGE igazgatója kö­szöntötte, majd dr. Filius István, a kertészeti munka- bizottság vezetője tartott előadást. Ezt követően Sza­bó András megyei főkertész Békés megye kertészeti ter­melésének múltjáról, jelené­ről és jövőjéről beszélt. Sicz György, a BAGE kertészeti osztályvezetője az agráripa­ri egyesülés kertészeti ter­mesztési és feldolgozási te­vékenységét mutatta be. Békési múzeumbarátok ülése Az elmúlt héten tartotta beszámoló közgyűlését a Me­zőgazdasági Múzeum Bará­tainak Köre békési csoport­ja. Dr. Komáromi Sándor el- nöic értékelte, összegezte a csoport 1983. évi munkáját. A békési múzeumbarátQk ifjúsági tagozata három dol­gozattal vett részt a „Ha­zánk mezőgazdasága diák- szemmel" című országos pá­lyázaton. Ezek közü] az egyiket a zsűri jutalomban részesítette. Tavasszal kiál­lítást rendeztek a mezőgaz­dasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézetben a baráti körök megalakulá­sának 10. évfordulója tiszte­letére. Tapasztalatcsere-láto­gatáson ismerkedtek a sza- badkígyósi baráti kör, vala­mint a gyulai Munkácsy Mgtsz múzeumának tevé­kenységével. A békési mú­zeumbaráti csoport két nagy értékű gépet, valamint szá­mos muzeális értékű mező- gazdasági eszközt gyűjtött össze az év folyamán. Az ülés végén jutalmakat adtak át a kiemelkedően dolgozó tagoknak. P. F. II gyermekkönyvhét országos megnyitója Nyíregyházán, a megyei művelődési központban teg­nap megkezdődött a gyer­mekkönyvhét országos ren­dezvénysorozata. A megnyi­tó ünnepségen Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetségé­nek alelnöke mondott beszé­det. Hangoztatta, hogy a december 5-től 10-ig tartó rendezvénysorozat célja a fiatalok olvasási kultúrájá­nak fejlesztése, a rendsze­res olvasás iránti igény fel­keltése. Ezt fejezi ki az idei gyermekkönyvhét jelszava is: „Olvassatok mindennap!” A művelődési központ sza­badidős-termében hétfőn megnyílt a Szép gyermek­könyvek című kiállítás, az intézmény galériájában pe­Hét végi szállítási műszak A hét végén nagyüzem volt hazánk második legna­gyobb feldolgozó üzemében, a Szolnoki Cukorgyárban. Szombaton és vasárnap tíz­ezer tonnánál több nyers­anyag került a feldolgozó sorra, és 1100 tonna hófehér kristálycukor készült belőle. A gyárban szeptember eleje óta 480 ezer tonna nyers­anyagból nyerték ki a koráb­binál magasabb cukortartal­mat, és eddig 54 ezer tonna kész cukrot raktároztak, il­letve csomagoltak. Szolno­kon a hét végi szállítás is folyamatos volt: közúton és vasúti irányvonatokon érke­zett a nyersanyag. A tartós hideg idő a répa minőségén eddig nem változtatott. Gon­dot okoz viszont az, hogy a beérkezett járművekről, vas­úti kocsikról magas nyomá­sú vízágyúval szedik le a dig Molnárné Ursulya Ho­nig festőművész gyermek- könyv-illusztrációinak tár­lata. Ma, kedden Vásáros- naményben nyílik kiállítás, amely a Móra és az ungvári Kárpáti Kiadó negyedszáza­dos együttműködésének ered­ményeként megjelent gyer­mek- és ifjúsági könyveket mutatja be. A gyermekkönyvhétre csaknem 30 új gyermek- és ifjúsági könyv látott napvi­lágot, s ezen a héten ország­szerte rendhagyó irodalmi órákat, író-olvasó találkozó­kat és könyvkiállításokat rendeznek. A televízió Cim­bora című műsorában segíti a gyermekek eligazodását a könyvek világában. szállítmányt, és a víz jege- sedést képez a répán. Egyéb­ként -a szolnoki gyár körze­tében az aszály miatt keve­sebb volt a termés, ezért a Sarkadi Cukorgyár körzeté­ből húszezer tonna répát vesznek át. Ezzel együtt is a feldolgozási idény a szokott­nál legalább három héttel korábban, karácsony előtt befejeződik. A győri teherpályaudva­ron hét végi szállítási mű­szak volt: az exportra szánt élelmiszerekből, zöldségfé­lékből több száz tonnát rak­tak be és indítottak el. A győri üzemek részére nyers­anyagokat továbbítottak: el­sősorban öntödei homokot, de alkatrészeket is rakod­tak. Ezeket a gyári iparvá­gányokon és a Volán-gépko­csikon szállították rendelte­tési helyükre. Amatőr művészeti együttesek találkozója Mezőmegyeren „Már második alkalommal rendezzük meg azoknak az amatőr művészeti együtte­seknek a találkozóját, me­lyek valamilyen szállal kö­tődnek szövetkezetünkhöz. Először a múlt évben Telek- gerendás művelődési háza adott otthont e pávakörök­nek, asszonykórusoknak, színjátszó együtteseknek. Mindig nagy öröm hallgatni azokat a fiatalokat, időseb­beket, akik tiszta szívből énekelnek, és fáradságot nem kímélve lelkesen ké­szülnek arra, hogy színpad­ra léphessenek. Szövetkeze­tünk a lehetőségekhez ké­pest anyagilag is támogatja az amatőr művészeti együt­teseket, amelyek azt válasz­tották nemes feladatként, hogy nemzetünk nyelvén és* saját anyanyelvükön — ez esetben szlovákul — is ápol­ják, őrzik, terjesztik kör­nyékünk kultúráját, hagyo­mányait.” Ezekkel a szavakkal nyi­totta meg december 3-án. szombaton délután az ama­tőr művészeti együttesek II. találkozóját Csizmár György. a Békéscsaba és Vidéke Ál­talános Fogyasztási, Értéke­sítő és Beszerző Szövetkezet elnökhelyettese. A szövetke­zet működési területén levő, s az ÁFÉSZ sokoldalú pat- ronálásával tevékenykedő együttesek találkozójának ez esetben a megyeszékhely VII. kerületi mezőmegyeri Arany János Művelődési Háza adott helyet. A telt ház előtt nyolc együttes — a telekgerendási pávakör, a csabaszabadi pá­vakor, a szabadkígyósi pá­vakor, a mezőmegyeri asz- szonykórus, a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép­iskola diákszínpada, a Sza­badkígyósi Szakmunkásképző Iskola „Pablo Neruda” Szín­pada, a kétsopronyi „József Attila” úttörőcsapat kisdo­bos néptáncegyüttese, a bé­késcsabai Szabó Pál téri ál­talános iskola néptáncszak­köre — lépett közönség elé, nagy sikerrel. Kedves színfoltja volte ta­lálkozónak, hogy a házigaz­da szerepét vállaló mezőme­gyeri asszonykórus az együt­tesek fellépését követően uzsonnán látta vendégül az együttesek tagjait és a kö­zönséget. Kép, szöveg: Balkus Imre A mezőmegyeri asszonykórus műsor közben. Vezényel Balla Pálné, a békéscsabai zeneis­kola igazgatóhelyettese Művelődni szükséges N apjainkban a szellemi tartalékok kiaknázá­sa társadalmunk lét­kérdése. De milyen is mű­veltségeszményünk, s vajon mennyire egyezik ez a való­sággal? Gyermekkorom em-' lékeiből sejlik föl a kisköz­ség köztiszteletben álló, idő­södő házaspárja: a bíró férj és a pedagógus feleség. Cso­dájukra jártak, hisz klasz- szikus zenét hallgattak, ke­zükben kottával, sétáikon és kávézás közben németül cse­vegtek, eredetiben olvasták az ókori görög költőket, szo­báik falát értékes festmé­nyek díszítették, ók voltak a műveltség megtestesítői nálunk. Kedves emberek, de akiknek magatartásán, vi­selkedésén mégis érződött a csak kiváltságosoknak járó, műveltség táplálta felsőbb­rendűség. A másik modellre egyik kortársam a példa. Minde­nütt a társaság középpontja, tarsolyában a kultúra, a mű­velődés, a művészet legfris­sebb információi, felszínen hányódó kérdései, sőt. Plety­kák a művészeti élet ku­lisszái mögül, színésztörténe­tek, zajló, vagy robbanás előtti irodalmi botrányok. Sokak számára ő testesíti meg a korszerű műveltség típusát. Mintha ma a tájé­kozottság, az informáltság és a műveltség közé egyenlő­ségjelet tenne a közvélemény egy része. De vajon az arisztokra­tikus, vagy más néven régi humán műveltségmodell és a mai jólértesültség, bennfen- tesség között van-e és hol van új tartalmú, korunk ki­hívásaira válaszadó képes­séggel rendelkező szocialista műveltségeszmény? Tiszta képlet bizonyára nincs — öröklött eszményekből, tár­sadalmi és egyéni adottsá­gokból és a föltérképezett jövőhöz igazított elképzelé­sekből ötvöződik mai mű­veltségképünk. „A fejlett szocialista tár­sadalom építésének egyik lé­nyeges feltétele, hogy a szo­cialista állam és társadalom kulturális-nevelő funkciója mind teljesebben kibonta­kozzék, és jelentőségében egyenrangúvá váljék a gaz­dasági építő funkcióval. Hosszabb távon magának á gazdasági fejlődésnek az üte­mét is jelentős mértékben a' dolgozók szocialista öntuda­ta, általános és szakművelt­sége, önállósága és alkotó- képessége határozza meg”, olvasom egy akadémiai ta­nulmányban. Tény, hogy a rohamosan változó kor, min­denekelőtt a tudományban robbanásszerűen átrendező­dő értékek kikezdik a sta­tikus műveltségeszményt. A tudományos-technikai for­radalom korunk realitása — kihívására minden társada­lom olyan mértékben képes pozitív módon válaszolni, amennyire és amennyiben arra iskolai és iskolán kí­vüli oktatási rendszere ké­pessé teszi. A dilemma ma igen ke­gyetlen. Aki művelt szeret­ne lenni, annak a fölgyor­sult idő szorításában kell szakmai ismereteit újra és újra megújítani, fölfrissíte­ni és kiegészíteni: általá­nos műveltségét gyarapíta­ni, személyiségét gazdagíta­ni; politikai-közéleti érzé­kenységét ébren tartani a napi információáradat folya­matos telex-tévé-géppuska- ropogásai közben. Kezdjük a végén. Sajnos '■agy nem, ténykérdés, hogy napjaink műveltségforrása •elevíziócentrikus. El kell ismernünk, hogy a tévé szol­gáltatja a legfogyaszthatóbb — képet és hangot ötvöző — információkat, A korszerű műveltség nem zárja ki, sőt igényli a napi tájékozottságot, az információk nem csupán a szűk szakmai igényekhez kötődő ismeretét. Része a naprakész tájékozottság, de gondoljunk bele, hogy ko­runkban egyetlen hónap alatt olyan információözön lep el bennünket, amilyen őseinket régen egy emberöl­tő alatt sem. Ezeket a na­ponta folyamatosan érkező ismereteket, híreket — ép­pen mert felszíni jelenség­ként jutnak el hozzánk — kötni kell meglevő szaktu­dáshoz, értékelni és szelek­tálni szükséges, feldolgozni, szervesen beépíteni tuda­tunkba. Óriási a felelőssége ebben a szituációban a tö­megkommunikációs eszkö­zöknek. A tévé, a rádió, az újság és a könyvek egyelőre készételeket, gyakran kon- zerveket kínálnak. Ezért az egyén felelőssége sem ki­sebb, akit meg kell tanítani a választás művészetére. Hogy érdeklődése, igénye, képessége és ízlése szerint el tudjon igazodni ebben az áradatban. Ám egymásra épül-e ez a hatalmas erőtar­talékokkal rendelkező tö­megkommunikációs struktú­ra? A televízió, rádió hír­adása fölkelti-e az érdeklő­dést, hogy a másnapi újsá­gokban keressük a háttér­anyagokat, a bővebb elemzé­seket; a tévésorozatok nyo­mán ki tudja-e elégíteni a könyvkiadás az alapművek iránti keresletet; a kiállítá­sok gyarapodásával a mű­pártolás aktív bekapcsoló­dást jelent-e a művészeti közéletbe? A Magyar Tudományos Akadémia két esztendővel ezelőtt megjelentette a táv­lati műveltségkoncepció alapjául szolgáló tanulmány- gyűjteményét. Az egyáltalán nem a sci-fi birodalmában járó elképzelések igen konk­rétan fogalmazzák meg az ezredforduló műveltségké­pének legkarakteresebb jel­lemzőit. Kiderül, hogy az anyanyelv magabiztosabb birtoklása mellett egyre fon­tosabb az idegen nyelvek is­merete; kiderül, hogy a matematika — amely két­ezer éve alapvető része volt a műveltségnek — 2000-ben szükségszerűen ismét az lesz; a természettudományok igencsak differenciálódnak; a történelemtanítás a nemzeti tudat formálására koncent­rál; az esztétika az értékek befogadására alkalmas nyi­tott személyiség modelljét tűzi ki; a szomatikus képzés a test és a szellem harmo­nikus összhangját szeretné megteremteni; a technikai ismeretek birtoklása pedig gépesített világunkban készít fel a magabiztos eligazodás­ra. a szocializmus művelt embere képes kezelni, értékelni, világképé­be fogadni, és alkalmazni az új ismereteket. A gyermek­korban ebben a tanár, az oktatási rendszer segít, a felnőttkorban viszont ezt önállóan kell végezni, a tö­megkommunikáció hatásai­ra, az olvasmányok, az uta­zások élményeire, a termé­szettudományi, a technikai és a társadalmi impulzusok­ra építve. A korszerű mű­veltség aktív műveltség, cél­irányos, mobil és probléma­centrikus. Ahogy Marx György fogalmazza: „A mű­veltség nem jóllakottság, hanem, éppen az éhség álla­pota”. Tandi Lajos Öt felvétel a napfogyatkozásról Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Csil­lagászati Kutató Intézetének napfizikai obszervatóriumá­ban vasárnap sikerült észlel­ni á részleges napfogyatko­zást. A jelenség 27 perce alatt — 13.40-től 14.07-ig — öt felvételt készítettek. A gyenge felhőréteg ellenére a távcsövén keresztül jól le­hetett látni, amint a Hold eltakarta a Nap alsó pere­mét. A hazánkban észlelhe­tő részleges napfogyatkozás olyan kismértékű volt, hogy szabad szemmel, fekete üve­gen keresztül még a teljesen derült égboltozatú vidékeken sem lehetett látni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom