Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 6., kedd Elhunyt Kiss Károly 1903—1983 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Kiss Károly elvtars, a munkásmozgalom régi érdemes harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának alelnöke szívroham következtében elhunyt. Kiss Károly elvtárs temetése december 8-án, csütörtökön, 14 órakor lesz a Mező Imre úti temetőben. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető díszravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÄCSA, A MAGYAR ELLENÁLLOK, ANTIFASISZTÄK SZÖVETSÉGE Kiss Károly 1903-ban született Bicskén. A felszabadulás előtt bőripari munkásként dolgozott. Fiatalon, már 1918-ban bekapcsolódott a munkásmozgalomba; 1922- ben lépett a kommunista párt tagjainak sorába. A fiatal szakmunkás 1924-ben a szakszervezeti ellenzék, majd egy esztendő múlva a Magyarországi Szocialista Munkáspárt egyik szervezője lett. Az illegális KMP vezetésében végzett tevékenységéért többször letartóztatták: kilenc évet töltött börtönben és internálótáborokban. A második világháború idején részt vett az antifasiszta ellenállás, 1944-ben pedig a partizánmozgalom szervezésében. A felszabadulást követően aktív szerepet játszott a hazai politikai és közéletben. 1945- től több mint tíz éven át, 1956-ig az MKP, illetve az MDP Központi Vezetőségének tagja volt. Közben — 1946- tól 1956-ig — betöltötte az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztét is. 1956-ban az MSZMP Politikai Bizottsága tagjává választották, s öt esztendőn keresztül a KB titkáraként is tevékenykedett. Kiss Károly az Elnöki Tanácsban is hosszú ideig dolgozott: 1949 és 1951, majd 1958 és 1961 között az Elnöki Tanács elnökhelyettese, 1961- től 1967-ig titkára volt. Az országgyűlésben 1945-től 1967-ig képviselte választóit. Az ötvenes években a kormánynak is tagja volt: 1951—52-ben a külügyminiszteri, a következő esztendőkben pedig a miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be. Közéleti aktivitása nyugállományba vonulásával sem csökkent: 1967-ben a SZOT, és 1970-ben a Magyar Szolidaritási Bizottság alelnöké- vé választották. A munkásmozgalomban, illetve az országépítő munkában kifejtett tevékenységét számos magas kitüntetéssel ismerték el. Megkapta — többek között — a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Magyar Népköz- társaság Zászlórendjét, a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét. Kertészeti tanácskozás a BAGE-nál Tegnap, hétfőn a szegedi akadémiai bizottság kertészeti munkabizottsága Békéscsabán tartott munkaértekezletet. A tanácskozás témája Békés megyei zöldség- termesztésének és -feldolgozásának helyzete, különös tekintettel a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés tevékenységére. A téma fontosságát jelzi, hogy Békés megye egyike Magyarország nagy zöldségtermesztő vidékeinek, és jelentős a helyben történő feldolgozás is. A részvevőket Nagy Mihály, a BAGE igazgatója köszöntötte, majd dr. Filius István, a kertészeti munka- bizottság vezetője tartott előadást. Ezt követően Szabó András megyei főkertész Békés megye kertészeti termelésének múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélt. Sicz György, a BAGE kertészeti osztályvezetője az agráripari egyesülés kertészeti termesztési és feldolgozási tevékenységét mutatta be. Békési múzeumbarátok ülése Az elmúlt héten tartotta beszámoló közgyűlését a Mezőgazdasági Múzeum Barátainak Köre békési csoportja. Dr. Komáromi Sándor el- nöic értékelte, összegezte a csoport 1983. évi munkáját. A békési múzeumbarátQk ifjúsági tagozata három dolgozattal vett részt a „Hazánk mezőgazdasága diák- szemmel" című országos pályázaton. Ezek közü] az egyiket a zsűri jutalomban részesítette. Tavasszal kiállítást rendeztek a mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző intézetben a baráti körök megalakulásának 10. évfordulója tiszteletére. Tapasztalatcsere-látogatáson ismerkedtek a sza- badkígyósi baráti kör, valamint a gyulai Munkácsy Mgtsz múzeumának tevékenységével. A békési múzeumbaráti csoport két nagy értékű gépet, valamint számos muzeális értékű mező- gazdasági eszközt gyűjtött össze az év folyamán. Az ülés végén jutalmakat adtak át a kiemelkedően dolgozó tagoknak. P. F. II gyermekkönyvhét országos megnyitója Nyíregyházán, a megyei művelődési központban tegnap megkezdődött a gyermekkönyvhét országos rendezvénysorozata. A megnyitó ünnepségen Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetségének alelnöke mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a december 5-től 10-ig tartó rendezvénysorozat célja a fiatalok olvasási kultúrájának fejlesztése, a rendszeres olvasás iránti igény felkeltése. Ezt fejezi ki az idei gyermekkönyvhét jelszava is: „Olvassatok mindennap!” A művelődési központ szabadidős-termében hétfőn megnyílt a Szép gyermekkönyvek című kiállítás, az intézmény galériájában peHét végi szállítási műszak A hét végén nagyüzem volt hazánk második legnagyobb feldolgozó üzemében, a Szolnoki Cukorgyárban. Szombaton és vasárnap tízezer tonnánál több nyersanyag került a feldolgozó sorra, és 1100 tonna hófehér kristálycukor készült belőle. A gyárban szeptember eleje óta 480 ezer tonna nyersanyagból nyerték ki a korábbinál magasabb cukortartalmat, és eddig 54 ezer tonna kész cukrot raktároztak, illetve csomagoltak. Szolnokon a hét végi szállítás is folyamatos volt: közúton és vasúti irányvonatokon érkezett a nyersanyag. A tartós hideg idő a répa minőségén eddig nem változtatott. Gondot okoz viszont az, hogy a beérkezett járművekről, vasúti kocsikról magas nyomású vízágyúval szedik le a dig Molnárné Ursulya Honig festőművész gyermek- könyv-illusztrációinak tárlata. Ma, kedden Vásáros- naményben nyílik kiállítás, amely a Móra és az ungvári Kárpáti Kiadó negyedszázados együttműködésének eredményeként megjelent gyermek- és ifjúsági könyveket mutatja be. A gyermekkönyvhétre csaknem 30 új gyermek- és ifjúsági könyv látott napvilágot, s ezen a héten országszerte rendhagyó irodalmi órákat, író-olvasó találkozókat és könyvkiállításokat rendeznek. A televízió Cimbora című műsorában segíti a gyermekek eligazodását a könyvek világában. szállítmányt, és a víz jege- sedést képez a répán. Egyébként -a szolnoki gyár körzetében az aszály miatt kevesebb volt a termés, ezért a Sarkadi Cukorgyár körzetéből húszezer tonna répát vesznek át. Ezzel együtt is a feldolgozási idény a szokottnál legalább három héttel korábban, karácsony előtt befejeződik. A győri teherpályaudvaron hét végi szállítási műszak volt: az exportra szánt élelmiszerekből, zöldségfélékből több száz tonnát raktak be és indítottak el. A győri üzemek részére nyersanyagokat továbbítottak: elsősorban öntödei homokot, de alkatrészeket is rakodtak. Ezeket a gyári iparvágányokon és a Volán-gépkocsikon szállították rendeltetési helyükre. Amatőr művészeti együttesek találkozója Mezőmegyeren „Már második alkalommal rendezzük meg azoknak az amatőr művészeti együtteseknek a találkozóját, melyek valamilyen szállal kötődnek szövetkezetünkhöz. Először a múlt évben Telek- gerendás művelődési háza adott otthont e pávaköröknek, asszonykórusoknak, színjátszó együtteseknek. Mindig nagy öröm hallgatni azokat a fiatalokat, idősebbeket, akik tiszta szívből énekelnek, és fáradságot nem kímélve lelkesen készülnek arra, hogy színpadra léphessenek. Szövetkezetünk a lehetőségekhez képest anyagilag is támogatja az amatőr művészeti együtteseket, amelyek azt választották nemes feladatként, hogy nemzetünk nyelvén és* saját anyanyelvükön — ez esetben szlovákul — is ápolják, őrzik, terjesztik környékünk kultúráját, hagyományait.” Ezekkel a szavakkal nyitotta meg december 3-án. szombaton délután az amatőr művészeti együttesek II. találkozóját Csizmár György. a Békéscsaba és Vidéke Általános Fogyasztási, Értékesítő és Beszerző Szövetkezet elnökhelyettese. A szövetkezet működési területén levő, s az ÁFÉSZ sokoldalú pat- ronálásával tevékenykedő együttesek találkozójának ez esetben a megyeszékhely VII. kerületi mezőmegyeri Arany János Művelődési Háza adott helyet. A telt ház előtt nyolc együttes — a telekgerendási pávakör, a csabaszabadi pávakor, a szabadkígyósi pávakor, a mezőmegyeri asz- szonykórus, a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola diákszínpada, a Szabadkígyósi Szakmunkásképző Iskola „Pablo Neruda” Színpada, a kétsopronyi „József Attila” úttörőcsapat kisdobos néptáncegyüttese, a békéscsabai Szabó Pál téri általános iskola néptáncszakköre — lépett közönség elé, nagy sikerrel. Kedves színfoltja volte találkozónak, hogy a házigazda szerepét vállaló mezőmegyeri asszonykórus az együttesek fellépését követően uzsonnán látta vendégül az együttesek tagjait és a közönséget. Kép, szöveg: Balkus Imre A mezőmegyeri asszonykórus műsor közben. Vezényel Balla Pálné, a békéscsabai zeneiskola igazgatóhelyettese Művelődni szükséges N apjainkban a szellemi tartalékok kiaknázása társadalmunk létkérdése. De milyen is műveltségeszményünk, s vajon mennyire egyezik ez a valósággal? Gyermekkorom em-' lékeiből sejlik föl a kisközség köztiszteletben álló, idősödő házaspárja: a bíró férj és a pedagógus feleség. Csodájukra jártak, hisz klasz- szikus zenét hallgattak, kezükben kottával, sétáikon és kávézás közben németül csevegtek, eredetiben olvasták az ókori görög költőket, szobáik falát értékes festmények díszítették, ók voltak a műveltség megtestesítői nálunk. Kedves emberek, de akiknek magatartásán, viselkedésén mégis érződött a csak kiváltságosoknak járó, műveltség táplálta felsőbbrendűség. A másik modellre egyik kortársam a példa. Mindenütt a társaság középpontja, tarsolyában a kultúra, a művelődés, a művészet legfrissebb információi, felszínen hányódó kérdései, sőt. Pletykák a művészeti élet kulisszái mögül, színésztörténetek, zajló, vagy robbanás előtti irodalmi botrányok. Sokak számára ő testesíti meg a korszerű műveltség típusát. Mintha ma a tájékozottság, az informáltság és a műveltség közé egyenlőségjelet tenne a közvélemény egy része. De vajon az arisztokratikus, vagy más néven régi humán műveltségmodell és a mai jólértesültség, bennfen- tesség között van-e és hol van új tartalmú, korunk kihívásaira válaszadó képességgel rendelkező szocialista műveltségeszmény? Tiszta képlet bizonyára nincs — öröklött eszményekből, társadalmi és egyéni adottságokból és a föltérképezett jövőhöz igazított elképzelésekből ötvöződik mai műveltségképünk. „A fejlett szocialista társadalom építésének egyik lényeges feltétele, hogy a szocialista állam és társadalom kulturális-nevelő funkciója mind teljesebben kibontakozzék, és jelentőségében egyenrangúvá váljék a gazdasági építő funkcióval. Hosszabb távon magának á gazdasági fejlődésnek az ütemét is jelentős mértékben a' dolgozók szocialista öntudata, általános és szakműveltsége, önállósága és alkotó- képessége határozza meg”, olvasom egy akadémiai tanulmányban. Tény, hogy a rohamosan változó kor, mindenekelőtt a tudományban robbanásszerűen átrendeződő értékek kikezdik a statikus műveltségeszményt. A tudományos-technikai forradalom korunk realitása — kihívására minden társadalom olyan mértékben képes pozitív módon válaszolni, amennyire és amennyiben arra iskolai és iskolán kívüli oktatási rendszere képessé teszi. A dilemma ma igen kegyetlen. Aki művelt szeretne lenni, annak a fölgyorsult idő szorításában kell szakmai ismereteit újra és újra megújítani, fölfrissíteni és kiegészíteni: általános műveltségét gyarapítani, személyiségét gazdagítani; politikai-közéleti érzékenységét ébren tartani a napi információáradat folyamatos telex-tévé-géppuska- ropogásai közben. Kezdjük a végén. Sajnos '■agy nem, ténykérdés, hogy napjaink műveltségforrása •elevíziócentrikus. El kell ismernünk, hogy a tévé szolgáltatja a legfogyaszthatóbb — képet és hangot ötvöző — információkat, A korszerű műveltség nem zárja ki, sőt igényli a napi tájékozottságot, az információk nem csupán a szűk szakmai igényekhez kötődő ismeretét. Része a naprakész tájékozottság, de gondoljunk bele, hogy korunkban egyetlen hónap alatt olyan információözön lep el bennünket, amilyen őseinket régen egy emberöltő alatt sem. Ezeket a naponta folyamatosan érkező ismereteket, híreket — éppen mert felszíni jelenségként jutnak el hozzánk — kötni kell meglevő szaktudáshoz, értékelni és szelektálni szükséges, feldolgozni, szervesen beépíteni tudatunkba. Óriási a felelőssége ebben a szituációban a tömegkommunikációs eszközöknek. A tévé, a rádió, az újság és a könyvek egyelőre készételeket, gyakran kon- zerveket kínálnak. Ezért az egyén felelőssége sem kisebb, akit meg kell tanítani a választás művészetére. Hogy érdeklődése, igénye, képessége és ízlése szerint el tudjon igazodni ebben az áradatban. Ám egymásra épül-e ez a hatalmas erőtartalékokkal rendelkező tömegkommunikációs struktúra? A televízió, rádió híradása fölkelti-e az érdeklődést, hogy a másnapi újságokban keressük a háttéranyagokat, a bővebb elemzéseket; a tévésorozatok nyomán ki tudja-e elégíteni a könyvkiadás az alapművek iránti keresletet; a kiállítások gyarapodásával a műpártolás aktív bekapcsolódást jelent-e a művészeti közéletbe? A Magyar Tudományos Akadémia két esztendővel ezelőtt megjelentette a távlati műveltségkoncepció alapjául szolgáló tanulmány- gyűjteményét. Az egyáltalán nem a sci-fi birodalmában járó elképzelések igen konkrétan fogalmazzák meg az ezredforduló műveltségképének legkarakteresebb jellemzőit. Kiderül, hogy az anyanyelv magabiztosabb birtoklása mellett egyre fontosabb az idegen nyelvek ismerete; kiderül, hogy a matematika — amely kétezer éve alapvető része volt a műveltségnek — 2000-ben szükségszerűen ismét az lesz; a természettudományok igencsak differenciálódnak; a történelemtanítás a nemzeti tudat formálására koncentrál; az esztétika az értékek befogadására alkalmas nyitott személyiség modelljét tűzi ki; a szomatikus képzés a test és a szellem harmonikus összhangját szeretné megteremteni; a technikai ismeretek birtoklása pedig gépesített világunkban készít fel a magabiztos eligazodásra. a szocializmus művelt embere képes kezelni, értékelni, világképébe fogadni, és alkalmazni az új ismereteket. A gyermekkorban ebben a tanár, az oktatási rendszer segít, a felnőttkorban viszont ezt önállóan kell végezni, a tömegkommunikáció hatásaira, az olvasmányok, az utazások élményeire, a természettudományi, a technikai és a társadalmi impulzusokra építve. A korszerű műveltség aktív műveltség, célirányos, mobil és problémacentrikus. Ahogy Marx György fogalmazza: „A műveltség nem jóllakottság, hanem, éppen az éhség állapota”. Tandi Lajos Öt felvétel a napfogyatkozásról Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutató Intézetének napfizikai obszervatóriumában vasárnap sikerült észlelni á részleges napfogyatkozást. A jelenség 27 perce alatt — 13.40-től 14.07-ig — öt felvételt készítettek. A gyenge felhőréteg ellenére a távcsövén keresztül jól lehetett látni, amint a Hold eltakarta a Nap alsó peremét. A hazánkban észlelhető részleges napfogyatkozás olyan kismértékű volt, hogy szabad szemmel, fekete üvegen keresztül még a teljesen derült égboltozatú vidékeken sem lehetett látni.
