Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1983. DECEMBER 6., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVm. ÉVFOLYAM, 287. SZÁM Befejeződött a magyarországi németek szövetségének kongresszusa Vasárnap befejeződött a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa, az MSZMP Pest megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának épületében. Jelen volt a tanácskozáson Aczél György, az MSZMP"Politikái Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kongresszus második napján szólalt fel S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Beszédében rámutatott: a szocializmust szolgáló társadalmi egység fenntartása és erősítése csak a nemzetiségek egyetértésével lehet teljes. De a nemzetiségi lét és fejlődés viszont csak a társadalmi egység talaján biztonságos és perspektivikus. A mi szövetségünk mindkét részről feltételezi a nemzeti önismeretet, a történelmi tudatot, a népi-nemzeti elkötelezettséget, és a politikai-társadalmi felelősséget. Abból, amit politikánk és jogrendünk számunkra kiszabott, az alapvető feladatokat jórészt megvalósítottuk. A politikai- társadalmi-gazdasági és állampolgári egyenlőség maradéktalanul megvalósult. A bonyolultabb és folyamatos feladatok jó része még előttünk áll. Ezek lényege a népi-nemzeti és kulturális identitás megőrzése, és az általános haladásnak megfelelő fejlesztése — hangsúlyozta. A vitában felszólalt küldöttek — akik anyanyelvükön fejtették ki véleményüket, javaslataikat — megelégedéssel állapították meg: a magyarországi németek körében érvényesül a párt lenini nemzetiségi politikája, a párt- és az állami helyi szervek azon munkálkodnak, hogy létrehozzák a nemzetiségi létük megőrzéséhez szükséges feltételeket. Elmondták, hogy a német ajkú lakosok többsége tevékenyen hozzájárul anyanyelvűk, kultúrájuk, hagyományaik ápolásához, gyarapításához, országunk — a közös haza — gazdagításához. Büszkén vallják: hazájuk Magyarország. Igényelték, hogy a német nemzetiségi értelmiség aktívabban vegyen részt a nemzetiségi munkában, vállaljon nagyobb szerepet és felelősséget kulturális örökségük, nemzetiségi létük megtartásában, nevelje, ösztönözze a fiatal nemzedéket nemzetiségének vállalására, anyanyelvének elsajátítására, új hagyományok létrehozására. Szükségesnek vélték, hogy a német nemzetiségi fiatalok, akik ösztöndíjasokként az NDK felsőoktatási intézményeiben folytatják tanulmányaikat, diplomájuk megszerzése után a németek lakta településeken dolgozzanak. A kétnapos tanácskozás vitáját Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára összegezte: a kongresszus, amelyen csaknem negyven küldött és meghívott szólalt fel, rámutatott feladataikra, problémáikra. Kifejezte nemzetiségüknek azt a szilárd elhatározását, hogy a jövőben is hozzájárulnak országunk szocialista építéséhez, a béke védelméhez. A kongresz- szus ösztönzést adott szövetségüknek a további feladatok megoldásához. Felhívta a német nemzetiségi szülők figyelmét: adják át nemzetiségi örökségüket fiaiknak, lányaiknak, ugyanakkor szorgalmazta a kétnyelvű oktatás bevezetését több iskolában. Nagyra értékelte a párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek segítségét, amelyet a jövőben is igényelnek. A kongresszus résztvevői a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, személy szerint Kádár János első titkárnak küldött levélben kinyilvánították, hogy a magyarországi németek szorgalmasan részt vesznek a szocializmus építésében. Magyarországot tekintik hazájuknak, és örülnek annak, hogy ma egyaránt ragaszkodhatnak hazájukhoz és nemzetiségükhöz, anélkül, hogy konfliktusba kerülnének önmagukkal. A kongresszus egyhangúlag elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot, amely a többi közt megállapítja: a szövetség a magyar- országi németek érdekképviseleti szerve, s bátorítja a magyarországi németeket, hogy az eddiginél nagyobb mértékben éljenek alkotmányos jogaikkal. A szövetség alapvető politikai feladatának tekinti, hogy hozzájáruljon a német nyelvoktatás fejlesztéséhez. Mindent megtesz a kétnyelvű oktatás széles körű megvalósításáért. A kongresszus állást foglalt a magyarországi németek országos beiskolázású általános iskolájának és kollégiumának létesítése ügyében. A továbbiakban elfogadta a szövetség alapszabályának módosítására tett javaslatokat, majd megválasztotta a száztagú országos választmányt. Ez a testület titkos szavazással megválasztotta az elnökséget: elnök újra Szende Béla, főtitkár ismét Hambuch Géza lett. Befejezésül Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes köszöntötte az újonnan megválasztott országos választmányt és elnökséget. Finnország ünnepén Évezredesek a rokoni szálak, amelyek a magyar és finn népet összekötik. A magyar nép a földrajzi távolság ellenére is szívéhez közel állónak érzi az ezer tó országának, a szépséges Suominak lakóit. A rokonságon túl azonban népeink érzelmi kötődését egyre inkább gazdagítja a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokban meglevő közös érdekeltségünk. Nem utolsósorban az, hogy az emberiséget leginkább foglalkoztató kérdésekben azonos irányban tevékenykedünk. Mindkét ország a béke védelmét, az enyhülés eredményeinek megőrzését tartja fő külpolitikai céljának. Ezen mit sem változtat az, hogy Finnország semleges állam, a Magyar Népköztársaság pedig a Varsói Szerződés tagja. Népeink szoros kapcsolatát tükrözik a rendszeres magas szintű találkozók is, mint Mauno Koivisto elnök tavalyi magyarországi és Kádár János idei őszi finnországi látogatása. Északi rokonaink ma ünnepük független állammá válásuk 66. évfordulóját. Az önálló Finnország több mint hat és fél évtizedes történelme és a ma élvezett nemzetközi tekintélye a finn nép erős akaratának, nagy szorgalmának, valamint olyan nagyszerű vezetői megfontolt politikájának köszönheti, amilyen Juho Paasikivi, ______________V M _________________ U rho Kekkonen egykori és Mauno Koivisto jelenlegi elnöké. Finnország és a béke szorosan összetartozó fogalmak. Hiszen a finn főváros, Helsinki adott otthont 1975-ben a világtörténelem eddigi legszélesebb körű csúcstalálkozójának, és a finn diplomácia erőfeszítései jelentősen hozzájárultak az európai biztonsági okmány elfogadtatásához. A finn külpolitika alapvető elve a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés együttélés. Ennek keretében széles körű politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Ez a megfontolt és előrelátó politika el- lenállóbbá teszi Finnország gazdaságát is a tőkés világ általános válságával szemben. A köztársaság kikiáltásának 66. évfordulóján az egész magyar nép őszinte baráti és testvéri üdvözletét küldi, további sikereket és boldogulást kívánva északi rokonainknak. Reméljük, hogy közös törekvésünk, a Helsinki nevével fémjelzett európai biztonság megszilárdítása érdekében végzett fáradozásuk újabb eredményeket ér el — népeink és a világ egyetemes érdekeinek megfelelően. Budapestre érkezett Zbigniew Szalajda Zbigniew Szálajdának, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettesének vezetésével tegnap küldöttség érkezett Budapestre. A lengyel delegáció a gazdasági irányítási rendszerről, az iparpolitika módszereiről, a vállalatok és a központi irányítás kapcsolatáról, valamint az árszabályozás kérdéseiről, általában a kormányzati munka módszereiről folytat konzultációkat hazánkban. A vendégeket a Ferihegyi reoülőtéren Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese. az Országos Tervhivatal elnöke üdvözölte. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap hivatalában fogadta Zbigniew Szalajda lengyel miniszterelnök-helyettest. A megbeszélésen részt vett Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. Nagyszabású magyar üzletkötések Több mint tíz esztendeig tartó szünet után ismét Csepel márkájú tehergépkocsik járhatják majd Egyiptom útjait. A Mogürt és az Egyiptomi Országos Vízszolgáltatási és Csatornázási Vállalat ugyanis szerződést írt alá húsz Csepel D 750.20 típusú, öttonnás, KCR 5000 jelzésű, daruval ellátott teherautó és jelentős mennyiségű pótalkatrész szállítására. A versenytárgyalást, amelyen több mint harminc világcég vett részt, végül a Fiattal és a japán Mitsubishivel szemben nyerte meg a magyar ajánlat. ' r i 1 éh ■ j #>; 1 S I Jfj |?| 1 Sf 1 1 • 1 Filadelfi Mihály főszerkesztő tartott ismertetőt az Oj Aurora tíz évéről. Mellette Tóth Jolán, a megyei pártbizottság munkatársa és Sasala János, Békéscsaba tanácselnöke Fotó: Veress Erzsi Az Uj Aurora az egyetemes magyar irodalom része Szerkesztőségi ülés a folyóirat tízéves jubileumán Irodalmi és művészeti folyóiratunk, az Űj Aurora tíz esztendővel ezelőtt jelent meg először. Az évforduló alkalmából tegnap délután 2 órakor Békéscsabán, a városi tanács vb-termében kibővített szerkesztőségi ülésen köszöntötte a szerkesztő bizottság, a társadalmi szerkesztőségi tanács tagjait, valamint a meghívottakat — közöttük Tóth Jolánt, a megyei pártbizottság munkatársát — Sasala János, Békéscsaba tanácselnöke, az Űj Aurora felelős kiadója. Az elmúlt tíz évről, a megalakulás körülményeiről, az akkor kitűzött célokról és feladatokról Filadelfi Mihály, a folyóirat főszerkesztője mondott ismertetőt, melyet az Üj Aurora önértékelésének is szánt, amikor többször rámutatott az újabb tennivalókra. — Nem jubilálunk és nem is ünnepiünk — mondotta —, csak egy baráti találkozó keretében felelevenítjük a folyóirat eddig megtett útját, azzal az igénnyel, hogy az elhangzó ismertetőt ki-ki a maga szemszögéből kiegészítse, még sokoldalúbbá tegye. Ha mégis ünnepelünk, akkor az a tény ünnepelhető, hogy az országnak ebben a szegletében 10 esztendőt megért egy magyar folyóirat, és remélhetően sikerekben még gazdagabb jövő elé tekint. A továbbiakban a feladatokat sorolta, melyek az indulás alapkoncepciójának megtartásával nyitottabban kívánják bekapcsolni folyóiratunkat az egyetemes magyar irodalomba, ugyanakkor egyfajta kritikusabb hangvétellel szólni a legkülönbözőbb kérdésekről, országos problémákról. Az Űj Aurora határozott célja, hogy javítja a műhelymunkát, mely tartalmi színvonalának emelkedését is jól szolgálja. A jelenlevők hozzászólásaikkal megerősítették a továbblépés koncepcióját, és számos jeles észrevétellel egészítették azt ki. Este, a Munkácsy Mihály Múzeumban a Magyar Rádió irodalmi osztálya, az Oj Aurora szerkesztősége és a múzeum közös rendezésében jubileumi rádiófelvétellel egybekötött irodalmi estet rendeztek, melynek teljes bevételét az új Nemzeti Színház építésére ajánlották fel. (s—n) Ötvenedik születésnapját ünnepelte megye kézilabdasportja mint 200 meghívottat Me- dovarszki Pál, a megyei kézilabda-szövetség elnökségének tagja üdvözölte, majd rrtegemlékeztek azokról, akik már nem lehettek jelen. Ezután Kocsis János, a megyei KSZ elnöke mondott ünnepi beszédet: — Tisztelegni jöttünk, azok előtt, akik a múltban, a jelenben tettek és tesznek a kézilabdasportért. Akik azon munkálkodnak, hogy a sporton keresztül is szolgálják népünk békés alkotó munkáját — mondta bevezetőül, majd szólt a hőskorszakról. A békéscsabai közönség a kézilabdával csak 1930-ban ismerkedhetett meg, amikor Christián László, a már elhunyt nagyszerű testnevelő tanár diákjai, a Békéscsabai Felsőkereskedelmi Iskola 3—4. osztályos tanulói házibajnokságot vívtak a sportágban. (Folytatás a 8. oldalon.) Vannak a sportban olyan állomások, amelyek nem pusztán kerek évfordulót, szokvány megemlékezést érdemelnek. Sokkal többet annál! Ilyen Békés megye testnevelési és sportmozgalmában a kézilabdasportág, amely 50 évvel ezelőtt indult hódító útjára, s ilyen a 40. születésnaphoz érkezett városi kézilabda-születésnap. Ebből az alkalomból — • mint arról már pillanatképet adtunk — szombaton kézilabdanap színhelye volt Békéscsaba. A 2-es számú iskola nagytermében két korosztály lépett pályára, a kicsik, hogy bemutassák, kik viszik majd tovább a zászlót, s az idősebbek, hogy emlékezzenek... A nap fő eseménye délután, a megyei tanácsnál rendezett díszünnepség volt. melynek elnökségében ott volt Fellegváriné Priskin Terézia, a megyei pártbizottság munkatársa, Horváth László, a Magyar Kézilabda Márton Györgynét köszönti Krajcsovicz János, a megyei TSH elnöke Fotó: Veress Erzsi Szövetség titkára, Szeljak György, az SZMT titkára. Fekete Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese, Kraj- csovicz János, a megyei test- nevelési és sporthivatal elnöke. A vendégeket, s a több
