Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS A Körösök vidéke ha­gyományosan rizs­termelő tájék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a rizstermesztő üzemek ma is hagyományos módszerekkel állítják elő a vízi kalászost, amelynek termesztését nap­jainkban az egyre jobban kiteljesedő öntözési lehető­ségek is segítik. Termelőszövetkezetünk jog­előd gazdaságai korábban is foglalkoztak a rizs termesz­tésével, az őt megillető he­lyet ez a fontos étkezési nö­vény azonban csak akkor foglalhatta el újból a vetés- szerkezetben, amikor meg­teremtődtek a rizstelepek építésének valóban korszerű, technikai feltételei. Közös gazdaságunk abban a programban, amelynek so­rán — főképp a VI. ötéves terv időszakában — a ter­melési szerkezetet igyekez­tünk természeti adottsága­inkhoz és a közgazdasági fel­tételekhez igazítani, a leg­modernebb technika fel- használásával (lézeres talaj­szintezéssel) nagyszabású te­lepítésekbe kezdett. Ennek eredményeként 1983-ban már csaknem 400 hektáron dísz­lett s hozott nem várt ma­gas termésátlagot a rizs. A tervezett 3,6 tonnával szem­ben öt tonna termést taka­rítottunk be egy-egy hektár­ról, ami annyit jelent, hogy az előirányzatokhoz képest az ágazat árbevétele és ered­ménye is több mint 9 millió forinttal növekszik, utóbbi meghaladja összességében a 15 millió forintot. Érdemes ezt az eredményt a búza és a kukorica ter­mesztésének együttes jöve­delmével is összehasonlítani, mert ez a két gabona 3 ezer 800 hektáron hozott üze­münknek ugyanannyit, mint a rizs egymaga a mondott 380 hektáron. Igaz, hogy ezeknek az arányoknak a kialakulásában jelentős sze­repet játszik az aszályos idő­járás is, amely a búza várt termésátlagán csaknem egy tonnát csökkentett hektáron­kénti átlagban a 2 ezer 850 hektár búza-termőterületen, mégis megállapíthatjuk, hogy a gazdaságokban megfelelő félkészültséggel a fő növé­nyek sorába emelhető a ví­zi kalászos. Ezt csak azért hangsúlyoz­zuk, és ajánljuk társüzeme­ink figyelmébe, mert terme­lőszövetkezetünk, a szeghal­mi Sárréti Tsz az utóbbi években éppen az ismerte­tett program kapcsán, ütő­képes, jól felszerelt rizste- lepépítő gárdát alakított ki, amely napjaink - legkorsze­rűbbnek mondható techno­lógiájának alkalmazásával képes arra, hogy a rizster­mesztő gazdaságokban tele­pek építésére vállalkozzon. Mostanáig ez a gárda több mezőgazdasági üzemben (a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben, a köröstarcsai Pe­tőfi Tsz-ben, valamint a Kö­zép-tiszai Állami Gazdaság­ban épített telepet megren­delésre, vagy hajtott végre rizstelepi rekonstrukciót, mindeddig a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Ebben az esztendőben saját magának újabb 60 hektáros telepet épített szövetkeze­tünk, ezzel 1984-ben a rizs- termű terület immár 440 hektár lesz. A rizstermesztésről annyit még mindenképpen el kell mondanunk, hogy az ágazat­nak maghatározó most a sú­lya abban, hogy a szövetke­zet növénytermesztése ez évi eredménytervét várható­an több mint 11 millió fo­rinttal teljesíti túl úgy, hogy szemes terményből terven felül mintegy ezer tonna szerepel majd a zárókészlet­vállalkozik % lézeres technikával ben. E bből természetesen nem szabad azt a következtetést le­vonni, hogy a rizs­termesztés feltéte­leinek maximális biztosítása elvonta a közös gazdaság fi­gyelmét az egyéb kultúrák­tól. Ennek ellene mond töb­bek között az is, hogy a ku­korica ezer hektárjáról az előirányzott átlaghozammal szemben csaknem egy ton­nával többet takarítottunk be hektáronkénti átlagban ezen az őszön. a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet N apraforgónk is töb­bet termett a várt­nál termőterületé­nek 570 hektárján. El keli mondanunk azt is, hogy a terméstöbble­teket az ágazatok dolgozói költségtúllépés nélkül érték el, ami tovább növeli telje­sítményük jelentőségét. A - kukoricatermesztésben elért szép eredmény is szol­gál tanulsággal. Egyszer azt kell kiolvasnunk ebben az aszályos időben elért, vára­kozáson felüli hozamokból, hogy a kukoricának tájegy­ségünkön is helye van a vetésszerkezetben, ami vi­szont feltételezi — és akkor ez a másik tanulság —, hogy ez a növény már előzetesen rendbe tett vízháztartású, azaz átfogóan meliorált te­rületekre került. Ezek után joggal lehet kí­váncsi az olvasó szövetkeze­tünk állattenyésztésének eredményeire is. A mi ese­tünkben igazolódik, hogy az állattenyésztés megfelelő produktumának alapja a minden szempontból megerő­sített, eredményesen tevé­kenykedő növénytermesztés. Erőink jelentős részét ebben a tervidőszakban valóban a növénytermesztés termelés­biztonságának növelésére fordítottuk, de ezzel egy idő­ben igyekeztünk fejleszteni, stabilizálni a másik fontos főágazatunk, az állattenyész­tés termelését is. Jóllehet , az állattenyész­tésben egyik évről a másik­ra nem lehet könnyen lát­ványos javulást elérni álta­lában, ez az esztendő azon­ban némiképp erre a meg­állapításra is rácáfol a Sár­réti Tsz-ben, ahol az erede­tileg tervezett 200 ezer fo­rintos veszteség helyett mintegy másfél millió nye­reségre számíthatunk az ál­lattartásban. Különösen szépen szere­pelt a szarvasmarhatartás, ezen belül is a tejtermelés, amelyet az idén is sikerült igen magas szinten tartani, s így az ágazat árbevételi tervét egymillió 300 ezer fo­rinttal, nyereségtervét pedig több mint 600 ezer forinttal teljesíti túl az előzetes szá­mítások szerint, csaknem 3 millió 800 ezer forinttal já­rulva hozzá a főágazat jö­vedelméhez. Nagy eredménynek tart­juk, hogy az idén átlagban mindössze 34 dekagramm abrakot etettünk fel egy li­ter tej előállításához, és az egy kilogramm marhahús­hoz is mindössze 3 kilo­gramm nyolc dekát használ­tunk fel. A főágazatunk eredmé­nyességét sajnos továbbra is rontja szövetkezetünk juhá- szata, bár az előrelépés itt is tagadhatatlan, hiszen az év elején számított veszte­ségnek csupán kétharmadá­val csökkenti az állatte­nyésztés nyereségét. Az alaptevékenységen kí­vüli tevékenységek ugyan­csak hozzájárulnak közös gazdaságunk sikeres termelő tevékenységéhez, ha nem is a tervezett mértékben. A háztáji forgalom tervtúltel- jesítéssel éri el a 45 millió forintot. Homokbányánk, műhelyünk szolgáltatásai, a fa- és építőipari tevékeny­ség. a szállítás, a zöldség- és tápforgalmazás környeze­tünkben fontos lakossági és üzemi igényeket elégít ki. Mindent egybevetve, a szeghalmi Sárréti Tsz meg­felelő termelési programmal, a tagok felsorakoztatásával s program teljesítésére és a tervezett munkadíjszínvonal tartásával, a népgazdasági követelményeknek és a he­lyi igényeknek egyaránt jól megfelelve, az aszályos és nem könnyű gazdasági fel­tételekkel jellemzett idő­szakban is a reméltnél sok­ká) sikeresebb évet tudhat maga mögött. Ö többit első helyen a tervbe vett 14 mil­lió forintnál 25 szá­zalékkal magasabb nyereség tükrözi. Ez az eredmény egyben ab­ban is megerősíti a kollektí­vát, hogy jó irányban ha­lad feladatainak hosszú tá­vú teljesítésében (X) Rizstelepépítésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom