Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS Közös és háztáji töretlen fejlődése az űjkígyősi Aranykalász Termelőszövetkezetben Jó fajták • Tíztonnás álomhatár • Fehér törzstenyészet • Korszerűsödő háztáji Limusin magyar tarka húsmarhák a szabadkígyóst hízótelepen. A hízómarhák túlnyomó többségét exportra szállítják. Az ágazat az első háromnegyed évben 1,5 millió forintos üzemi nyereséget ért el hízósertéseknél az értékes húsrészek aránya megközelíti a 48 százalékot. A kedvező feltételek hatására a szövetkezetben tovább nőtt a háztáji termelés. A közös gazdaság évente mintegy 500 hízómarhát, 170 ezer broylercsirkét és 50 ezer májlibát vásárol fel a kisgazdaságoktól. Az idén tovább nőtt a sertéshizlalási kedv, és így 1983-ban várhatóan már 28 ezer hízott sertést vesz át az üzem a háztáji és kisegítő gazdaságoktól. A sertéshizlalási kedv növekedése nemcsak a jó tenyészanyagnak, hanem a kiegyensúlyozott takarmányellátásnak is tulajdonítható. A téesz öt terményboltot tart fenn, és á szemes termény mellett a szükségleteknek megfelelő mennyiségű és összetételű tápot biztosít. A takarmányt az igényeknek megfelelően házhoz szállítják. Az Aranykalász Tsz a korszerű hizlalási módszerek terjesztésében is segíti a háztájit. Ennek köszönhető, hogy ma már a háztájizók több mint fele munkaerő-takarékos technológiát alkalmaz a hizlalásban. A szövetkezet önitatót, önetetőt is forgalmaz, s kezd terjedni a rácspados tartási módszer is. (X) ezen belül is elsősorban a sertéstenyésztés fejlesztését. Az utóbbi hat évben a szövetkezet legdinamikusabban fejlődő ágazata a sertéstenyésztés volt. Ebben az évben — leszámítva az elhullást — 27 ezer malac hizlalásáról, tenyészanyagként, illetve hízóalapanyagként történő értékesítéséről gondoskodtak. A sertéságazatban 1981-ben és ’82-ben is kiváló eredmények születtek. Két éve 23,5 millió, az idén pedig már 28 millió forint nyereséget könyvelhet el az ágazat. A sikerekben meghatározó szerepe van a fajtáknak. A tsz nagy .fehér tenyészete kiváló tulajdonságokkal rendelkezik. A hízékonysági vizsgálatok adatai szerint az állatok 2,5 kilogramm takarmányból értek el egy kilo- ramm súlygyarapodást. A hizlalásban 1 kilogramm súlygyarapodáshoz 3—3,2 kilogramm takarmányra volt szükség. A téesz tenyészko- ca és tenyészkan süldői az ország legtávolabbi részébe is eljutnak (mezőgazdasági szövetkezetekbe, állami gazdaságokba, s ezek segítségével a kisgazdaságokba is. (A' elárusítóhelyre ben az új technológiai ajánlásoknak megfelelően vetette el a búzát. Többféle vetést is kipróbáltak; a művelőutast, a keresztsorost és a Hrabovsz- ki-féle szórt vetést. A keresztsoros vetéssel várhatóan a vegyszerezés költségei is alacsonyabbak lesznek, az így vetett növény leárnyékolja a gyomot, lehetetlenné teszi annak fejlődését. A szövetkezet szakemberei arra számítanak, hogy már 1984-ben jobb termést érnek el,’ s a gabonatermesztésben a várható kétezer tonna többletgabona fedezi majd az elvonás költségeinek felét. A téesz a megtermelt gabona egyharmadát a GMV- nek értékesíti, egyharmadát a közös állattenyésztésben hasznosítja, a fennmaradó részt pedig a kisgazdaságok vásárolják meg. A nagy mennyiségű, és viszonylag olcsón termett gabona tette indokolttá a termelőszövetkezet állattenyészésének, A gazdaságban a búza hektáronkénti termése az 1970-es évek végén 5,5—6 tonna körül alakult. Ez jó eredménynek számít, de a szövetkezet vezetői, szakemberei az utóbbi években egyre nagyobb figyelemmel tanulmányozták azokat az írásokat, amelyek nem tartják lehetetlennek a' 10 tonnát is meghaladó termést. A mar- tonvásári nemesítők azt állítják, - hogy egyes fajták 8,5—9 tonna termésre képesek. Az MTA egyik tanulmányából pedig kitűnik, Takarmánytöltő kocsival szállítják a tápot a Zsigovics-féle a Kiváló címmel hatszor kitüntetett újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet elsősorban a kukorica-, a búzatermesztés és a sertéstartás eredményeivel alapozta meg sikereit. A közös gazdaságban az idén 3 ezer 500 hektáron termesztettek gabonát. Kukoricából és búzából az előző három év átlagánál hatezer tonnával többet takarítottak be, s ezért 3,6 millió forint gabonaprémiumot kaptak. Kukoricatermesztésben már évekkel ezelőtt a hektáronkénti 10 tonnát meghaladó termés elérését tűzték célul. A fajta megválasztásának (Pionier 3732-es fajtát vetették ei a legnagyobb területen), a jól sikerült vegyszeres gyomirtásnak, a gondos műtrágyázásnak és vetésnek köszönhetően gyors ütemben nőtt a termésátlag. Az idén a szárazság ellenére is jó volt a termés. Az előbb már említett Pionier fajta, jól bírja avszárazságot és a „sűrítést”. A szövetkezetben^ a termesztés szinte valamennyi területén kísérleteket folyr tattak. Az utóbbi években ötféle vetőgéppel próbálkoztak az egyenletes vetés érdekében. A műtrágyázás évek óta tápanyagvizsgálaton alapul, és a növényekre mikroelemeket, rézt, mangánt, kalciumot juttatnak ki. A fejtrágyázást növényanalízis előzi meg. E módszerekkel sikerült elérni, hogy csak a növények fejlődéséhez elengedhetetlen hatóanyagmennyiséget — nem többet és nem kevesebbet — szórjanak ki. hogy a jelenlegi fajták genetikai képessége ennél is nagyobb termést biztosít. A tanulmány szerint egy-egy fajta potenciális termőképessége meghaladja a 12 tonnát. E tanulmányok, ismeretek bátorították fel a téesz vezetőit arra, hogy kidolgozzanak egy technológiát, amely hektáronként 7—10 tonnás termést tesz lehetővé, nagyüzemi táblánként. Első lépésként kiválasztották az erre legalkalmasabb fajtákat. A technológiában előírták, hogy a búza csak jó, illetve közepes elővete- mény után vethető. De mindez már nemcsak kísérlet, írás, hanem valóság, hiszen a gazdaság október 5, és 20. között, tehát optimális idői ' 1 * **. I ’ t'Me--?# t^Jpt V jk SE i* .fi» tmm Nagy fehér tenyészkan az örökföldi tenyésztelcpen Vemhes nagy fehér kocasüldők
