Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
1983. december 30., péntek Pénteki beszélgetések űz MMK diszitöművész szakköre Kiváló egylátes A Békés megyei Művelődési Központ díszítőművészeti szakköre a Hazafias Népfront városi bizottságának termében tartja kedd esténként foglalkozásait. December 6-án is a szokásos időpontban, öt órakor gyülekeztek itt a szakkör tagjai. Most azonban nem kerültek elő a vásznak, fonalak, tűk. Fehér asztal várta az érkezőket. Mindenki előtt egy- egy almából és dióból alkotott Mikulás volt, de az asszonyok nem elsősorban a „Télapót” ünnepelték ezen a napon, hanem kitartó munkájuk eredményét: kiváló együttes lett a szakkör. Dömök Gábor Azok közé tartozik, akiket nem megismernek az utcán, hanem ráismernek — ha hallják a hangját. S nemcsak a rádió napi híradásaiból, hanem a Cousteau kapitányt, vagy a világ nagy vasútjait bemutató sorozat' narrátoraként. Mennyiben egyforma a felolvasandó szöveg? — Semmiben, legalábbis az iménti példákat egymás mellé rakosgatva. Sokak előtt nyilván ismert, hogy a rádió híreit még aszerint is osztályozzák, súlyozzák, hogy melyik kerül első helyre az időjelzés után. A hangvételt eleve meghatározza a téma, de fordítva is érvényes: legalább olyan hiba hangulatában könnyed mondanivalót mondjuk „szigorúan” olvasni. — Hol tanulta meg a szép beszédet? ■— Kiskőrösi vagyok, s a kunsági tájon irodalmi magyart beszélnek, nekem pedig különös szerencsém volt, nagyapám rengeteget mesélt, olyan szépen, mint manapság Szabó Gyula. Aztán a református gimnáziumban megint külön örülhettem, Ravasz László tanár úr nagyon ügyelt arra, hogy a magyar nyelv órái haszonnal teljenek. De sokszor mondta; amit mondtál jó, de ahogy... az csapnivaló. Ülj le! — Bizonyára nem olyankor jutott eszébe, hogy rádióbemondó lesz? — Nem, bár bátorságomat bizonyítja, hogy az autószerelő szakma ismeretében a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem, méghozzá a rendezői tagozatra. Major Tamás azonban rövid úton eltanácsolt. Talán ez volt a szerencsém. Néhány hét múlva a rádió folyosójára keveredtem, ahol a 6-os stúdió előtt vagy százötvenen tolongtak meghallgatásra. Betuszkoltak az ismerőseim, s végül kettőnket vettek fel. Ez pontosan 1952-ben történt, s azóta nincs nap, hogy ne lépném át a rádió küszöbét. — Akkor még tizen voltak, most már harmincán, ön csoportvezető bemondó. Nem Szegezik-e gyakran önnek a kérdést: az éterben megszó~ látók közül sokan rontói a nyelvnek! — Bizony, gyakran felszisszenek, amikor hallgatom a dobozt. A rádiós nyelvi kultúra színvonalának emelése érdekében azonban munkáját nagyon szigorúan végző nyelvi bizottság működik, melynek társelnöke Deme László professzor, tagjai között pedig Fischer tanár úr is jelen van. Nyugodtan mondhatom, hogy a maguk eszközeivel nagyon sokat tesznek a hivatásos beszélők képzése, továbbképzése érdekében. Ez a fórum azonban már nem foglalkozhat a helyes beszéd megtanításával, arra a család, az iskola hivatott elsősorban. A legnagyobb baj, hogy a családban keveset beszélünk, de azt hiszem, a hangos olvasás sem túlságosan divat. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, de a beszéd „gyakorlása” sokat segít abban, hogy gondolatainkat világosan fejezzük ki, s ez a munkahelyen, a vásárláskor és bárhol, ahol csak beszédbe elegyedünk, egyaránt fontos. Aki pedig jól hangsúlyoz, nyelvileg helyesen használja a magassági váltásokat, nem hadar, és tudja, mit mondunk ki egy szóként, mit nem; az esetleges beszédhibája ellenére is jobb benyomást kelt szavaival, gondolatait érthetőbben adja át azokkal szemben, mint akik ugyan kellemes orgánummal rendelkeznek, de beszédjük zavaros hatású, mert hibásan intonálnak. — Szűkebb körben is nyelvőr? — De még mennyire; a családban, a baráti körben örökké mindig mindenkit kijavítok, ha valami nem tetszik. Szerencsére nem öltenek nyelvet rám sokan, elhiszik, hogy jót akarok. — Térjünk vissza a hivatásához. Ki a jó rádióbemondó? — A szinonima meghatározására nem vállalkozom, de afelől biztos vagyok, hogy a rádió szobaműfaj, s ez sok mindent meghatároz munkánkban. Állandóan közel kell ülni a hallgatókhoz, nemcsak az értelemre, az érzelemre is hatni kell. — Ha már éppen óévbúcsúztatóra készülünk, amely „vidám műfaj”, végezetül felelevenítené valamely bakiját? — Ilyenből nekem is sok van, bár amit most elmondok, nem magam voltam a főszereplője. Történt Pár évvel ezelőtt, hogy a Kettőtől ötig műsorvezetője — Szilveszterkor talán még a nevét is elárulhatom —, Sándor Pista, szóval azt mondja a feles hírek előtt: fél 6 van, a híreket Bözsöny Ferenc olvassa fel. A technikusok már a mondat felénél a szék alá csúsztak, mikor jöttem én: némileg helyesbítenem kell a kollégát. Még csak fél öt van és a híreket Dömök Gábor olvassa fel. A többi stimmel — ez utóbbit persze már csak hozzágondoltam ... Fábián István Oktatási, kulturális beruházások 1984-ben Az 1984-es népgazdasági terv a nehezebb gazdálkodási viszonyok ellenére is fokozott figyelmet fordít az oktatás, valamint a kulturális területek fejlesztésére. A terv a társadalmi szükségletek tervszerű és céltudatos kielégítése érdekében — figyelembe véve a népgazdaság teherbíró képességét — rangsorolja az igényeket. A művelődési tárca beruházásai mérséklődnek ugyan, de ennek ellenére több jelentős fejlesztés fejeződik be. A jövő év végéig az óvodai helyek száma több mint 5 ezerrel nő, s ez örvendetes tény. A következő tanévben mintegy 17 ezerrel emelkedik az általános iskolába járók száma. A jövő év végéig ezerrel több tanteremben oktathatnak, és emelkedik a napközis ellátásban részesülő gyermekek száma is. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása érdekében 60 millió forint összegű központi támogatás segíti a taneszközök beszerzését. Ha szerény mértékben is, de bővül a gyógypedagógiai ellátást nyújtó intézmények köre: Cegléden, Tatán és Veszprémben új, illetve korszerűsített létesítmények készülnek el. Tovább emelkedik a hivatásos pártfogók és a rendszeres nevelési segélyben részesülők száma is. A szakmunkásképzőben tanulók száma 3 ezerrel nő, oktatási bázisuk 1984-ben várhatóan 60 új osztályteremmel és 125 iskolai tanműhellyel bővül. A középiskolában tanulók létszáma 7 ezerrel lesz több, a tanácsi fejlesztések révén az osztálytermi célokra használt helyiségek száma is nő. Jövőre 14 ezren végeznek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az előző évhez hasonlóan alakulnak a következő tanévre tervezett felvételi keretszámok is, s így a felsőoktatás hallgatói összlétszáma nem változik: az 198485-ös tanévben 63 ezren tanulnak majd az egyetemeken és a főiskolákon. A felsőoktatás beruházásai közül jövőre elkészül a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem új, 513 személyes kollégiuma, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem új oktatási épülete. Folytatódnak az ELTE lágymányosi épülettömbjének építési előkészületei és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciós munkái. Közművelődési feladatokra a tanácsi költségvetés néhány új létesítmény szükségleteinek kielégítése mellett a szintentartást tűzte ki céljául. A szakkör tíz egynéhány taggal indult 1973-ban. Munkájuk színvonala akkor kezdett el meredekebben emelkedni, amikor a Megyei Művelődési Központ 1977- ben szakkörvezetői tanfolyamot indított, s ezt többen el is végezték közülük. A mai napig már heten rendelkeznek szakkörvezetői engedéllyel, öten önálló köröket is vezetnek, mégis mindnyájan visszajárnak abba a közösségbe, melyből indultak. L edzényi Pálné 1979-től 1983 őszéig vezette, irányította a szakkör munkáját, s ez alatt az idő alatt érték el legnagyobb sikereiket. Most a tárgyformáló népművészeti területek tiszteletdíjas előadója a művelődési központban, s egyben az immár kiváló együttes művészeti vezetője is. ő beszélt a kör munkájáról. — Hármas célkitűzésünk volt, van: a folyamatos ízlésnevelés, a jó közösségi élet kialakítása és Békés megye népművészeti hagyományainak megismerése, felkutatása, ápolása. Talán érthető módon szűkebb hazánk, Békéscsaba hímzéskultúrájával foglalkoztunk eddig a legtöbbet. A csabai szűcshímzéses köd- mönök motívumkincsét, azok ornamentikáját, színvilágát kezdetben vászonra ültettük át, majd később ruházati darabok, blúzok, kötények, férfiingek díszítésére is alkalmaztuk ezt az egyébként nagyon aprólékos munkát igénylő mintát. Ezekkel a darabokkal értük el első nagy sikerünket. 1980-ban Mezőkovácsházán a Békés megyei népművészeti napokon szakköri első díjat kaptunk. Az ott kiállított anyagunk szerepelt Budapesten, és még Bulgáriát is megjárta. Attól kezdve állítunk ki rendszeresen. A szakkör munkáját a kiállított produktumok fémjelzik, de nemcsak hímzés, varrás szerepel foglalkozásainkon. Sokszor hívunk előadókat, s általában olyan témákat beszélünk meg, melyek valamiféle kapcsolatban állnak az ízléssel, mint például kertrendezés, virág a lakásban, terítés stb. Az évek során a szakköri tagok között baráti kapcsolatok alakultak ki, az egész kollektíva nagyon összetartó, sok a közös megmozdulás. Színházba, kiállításokra, kirándulásokra járunk együtt. Segítünk a művelődési központnak is kiállítási anyagok összegyűjtésében, rendezésében. Azért gondjaink is vannak, a munkánkhoz szükséges alapanyagokat, különösen a fonalakat nagyon nehéz beszerezni, a kívánt színeket legtöbbször magánfestőktől kell megrendelnünk. Tagjaink többsége érdeklődik a tárgyformáló népművészet más ágai iránt is, de például bőrrel, kerámiával nem tudunk foglalkozni, nincsenek meg a feltételek hozzá. Egy új lehetőség azért adódott: ősztől szövőstúdiót indított az MMK, s annak munkájába többen bekapcsolódtunk. Duna Mihályné alapító tagja a szakkörnek. 1982- ben ő is elvégezte a szakkörvezetői tanfolyamot, s ma már — nyugdíjasként — ő is harminc asszonyt tanít az eredeti hímzések szépségeire. S nem is akárhogyan: városi kiállításon és Mezőkovácsházán is díjat kapott szakköre. — Mit jelent az ön számára a szakkör? — Nagyon sokat. A lakásomon is meglátszik, hogy ide járok. S nemcsak a hímzések cserélődtek ki odahaza. Az egész látásom megváltozott az évek során, olyan dolgokat is észreveszek, amiket, azt hiszem, a szakkör nélkül sohasem. — Már szakkört is vezet, mégis visszajár ide . . . — Nehezemre esett elválni ettől a társaságtól. Komoly barátság alakult ki közöttünk; a közösség sokat jelent számomra... S nemcsak itt találkozunk, hanem otthon is összejárunk. — Nyugdíjas, szakkört vezet, s most újból tanul. Nem fárasztó? — Nem tudok tétlenül lenni, most szőni tanulok. Örülök, ha valamit befejezek, sikerül, de utána rögtön új munkán gondolkodom. Szerintem a tétlenség a legfárasztóbb. ö* Bodor Sándorné még csak két éve tagja a szakkörnek. — Hogyan került ebbe a körbe? — Vállalatunknál volt egy kézimunka-kiállítás, melyen részt vettem. Ledzényiné zsűrizte az anyagot, ő hívott ide. — Hogyan fogadták? — Nagyon nagy szeretettel, mindenki nekem akart segíteni, s mondhatom, szinte öt perc alatt befogadtak. — Mit kapott eddig a szakköri foglalkozások során? — Korábban is kézimunkáztam, az igaz, de a különböző stílusok között csak most tudok már eligazodni, mióta idejárok. És azt hiszem, az ízlésem is megváltozott ... A harmincöt tagot számláló kiváló együttes naplójába bizonyára különleges bejegyzés került a december 6-i foglalkozásról. Azóta újból folyik a munka. Jelenleg a városi díszítőművészeti szakkörök anyagából a Megyei Művelődési Központban rendezett kiállításon az ő munkáik (képünkön) is láthatók. Pénzes Ferenc « Fotó: Gál Edit KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Händel: Imeneo. Opera két részben. 9.30: Mit Iá tsz 7... Óvodások műsora. 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Hétszínvirág. A Gyermekrádió zenei magazinja. 10.35: Tündérálom. Részlet Petőfi Sándor költeményéből. 10.40: Nóták. 11.00: Palika. 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Szabó Ferenc műveiből. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Révkalauz. 15.35: Rimszkij-Korszakov: Variációk oboára és fúvószenekarra. 15.45: Kelemenjárás Magyaregre- gyen. 16.00: Húszas stúdió. Groteszkek. 17.05: Üj operalemezeinkböl. Boris Christoff énekel. 17.35: „Mérges” fecskendők — riport. 18.00: Madrigálok. 19.35: örömök kertjében. .20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Lemezmúzeum. 23.13: Zenekari muzsika. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Könnyűzene Prágából és Moszkvából. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: A könnyűzene folytatása. 8.49: Népzenekedvelőknek. 9.18: Ahol a kövezet véget ér. 9.50: Lottósorsolás. 10.00—11.30: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.35: Édes anyanyelvűnk. 12.40: Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.15: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 14.00: Zenedélután. 15.30: Könyvről könyvért. 15.40: Egészségünkért! 15.45: A Grand Funk együttes felvételeiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Belépés nemcsak tornacipőben ! 18.35: Popslker ’83. (I. rész.) 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin. 21.36: Az eurovíziós hangversenyek győztes dalai — II. rész. 22.30: Eszmék faggatása. A csoda. 23.20: Könnyűzene Victor Máté szerzeményeiből. III. MŰSOR 9.00: A gyermek és világa. 9.35: Kamaramuzsika. 10.30: Dzsesszarchívum. 11.05: A Bécsi filharmonikus zenekar hangversenye. Bruckner: VIII. szimfónia. 12.31: Romantikus kórusművek. 13.07: Slágerlista. 13.42: Háry János. 14.45: Bécsi klasszikus muzsika. 16.21: Népdalok, néptáncdallamok. 17.05: Concertino Praga ’83. 17.28: Ifjúsági kórusok. 17.35: A víg özvegy. Részletek Lehár operettjéből. 18.05: Évfordulók nyomában. III/3. rész. 19.05: Brahms: Szerelmi dalke- ringők. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: kb. 20.35: Múltban a jelenünk. 20.55: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 21.50: Reflektorfényben egv operaária. Wagner: Lohengrin — Glár elbeszélése. 22.27: Verbunkos muzsika. 22.42: A Rádiószínház bemutatója. Felfüggesztés. SZOLNOKISTÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Az év slágerei. V. rész. (Közben: Noteszlap.) 17.30: Intermezzó. Hóvégi számvetés az Alföld zenei eseményeiről. Szerkesztő: Kutas János. 18.00-18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 7.45: Tévétorna, (ism.) 7.50: Szünidei matiné. 8.05: A nagy kék üveggolyó. Amerikai filmsorozat. 13/7. rész. (ism.) 8.30: Hadd süssön a nap. Szovjet film. (ism.) 9.10: Egy kis nevetés. 9.15: A kis postás. Csehszlovák kisjátékfilm. 9.45: A négy mókamester. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Építészet. 10.20: Bolondságok. Norvég film. (ism.) 10.50: Az impresszionizmus. Francia filmsorozat. i3/4. rész: Az impresszionizmus csatája, (ism.) 11.40: Képújság. 15.50: Hírek. 15.55: Szülők iskolája. 16.30: Távoli földrészek madarai. A varsói állatkertben. 16.40: Képújság. 16.50: Ki mit tud?-osok Kubában. 18.00: Ablak. 19.00: Reklám. * 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tévéhíradó. 20.00: Nemzetközi bűvészest. 21.00: Ismét.. . Vitray Tamás műsora. 8/8. rész. 22.15: Peter - Sellers-sorozat: Puha ágyak, kemény csaták. Angol filmvígjáték. (16 éven felülieknek!) 23.50: Tv-híradó 2. II. MŰSOR 20.00: Shelley: A Cenci-ház. Felnőtt nézőknek! Közben: 21.05: Tv-híradó 2. 22.30: Képújság. BUKAREST 15.20: Vakáció a képernyő előtt. 15.50: A volánnál. Autóvezetők műsora. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.50: Irodalmi, zenei, koreográfia! bemutató. 21.30: Tv-híradó. 21.50: Zenés műsor. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Paletta. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15_: A számítógépek világa. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgető19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Találkozás Ljiljana Hmeli balettművésznővel. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Tapasztalatok — dokumentumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Játékfilm. színház 1983. december 30-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Bérletszünet MOZI Békési Bástya: 4-kor: Szarvacska, manócska, 6 és 8-kor: Vabank. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4-kor: Vízimese, 6 és 8-kor: Klute. Békéscsabai Terv: fél 6-kor: A fej nélküli lovas, fél 8-kor: A biztosan ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel: E. T. Gyulai Petőfi: 3-kor Hugó, a víziló, 5 és 7-kor: D. B. Cooper üldözése. Orosházi Béke: Tamás Bátya kunyhója, I—II. Orosházi Partizán: fél 4- kor: Kutyalagzl, fél 6 és fél 8- kor: A matróz, a kozák és a hamiskártyás.
