Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
1983. december 28., szerda e Javult a tulajdonvédelem az ipari szövetkezetekben A szarvasi Szirén, a Plastolus és a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari, valamint a Gyomaendrödi Fa- és Építőipari Szövetkezet termelési értéke és saját vagyona több százmillió forintot tesz ki. A közelmúltban, a szarvasi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság arra keresett választ, hogy a négy szövetkezetben hogyan gondoskodnak a tulajdonvédelemről. ' M Krim------------------------------A társadalmi tulajdon védelmének szervezett formában történő biztosítása elsősorban az üzemrendészeten keresztül valósul meg. A szövetkezetek mindegyikénél működik üzemrendészet. Szervezeti formájuk és hatékonyságuk azonban eltérő. Mind a négy helyen éves munkaterv szerint dolgoznak a rendészek. Az ellenőrzések során tett megállapításokat általában jegyzőkönyvezik. A szőnyegszövő háziipari szövetkezetnél az ellenőrzésekről viszont csak akkor készítenék jegyzőkönyvet, ha hiányosságot állapítanak meg, és külön intézkedés szükséges annak kiküszöbölésére. Elismerésre méltó a felügyelő bizottságok tevékenysége is. Évenként általános tulajdonvédelmi vizsgálatot tartanak. Gyakran ebbe a munkába bevonják a belső ellenőröket és az üzemrendészeket is. Alkalmanként a külső szervek, így a PM Ellenőrzési Igazgatósága és a KISZÖV ellenőrzési irodája végez vizsgálatot. A tulajdonvédelemmel kapcsolatban számottevő mulasztást egy esetben sem állapítottak meg. Az ellenőrzések tapasztalataira különböző módon reagálnak a szövetkezetek. A népi ellenőrök megállapítotA MŰVELŐDÉSI OTTHONOK megújításában, feladataik ellátására való alkalmasabbá tételénél hasznosítani. Ennek egyik gátját az igen rossz tárgyi feltételekben látjuk. Felméréseink és tapasztalataink bizonyították: nem képesek az adott közösség valós, meglevő igényeinek kielégítésére, nem vonzóak, nem indukálnak új igényeket. Az intézmények fele háború előtt épített vályogépületben működik, de nem sokkal szerencsésebbek az ’50-es, ’60-as években épített művelődési otthonnal rendelkező települések sem. 1970-től összesen tíz intézmény épült, jelentősebb felújításra pedig csak korlátozottan került sor. Ezen a helyzeten a jelenlegi körülmények között csak nagyon gondosan megtervezett, körültekintő programmai lehet változtatni. Nem az intézmények, hanem A TEVÉKENYSÉG MEGÚJÍTÁSA a lényegi kérdés, ezért első feladatként az igények és követelmények számbavételét végeztettük el a közművelődés szakembereivel. A törekvés a meglevő épületben rejlő, eddig rosszul hasznosított' lehetőségek feltárása, valamint átalakítással, új térszervezéssel az alkalmasság fokozása volt. Legtöbb esetben elképzelések születtek az intézmény környezetének, udvarának közösségi hasznosítására is. Tanácsadó csoportot hoztunk létre, de a helyi közösségek, elsősorban a használók is részt vettek a tervezésben. A pályázat pénzügyi feltételeinek megteremtéséhez a megyei tanács 10 millió, az Országos Közművelődési Tanács 9 millió forintot biztosított. Ezt a helyi tanácsok — a társadalmi felajánlásokon túl — több mint *20 milták, hogy a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet az ellenőrzés után igen gyorsan intézkedik a vagyonvédelemmel kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölésére. A szövetkezet elnöke több esetben írásos figyelemfelhívást és utasítást adott ki a rendészek megállapításai alapján. A Plastolusnál viszont más a helyzet. Sem a rendészek, sem a felügyelő bizottság, sem a belső ellenőr nem kap visszajelzést. A bizonylati rend szabályainak megtartása is erősíti a vagyonvédelmet. Csak egy szövetkezetnél, mégpedig a Szirénnél állapították meg egyértelműen a népi ellenőrök, hogy a bizonylati szabályzat megfelelő keretet biztosít a társadalmi tulajdon védelmére. Sok gondot okoz több helyen a tárolás. Nem mindenhol tudnak raktárépületet biztosítani az anyagok elhelyezésére. Ezen az állapoton lehetne javítani. A Plastolusnál például raktári polcok elhelyezésével dupla mennyiséget lehetne zárható helyen tárolni. Némelyik szövetkezetben a zárható raktáron kívül fedett, elkerített tárolóhelyeket alakítottak ki. Így tárolják a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnél a bérmunkára érkező anyagokat. lió forinttal egészítették ki. Ebben az ötéves tervben összesen 17 művelődési otthon korszerűsítése kezdődött meg. Az elmúlt időszak legjelentősebb kulturális beruházása az ez év tavaszán felavatott Mezőhegyesi Általános Művelődési Központ, ahol az iskolai nevelés, a közművelődés és a sport igen magas szintű feltételeit egy szervezeti egységben biztosítják. Ennek előnyeit hangsúlyozva látnunk kell azonban, hogy az ilyen nagyságrendű kulturális beruházásokra az elkövetkezendő években nem lesz lehetőségünk. A tárgyi feltételek javulását, bővülését jelzi A MÚZEUMI HÁLÓZAT hat új létesítménye (Tesse- dik Múzeum, Szarvas, Darvas Emlékház, Orosháza, Békési Galéria, iskolamesteri ház, Békés, szeghalmi múzeum, Vésztő-mágori Történelmi Emlékhely). Elkezdődött a Békés megyei Jókai Színház rekonstrukciója, is, mely a közönség igényesebb kiszolgálásán túl a művészi alkotómunka feltételeinek javítását tartja szem előtt. Az intézmények költségvetésének növekedése abszolút értelemben jelentős volt, hiszen gyakorlatilag minden hálózatnál 1975. és 1982. között a duplájára, vagy többszörösére növekedett. Ezen belül pedig elsősorban AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS mértéke nőtt a saját bevételt és az egyéb támogatásokat meghaladó ütemben. Ez a növekmény azonban a tartalmi tevékenység hasonló ütemű fejlesztése helyett a működési kiadások rohamos növekedését és a személyi kiadásokat fedezte le. Ezt jól példázza, hogy a Megyei Múzeumi Szervezetnél a tartalmi tevékenységre (kiállítás, régészeti ásatás, gyűjtés A fa- és építőipari szövetkezetben az építési területen, valamint a telephelyen levő anyagokat körülkerítették, őrzésükről is gondoskodtak. A faipari részlegnél viszont nem megfelelő az anyag tárolása. Ezzel a témával már a felügyelő bizottság is foglalkozott, és figyelemfelhívással élt. A szakszerűtlen tárolás a vagyonvédelem megsértésén túlmenően nagymértékben hozzájárult a faanyag minőségének és állagának romlásához. Az anyagok takarékos fel- használása érdekében két szövetkezetnél prémium- rendszert dolgoztak ki. A fa- és építőipari szövetkezetnél a megtakarított anyag 15 százalékát prémiumként fizetik ki a dolgozóknak. A vezetők premizálásában szintén szerepet játszik az anyagtakarékosság. A Szirénben is van anyagtakarékossági prémiumrendszer. A szabászat dolgozóinak félévenként fizetik ki, mégpedig utólag meghatározott összeget. Ilyen formában a dolgozók előre nem tudják, milyen mértékű dotálásban részesülnek, így az ösztönző jelleg sem érvényesül kellőképpen. A Plastolusnál és a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetnél anyagtakarékosságra érdekeltségi rendszert nem dolgoztak ki. A _népi ellenőrök megállapították, hogy mind a négy szövetkezetben javult a tulajdonvédelem helyzete. Megfelelő figyelmet fordítanak az ellenőrzésre, az anyagok óvására, a selejtes termékek csökkentésére és a leltári szabályok megtartására. Ám gondok és hiányosságok is akadnak. Éppen ezért a járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság több javaslatot dolgozott ki a szövetkezeti tulajdon védelmének további erősítéséstb.) fordítható összeg aránya összköltségvetésen belül az 1975. évi 20 százalékról 1982-re 13 százalékra csökkent. Vagy a könyvtári hálózatban a könyvbeszerzési keret több mint 1 millió forintos növekedése nem eredményezte csak 6 ezer kötet könyv beszerzését. Az intézmények saját bevételeinek növekedése nem a szolgáltatásokat igénybe vevők számának emelkedéséből ered, hanem elsődlegesen e szolgáltatások árának (pl. belépőjegy) emelkedéséről. A SZEMÉLYI FELTÉTELEK alakulásában bizonyos mértékű javulást elértünk, de a kitűzött céltól (a főhivatású közművelődési dolgozók teljes körű szakképesítettségétől. még távol vagyunk. Folyamatosan gondoskodtunk a felvételi előkészítőről, a fő- hivatásúak és tiszteletdíjasok folyamatos továbbképzéséről, és szorgalmaztuk a népművelők politikai oktatásba körténő bekapcsolódását. A szakmai felkészültséget javítja az MSZMP Megyei Oktatási Igazgatósága által meghirdetett egyéves speciális képzés, melyen 30 főállású népművelő és munkahelyi művelődési bizottsági titkár vesz részt. Igen jelentős a főhivatású népművelők, könyvtárosok, múzeumi dolgozók számának növekedése, ugyanakkor a tiszteletdíjasok csökkenése. Nem változott a népművelők jövedelme a többi értelmiségi pályán dolgozókéhoz viszonyítottan. Némi biztató változás e tekintetben az integrált inézményeknél tapasztalható. Évente ugyanakkor hatvanan-hetvenen kapnak a közművelődésben, művészetek területén végzett munkáért megyei vagy országos elismerést, kitünteDr. Becsei József (Folytatjuk) Kevés termelőegységről mondható el az, ami a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatról: már több mint tíz év óta folyamatosan a legjobbak között található, termelését, exportját állandóan növeli, és még az időnként törvényszerűen bekövetkező kisebb visszaesések idején is az élvonalban tudott maradni. Folyamatos fejlődés Amikor a hatvanas évek közepén a megyében működő gépjavító állomásokból létrejött a MEZŐGÉP, aligha gondolta valaki is, hogy ilyen lesz a jövő. A kezdeti útkereső években szinte annak is örültek, ha munkához jutottak, korszerűbb mező- gazdasági gépgyártásról még szó sem lehetett. A döntő fordulat akkor következett be a vállalat életében, amikor az NSZK-beli Claas cégtől megvették a soros csőtörő adapterek licencét. A kukorica-betakarítás e korszerű eszközei rövid idő alatt kiváló minőségben készültek a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál, és ezzel megkezdődött a világszínvonalú mezőgazdasági eszközök gyártása a megyében. Nyugodtan állíthatjuk, hogy ettől kezdve töretlen volt a fejlődés. A kezdetben gyártott négysoros betakarító adapterek után elkészültek a hat- és nyolcsorosok, és a vállalat szakemberei kifejlesztették azokat a változatokat, melyek csatlakoztathatók az összes hazánkban dolgozó kombájnhoz. Üjabb nagy lépés volt a silóadapterek gyártásának megkezdése. Itt egy újabb világcég, a Hesston volt a MEZŐGÉP partnere. Elkészültek a gyárban az első napraforgó-betakarító adapterek, megoldották a szója betakarítását, és különböző kiegészítésekkel látták el a csőtörőket és a silóadaptereket. A termelés bővülésével, a termékek egyre korszerűbbé válásával együtt, folyamatosan nőtt a vállalat exportja is. Az adapterekből nagy mennyiséget vásárolnak a szocialista országok, de igen jelentős a vállalat tőkés exportja is. A Claas például teljesen abbahagyta a kuko- rica-betakarító adapterek gyártását, és a neki szükséges teljes mennyiséget a 1984 első napjaiban országos állatszámlálásra kerül sor. A Központi Statisztikai Hivatal háromévenként méri fel az ország állatállományát. Ezúttal mintegy 10 ezer számlálóbiztos keresi fel az ország valameny- nyi településén az állattartókat, hogy összeírja a kistermelők haszonállatait kor és ivar szerint, a méhcsaládok számával MEZŐGÉP-tői rendeli meg. Üjabban egyre többször fordul elő, hogy a szocialista országok kombájngyártói is együtt lépnek fel a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalattal harmadik piacon. Emelkedő export A vállalat fejlődésének e rövid összefoglalása is sejteti, hogy rugalmas, a piaci igényekhez mindenkor alkalmazkodó innovatív szervezet a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. Ezt az állítást természetesen a számok is igazolják. A jelenlegi világ- gazdasági válság idején, amikor a korszerű termékeket is egyre nehezebb értékesíteni, a vállalat meg tudta őrizni a korábbi évek fejlődési ütemét. Az idei árbevétel 15 százalékkal haladja meg a tervezett szintet, és több lesz, mint egymilliárd forint. Ennek többsége exportból származik, a szocialista országokba 480 millió forintért, dollárelszámolású piacokra 158 millió forintért szállítottak termékeket az idén. Különösen ez utóbbi adat figyelemre méltó, ugyanis 7 százalékkal meghaladják azt a feszített tervet, melyet egy tavalyi — sokak szerint fe- lülmúlhatatlannak tartott — rekordév előzött meg. Az eddigi számok ismeretében talán nem meglepő, hogy a nyereségtervet is derekasan, 41 százalékkal sikerült túlteljesíteni, és elérték a 120 millió forintot. Volt az idei évnek még egy nagy sikere, mely tulajdonképpen jövőre kamatozik majd, és ez az, hogy sikerrel szerepeltek egy Világbank által kiírt versenytárgyaláson. Ennek eredményeként az idén 16 millió forintért. jövőre pedig már 40 millió forintért szállítanak kukorica-betakarító adaptereket a világbanki hitel- konstrukció keretében. Döntés még nincs Miután a múltról és a jelenről ennyi jót és szépet írtunk, az olvasók bizonyára várják a folytatást, a biztató jövő felvázolását. Sajnos, nem ez következik, mert az 1984-es esztendőnek rengeteg kérdőjellel kezdenek neki. Ezek szinte mind egy okra vezethetők vissza: nem leegyütt. Hasonló számlálás legutóbb az 1981. évi általános mezőgazdasági összeírás keretében volt. A korábbi összeírásokhoz hasonlóan az egyedi adatok ezúttal sem kerülnek nyilvánosságra, azokat kizáróalg összesítve használják fel. Az összesített eredmények elsősorban a kistermelők zavartalan takarhet tudni, hogy jövőre létezik-e még jelenlegi formájában a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. A bizonytalanság magyarázata egyszerű: a vállalat orosházi és mezőkovácsházi gyárai élve a rendelkezések adta lehetőségekkel, bejelentették az Ipari Minisztériumnak, hogy a jövőben önállóak kívánnak lenni. Az érvek és indokok teljes ismerete nélkül is elgondolkoztató: vajon érdemes-e szétszedni egy hosszú ideje jól és eredményesen dolgozó, még nagynak sem nevezhe- » tő vállalatot? Ez a kétkedés már csak azért is indokolt, mert az ^ utóbbi években — éppen az adaptergyártás felfuttatásához — az orosházi gyár fejlesztésére legalább 30 millió forinttal többet költött a vállalat, mint amennyi az ottani termelési érték alapján képződött volna. Természetesen a többi gyár és gyáregység ennyivel kevesebbet fordíthatott fejlesztésre. Ilyen és hasonló okok miatt a gyárak és gyáregységek pártalapszer- vezeti titkárainak értekezletén — ahol megvitatták az esetleges szétválás következményeit — nem értettek egyet az orosháziak és a mezőkovácsháziak elképzeléseivel. Döntés azonban az ügyben még nincs, és ez a bizonytalanság rányomja bélyegét a jövő évi tervkészítésre. A hangulat azonban nemcsak ezért rosszabb a szokottnál, hanem azért is, mert a vállalatnak már hosszabb ideje nincs igazgatója. Pedig az előrelátó, hosszú távú tervezésre, a jó értelemben vett erős kezű, határozott vezetésre most különösen nagy szüksége lenne a vállalatnak. Az aszály miatt csökkent a belföldi fizetőképes kereslet, és az így létrejövő termelési felesleget külföldön kell értékesíteni. Gyártásra értek az új fejlesztések is, jövőre továbbfejlesztett csőtörővei, négy adapterrel felszerelhető három különböző teljesítményű szecskázógéppel és egy szabadalommal védett zúzódarálóval jelenik meg a piacon a MEZŐGÉP. Nagy kár lenne, ha akár az elhamarkodott, akár a késedelmes döntések miatt megtörne egy eddig kitűnően működő vállalat fejlődésének lendülete. Lónyai László mányellátásának megszervezéséhez, a felvásárlók és a húsipar tervszerű munkájához szükségesek, és segítségükkel előre becsülhetők a kiviteli lehetőségek is. A Központi Statisztikai Hivatal kéri az ország állattartó kistermelőit, hogy pontos válaszaikkal ezúttal is segítsék a számlálóbiztosok január 1-től 10-ig tartó munkáját. A statisztikai felvétel legfontosabb eredményeit előreláthatólag már január végén közzéteszik. re. (Serédi) Országos állatszámlálás