Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
NÉPÚJSÁG X983. december 24,, szombat o II Parlamentben befejeződött az országgyűlés téli (Folytatás az 1. oldalról) kínálat bővüljön. Arról gondoskodunk, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkeket érintő árintézkedések hatását a szociális szempontból legjobban rászoruló rétegek körében a lehetséges mértékben ellensúlyozzuk. Ez lehetővé teszi, hogy az átlag alatti nyugdíjak és a családi pótlékok vásárlóerejét megőrizzük, de arra sajnos nem ad módot, hogy minden érintett családnak változatlan maradjon a jövedelmi helyzete. Faluvégi Lajos beszédének befejező részében emlékeztetett arra, hogy az utóbbi évek tanulságai azt mutatják: új fejlődési pályát tartósan csak egy módon alapozhatunk meg; azzal, ha javítjuk a gazdaság szervezettségét, ha a lehető legteljesebben hasznosítjuk az alkotó emberi energiákat. Mindehhez elengedhetetlen, hogy átfogóan korszerűsítsük a gazdaságirányítás rendszerét. Ez nem szűkebb értelemben vett gazdasági, hanem legalább ennyire társadalmi ügy is. Egy-egy nagyobb lépés megtétele és időtállósága nagymértékben attól függ, hogy a társadalom és annak különféle csoportjai mennyire fogadják el az iránymutató törekvéseket, mennyire azonosulnak azokkal. Pártunk Központi Bizottságának a jövő évi tervről és a költségvetés irányelveiről szóló állásfoglalása a sürgető mai tennivalóinkra és a jövő követelményeire egyaránt tekintettel van. A képviselők számára vitára bocsátott előterjesztés ennek szellemében készült. Jelképesen szólva: olyan utat jelölt ki társadalmunk számára, amelyen, ha nagyobb erőfeszítések árán is, de kitérés nélkül haladhatunk tovább — mondotta IJaluvégi Lajos. Ruisz Lászlóné (Vas megye), a Sabaria Cipőgyár főosztályvezetője felszólalásában arra kereste a választ, hogyan lehetne megoldani a kisközségek üzlethálózatának fejlesztését, amelyet jelenleg a rendelkezésre álló eszközök, hitelfeltételek nem tesznek lehetővé. Kovács Károly (Budapest), a- Szakszervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára jelentős sikerként értékelte, hogy idén a lakosság fogyasztása és reál jövedelme a tavalyihoz képest nem csökkent. Kiemelte: a szakszervezetek változatlanul kiállnak a teljes foglalkoztatottság mellett, s ezzel nem ellentétes az a véleményük: elengedhetetlen a munka- szervezés és az ösztönzés gyengeségeinek megszüntetése, a munkaerő ésszerű foglalkoztatása. Guba Sándor (Somogy m.), a kaposvári mezőgazdasági főiskola főigazgatója felszólalásában emlékeztetett arra a fejlődésre, amelyet hazánk mezőgazdasága az elmúlt évtizedben elért. Felhívta a figyelmet arra, milyen jelentős a technológiai korszerűsítés szolgálatában az ágazat szakkönyvellátásának jobbítása is. Szólt a kistermelők rendszeres informálásának és közös vitafórumuk megteremtésének fontosságáról. , Szigethy Dezső (Győr m.), a Soproni Vasöntöde műszaki osztályvezetője, a pénzügyminiszterhez intézte szavait: támogatást kért a soproni határátkelőhely bővítéséhez, hogy a megnövekedett forgalomnak megfelelően ülésszaka korszerűen fogadhassák ott a hazánkba érkező vendégeket. Angyal Imre (Veszprém m.), a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének csoportvezetője a tanácsi gazdálkodás kapcsán szorgalmazta, hogy a helyi szervek kapjanak nagyobb önállóságot mindenütt, s ennek pozitív példáit idézte szűkebb pátriájából. A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a vitában elhangzottakra Hetényi István pénzügyminiszter válaszolt. Bevezetőjében köszönettel nyugtázta a képviselői észrevételeket, utalva arra, . hogy az ülésszakon széles körben foglalkoztak gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekkel. A kormány megvizsgálja- a javaslatokat, intézkedik a hasznosíthatók megvalósításáról. A miniszter a vitában elhangzottak alapján szólt arról, hogy az erőműépítési programot az Állami Tervbizottság jövőre áttekinti, az ezzel kapcsolatos döntéseket széles körű koordináció eredményeként fogja meghozni. Egyes mezőgazdasági termékek értékesítési gondjairól kifejtette, hogy a kormányzat segít a bajokat orvosolni, és a mezőgazdaság egyes területein távlati termeléspolitikai kérdésekre is választ ad. A pályakezdők helyzetéről elhangzott felszólaláshoz kapcsolódva elmondotta, hogy a kormányzat a pályakezdők helyzetét az új bér- tarifarendszer kialakításával is segítette, ám a helyi vezetőkön múlik, hogy a lehetséges kedvezményekkel miként élnek. A kultúra és az oktatás költségeinek kapcsán fölvetett észrevételekre Hetényi István azt válaszolta: az eddigieknél is jobban kell fáradozni azon, hogy a kulturális értékeket megfelelően támogassuk, és eljuttassuk a lakosság még szélesebb tömegeihez. A soproni átkelőhellyel kapcsolatos képviselői észrevételről szólva Hetényi István elmondta, hogy a közelben másik átkelőállomást nyitnak, amely tehermentesíti azt, bővítése nagyon költséges volna. Ami viszont a kisközségek ellátásával kapcsolatos észrevételt illeti: megállapodás jött létre a SZÖVOSZ-szal, amely szerint az 1500 lakosú, vagy ennél kisebb települések üzleteinek korszerűsítésére hároméves programot dolgoznak ki, melynek során a boltok jó részét felújítják. Jövőre e célra 120 millió forintot fordítanak. Határozathozatal következett. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságában és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Apró Antal, az országgyűlés elnöke bejelentést és javaslatot tett a képviselőknek. Elmondta: az utóbbi időszak feszültségei ellenére Európa népei reménykedéssel várták, hogy megegyezés születik a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták csökkentéséről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon. — Közismert — mondotta, hogy a Szovjetunió rendkívül nagy erőfeszítéseket tett ennek .elérésére, a konstruktív javaslatok egész sorát terjesztette elő, s mindkét fél biztonsági érdekeit szem előtt tartva törekedett a megegyezésre. Ebben a szellemben született és ugyanilyen törekvéseket tükröz a' Varsói Szerződés tagállamai parlamentjeinek ez év novemberi, szófiai nyilatkozata is. A Magyar Népköztársaság kormányának november 29-én közzétett nyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kialakult helyzetért és annak következményeiért azokat terheli a felelősség, akik lehetetlenné tették a megegyezés létrejöttét. Apró Antal a népünk véleményét kifejező kedd esti megmozdulásról is szólt, amikor az Országház előtt a fiatalok és a békemozgalorrt más képviselői sok tízezer honfitársunk jelenlétében átadták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, az Országos Béketanács felhívását, amelyet több mint két és fél millió magyar állampolgár látott el egyetértő kézjegyével. Ezek az aláírások kifejezik a magyarok millióinak tiltakozását az amerikai rakéták telepítése ellen — mondotta az országgyűlés elnöke. * * * Az országgyűlés az elhangzottakat állásfoglalásként egyhangú szavazással elfogadta. Ezzel a parlament téli ülésszaka befejezte munkáját. Apró Antal kellemes ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kívánva búcsúzott képviselőtársaitól. (MTI) Az országgyűlés téli ülésszakának második napján. Képünk az ülésteremről (Telefotó) Tornaterem — a kicsik örömére Örömteli nap volt a csütörtöki, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt a Ku- lich Gyula utcai óvodában: birtokba vehették a szinte teljes egészében társadalmi munkában létrehozott tornatermet. Hogy mit jelent a kicsiknek a bordásfalakkal felszerelt, szaladgálásra, ugrálásra, egyáltalán mozgásra ösztönző helyiség? Nem kell különösebben részletezni. De nagy az öröme az óvónőknek és a munkában segítő szülőknek, intézményeknek is. Az ősszel nyugdíjba vonuló vezető óvónő, Milecz Jánosné ötlete volt, hogy a nyári színből tornatermet kellene kialakítani. És meg is kezdte a munka szervezését, amit majd utóda, Vándor Andrásné folytatott. Nehéz lenne felsorolni, hány szülő sietett az óvoda segítségére és hány üzem, vállalat munkásai dolgoztak, fizetséget nem várva, több száz órán át, hogy megépüljön a tornaterem. A Békés megyei Tervező Vállalat ingyen készítette el a terveket, az általános iskolák központi műhelye, valamint a 635-ös és a 611-es számú szakmunkásképző intézet, mestereit, tanulóit küldte a „városperemi” óvoda megsegítésére. Így mostantól 74 kis óvodás tornateremben edződve készülhet az iskolás évekre, és ez jó érzéssel tölti el mindazokat, akik fáradságot nem ismerve részesei voltak a nagy munkának. —SZÍ— A tornaterem létrehozásában közreműködő sok-sok önzetlen munkásnak, szülőnek Virág László, a városi tanács vb művelődési osztályának vezetője mondott köszönetét Fotó: Gál Edit Megye — járás nélkül írta: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke anuár 1-én új, de nem előzmény nélküli fejezet ' kezdődik a magyar közigazgatás történetében: megszűnnek a járások és a járási hivatalok. A központi politikai és állami szervek közel másfél évtizede foglalkoznak az államigazgatás — ezen belül a tanácsigazgatás — korszerűsítésével, egyszerűsítésével. Emögött az a felismerés húzódik meg, hogy az állam- igazgatásnak igazodnia kell a társadalomban zajló folyamatokhoz, követnie kell a gazdaságirányítás rendszerének módosulását, az életkörülmények megváltozását. Ha ezt nem teszi, könnyen visszahúzó erővé válhat. Évszázadokkal ezelőtt a járások, mint közigazgatási egységek igen egyszerű rendező-elv alapján alakultak ki: azt a területet ölelték fel, amit egy nap alatt a központból kiindulva be lehetett járni. Nem igényel magyarázatot. hogy a tudományos-technikai forradalom korában ennél lényegesen bonyolultabb összefüggések határozzák meg az államigazgatás területi beosztását. A Központi Bizottság úgy ítélte meg, hogy napjainkra a járások betöltötték történelmi szerepüket. A járási párt- és állami szerveknek múlhatatlan érdemeik vannak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, a termelőszövetkezetek megszilárdításában. Tevékenységükkel hozzájárultak a községi tanácsok önállóságának megerősödéséhez — és mindezzel tulajdonképpen önmaguk teremtették meg megszüntetésük feltételeit. Ezek a feltételek fokozatosan alakultak ki. Ebben a folyamatban fontos láncszem volt a városok számának növekedése, a városok és a városiasodó nagyközségek szerepének erősödése a saját és a vonzáskörzetükben élő lakosság ellátásában. Nyilvánvalóvá vált. hogy a községek sokkal több szállal kapcsolódnak a munkahelyet, szolgáltatást, kereskedelmi-egészségügyi ellátást nyújtó városhoz, mint a csupán igazgatási területi egységet jelentő járáshoz. Az erre épülő városkörnyéki irányítási rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nálunk lényeges szerepet játszott az a sajátos körülmény is, hogy nagy lélekszámú, erőteljesen fejlődő nagyközségeink vannak. Néhány évvel ezelőtt a megyei tanács három nagyközséget — kísérletképpen — közvetlen irányítása alá vont. A kísérlet azt igazolta, hogy a nagyközségi tanácsok egy része (nemcsak a kísérletbe bevontak) már ma is képes a városokhoz hasonló önállósággal működni, és további fejlődésük csak gyámkodásmentes irányítással képzelhető el. A járások megszüntetése tehát nem pusztán az állami területi beosztás egy egységének kiiktatását jelenti. Jelenlegi és jövőbeni társadalom- és államépítő munkánk olyan irányítást igényel, amely megteremti a falu és a város közötti — ma még esetenként szélsőséges — gazdasági, ellátási, igazgatási egyenetlenségek felszámolását. Feltételeket biztosít a helyi társadalmi és szakmai erők felszabadítására, az önkormányzatok, a községi politikai, állami szervek, a lakóközösségek önállóságának, öntevékenységének növeléséhez. A közvetlen irányítás feltételei azonban még ma sem teljes körűek, ezért a községi, nagyközségi tanácsok túlnyomó többségének megyei irányítását a városok, és erre alkalmas nagyközségek közreműködésével lehet megvalósítani. A megyében — a politikai, társadalmi szervek és az érintett önkormányzatok egyetértésével — kilenc körzetközpontot alakítottunk ki. A meglevő öt város (Békéscsaba, Békés, Gyula, Orosháza. Szarvas) mellett januártól Szeghalom is városként, Gyomaendrőd, Mező- kovácsháza és Sarkad pedig városi jogú nagyközségként működik közre a megyei irányításban. Ez a közreműködés azonban nem azonos a járási hivatalok korábbi szerepével. A körzetközpontok és a hozzájuk tartozó települések kapcsolatát egyenjogúság és mellérendeltség, a kölcsönös érdekeken dlapuló együttműködés határozza meg. Battonya, Csorvás, Mezőhegyes és Vésztő a körzetközpontok bevonása nélkül, közvetlen megyei irányításban részesül. Békés megyében tehát január 1-től hat városi, három városi jogú nagyközségi, továbbá 55 községi — ebből 21 nagyközségi. 34 községi — jogállású tanács fog működni. Az állami területi beosztás korszerűsítése más szervezési intézkedésekkel is együtt jár. A megszűnő járási hivataloktól jelentős számú hatáskör kerül a községi, nagyközségi tanácsokhoz. Ez újabb előrelépés abban a törekvésünkben, hogy a lakosság első fokú hatósági ügyeit a lakóhelyén intézhesse el. A fellebbezések elbírálása a körzetközpontokban, a közvetlen megyei irányítású községek esetében a megyei tanácsnál történik. A városok lakossága az eddig megszokott rendszerben igényelheti a tanácsi szervek szolgáltatásait. Természetesen a nem tanácsi szervek (bíróság, ügyészség, rendőrség stb.) illetékessége is igazodni fog az új területi beosztáshoz. E nagyarányú átszervezés során mindig a lakosság érdeke állt figyelmünk középpontjában, mint ahogy szívügyünknek tekintjük a megszűnő járási hivatalok dolgozóinak további sorsát is. Emberséggel, az egyéni körülmények messzemenő figyelembevételével igyekeztünk segítséget nyújtani az indokolt és megszolgált nyugdíjhoz, az áthelyezéshez, és az esetleges pályamódosításhoz. A járási szakemberek egy része elkerül a tanácsi szervezetből, többségük azonban a helyi tanácsoknál és a körzetközpontokban dolgozik tovább. Elismerés és köszönet illeti őket eddigi munkájukért, e nehéz időszakban tanúsított fegyelmezett helytállásukért! A januárig hátralevő időben minden erőnkkel azon leszünk, hogy az új szervezetre történő átállás minél zökkenőmentesebb legyen, és az ügyintézésben fennakadást ne okozzon. Az esetlegesen mégis előforduló zökkenőkért elnézésüket, megértésüket kérjük. Mindent elkövetünk a lakosság alapos tájékoztatása érdekében is. O égezetül hangsúlyozni szeretném, hogy a járások megszüntetése nem oldja meg egycsapásra gondjainkat, és nem egyetlen üdvözítő eszköze a községi önállóság növelésének sem. Ehhez továbbra is szükséges a testületi élet megélénkülése, a helyi erők összefogása, az olcsóbb, gazdaságosabb módszerek keresése, mind a fejlesztésben, mind a meglevő intézmények működtetésében. E tényezők együtthatásával számíthatunk településeink gyorsabb és egészségesebb gyarapodására, a népesség növekedésére és helyben maradására. Ebben a reményben kívánok Békés megye valamennyi lakójának kellemes ünnepeket, eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt!
