Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-20 / 299. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 20., kedd Tanácsülés Medgyesegyliázán Az 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervét vitatta meg és hagyta jóvá tegnap délután a medgyesegyházi Nagyközségi Tanács, majd meghallgatta Simó Lászlónak, a Haladás Tsz elnökének tájékoztatóját a szövetkezet ez évi gazdasági eredményeiről. A megjelenteket Makros János tanácselnök köszöntötte, ismertette a lejárt határidejű határozatok végrehajtását, és a végrehajtó bizottság tevékenységét a két tanácsülés közötti időszakban. A költségvetési és fejlesztési tervről Serfőző Sándor vb-titkár nyújtott be írásos beszámolót, ezt egészítette ki néhány szóban. Megállapította, hogy a költségvetésben tervezett kiadási előirányzatok csak az intézmények kötelező' működtetésére elegendőek, ugyanakkor 1984- ben 3 millió 200 ezer forintos költséggel kövesutat építenek a József Attila és a Deák Ferenc utcában, az Üttörő utcát pedig kohósalakkal burkolják. Jelentős társadalmi munkát terveznek 1984-re: összesen másfél millió forint értékben, elsősorban az öregek napközi otthonának kialakításánál. A fejlesztési tervben szerepel — többek között — a gázprogram 1 millió 900 forintja, 1 millió forint célcsoportos lakásépítésre, és fél millió forint a művelődési ház régen esedékes felújítására. A Haladás Tsz elnöke, Simó László ismertette ezután a szövetkezet ez évi gazdasági eredményeit, megállapítva, hogy az elmúlt gazdasági évben sikerült eljutniuk arra a hozamszintre, melyet joggal elvárhattak már a medgyesegyházi szövetkezettől. Szólt az állattenyésztés helyzetéről és eredményeiről, melynek várható árbevétele meghaladja a tervezettet, mintegy 5 millió forinttal. A tanácsülés azt is megelégedéssel vette tudomásul, hogy a Haladás Tsz az elmúlt évben is jelesen támogatta a művelődési házat és a sportéletet, valamint azt is, hogy a szövetkezet szocialista brigádjai részt vesznek, illetve részt vettek a 100 személyes óvoda építésében, és a művelődési ház felújítási munkálatait is segítik. Befejezésül a szociális gondoskodás számszerű adatait ismertette, kiemelve, hogy ebben az évben több mint egymillió forintot fordíthattak erre, a tavalyinak közel a kétszeresét. (s—n) Tudósok kitüntetése Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Dévényi Tibornak, a biológiai tudományok doktorának, az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimoló- giai Intézete tudományos tanácsadójának nyugállományba vonulása alkalmából a fehérjeanalitika területén végzett eredményes kutatómunkájáért, új módszerek bevezetéséért, és az utánpótlás nevelése terén kifejtett fáradhatatlan tevékenységéért; Medveczky Lászlónak, a fizikai tudományok doktorának, az MTA Atommagkutató Intézete tudományos tanácsadójának nyugállományba vonulása alkalmából több évtizedes tudományos, tudományszervezői közéleti munkásságának elismeréséül; Singer Dénesnek, a műszaki tudományok doktorának, az MTA Számítás- technikai és Automatizálási Kutató Intézete tudományos tanácsadójának nyugállományba vonulása alkalmából a fizikai hálózatok elméletében elért kutatási eredményei, a közműhálózatok terén folytatott alkalmazott kutatásai elismeréséül. A kitüntetéseket Láng István, az MTA főtitkárhelyettese adta át hétfőn az Akadémián. Fenyőünnep a gyermekotthonban — A segítést, az együttérzést a lelkűnkből fakadó emberbaráti szeretet vezérli — kezdte köszönő szavait a megyei tanács békéscsabai egészségügyi gyermekotthonának intézetvezető főnővére, Tóth Ferencné. A tegnap délután tartott fenyőünnep alkalmából köszönte meg az intézetben élő gyerekeket patronáló szocialista brigádok anyagi gondoskodását és ajándékait. Külön kiemelte azt a felbecsülhetetlen értékű segítséget, amelyet e brigádok egy-egy kirándulás, mozilátogatás és más programok rendezésével adnak. Jó volt hallani, hogy megyénkben majd harminc vállalat és szövetkezet dolgozói nyújtanak segédkezet ahhoz a rendkívül nehéz munkához, amit az intézet dolgozói nap mint nap végeznek. A fenyőfa köré gyülekező gyerekek a Rózsa Ferenc Gimnázium negyedikeseinek műsorát láthatták. Néhányan maguk is felléptek rövid versekkel, énekekkel. Aztán a pedagógusok meggyújtották a csillagszórókat, és a gyerekek megkapták a várva várt ajándékokat. Szövetkezeti együttműködés Egyiptommal és Kuvaittal Hazaérkezett az a szövetkezeti küldöttség, amely Szlamenicky Istvánnak, a SZÖVOSZ elnökének vezetésével Egyiptomban és Ku- vaitban járt. Egyiptomban együttműködési megállapodást írtak alá, amely többek között az áruforgalom bővítését szorgalmazza. Előrehaladtak a Ská- la-Coopnak és egyiptomi partnerének tárgyalásai arról, hogy magyar közreműködéssel szupermarketeket létesítenének, s ezért az egyiptomi partner déligyümölcsöket és textíliákat szállítana. A kuvaiti megbeszéléseken az ottani Union-Coop szövetséggel a közelmúltban felvett közvetlen kapcsolatok első eredményeiről, és az együttműködés további lehetőségeiről esett szó. Robbanás a Tokodi Üveggyárban Hétfőn hajnalban a Tokodi Üveggyár csőhúzó üzemében — ez ideig ismeretlen ok miatt — felrobbant egy gázpalack. A közelben tartózkodó öt munkás súlyos égési sérüléseket szenvedett. A sérülteket a dorogi mentők az esztergomi kórházba szállították. A rendőrség szakértők bevonásával megkezdte a baleset kivizsgálását. Az esztergomi kórház traumatológiai osztályának főorvosa hétfőn délután közölte, hogy az öt sérült közül hármat életveszélyes, két munkást súlyos égési sérülésekkel elszállították Esztergomból a budapesti Honvéd Kórház osztályára. Zöldség-, gyümölcstárolás a téli idényre Befejezéshez közeledik a zöldség-gyümölcs elraktározása. A ZÖLDÉRT-vállala- tok, ÁFÉSZ-ek felkészültek a téli, tavaszi hónapokra, s jó ellátást ígérnek a lakosságnak. A téli cikkek for- , galmazásából mintegy 70 százalékos arányban részt vállaló ZÖLDKER-egyesülés tagjai összesen csaknem 150 ezer tonna burgonyát, almát, fejes és kelkáposztát, hagymát, sárgarépát és más cikket raktároznak, amely bőségesen elegendő az új termés beéréséig. A cikkek többsége a raktárakban várja, hogy piacra kerüljön, ám néhány terményt még a földeken értek utói a fagyok, s ezek csak minőségromlással bírnák a hosszú tárolást. Ezért a budapesti ZÖLDÉRT egyes cikkeknél átprogramozta tárolási menetrendjét: a fagyok előtt tárolókba került káposztát, sárgarépát hosszabb ideig raktározza, a most beérkező tételeket pedig a napi piacokra szállítja. Legfőbb termékéből, a burgonyából még e napokban is fogadja az utánpótlást, elsősorban Szabolcs megyéből, hogy tavasszal is bő készlet álljon rendelkezésre. Sok helyen új módszereket alkalmaznak a tárolási veszteségek csökkentésére, illetve raktározási gondok enyhítésére. A Győr-Sopron megyei ZÖLDÉRT Vállalat költséges új raktár építése helyett különleges, és főként olcsó módszert alkalmaz készletei tárolására. A ládába helyezett termést hullámpapírral, szivacsos szerkezetű műanyag paplannal és fekete fóliával fedték le. A három rétegű borító a legkeményebb fagytól is megóvja a zöldséget. E módszerrel a káposztát, a sárga- és a fehérrépát raktározzák februárig, amikor majd az addigra részben kiürülő hűtőtárolókba helyezik át e cikkeket. A tároló ládák többletköltséget jelentenek ugyan, mégis kifizetődőek, mert a tapasztalatok szerint a hagyományos prizmás tárolással szemben mintegy tíz százalékkal kevesebb a zú- zódásból adódó kiesés, s így megtérül a göngyöleg ára. A Veszprém megyei ZÖLDÉRT Vállalat sikeres együttműködést alakított ki a burgonya tárolására a vidék két nagy gazdaságával, a zirci és a kertai termelő- szövetkezettel. A ZÖLDÉRT közös érdekeltséggel a felvásárlási és a fogyasztói árrés megosztásával a gazdaságokra bízta a burgonya tárolását és az üzletekbe való folyamatos szállítását. Ily módon csökkentették a felesleges árumozgatással járó költségeket, az ebből eredő romlásveszélyt, sőt gondosabb tárolással jobb minőséget érnek el, értékesebb termény kerül a pultokra. A mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés eredményeként a ZÖLDÉRT az idén a tavalyinál ezer tonnával több burgorjyát hozhat forgalomba. Miskolc megfelelő ellátásának segítésére a Borsod megyei ZÖLDÉRT Vállalat korszerűsítette valamennyi tárolóhelyét, raktárhelyiségét. Jól felszerelt, levegőbe- fúvásos berendezésekkel ellátott tárolókban telel át a termény, jelentős mértékben csökkennek, a tárolási veszteségek, jobb minőségű áru kerül a vállalat 150 boltjába és más kereskedelmi vállalatokhoz. Komárom megyében a korábban megszűnt ZÖLDÉRT munkáját a fogyasztási szövetkezetek vették át, s amint az idei tapasztalatok is bizonyítják, kevesebb adminisztrációval, rugalmasabb szervező munkával és közvetlenebb beszerzéssel javították az ellátást, rövidítették az áru útját. Télre is elegendő árut vásároltak a mezőgazdasági nagyüzemektől, a kistermelőktől, szakcsoportoktól. A készletek kiegészítésére a Tatabányát és környékét ellátó Vértes-alja ÁFÉSZ hetente a budapesti nagycsarnokból, piacokról is beszerez árut a bányászváros ellátására. A minőségre nincs panasz, az árak azonban meglehetősen borsosak. Az aszály miatt ugyanis a környező megyékből a szokottnál kevesebb áruhoz jut az ÁFÉSZ, távolabbról kell szállítania a termékeket, ami. emeli a költségeket. Sza- bolcs-Szatmár megyéből például hatvan vagon kitűnő minőségű burgonyát vásárolt fel, s e tétel ki fog tartani az új termés betakarításáig. Hajdú-Bihar megyében a két éve megszűnt ZÖLDÉRT feladatkörét a derecskéi ÁFÉSZ vette át, s a szakemberek szerint a korábbiaknál gazdagabb a kínálat, bővebb a választék. Télre valameny- nyi zöldségféléből és gyümölcsből 30—50 százalékkal nagyobb készletet tároltak, mint a korábbi években. Burgonyából 4750, zöldségből és almából 1300, hagymából pedig ötszáz tonna van raktáron. Az ÁFÉSZ bővítette kapcsolatait mezőgazdasági nagyüzemi partnereivel. A nádudvari Vörös Csillag Tsz például nagy meny- nyiségű burgonyát tartalékol neki, a kábái Vörös Csillag Tsz pedig különféle zöldségeket tárol az ÁFÉSZ megrendelésére. Szerdán délután Gyulán átadták a vásárlóknak a Budapesti Harisnyagyár mintaboltját. Falvay Tibor kereskedelmi igazgató és Vidó Miklós, a gyulai gyár vezetője elmondotta, hogy a Budapesti Harisnyagyárnak 26 mintaboltja van az ország különböző részein, ebből mindössze három — köztük a gyulai — saját kezelésben Fotó: Béla Ottó n ma és a holnap világgazdasága Irta: Bognár József akadémikus I V magyar gazdaságpo- [I litikának és az ország ■i széles közvéleményének hozzá kell szoknia ahhoz a tényhez, hogy gazdasági tevékenységünk és népességünk igen kis részét képezi a világgazdaságnak és a világnépességnek, s hogy ez az arány a következő évtizedekben tovább fog csökkenni. Ennek következtében nyilvánvaló, hogy a kölcsönös és növekvő gazdasági függőségekkel jellemezhető világgazdaságban gazdasági fejlődésünket a külső tényezők döntő mértékben meghatározzák. Ezért a világ- gazdasági folyamatokhoz nemcsak alkalmazkodnunk kell, ami egy gyorsan változó világban tempóveszteséget jelent, hanem előre kell azokat látnunk, hogy a szükséges lépéseket időben megte- hessük. A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni : a világgazdasági függőség nem azt jelenti, hogy belső társadalmi-gazdasági erőfeszítéseink elhanyagolható tényezőt jelentenek. Ellenkezőleg: amíg a világ- gazdaság nemzeti gazdaságokból tevődik össze, addig a nemzeti gazdaságok fejlődése saját cselekvési rendszerüktől függ, bár a cselekvési rendszer autonómiája csökkenőben van. Minden világgazdasági impulzusra lehet jól, vagy rosszul reagálni, lehet felkészülni, vagy elkésetten válaszolni, lehet kezdeményezően lépni és passzív módon bizonytalankodni, vagy értelmetlenül kivárni. Ebben a rövid elmefuttatásban csupán egy olyan nagy tényezőcsoporttal kívánok foglalkozni, amely a holnapi világgazdaság egyensúlyát és folyamatait meghatározó mértékben befolyásolja. E tényezőcsoport a fejlett tőkés, a szocialista és a fejlődő országokban megvalósuló műszaki-technikai forradalom és annak következményei a világgazdaság jövendő struktúrájára. A jelenlegi világgazdaságban az ipari forradalom természete az elmúlt másfél évszázadhoz viszonyítva gyökeresen megváltozott. Korábban az ipari forradalom nemzeti gazdaságról (országról) nemzeti gazdaságra (országra) és régióról régióra terjedt. Természetesen, az ipari átalakulásnak különböző típusai és cselekvési rendszerei voltak; így könnyűipar-nehézipar (Anglia, Franciaország), nehézipar-mezőgazdaság (USA) és tisztán nehézipari súlyponttal (Szovjetunió) is megvalósult. A kisebb országokban — nagyobb világpiaci függőségüknél fogva — a világpiaci körülmények lényeges mértékben befolyásolták az iparosítási folyamat cselekvési rendszerét. Ez a folyamat nemzeti gazdaságonként és régiónként 2—3 nemzedéket igényelt, azaz a fejlődés üteme viszonylag mérsékelt volt. A mai és a holnapi világ- gazdaságban nemcsak felzárkózási folyamat zajlik, hanem egyidejűleg három különböző, de a világpiac útján egymástól kölcsönösen függő ipari forradalom megy végbe. A fejlett tőkés országokban ez a folyamat a mikroelektronikára, a biotechnikára és a haditechnikára összpontosul, az információs és távközlési technika forradalmasítása mellett. E folyamat egyik jellemzője, hogy az átalakulás nemcsak a termelést érinti, hanem az irányítási és vezetési rendszereket is (államapparátus, bankrendszer, biztosítás, vállalati adminisztráció, alsóbb közigazgatás stb.). Ez a folyamat nagy társadalompolitikai bizonytalanságokkal és kérdőjelekkel párosul (például munkanélküliséggel), de új külgazdaságikapcsolati formákat és együttműködési módszereket is kialakít. Az európai szocialista országokban is olyan strukturális váltásra van szükség, amely nemcsak új ipari szakmák és tevékenységek kialakulását foglalja magába, hanem az úgynevezett klasszikus ipari tevékenységek új alapokra helyezését is, az energia- és nyersanyagtakarékosság, a költségcsökkentés, a minőség és az exportképesség terén. Az exportképesség természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a világpiaci kereslethez idomuljunk, hanem azt is, hogy a partnerekkel új kapcsolódási formák sokaságát alakítsuk ki. Természetesen súlyt kell helyezni arra is, hogy — megfelelő együttműködés útján — a gazdasági fejlődést leginkább előrevivő szakmákban (a mikroelektronikában és a biotechnikában) is előrehaladjunk. A fejlődő országoknak viszont olyan iparosítást kell megvalósítaniuk, hogy gyorsan exportképessé váljanak, mert a mezőgazdasági termékeket még évtizedeken át importálniuk kell. Ebből adódik, hogy az iparosításnak ezekben az országokban is eltérő típusai alakulnak ki (Indiában, Kínában, Brazíliában, vagy a néhány millió lakossal rendelkező országokban), de a gyors ipari export szükségessége minden országban fennáll. Az iparosítás útja sem folyamatos-klasszikus (köny- nyűipar), sem nehéziparra koncentrálható nem lehet, mert a kialakult helyzetben, amihez ma már a hatalmas méretű adósságok is hozzátartoznak, azonnal, és biztos piacra kell exportálniuk. Ezért egyes országok az exportszakmákat gyorsan és gyakran a multinacionálisok segítségével a legfejlettebb színvonalra fejlesztik, ami ugyan sok társadalmi feszültséggel és egyenlőtlenséggel párosul, de gazdasági szükségszerűséget jelent. E törekvések már eddig is eredményeztek bizonyos sikereket, hiszen ismeretes, hogy a nyugat-európai piacon a fejlődő országok iparcikkexportja lényegesen dinamikusabb, mint az európai szocialista országoké. E cikk keretei nem adnak jnódot arra, hogy az új technikai-műszaki forradalom minden aspektusát elemezzük. Itt és most végezetül csak azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy milyen nehéz feladatokat kell az európai szocialista országok iparának megoldania, hogy a műszakitechnikai forradalom jelenlegi hullámának végén kedvezőbb helyzete legyen a világpiacon, mint jelenleg. Ellenkező esetben ugyanis nemcsak a fejlett tőkés országok piacairól szorulnánk ki, hanem a fejlődő országok iparcikkpiacairól is, hiszen ott a jövőben nemcsak a fejlett tőkés országok iparcikkei támasztanak versenyt, hanem a többi fejlődő ország gyorsan dinamizálódó árui és szolgáltatásai is. I néhány — a világ- helyzetből kiinduló — I észrevétellel és utalással is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy a magyar ipar megújulásának milyen nagy jelentősége van és lesz a magyar gazdaság jövője szempontjából.
