Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
1983. december 18-, vasárnap TSüSm. fl Kétegyházán F urcsa nevű ez a falu, amely már a török megszállás korában is létezett. Ki hinné, milyen kézenfekvő az elnevezés magyarázata? Két egyháza volt ugyanis Kétegyházának, amely ma már nem egyházairól, hanem sok más egyébről nevezetes. A megye egyik legnagyobb román nemzetiség lakta települése, egykor a gyulai grófsághoz tartozott. Jórészt cselédek, szegényparasztok éltek itt. Ma már nem szegénységről, hanem jólétről árulkodnak a régi földszintes parasztházak helyén magasodó, emeletes, korszerű épületek. Volt olyan év, amikor háromszáz új ház ; épült; nem véletlen ez, hisz a csaknem ötezres lélckszám stabilnak mondható. Az itt maradt, vagy itt letelepedett fiatalok pedig a falusi körülmények között igyekeznek városias életformát teremteni, s ennek egyik eleme a korszerű családi ház. Kevesen vándorolnak el a községből, s ennek egyik magyarázata az, hogy sokan helyben találnak megfelelő munkát. A Béke Téesz mellett az ÉRDÉRT, illetve a MEZŐGÉP gyáregysége biztosít munkalehetőséget. A munkaképes korú lakosság harminc százaléka a mezőgazdaságban, 44 százaléka pedig az iparban dolgozik. A másik oka az ittmaradásnak az. hogy — mint nemzetközi vasúti főútvonal mellett fekvő településnek — igen jó Kétegyháza közlekedése. Mintegy 800-an járnak nap mint nap békéscsabai és gyulai munkahelyekre. Hogy mi mindenről nevezetes még az 1971-ben nagyközségi rangra emelkedett település? Például a mezőgazdasági múzeumáról, amely az ugyancsak országos hírű, 30 éve működő mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézetben működik. (Az iskola kollégiuma egyébként nemrég kiváló címet kapott.) Aztán említhetnénk a román tájházat, amely ugyan még nem nyitotta ki kapuit a nagyközönség előtt, de anyaga már elrendezve várja a látogatókat. . . BÉKÉS MEGYEI Milyen ajándékot vegyek? Három óráig zárva Az ABC-áruház, amely néhány éve teszi városiassá a község központját, karácsonyi hangulatot áraszt. A pult mellé fenyőfák támaszkodnak, s nem hiányoznak a gondolákról a szaloncukros dobozok sem. Az idénynek megfelelően bőségesen el vannak látva a disznóvágáshoz szükséges fűszerekkel. Elégedettek is a vásárlók az árukínálattal. de a nyitva tartással már kevésbé. Az ABC ugyanis a többi négy élelmiszerbolttal együtt fél 1-től három óráig zárva tart. Dávid Ferenc, a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ helyi ügyintézője arra hivatkozik, hogy kevés az eladó, s így nehezen tudják megoldani az egész napos nyitva tartást. — Különben 1s — teszi hozzá — egy hónapig próbálkoztunk ezzel, s azt tapasztaltuk, hogy ebben a napszakban minimális a forgalom. Az üzemekben sem úgy dolgoznak, hogy délben kellene bevásárolniuk. Ez a déli zárás egyébként az energiatakarékosságot is szolgálja. Különben nem panaszkodhatnak a kétegyháziak az árukínálatra, hiszen tartós hiánycikk már régóta nem volt egyik élelmiszerüzletben sem. Kapni friss húst, élő halat, süteményeket, sőt a napokban még déligyümölcs is volt.. . A bolthálózatot, amely a gyulai ÁFÉSZ kezelésében van. nemrégiben felújították. Megfelelő a hűtőkapacitás. ám néha felmerülnek raktározási gondok. Jónak mondható az üzletek forgalma. Az ABC például — bár hárommillió forinttal megemelték a tervet — már november végére nagyobb forgalmat bonyolított le a tervezettnél. A tisztaszoba Tájház, átadás előtt A Kossuth út 66. szám alatti tájház fala vetekszik az őt körülölelő táj hótakarójának hidegen csillogó fehérségével. Még kevesen tapossák a bejárat előtti havat, csupán azok járnak itt néha-néha, akik az utolsó simításokat végzik az át- _ adás előtt álló épület belsejében. Mint megtudjuk, a román szövetség kongresszusa tiszteletére végleg berendezték az épületet, csupán a Műemléki Felügyelőség jóváhagyására várnak, s legkésőbb április 4-ig átadják a. nagy- közönségnek a tájházat. A tanácsnál elmondták, hogy a megifjodott épület a művelődési ház gondozásában éli majd második fénykorát. Nem csoda hát, ha az igazgatót, Árgyelán Györgyöt kérdezzük, hogyan töltik meg élettel az ódon falakat? Mint elmondja, itt tartja majd összejöveteleit a hagyományápoló csoport, a gyermek néptánccsoport, valamint tervezik, hogy a kertbarát szakkör székhelyét is átteszik ide — kellemest a hasznossal —, hogy a kert körüli teendőket kellő szakértelemmel lássák el. S hogy milyen az épület maga? Nehéz lenne szavakkal lefesteni a tisztaszoba különös hangulatát, a konyhát, a meghittséget árasztó lakószobát, a berendezés' gazdagságát . . Inkább hadd buzdítsunk arra mindenkit: ha átadják, nézzenek körül a tájházban. Érdemes! Otven kisiparos Az egyik mellékutca szép, új házának udvarán kedves, apró házikó ablakán virágok hívogatják a kerítés mellett elmenőket. ,,Gulyás György- né virág- és koszorú-kiskereskedő” — hirdeti a kapu mellé akasztott cégtábla. A középkorú háziasszony kedvesen invitál beljebb. Az egyszerű berendezést virágok és művirág koszorúk díszítik. Van itt karácsonyi' gyertya, virágföld, szóval minden, ami egy jól felszerelt kis virágüzlethez kell. Gulyásné nemrég nyitotta meg üzletét, s még nem nagyon elégedett a forgalommal. — Majd ha megszokják, hogy van itt egy ilyen bolt, talán többen vásárolnak — mondja bizakodón. — Bármikor jöhet a vevő, hiszen egész nap itthon vagyunk. Kétegyházán 50 kisiparos és kiskereskedő segíti a lakossági szolgáltatást. Főfoglalkozásban 35-en, munka mellett 10-en, 5-en pedig nyugdíjasként csinálják ezt a munkát. Vannak hiányszakmák: nincs autószerelő, egy ideig nem volt női-férfi fodrász (ezt most megoldották a művelődési ház .előterében), nagyon hiányzik az ács, a bádogos, az asztalos, hisz sokan építkeznek. A háztartási-villamossági gépek javítását sem tudták helyben megoldani: Gyuláról járnak ki a szakemberek. Van viszont Patyolatfelvevőhely, cipőjavítás. A tanács igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy másodállásban is el lehet látni szolgáltató tevékenységet. Gyerekek és öregek A nagyközség minden jelentkező apróságát el tudják helyezni a bölcsődében. Sőt, még az is előfordul, hogy négyéves korig maradnak, mert az óvodák már telítettek. Három felújított épületben kaptak helyet az óvodások, akiket 13 szakképzett óvónő lát el. Négyen anyanyelvi szinten beszélik a román nyelvet, hiszen mindhárom óvodában van román csoport. Nemrég tartotta fennállásának hetedig évfordulóját az öregek napközi otthona, amely 30 idős embernek nyújt az étkezési lehetőségen kívül módot a hasonló korúakkal való találkozásra, a tartalmas időtöltésre. A község idősei szívesen járnak az otthonba; még túljelentkezés is van. Gyakran rendeznek itt bensőséges ünnepségeket, amelyek családias hangulatban zajlanak le. Iskolák gondokkal A községben román és magyar nyelvű általános iskolában tanulnak a gyerekek. A román tanítási nyelvű iskolának korábban beiskolázási gondjai voltak. Nemrég a román nemzetiségi kongresszuson azonban már arról számoltak be a község képviselői, hogy immár 119- re emelkedett a diákok száma. A javulás elsősorban annak köszönhető, hogy a község mindhárom óvodájában beindult a román nyelv oktatása. Lényeges kérdés ez, hiszen a község lakosságának 65 százaléka román nemzetiségű. A magyar tannyelvű általános iskolában egész más gondokkal küszködtek néhány évvel ezelőtt. 1980-ban ugyanis a pedagógusok szar kos ellátása 57,1 százalékos volt. Ez évre ez az arány sokat javult, hiszen az iskola igazgatója, Telek Mihályné immár 81,4 százalékról számolt be. S ez lényeges javulás! S ha mindehhez hozzátesszük, hogy az elmúlt év óta logopédus is foglalkozik a gyerekekkel, igazán kedvező a helyzet. Mindezek ellenére Telek Mihályné úgy nyilatkozik: ,,Ha nem ilyen kartársaim lennének, már nem lennék igazgató.” Az ok: a tantermek közül kettő csupán, amely a követelményeknek, megfelel. „A szemléltető esz-' közöket egyszerűen képtelenek vagyunk elhelyezni. Egy részük a padláson van, a többit, az értékesebbjét pedig ilyen-olyan szekrényekbe zsúfoljuk.” Ez az áldatlan állapot azonban — szerencsére — már nem tart sokáig. Az elmúlt év nyarán az iskola mellett elkezdték a terepmunkákat ahhoz a bővítéshez, melyet a helyi költség- vetési üzem dolgozói végeznek. Azóta a falakat is felhúzták, s ha az idő is engedi, tető alá hozzák az új épületet. Az építkezés első üteme 1985. szeptember 1-én fejeződik be. Ez idő alatt a régi épületben is korszerűsítik a világítást, a fűtést, kicserélik a padozatot. így összesen 10 új, illetve újjávarázsolt osztály, köztük egy napközis terem és egy természettudományi előadó várja majd a gyerekeket. Ezt követően, az építkezés második ütemében tervezik két tanterem, egy könyvtár- szoba, egy napközis terem és egy tornaterem létrehozását. A fagy miatt áll a munka Árgyelán György a nagyhangú „turká”-val Karácsonykor „kuhigyetye” Sajátos kétegyházi szokás volt egykor karácsonykor a „turka”. A művelődési ház hagyományápoló csoportjának tagjai — Purecs Péter vezetésével ■— elhatározták két éve, hogy felelevenítik e népi hagyományt. Nyakukba vették a községet, felkeresték a barátokat, akik már messziről hallották, hogy „jön a turka”, és örömmel fogadták jókívánságaikat. A régi szokásnak megfelelően a kalács és a bor sem maradt el . . . Nos, ottjártunkkor is nagy készülődésben találtuk a csoportot. Ezúttal a „kuhigyetye" elnevezésű népszokást elevenítik fei a csoport tagjai. A kalapok már elkészültek — díszesek, tükrösek, akár a vőfélyeké —, a próbák is megkezdődtek . . . December 24-én délben aztán 24-en gyűlnek össze majd népi ruhában — no meg a hegedűs —, s mint mondják, akár reggelig is járják a községet, hogy átadják jókívánságaikat .. . Az oldalt írták: Gubucz Katalin és Nagy Agnes. A fotókat készítette: Veress Erzsi.
