Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-17 / 297. szám

Világ proletárjai, egyesültetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI 1983. DECEMBER 17., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM Olást tartott a Békés megyei Pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Bé­kés megyei bizottsága tegnap, december 16-án ülést tartott Gyulavári Pál megyei párt-végrehajtóbizottsági tag elnökletével, amelyen a testület megtárgyalta az alábbi napirendeket: 1. Tájékoztató az MSZMP Központi Bi­zottsága 1983. december 7-i üléséről. Elő­adója Frank Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára. 2. Jelentés a megye iparának helyzeté­ről és feladatairól az MSZMP KB 1983. július 6-i határozata alapján, valamint 3. Jelentés az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, javaslat az 1984. évi feladatokra; Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára előterjesztésében. 4. Jelentés az államigazgatás korszerű­sítéséről, a közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos állami és pártfeladatok vég­rehajtására tett intézkedésekről; Gyulavá­ri Pál megyei tanácselnök és Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára előtérj esztésében. 5. Javaslat a megyei pártbizottság és munkabizottságai 1984. évi munkaprog­ramjára. Előadója Szabó Miklós megyei titkár. 6. A végrehajtó bizottság beszámolója a két pártbizottsági ülés között végzett mun­káról Szabó Miklós, a megyei pártbizott­ság titkárának előterjesztésében. A testület tagjain kívül a megyei párt- bizottság ülésén részt vett Rubik László, a KB instruktora és dr. Dankó János, az Ipari Minisztérium osztályvezető-helyet­tese. (A "Békés megyei pártbizottság ülésén a 2. és 3. pontként tárgyalt napirendekről kiadott közleményt az alábbiakban kö­zöljük.) I. II megye iparának helyzete és feladatai az MSZMP KB 1983. július 6-i határozata alapján i. A felszabadult me­gye iparilag elmara­dott, agrár jelle­gű gazdaságot örökölt. Az MSZMP gazdaságpolitikája er területi arányokra is megfe­lelő figyelmet fordítva — az 1958-as központi bizottsági határozatával — teremtette meg a lehetőségét megyénk ipari fejlődésének. A megye iparfejlesztésé­ben két alapvető folyamat érvényesült: az egyik a szén- hidrogén feltárásához, hasz­nosításához kapcsolódó be­ruházások és ezek munka­helyteremtő szerepe, a má­sik a már hagyományokkal rendelkező ágazatokra, ipari szövetkezetekre, valamint a mezőgazdaságból felszaba­duló munkaerőre, az élelmi- szeripari nyersanyagra alapo­zott fejlesztés. A megvalósult fejlesztések társadalmi, gaz­dasági megalapozottságát eredményességük igazolja. A ’60-as években az ipari termelés extenzív fejlődése, új iparágak megteremté­se (szénhidrogén-bányászat, üveggyártás, tartósítóipar, gépgyártás, híradástechnika), erőteljes munkahelyteremtés, a munkásosztály létszámá­nak dinamikus növekedése jellemezte iparunk fejlődését. A ’70-es években az exten­zív fejlődés a már kialakult iparágak gyorsabb ütemű fejlődésében és a hagyomá­nyos tevékenységek bővítő jellegű rekonstrukciójában valósult meg. Nagy jelentő­ségű volt az ipari szövetke­zetek 10 éves fejlesztési programjának sikeres meg­valósítása. A VI. ötéves terv első fe­lében a megváltozott gazda­sági környezet hatására az iparfejlesztés lehetőségei mérséklődtek. A fejlesztések döntően az energiatermelés, energiaracionalizálás és az exportnövekedés feltételeit javítják. (Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a művelődéspolitikai tanácskozás Befejeződött tegnap a Politikai Főiskolán az a kétna­pos tanácskozás, amelyet a Magyar Szocialista Munkás­párt művelődéspolitikai irányelvei megjelenésének 25. évfordulója alkalmából rendezett az MSZMP Politikai Főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, Párt­történeti Intézete, valamint Társadalomtudományi Inté­zete. A második napon Knopp András, az MSZMP KB tu­dományos, közoktatási és kulturális osztályának he­lyettes vezetője a szövetsé­gi politika és az értelmiségi politika időszerű kérdései­ről, Ancsel Éva, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára a művelődés és az értékorientáció kapcsolatáról tartott előadást. Ezeket hoz­zászólások követték. A konferencián előadókés a hozzászólók elemezték az elmúlt negyedszázad törté­nelmi folyamatait, politikai tanulságait. Egyebek között megállapították, hogy a kultúrában e 25 esztendőben nyugodt, sok irányú, új je­lenségeket is felmutató fej­lődés volt érzékelhető. A kultúra általánosságban el­látta a maga sajátos funk­cióit a magyar szocialista társadalomban. Ez nem je­lenti azt, hogy ne lettek volna olykor zavarok, ame­lyek ma is figyelmeztetnek arra: a szelletei életben nem lehet lemondani az irányzatok közötti vitáról. A negyedszázados fejlődés bi­zonyíték arra, hogy lehet nyitott művelődéspolitikát folytatni, éspedig eredmé­nyesen, ha érvényesül a marxista párt eszmei irá­nyítása, és a szocialista ál­lam sokoldalú szervező-ter- vező-támogató munkája. A művelődéspolitika a politika szerves része, s mint ilyen, szolgálni tudta a magyar kultúra fejlődését, az értel­mes szabadság, a gazdasá­gilag is megalapozott de­mokratizmus, az embert formáló igaz eszmék és nagy értékek szellemében. A két és fél évtized ta­pasztalatai azt is bebizonyí­tották, hogy a kultúra fej­lődése elválaszthatatlan a gazdasági, a társadalmi elő­rehaladástól, ugyanakkor a művelődés nem gyarapodik automatikusan a gazdasági, társadalmi növekedéssel, fejlődéssel. Szó volt arról is, hogy szükséges a párt értelmisé­gi. politikájának megújítása annak érdekében, hogy meg­őrizhetők legyenek az értel­miségi politika alapvető vívmányai, amelyeket a ne­gyedszázada megfogalma­zott pártdokumentum is említett. Az ideológiának, a műve­lődéspolitikának a valóság által megfogalmazott kérdé­sekre kell választ adnia, fi­gyelembe véve a mai fiatal értelmiség sajátos helyzetét is. Míg a dokumentum megszületésekor a szövetsé­gi és az értelmiségi politika majdnem azonos volt, mára megváltozott a helyzet, hi­szen az értelmiség' csaknem egyharmada a párt tagja, tehát nem egyszerűen szö­vetségi kérdés az értelmiség és a párt viszonya. A tanácskozáson Huszár István, a Társadalomtudo­mányi Intézet főigazgatója mondott zárszót, amelyben megállapította, hogy az esz­mecsere betöltötte hivatását, elemző módon, a jövőben is kamatoztatható tanulságokat levonva értékelte az elmúlt két és fél évtized művelő­déspolitikáját, annak leg­fontosabb eredményeit. Új kezdeményezések a TIT-ben A TIT Békés megyei el­nöksége tegnap, pénteken délelőtt tartotta ülését. Az elnökség tagjai egyperces néma felállással emlékeztek meg Dér Lajosról, a gyulai járási-városi szervezet nem­rég elhunyt elnökéről. Az első napirendi pontban az 1984. évi munkatervet vi­tatta meg az elnökség, me­lyet dr. Krupa András tit­kár terjesztett elő. A mun­katerv — amely a TIT VIII. országos és megyei küldött- gyűlésén megfogalmazott feladatok, a párt XII. kong­resszusa, valamint a köz­ponti bizottsági döntés út­mutatásai jegyében készült — hangsúlyozza, hogy to­vább kell lépni tartalmi, metodikai és szervezeti szin-' ten. Feljeszteni kell a tag­ság foglalkoztatását (amely most 75 százalékos), meg­szervezik — elsősorban he­lyi jelleggel — a továbbkép­zést, s erősíteni szeretnék partnerkapcsolataikat a társ- és rendező szervekkel. Továbbra is törekednek ar­ra, hogy minden réteg szá­mára vonzó programokat ál­lítsanak össze. Külön figyel­met fordítanak az értelmi­ség körében végzett tevé­kenységükre, mivel e téren nem jutott előbbre a szerve­zet. Szó esett a gazdálkodás­ról is; mivel a jövő évtől e területen is kevesebb állami támogatással lehet számolni, nagyobb szerep jut az új kezdeményezéseknek. A hozzászólások után az elnökség elfogadta a mun­katervet. Ezt követően a gyulai járási-városi termé­szettudományos ismeretter­jesztésről számolt be dr. Fábry Károly elnökhelyettes és Fényes Péter titkár. Mint mondották, még nem sike­rült helyes arányt kialakíta­ni a társadalomtudományi és a természettudományi is­meretterjesztés között. Szól­tak a természettudományi előadóterem és a csillagvizs­gáló működéséről, az isme- ret terjesztési formákról, módszerekről, a feladatok­ról. Beszámolójukat az el­nökség tagjai elfogadták, ja­vaslataikkal, hozzászólásaik­kal egészítették ki. G. K. Magyar—szovjet közlekedési tárgyalások A magyar—szovjet közle­kedési együttműködési ál­landó munkacsoport decem­ber 15—16-án Budapesten tartotta 29. ülését. XJrbán Lajos közlekedési államtit­kár, illetve Vlagyimir Giny- ko vasútügyi első miniszter- helyettes vezette tárgyaláson megvitatták és értékelték az országok közötti áruszállítás helyzetét. Az 1984. évi áru- szállítások zavartalan lebo­nyolítására — valamennyi közlekedési alágazatra vo­natkozóan — intézkedéseket határoztak el, és ezen belül megállapodtak a korszerű szállítási módok — konténe­res és rakodólapos szállítás, valamint az átrakás nélküli forgalom — bővítésében. Egyetértettek abban, hogy az 1947-ben megkötött magyar —szovjet vasúti határforgal­mi egyezményt a jelenlegi viszonyokhoz igazítva 1984 végéig korszerűsítik. Tegnap délután Gyulán, az Április 4. téren megnyitották a megye legnagyobb gyógyszertárát. A csaknem nyolcmillió forint értékű beruházást az AÉV készítette, melynek az alapterülete 400 négyzetméter. Az éjszakai ügyeletet is tartó patika 28 dolgozójának dr. Horváth Éva, Békés megyei fő­orvos megnyitó beszéde befejezéséül jó egészséget és kevés forgalmat kívánt Fotó: Fazekas László Holnap: ingyenes falinaptár-melléklet Ülésezett a SZOT A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa tegnap ülést tartott, és megvitatta az 1984. évi népgazdasági tervvel kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. A tanácskozá­son részt vett Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Terv­hivatal elnöke. A napirendi pont előadója, Gál László, a SZOT főtitkár- helyettese rámutatott, hogy a szakszervezetek a jövő évi népgazdasági terv kidolgozá­sának valamennyi fázisában részt vettek. Észrevételeik többségét figyelembe vették a tervező munkában, jólle­het a romló nemzetközi gaz­dasági feltételek miatt egyes elképzeléseik megvalósítása halasztást szenved. A szak;- szervezetek teljes egészében egyetértenek azzal, hogy to­vábbra is kiemelt feladat a külgazdasági egyensúly meg­szilárdítása, ugyanakkor rá­mutatnak, hogy az egyen­súlyt egyre inkább a terme­lés, a gazdálkodás javításá­val kell megalapozni. A jö­vő évben életbe lép a szak- szervezetek aktív közremű­ködésével összeállított új bér­tarifarendszer, ami nem je­lent automatikus béremelést, de lehetővé teszi, hogy a vál­lalatok bérfejlesztési eszkö­zeik felhasználásakor nem ütköznek a korábbi korlá­tokba. Az üzemi szakszerve­zeti szerveknek is szorgal­mazniuk kell, hogy a maga­san kvalifikált és nehéz mun­kafeltételek között dolgozók, ezenkívül a pályakezdők, to­vábbá a jól dolgozó vezetők bére az átlagosnál nagyobb mértékben növekedjen. Részletesen szólt az élet- színvonal megőrzéséről, amelyben — mint mondotta — kulcsszerepe van a jó áru­ellátásnak. A kormány a jö­vő évre a jó élelmiszer-ellá­tás mellett az iparcikk-kíná­lat javítását is tervezi. Ez különösen egyes ruházati cikkek, tartós fogyasztási termékek és nem utolsósor­ban az építőanyagok eseté­ben nagyon fontos. Szüksé­ges, hogy a szakszervezeti szervek is eredményesebben foglalkozzanak a fogyasztók érdekeinek védelmével a ter­melésben és a kereskedelem­ben egyaránt. Mivel a fo­gyasztási cikkek importja jö­vőre is korlátozott lesz, a szakszervezetek szorgalmaz­zák, hogy a hazai ipar mind több és színvonalasabb im­porthelyettesítő áruval egé­szítse ki kínálatát. A szakszervezetek tudomá­sul veszik — mondotta, hogy az ismert kedvezőtlen körül­mények miatt növekvő árak­kal kell számolnunk. Rámu­tatott, hogy továbbra is fenn kell tártani a vállalati szo­ciális ellátás elért színvona­lát. A szakszervezetek javas­latai alapján lehetővé válik, hogy a kommunista műsza­kok bevételét is a jóléti alapba helyezhessék, a jóléti intézmények bevételéből származó eszközökkel együtt. Lehetőség nyílik a vállalati jóléti létesítmények közös használatának kiszélesítésére, a fenntartás költségeinek megosztására. A szakszervezeti mozgalom a gazdasági építőmunka fej­lesztését politikai, szervező, mozgósító munkájával segí­ti. Nagyon fontos, hogy a munkaverseny szervezését, értékelését, elismerését a megváltozott és nehezebb gazdálkodási feltételekhez, a tényleges érdekviszonyokhoz igazítsák. A munkamozgal­makban fellelhető formális elemeket akkor lehet kiiktat­ni, ha a munkaverseny még közvetlenebbül kapcsolódik a tényleges helyi feladatokhoz, ha az anyagi, erkölcsi elis­merés jobban arányban lesz a valóságos teljesítmények­kel. A szocialista brigádve­zetők VI. országos tanácsko­zása állásfoglalásának meg­felelően a Minisztertanács, a SZOT és a KISZ KB együt­tes határozatban korszerűsí­tette a munkaverseny sza­bályozását. A szakszervezeteknek fo­lyamatos politikai szervező­munkát. kell végezni azért, hogy a hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójára kez­deményezett munkaverseny- mozgalom sikeres legyen. Meg kell teremteni a szük­séges feltételeket ahhoz, hogy a szocialista brigádok, a kol­lektívák alkotó kezdeménye­zéseiket kibontakoztathassák — mondotta a SZOT főtit­kárhelyettese. Az ülésen Faluvégi Lajos is felszólalt. A Minisztertanács elnök- helyettese elmondotta: a mostani tanácskozáson is joggal mutattak rá, hogy a gazdaság értékelésében és a jövő évi feladatokra való felkészülésben nagyon szoros az együttműködés a szak- szervezetek vezető testületéi­nek képviselői és a kormány között. Ennek is tulajdonít­ható, hogy a mostani nehéz helyzetben is reális tervvel, megalapozott gazdasági prog­rammal állhatunk a közvéle­mény elé. A jövő évi terv­nek több változatát vizsgál­tuk meg közösen, köztük az életszínvonal alakulásának lehetséges variánsait. Nem mindig és nem mindenben érthettünk egyet az első szó­ra, az együttes álláspont azonban létrejött, s ha a szakszervezetek kívánságait nem mindenben tudta a kor­mányzat teljesíteni, annak az az oka, hogy ma a jogos igények közül sem teljesít­hető valamennyi. Életszínvonal-politikai kér­désekről szólva a miniszter­elnök-helyettes egyebek kö­zött elmondta, hogy a mai nehéz viszonyok között a ja­vak elosztásában és a szoci­álpolitikában bizonyos át­csoportosításokra van szük­ség, hogy több jusson oda, ahol a legjobban kell. A kor­mányzat ehhez is kéri a szakszervezetek segítségét. Végül a miniszterelnök-he­lyettes a kormány nevében megköszönte a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának, a magyar * szakszervezeteknek az idei munkát, s kérte, hogy ebben a szellemben folyta­tódjék, s erősödjék tovább jövőre is az állami szervek és a szakszervezetek együtt­működése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom