Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-16 / 296. szám

1983. december 16., péntek Pénteki beszélgetések Sass Szilvia — Van-e még a világon jelentős operaház, ahol Sass Szilvia nem lépett fel? — Persze, hogy van. Na­gyon is sok... A 'legesleg- nagyobbak közül tulajdon­képpen majdnem mindegyik­ben voltam: a Metropolitan- től a Covent Gardenig, a pá­rizsi operaháztól a milánói Scalaig (s ez utóbbi nekem még mindig a legjelentő­sebb). De azért kimaradt San Francisco, kimaradt Chicago, ezek is rendkívül rangos színházak, még ha tán nem is sorolhatók az előzőkhöz. — Jelenleg nincs az Ope­raháznál ... — Éveken keresztül kér­tem, hadd ne legyek szerző­déssel a színházhoz kötve, mert az évi hatvan előadás túl nagy kötöttség nekem. Szerettem volna „szabad­úszó” lenni. Egy londoni szerződés teljesítése közben újra felvetettem ezt a kérést, és ekkor kaptam is egyéves tartózkodási engedélyt. Azóta különböző operaházakhoz produkcióra kötök szerző­dést. Később az Operaházzal újra megtaláltuk a kap­csolatot, hiszen teljesen el­szakadni nem állt szándé­komban, s jelenleg egy-egy előadásra szerződöm. Eb­ben az évben Toscát és a Bohéméletet énekeltem itt­hon, legközelebb karácsony­kor a Turandot-ban lépek fel. — Saját érzése szerint mi volt eddig a legnagyobb si­kere? — Nem tudom . . . Olyan — a többiekhez képest — nagyon kilógó nem volt ed­dig. Talán megemlítenék egyet, ami számomra külö­nösen kedves volt az elmúlt évadban: Puccini Turandot című operájának koncertsze­rű előadása Londonban. Na­gyon szép sikerem volt. A Turandot 18 éves korom óta nagy álmom. Ha egy ilyen álom valóra válik, az ember nagyon boldog. — S mi volt eddig a leg­nagyobb bukás, vagy ami nagyon „nem jött össze”? — Olyan se volt. Ügy lát­szik, az én életem mentes az ilyen végletektől. Igaz, mikor Wagner Mesterdalno- kokjának Éváját rám osztot­ták az Operaházban, azt kényszernek éreztem. Na­gyon szép szerep, és a hang­adottságaim miatt is elkép­zelhető, volt, hogy eljátsszam, de én rettentően kapálóztam ez ellen a szőke, copfos ka­rakter ellen, s így minden­napos esetté vált a színpadi próbákon az én sírásom, kö­nyörgésem, hogy ne kelljen csinálnom, és hagyjanak ki belőle. Végül is négy elő­adáson elénekeltem. aztán visszavették tőlem a szere­pet. — Létezik-e olyan szerep, amit visszavonhatatlanul ki­maradottnak érez? — Olyan van még, amit szeretnék elénekelni, s ed­dig még nem énekeltem el. mert még korai lett volna. De olyan szerep, amit amiatt nem énekelhetek, mert 11 éve énekelek, olyan nincsen. Egyre inkább a drámai re­pertoár felé haladok, s azt tudni kell, hogy régen is, és ma is az énekesek inkább 30 felett mertek és mernek hoz­zányúlni ezekhez a nagy drámai szerepekhez. — Milyen a kapcsolata a modern, a kortárs zenével? — Két modern operában léptem fel eddig: Szokolay Sámsonjában és Durkó Mó­zesében. Ez mind a kettő a hagyományra építő, de ízig- vérig mai zene. Nagyon szí­vesen énekeltem őket. Az egészen új, formabontó ze­nékkel nincs kapcsolatom . . . Oly mértékig abban a világ­ban bezártan élek, amit mint feladatot rám róttak, hogy egyszerűen alkalmam sincs tájékozódni.. . Beval­lom, amikor egy ilyen mű­vel összeakadok a rádióban, az nekem is furcsa . . . Meg­várom, míg letisztul. — Miképp vigyáz önma­gára, hogyan őrzi hangját és erőnlétét? — Az utóbbi időben oko­sabban próbálom beosztani az időmet. Mostanában, egy nagyobb munka után, ami kéthónapos távollétet jelent, egy-két hetet szabadon ha­gyok. Ilyenkor pihenhetek, moziba mehetek, van alkal­mam magammal foglalkoz­ni, barátaimat megkeresni. Teljesebb értékű embernek érzem magam, mióta a ma­gánéletre is van időm. S ez kihat a munkámra is. Pi­hentebben, jobb. kedvvel, nem „verkli-stílusban” vég­zem a munkám, hanem kon­centráltan. — És munka közben van-e valami kondíciómegőrző tit­ka, vagy módszere? — Gyerekkoromban elég­gé elhanyagoltam a tornát. Az utóbbi időben — ha nem is aerobic-szinten, de — er­re is odafigyelek, s érzem, hogy ez jót tesz. — Lesz-e még folytatása a könnyebb műfajban tett ki­rándulásainak? — Az operettlemezem úgy keletkezett, hogy a rádió fel­kért operetténeklésre, s ké­sőbb a rádiófelvételt adták ki lemezen. Más eddig / nem is volt. Most valószínűleg éneklek egy Szilvia-belépőt egy filmben, de még érdeke­sebb lehet az a huncutság, amit a szilveszteri tv-műsor- ban fogok elkövetni, az egé­szen könnyű műfajban . . . Ungár Tamás Szonátaest Gyulán Debrecen hosszú fejlődés után lett a Tiszántúl egyik zenei központja. Ezt a fejlő­dést a gyulai származású Szqbó Emil konzervatóriumi igazgató és karnagy indítot­ta el, majd Gulyás György — Tarhos után — folytatta, s rendkívüli erőfeszítéssel nemcsak a Kodály kórust szervezte meg és tette vi­lághírűvé, de elérte, hogy a pesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola tagozatot lé­tesítsen Debrecenben. Ennek a főiskolai tagozatnak há­rom kiváló, művészien mu­zsikáló tanárát kérte fel az Országos Filharmónia a má­sodik gyulai bérleti hang­verseny megtartására, ami igen dicséretes és emlékeze­tes hangversenyt jelentett a gyulai közönségnek. Egy tavaszi erdei séta él­ményeit rögzítette abban az Op. 24. számú „Tavaszi” he­gedű- és zongoraszonátában, ámít a hangverseny első szá­maként hallottunk. Kiss Vil­mos Péter hegedűn és Bod­nár László zongorán tolmá­csolta a négytételes szoná­tát, amely tavaszi derűje, fiatalós kedélye miatt min­dig sikert arat, ahogy most Gyulán is. Johannes Brahms Op. 38 e-moll gordonka- és zongora- szonátája hagyományosan háromtételes, még a menü­ett-tételt is megtartotta. Az 1862—1865 között alkotott két gordonka-zongora szoná­ták közül ez az e-moll a nép­szerűbb, mert minden téte­le behízelgően szép. Hálás szerepet kapott a gordonka, amelynek szólója indítja a szonátát. A menüett-tételben a „Szerelmi keringők” han­gulatát idézi, de fátyolos hangulatban. J. S. Bachra emlékezés jegyében a har­madik tételnek fúgatémája van, ami virtuóz játéktech­nikát igényel. Ez Ádám Ká­roly főiskolai tanárnak szé­pen sikerült. így megérde­melték a lelkes tapsokat. A hangverseny befejező részében a három tanár együtt lépett fel, hogy be­mutassák a közönségnek Antoni Dvorák cseh zene­szerző „Dumki-trióját”. Eb­ben a szerző egy Pétervá- rott és Moszkvában tett hangversenyturné emlékét dolgozta fel: hat ukrán tánc — vagyis a dumkák — érde­kes dallamait. Ezért a tánc- sorozat hol lassú, hol gyors ritmusú muzsikát tükröz, és a dallamok szenvedélyesen csaponganak a három hang­szeren. Féktelen hangulat- változás jellemzi a „Dumki- triót”, amit a gyulai közön­ség is szívesen hallgatott. A szonátaest műsorát si­keres beugrással Rázga Jó­zsef, a békéscsabai zeneisko­la igazgatója konferálta igen hatásosan. Dr. Márai György Sok évvel ezelőtt véletlen akadtam Békéscsabán egy baráti társaságra: összefog­tak egy lépcsőház lakói, s a mosókonyhából — saját erő­ből! — tornaszobát hoztak létre. Azóta, szerencsére, egyre több ilyen kezdemé­nyezésről hallunk, s már ko­ránt sincsenek így magukra hagyatva e törekvések úttö­rői. Anyagi és erkölcsi tá­mogatást kapnak útravalóul, s ha jól élnek vele, minden­képp ők lesznek fáradozá­saik nyertesei. Ilyen lakóközösségeknek eredtünk nyomába Oroshá­zán, s hogy érdemes-e pél­dájukat követni, azt döntse el az olvasó! Ami már megvalósult — Három gyerekem van. Ha kedvük szottyant játsza­ni, áthívták kis társaikat, s nem szólhattam semmit, hi­szen a gyerek társas lény, jó megosztani a szórakozás örö­mét másokkal is. Igen ám. Berger Nándorné de én napközben is gyere­kek között vagyok — taní­tok —, így nem csoda, ha fárasztott már a nagy jövés­menés . . . Az orosházi Berger Nán­dorné nem hagyta ennyiben a dolgot. Kossuth úti házuk szárítója ott állt kihaszná­latlanul . . . — . . . S jött az ötlet, mi­ért ne rendezhetnénk be ott egy gyerekklubot? Ábel Lászlónéval végigjártuk a lakókat, aláírattuk velük, hogy lemondanak a közös szárítóról. így kezdődött. A művelődési központ pénzt adott a szőnyegpadlóra, a ta­pétára és mi nekiláttunk. Még a pici gyerekes szülők is ott voltak segíteni. A jobb sorsra érdemesült szárító már négy hónapja a gyerekek birodalma. A játé­kok is megvannak, már csak szekrény hiányzik, amelybe elzárhatnák őket. Hetente más-más gyerek vállalkozik a kulcsügyeletre. Estefelé benépesül a szoba. Ki babázik, ki pingpongozik, de van úgy, hogy diavetítés' csalogatja le a ház ifjú la­kóit ... A két Mosolygó gyerek, Virág és. Kristóf nagy lelke­sedéssel mesél a közös já­tékról. — Nyújtózunk a bordás­falon, tanárnőset játszunk — sorolja Virág. — De van, hogy csak bo­hóckodunk, kergetőzünk — szól közbe hamiskás szem­mel Kristóf —, itt azt is szabad. Másutt még tervezgetnek Szokodi Sándor tornatanár 12 éve él a Birkás-lakótele- pen. Az utcán ténfergő, lép­csőházakban játszadozó gye­rekek látványa mindig elke­serítette. A sajnálat, no, meg az elhivatottság — hisz min­dene a sport — vitte rá ar­ra hogy a kihasználatlan szárítóból egy kondicionáló­termet alakítsanak ki. — A felszerelések már megjöttek. A medicinlabdá­tól a súlyzóberendezésig, a szőnyegtől a kondikerékpá­rig, minden megvan már. Egyedül a bordásfal és a ké- zisulyzó hiányzik. Egy biz­tos, ez évben még birtokba veheti bárki a kondicionáló­termet. Lelkesen magyarázza, hogy s mint lesz. A szülők heten­te váltják egymást — mert a felügyeletről gondoskodni kell —, ő pedig kezdőknek és haladóknak edzésterveket készít, hogy a szerint dol­gozzanak. Számol. A 6 kockaházban 90 lakás van. A 90 lakásban 90 család, s ha csak 3 em­bert veszünk 'egy családra, az annyi mint. .. Egyszóval érdemes tovább tervezget­ni ... — Nem hittek nekem. Nem lesz abból semmi, azt mond­ták. És lám, már megszüle­tett az újabb elképzelés, ké­szítünk egy kispályát, meg egy szaunát is ... Tudja, én 8 évig azt sem tudtam, hogy a 3. emeleten Farkasék lak­nak. A közös munka, le­gyen az konditerem vagy ga­rázsépítés, összehozta az em­Szokodi Sándor A Mosolygó gyerekek ma az elsők ... bereket. Már csak ezért is érdemes ilyesmibe fogni... Az emberek igénylik a találkozást A Petőfi Művelődési Köz­pont igazgatója, Gonda Géza az Országos Közművelődési Tanács támogatásáról beszél. — Jó ez a pályázati lehe­tőség, ám azokat a lakókö­zösségeket ^ellene támogat­nunk, amelyek már működ­nek. Amelyik most kezd va­lamivé lenni, nem biztos, hogy produkál is valamit. Ott az Előd utcai lakóklub. Olyan ember állt az élén, aki mozgatni tudta a társa­ságot, s ez nagyon lényeges dolog. Igen ám, de ő most elköltözött, s vajon lesz-e utódja? A művelődési központ mindenesetre támogatja eze­ket a közösségeket, hiszen az emberek igénylik a találko­zást. Van lépcsőház, amely közös vacsorát szervez. Má­sok kártyázni, megint mások sakkozni járnak össze. A lé­nyeg a közelkerülés, hiszen manapság akkora az elszige­teltség! És ott vannak a la­kótelepi gyerekek! Kell egy szoba, ahol játszhatnak, ahol úgymond randalírozhatnak. Sorolja az eddigi eredmé­nyeket. Az Előd utcai lakó­klubot, a Kossuth utcai „gyermekparadicsomot”, a Hámán Kató utcai fotóla­bort, a képzőművészeti stú­diót, a Gyopár utcai kondi­cionálótermet ... — Szeretnénk lehetőséget biztosítani a jövőben a bar­kácsolásra is. Az minden korosztályt érint majd. Mi az indulást segítettük, a fenn­tartás már a közösségek dol­ga. * * * E riport bevezetőjében ar­ra biztattuk- e sorok olvasó­it, döntsék el, érdemes-e az orosházi példát követni. S ha igen, úgy várjuk a hír­adást az ehhez hasonló la­kóközösségek, klubok, bará­ti társaságok életéről! Nagy Agnes Fotó: Fazekas László KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Régészeti világkongresszus Athénben. 8.37: Operaáriák. 9.00: Fejezetek a szocialista irodalom történetéből. 9.30: Óvodások műsora. 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Zenélő Dominó. 10.35: Radnóti Miklós verse. 10.40: Népzene. 11.00: Kilátó. 11.45: Operettíelvételek. 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: Rimszkij-Korszakov: Ver­senymű harsonára. 14.14: Ráth Károly köszöntése. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.35: Régi híres énekesek mű­sorából. 16.00: Gyári belépő (riport). 17.05: Kodály Zoltán: Liszt Fe­rencről. 17.35: Pászti Miklós: Népdal­- kantáta. 17.47: Életünk, ahogy éljük (ri­port). 18.15: Móra Ferenc meséi. 19.15: Az Iskolarádió műsora. 19.35: Varjúnemzetség. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Térdre omló házak. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stú­diót. 23.30: Operaáriák. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Verbunkos muzsika. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Slágermúzeum, (ism.) 9.18: Szomszédolás sok zenével. 9.38: Apróságok (jegyzet). 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsar­nok. 13.35: A Collegium Hungaricum. 14.00: Dallamról dallamra. 15.30: Könyvről könyvért. 15.45: Az AC/DC együttes felvé­teléiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Popzene. 19.30: Tudósítás a jégkorong­bajnoki mérkőzésről. 19.40: Nóták. 20.35: örömök kertjében. 21.35: Nóták. 22.00: Ritmus! 22.30: Igen is, nem is. 23.20: Slágerek. III. MŰSOR 9.00: Mérei Ferenc pszicholó­gus műsora. 9.30: Versenyművek. 9.55: Meyerbeer: ördög Róbert (opera). 12.55: Pillanatkép. 13.07: Fiataloknak! (ism.) SZOLNOKI STÚDIÓ 13.57: Radnóti Miklós versei, (ism.) 14.03: Kamarazene. 15.40: Nemzetközi sajtószemle. 16.00: Üj lemezeinkből. 17.02: Operaáriák. 17.35: Fiatalok muzsikálnak fiataloknak. 18.45: Népi hangszeres dalla­mok. 19.05: Kritikus füllel. 20.17: Szimfonikus zene. 22.30: Dzsesszzene. 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Miguel Rios felvételeiből. 17.15: Napjaink. Palatinus István jegyzete. 17.20: A Swingle együttes átira­taiból. 17.30: Negyedszázad egy város zenei életéért. A jubiláló jászberényi Palotás! zene­iskolában. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) ISKOLATÉVÉ: 8.10: Fizika. 8.50: Osztályfőnöki óra. 9.00: Orosz nyelv. 9.25: Bolgár zenés film. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Utazás Brazílián keresz­tül (NSZK útifilm) II/2. 10.40: Halotti szertartás Báli szi- gietén (holland film), (ism.) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: A természet válaszol. 15.15: Munkahelyi ismeretek. 15.45: Mi és ki a számítógép? I. 16.30: Szülők iskolája XIII/4. 17.05: Takács Mária műsora. 17.25: Pannon krónika. 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jókai-vetélkedő iV/3. 21.30: Ismét . . . VIII/6. 22.35: Győztesek és vesztesek: törvényes magyarázat (új- zélandi tv-film). 23.05: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Éjszakai ügyelet (francia film) Vl/5. 20.55: Tv-híradó 2. 21.20: Sakk-matt. 21.35: Kodály Zoltán: Missa Bre­vis. BUKAREST 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.50: Világhíradó. 21.10: Az ismeretlen küldetés Csehszlovák játékfilm. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Angol nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: Marin Drzic és kora. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék — sorozat gyerme­keknek. 18.15: A mindennapok humaniz­musa. 18.45: Társadalmi témák. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Filmsorozat. 21.00: Könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: A szív kultúrája. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Tanácsadó szülőknek — művelődési adás. 18.451 Tudományos könyvek ki­rakata. 19.00: Tudományos beszélgeté­sek. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zeneszerzők arcképei. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Találkozások — dokumen­tumadás. 21.45: Reklám. 21.50: Alexandra néni — játék­film. színház 1983. december 16-án, pénteken 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Jókai-bérlet 1983. december 17-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Somlay-bérlet 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUGSÁG „Eleki Ház” 19 órakor Mezőtúron: MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Do­nald kacsa és^ a többiek, 8-kor: Az álarcos lovas legendája. Bé­késcsabai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Majmok bolygója, .6 és 8-kor: Hentessegéd. Békés­csabai Terv, fél 6-kor: Elcserélt szerelem, fél 8-kor: Végállomás. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Az Ezüst-tó kincse, fél 8-kor: A csónak megtelt. Gyulai Petőfi, 3- kor: Több mese egy sor­ban. 5 és 7-kor: Portrék kor­hű keretben. Orosházi Béke: Te­litalálat. Orosházi Partizán, fél 4- kor: Aranytojás, fél 6-kor: Excalibur I—II. II lakótelepi elszigeteltségről, s azokról, akik tesznek ellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom