Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

NÉPÚJSÁG 1983. december 2., péntek Megyei mezőgazdasági aktíva Békéscsabán Népeink érdekében (Folytatás az 1. oldalról) A KISZ KB titkára ezután azt fejtette ki, hogy a mező- gazdaság előtt álló követel­mények, a termelési adottsá­gok jobb kihasználása, mi­nőségi termékek, versenyké­pes termékek előállítása az ágazatban dolgozó fiataloktól is még több, fegyelmezettebb munkát kíván, s ebben nem kis feladata van a KISZ- nek. S hogyan lehet ezt a gyakorlatban megvalósítani? A kérdés az ifjúsági moz­galom számára is fontos, hiszen a KISZ a maga esz­közeivel részt vállal az or­szág gazdaságpolitikai fel­adataiból. A minőség ma létkérdés — hangsúlyozta a KB-titkár, s a KISZ is so­kat tehet a minőségi szemlé­let kialakításáért. A természeti erőforrások kiaknázásáról beszélt ez­után az előadó. Hazánk leg­nagyobb természeti kincse, legfontosabb természeti erő­forrása a több mint 8 mil­lió hektár termőföld, így tehát minden talpalatnyi műveletlen föld veszteség. A KISZ-nek is hozzá kell já­rulnia a földterület jobb ki­használásához, védelméhez. Mindez a gyakorlatban nem jelent mást, mint a határ­ban dolgozók becsületes mi­nőségi munkáját. A korszerű mezőgazdaság mind jobban felhasználja a modern technikát, az új tech­nológiákat, melyek kezdemé­nyezését, kipróbálását a fia­talok készséggel vállalják. S ma, amikor olyannyira fon­tos az új iránti fogékonyság, alapozni is kell ebben a fia­talokra. Mindez természete­sen nagy szakmai hozzáér­tést, új meg új ismereteket követel a fiatal szakembe­rektől. A KISZ-nek is fel­adata szakmai képzésre ösz­tönözni, az önképzést segí­teni az ifjúság körében. Az ifjúsági munkaverseny­formákról szólt ezután dr. Szórádi Sándor. Kiemelte, hogy e versenyformákat konkrét gazdasági feladatok­hoz szükséges igazítani, elő­térbe helyezve a minőség ja­vítását szolgáló akciókat, mozgalmakat. Ami a társa­dalmi munkát illeti, az ilyen jellegű vállalások minde­nekelőtt konkrét, közvetlen célokat, a munka- és lakó­helyi környezet javítását szolgálják, általuk az adott környezet gondjai enyhülje­nek. Az ifjúság nemcsak réte­genként differenciált, hanem ezen belül egy-egy réteg életkor és felkészültség sze­rint is. így a mezőgazdaság­ban másodlagos közösségként tömöríti a KISZ a fiatal ag­rár szakemberek tanácsaiban az ifjú agrárértelmiséget. Őket is testhez álló progra­mokon keresztül lehet és kell megnyerni a KISZ ügyé­nek. biztosítva számukra nyílt szakmai vitát, tapasz­talatcserék lehetőségét. Az előadó ezután röviden a pá­lyakezdőkről, majd a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok jövedelméről, életszínvona­láról, s körükben a KISZ ér­dekvédelmi tevékenységéről szólt. Tanácsülés (Hiányban (Tudósítónktól) Az okányi Községi Ta­nács az elmúlt héten tartot­ta ez évi utolsó ülését. Első napirendi pontként a tanácsnak a községben mű­ködő gazdasági egységekkel, valamint a politikai és tö­megszervezetekkel való kap­csolatát tárgyalták meg. E téma előadója Kincses Imre tanácselnök volt. Kiemelten foglalkozott a tanács és a Hazafias Népfront községi bizottsága, illetve a tanács és a helyi Haladás Termelőszö­vetkezet közötti megállapo­dásokkal. Ezután a községi tanács számvizsgáló bizottságának munkájáról számolt be Pesti Lászióné, a bizottság elnö­ke. Gonda Károly megyei ta­nácstag a Békés megyei Ta­nács munkájáról adott tájé­koztatást. A tanácsülésen elhangzott beszámolókat a résztvevők egyhangúlag elfogadták. Az ülés bejelentésekkel ért* vé­get. Oláh Ferenc Egyettea napirend az igazgatáság előtt Tegnap, december 1-én délelőtt Békéscsabán, a MÉ­SZÖV székházában tartotta ülését a SZÖVKER Egysze­rű Gazdasági Társaság igaz­gatósága. A testület _tagjai egyetlen napirendként a gaz­dasági társaság önálló jogi személyiségű közös vállalat­tá történő átalakításával összefüggő tennivalókat vi­tatták meg. Az igazgatóság egyetértett abban és határozatban mond­ta ki, hogy december 9-re összehívja a SZÖVKER-tár- saság ülését. Ugyanis ez a testület lesz hivatva arra, hogy kimondja az önálló sze­mélyiségű közös vállalat lét­rejöttét, mely 1984. január 1-től kezdené meg ebben a formában sok irányú árube­szerző tevékenységét. B. I. GYORSLISTfl a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1983. november 30-án megtartott sorsolásáról. Az Országos Takarékpénz­tár a gépkocsinyeremény-betét­könyvek 90. sorsolását novem­ber 30-án, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vet­tek részt, amelyeket 1983. július 31-ig váltottak, és 1983. október 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érde­kelteket arról, hogy a forgalom­ban levő gépkocsinyeremény-be- tétkönyvek között vannak olya­nok, amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegy­zékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyel­men kívül kell hagyni. A listában szereplő rövidítések a következők: Skoda 120 L S. Moszkvics M. Dácia D. Polski Fiat 126 P. 10 000 forint összegű betétköny­vek: 3 020 695 M 3 038 950 D 3 042 354 P 3 047 170 M 3 051 612 M 3 051 739 P 3 055 184 S 3 056 065 M 3 063 638 M 3 067 532 M 3 067 667 S 3 071 310 M 5000 forint összegű betétkönyvek: 3 522 779 S 3 537 347 M 3 566 034 S 3 587 808 P 3 630 644 M 3 630 720 M 3 636 128 D 3 640 537 M 3 642 100 S 3 647 785 M 3 667 774 S 3 668~689 M 3 678 649 M 3 683 988 D 3 688 844 S 3 700 417 M 3 707 482 S 3 707 758 M 3 709 808 M 3 712 398 S 3 713 309 M 3 720 033 S 3 720 135 ' M 3 721 664 S 3 728 973 M A gyorslista közvetlenül a hú­zás után készült, ezért az eset­leges számhibákért nem válla­lunk felelősséget. A sorsolás eredményének pon­tos adatait a december 5-én megjelenő hivatalos nyeremény­jegyzék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP-fiókok- ban, postahivatalokban és taka­rékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyvet vagy az azt helyettesítő igazolást a betétkönyvet kiállító takarék- pénztári fióknál, postahivatalnál vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. Az aktívaülésen Szabó Bé­la, a KISZ Békés megyéi bi­zottságának titkára ismertet­te a KISZ KB 1983. szep­tember 20-i határozatának végrehajtására hozott me­gyei feladattervet. Elmond­ta, hogy megyénkben is ta­pasztalható tény: fiatalodik a mezőgazdaság; mintegy 20 ezer fiatal dolgozik ebben az ágazatban, s közülük mint­egy 4 és fél ezren tagjai a KISZ-nek, a szervezettség tehát 23 százalékos. Ami a KISZ-es teendőket illeti, az 1978 márciusában született agrárhatározatot követően 1979—80—81-ben kidolgozták az új munkafor­mákat, így új akciókra, moz­galmakra nincs szükség a mostani határozat végrehaj­tásához. A KISZ-szervezetek feladatait e téren lényegé­ben a kiemelt kormányprog­ramok szabják meg. Ezen belül is különösen fontos a gabonaprogram. Hasznos lenne a KISZ-szervezeteknek kezdeményezni az „egy em­ber, egy tábla” elvet, így sze­mély szerint mérhető a mun­ka minősége. A következő ilyen fontos terület a hús­program, annál is inkább, mert minden eddiginél na­gyobb a megyében az állat- állomány. Az elhullás mér­séklésére, az ésszerűbb ta­karmánygazdálkodás, a ter­melő és feldolgozó vállala­tok jobb együttműködése ér­dekében is sokat tehet a KISZ. Hasonlóképpen sok múlik a fiatalokon a takaré­kos gazdálkodás megvalósí­tásában, a célszerű talajerő­gazdálkodásban. Ami a ter­mőföld kihasználását illeti, az országban megyénkben vár lebontásra a legtöbb, mintegy 350 tanya. S ha el­tűnnek ezek az épületek, e fél hektárokat jelentő terü­leteket is be lehet vonni a művelésbe. A termelést segítő mozgal­makról, majd az Alkotó If­júság pályázatról, s végül a tagépítés sürgető feladatai­ról, valamint a hagyományos megyei agrárifjúsági napok­ról szólt Szabó Béla. A megye mezőgazdaságá­nak helyzetéről Kiss Sándor, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályvezető­je adott tájékoztatást a fia­taloknak. Szólt a megye gaz­dasági életében meghatáro­zó szerepet betöltő mezőgaz­dasági és élelmiszer-gazda­sági termelésről, majd né­hány jellemző adat említése után hangsúlyozta, hogy az eredmények, s a megye me­zőgazdasági termelési po­tenciálja nagy felelősségre kötelez. Az ésszerűségben, igényes­ségben még mindig nagy tar­talékok rejlenek, de már megindult a minőségi fejlő­dés. Ezután a megye termő­helyi adottságaival, gondjai­val, az aszály okozta károk­kal foglalkozott Kiss Sándor. Elismeréssel szólt a fiatal agrár szakemberekről, akik vállalták a megye északi térségében a nem könnyű munkát. Hangsúlyozta, lehet és szükséges támaszkodni a fiatalokra — akik maholnap a mezőgazdaság derékhadát alkotják. T. I. Nyílik a Fészek Áruház Pénteken megnyílik Bu­dapesten az Üllői út és a Bi­hari út sarkán a Fészek Áru­ház, amelyet tegnap mutat­tak be a szakma képviselői­nek. A mintegy 40 ezer négyzetméternyi régi TÜ- ZÉP-telepen háromezer négyzetméteres fedett eladó­teret létesítettek, ahol nem­csak a hagyományos építő­anyagokat, hanem — a bú­torok kivételével — a lakás berendezéséhez szükséges valamennyi felszerelési cik­ket árusítják. Az induló áru­készlet csaknem 100 millió forint. A Fészek kínálatát színesítik az osztrák Bau- Welt cégtől árucserében be­szerzett fürdőszoba-beren­dezések, kisgépek is. A nyit­va tartás alkalmazkodik az építkezők igényeihez; hét­köznaponként reggel 8-tól délután 6 óráig, csütörtökön 7 óráig, szombaton pedig 1 óráig várják a vásárlókat. S zívélyes légkörben folytak a tárgyalások Berlinben Kádár János és Erich Honecker között. Az MSZMP KB első titkára egynapos látogatásának minden ese­ményén érzékelni lehetett, milyen szoros szálak fűzik össze országainkat, népeinket saját dolgainkban, de a nemzetközi kérdések megítélésében, a külpolitkiai célkitűzések azonos­ságában is. Szinte már közhely számba megy a megállapítás, hogy ha­zánk és az NDK együttműködése sokoldalúan fejlődik, az élet jninden területére kiterjed. Mint minden közhely azon­ban, ez is mély igazságot, tartalmat hordoz. A tárgyalásokon elégedetten szóltak a gazdasági kapcsolatokról, arról, hogy fontos partnerek vagyunk egymás számára. A kölcsönös áruszállítások értéke az idén meghaladja az 1,6 milliárd ru­belt. Eredményes az együttműködésünk a feldolgozóiparban, ezen belül a gépiparban. Egymás gondjaira is odafigyelünk, hiszen az NDK-ban és nálunk mindenki tisztában van az­zal, hogy a jelenlegi súlyos világgazdasági helyzetben milyen nagy a jelentősége a stabil kapcsolatoknak. S már körvona­lazódnak a jövő együttműködésének útjai: szép eredmények­kel büszkélkedhetünk az elektrotechnikai, az elektronikai kooperációban. Persze, köznapibb dolgok is jelzik e kapcso­latok mélységét: az NDK-ban a magyar autóbuszok, nálunk a szocialista testvérország mezőgazdasági gépei. Aztán az áruházak kirakatai, a Magyarországról oda, az NDK-ból hozzánk érkező turisták áradata, a kölcsönös kulturális ren­dezvények. A tárgyalásokon nagy figyelmet szentelt Kádár János és Erich Honecker a nemzetközi kérdéseknek is. „A jelenlegi bonyolult helyzetben is_ megvan a lehetőség a nemzetközi kapcsolatok veszélyes tendenciáinak leküzdésére, az erő- egyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő kialakítására, valamennyi vitás kérdés tárgyalásos rendezé­sére” — olvasható a kiadott közleményben. Ez a megálla­pítás volt a megbeszélések egyik legfontosabb külpolitikai gondolata. Kádár János és Erich Honecker egyaránt különö­sen veszélyesnek Ítélte azt a törekvést, hogy a fegyverkezési hajsza fokozásával az USA, illetve a NATO katonai fö­lényre akar szert tenni a Szovjetunióval és a többi szocialis­ta országgal szemben. Elítélték ezt a magatartást, az új amerikai rakéták telepítését, s megállapították: a genfi tár­gyalások kudarcáért a felelősség az Egyesült Államokat ter­heli. De felelősek a rakétákat elsőként befogadó főbb szövet­ségesei, az NSZK, Nagy-Britannia és Olaszország is. „A kelet—nyugati kapcsolatok megváltozott feltételei kö­zött sincs ésszerű alternatívája a békés egymás mellett élés politikájának” — hangsúlyozták. A két ország, a két párt kész mindent megtenni azért, hogy elhárítsa a nukleáris há­ború veszélyét. Méltatták a Szovjetunió következetes béke­politikáját, a Varsói Szerződés tagállamai összehangolt fel­lépésének jelentőségét. Külön szóltak a szocialista tömörü­lés idei javaslatairól, amelyek az új helyzet ellenére is idő­szerűek. Különösen az az indítvány, hogy a Varsói Szerző­dés és a NATO tagállamai kössenek szerződést az erőszak alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, és a békés kap­csolatok fenntartásáról. K ádár János és Erich Honecker berlini tárgyalásait a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének szándéka, az emberiség jövőjéért, a béke sonsáért érzett felelősség és kinyilvánított tenniakarás hatotta át. Űjabb sikeres állo­más volt — e téren is — a két ország, a két nép kapcsola­tában. Bajtársi találkozó A Magyar Ellenállók, An­tifasiszták Szövetsége baj­társi találkozót rendezett csütörtökön a magyar nép­hadsereg művelődési házá­ban. A találkozón részt vettek az 1945 márciusáig alakult demokratikus hadsereg 1. hadosztályának, valamint az 1. vasútépítő hadosztály és a 3. vasútépítő dandár volt katonái. A rendezvényen Is- pánovits Márton, a MEASZ főtitkára^ köszöntötte a volt harcosokat, majd Kovács Pál nyugállományú altábornagy mondott ünnepi beszédet. A találkozó műsorral és baráti beszélgetéssel ért véget. Tolvajszarkáné A boltban nem tudják mire vélni, hogy miért ölt ma­gára nyáron is téli tollazatot tolvajszarkáné. Persze, ok nélkül semmi sem történik. Egyszer vásárlás közben ki is derül, hogy mire való neki ez az öltözék. Egy kis ve­réb leplezi le, amely hangos csiripelésbe kezd, amikor látja, hogy szarkáné jégkrémet rak sűrű tollai közé. Seregély, az éber boltvezető menten ott terem, és szarkánét udvariasan az irodába invitálja: — Jöjjön be pár szóra, asszonyom — mondja, majd hátrafordulva odasúgja csíznek, az egyik eladónak: — No, majd kiolvasztom belőle a jégkrémet. Ám szarkáné kihasználva az óvatlan pillanatot, csörög egyet-kettőt és usgyi, kiröppen a boltból. Most semmi nem számít, még az sem, hogy ottmarad a szatyra és a pápaszeme. Csak az a fontos, hogy mielőbb hazajusson, és a kútba dobhassa a bűnjelet. Akkor aztán nem lesz bizonyíték, és úgy jöhet vissza a holmijáért, mint egy fehér bárány. így is tesz. De amikor belép a boltba, seregély már várja. Rá is szól mindjárt: — Asszonyom, tudom, hogy a kútba dobta a jégkré­met. Szarkánét begybe vágja ez a kijelentés. Ügy gondolja, hogy seregély valamilyen isteni sugallat hatására fejtette meg a titkot, nem tagad tehát. Letérdepel seregély elé és imára kulcsolt szárnnyal esedezik bűnbocsánatért. Aztán még halkan csörgi: — Csak a páromnak ne szóljanak, mert az agyon ver­ne, ha megtudná. —or A Szegedi Nemzeti Színház operatársulata kiváló előadásban mutatta be szerdán este Békéscsabán, a színházban Rossini: A sevillai borbély című operáját. Horváth Zoltán élettel teli, igazi vígoperai hangulatú rendezése volt a siker alapja, ugyanakkor nagyon tetszett Csikós Attila díszlete is. Képün­kön: jelenet az első felvonásból, Almaviva gróf Bárdi Sán­dor, Figaro Egri László Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom