Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-13 / 268. szám

NÉPÚJSÁG 1983. november 13., vasárnap Megkezdte munkáját a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) testület. Munkáját tervszerű­en végezte, ülései aktívak voltak. A továbbiakban rész­letesen foglalkozott három munkabizottság, az anya­nyelvi-oktatási, a közműve­lődési és a sajtóbizottság munkájával. Az anyanyelv­oktatás helyzetéről szólva megállapította, hogy a ro­mán nyelvoktatás iskolaháló­zata, struktúrája kialakult. Az V. kongresszus óta javult a beiskolázási tevékenység mind a három megyében. Az általános iskolai oktatásban minőségi javulás történt, és felépült Gyulán az új ro­mán tanítási nyelvű általá­nos iskola és gimnázium, Bu­dapesten, Szegeden, Debre­cenben pedig adottak a fel­sőfokú oktatás lehetőségei. Nagy teret szentelt a be­számoló a közművelődésnek, a hagyományápolásnak, ezen belül a szövetség által szer­vezett kultúrkörutaknak, az amatőr művészeti együtte­seknek, a klub- és olvasó­mozgalomnak, a néprajz­gyűjtésnek, valamint a tö­megtájékoztatás és könyvki­adás helyzetének. Elismerés­sel szólt a szövetség sajtó- orgánumáról, a Foaia Noast- ra tevékenységéről, valamint a Magyar Rádió és Televí­zió román nyelvű műsoráról. Végezetül a szövetség nem­zetközi kapcsolataival fog­lalkozott. Szilágyi Péter felszólalása után Márk György, az MRDSZ titkára, a szövetség alapszabályának módosító ja­vaslatát terjesztette elő. Hangsúlyozta, hogy a módo­sítások a demokratizmus to­vábbi szélesítését szolgálják, erősítik a szövetség társadal­mi bázisát, javítják munká­jának hatékonyságát, és elő­segítik önállóságának kitel- jesedesét. A beszámolót a vita kö­vette, melynek során felszó­lalt Stégermajer Györgyné kétegyházi, Burzuk László körösszakálli küldött, Rok- szin László, a Magyar Hét román mutációjának szer­kesztője, Nyisztor György eleki küldött, dr. Mándity Marin, a délszláv szövetség főtitkára, Vnk Aurél lökös- házi, Mágori Kornélia bat- tonyai, Pardi Istvánná ma- gyarcsanádi, Faragó Kál­mán medgyesbodzás—ott- lakai, Berényi János apáti A tanácskozáson felszólalt Óvári Miklós küldött és Petrusán György, a szegedi Juhász Gyula Fő­iskola román tanszékének vezetője. A vitában felszólalt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Be­vezetőjében tolmácsolta a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs személyes jó­kívánságait, majd ezeket mondotta: — Szocialista társadalmi rendszerünk teljes egyenjo­gúságot biztosít hazánk min­den állampolgára számá­ra, közöttük a nem magyar anyanyelvű, a különböző nemzetiségekhez tartozó ál­lampolgárok számára is. Ezt a minden területre kiterje­dő egyenjogúságot népköz- társaságunk alkotmánya is garantálja. Ez következik világnézetünkből, interna­cionalizmusunkból, szocia­lista politikánkból. A Ma­gyarországon élő nemzetisé­giek hazájuknak tekintik a Magyar Népköztársaságot, tevékenyen részt vesznek a politikai és társadalmi élet­ben, és alkotó módon járul­nak hozzá a szocializmus építéséhez. A nemzetiségi szövetségek, közöttük a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, szer­vesen beilleszkednek poli­tikai rendszerünkbe, fele­lősséggel képviselik a nem­zetiségiek sajátos érdekeit, mozgósítják őket a szocializ­mus építésére, eredményesen betöltik társadalmi szerepü­ket— mondotta, majd így folytatta: — A történelem megtaní­tott mindannyiunkat arra, hogy a megdöntött uralkodó osztályok érdekeit szolgáló, és általuk szított gyűlölkö­dés, a nacionalizmus min­den e tájon élő nép szá­mára csak súlyos károkat okozhat. A Magyarországon és a_szomszédságában élő népek együttműködése, ba­rátsága, testvérisége egyfor­mán érdeke minden itt élő népnek. Sőt, azt is mondha­tom, hogy e népék szövetsé­ge ma fontos stabilizáló té­nyező Európában, különösen Európa történetének jelenle­gi, veszélyekkel terhes kor­szakában. A múlt terhes örökségének felszámolása, az itt élő népek együttműkö­A résztvevők egy csoportja Fotó: Kovács Erzsébet désének és barátságának ed­digi közös nagy történelmi vívmányunk, amit megtar­tani és továbbfejleszteni ugyancsak közös érdekünk, és kötelezettségünk. Éppen azért, mert ilyen fontos kér­désről van szó, a párt nem­zetiségi politikájának egyik fontos alapelve, hogy a nem­zetiségi jogok érvényesítése a nemzetiségi lakosság szá­mától, számarányától füg­getlen elvi kérdés. — Megismerkedve az or­szágos választmány beszá­molójával, mindenekelőtt el­mondhatom, hogy a szövet­ség a párt politikája alap­ján, a Hazafias Népfront mozgalom keretében más állami-társadalmi szerveze­tekkel együttműködve ered­ményesen tevékenykedik. Ezt megállapítva elismerés­sel szólhatunk a választott testületek, tisztségviselők, az aktivisták eredményes mun­kájáról. Ezután szólt a nemzetisé­gi oktatás, művelődés, tö­megtájékoztatás területén a legutóbbi kongresszus óta született, és a beszámolóban ismertetett eredményekről, majd beszédét így fejezte be: — A szocialista demokrá­cia további kiterjesztése ha­zánkban minden bizonnyal új lehetőségeket teremt a szövetség számára, s növe­kedhet kezdeményező sze­repe a magyarországi román nemzetiséget érintő kérdé­sekben. Kívánom, hogy a kongresszus végezzen ered­ményes munkát, s a hétköz­napokon, a feladatok teljesí­tésében érjenek el szép si­kereket, melyekhez a párt-, állami és társadalmi szer­vek a jövőben is minden le­hetséges segítséget megad­nak. A továbbiakban Isztin Györgyné kétegyházi küldött, dr. Mihaiescu György, a Tankönyvkiadó képviselője, Kindle József né körössza­kálli küldött, Hocopán Sán­dor, a Foaia Noastra főszer­kesztője, Nyitrai István, a KISZ KB titkára, Szilágyi Lászlóné bedői, Radics Já­nos méhkeréki és Budai Já­nos, a gyulai román gimná­zium és általános iskola igazgatója kért szót. A kongresszus ma folytat­ja munkáját. L. S.—S.F. Magyar-osztrák kapcsolatok A jószomszédság mindennapjai múlt év őszén, ami­kor Bruno Kreiskyt újságírók a magyar— osztrák kapcsolatokról kér­dezték, így válaszolt: „Ha egy amerikai számára meg akarnám magyarázni az enyhülés lényegét, amit ő nem ért, a magyar—osztrák kapcsolatok példáját mon­danám el”. Ezt a megállapí­tást sokan és sokféleképpen értelmezik Európában, egy azonban senki előtt sem kétséges: Ausztria és hazánk kapcsolatai, különösen az elmúlt évtizedben, gyorsan és kiegyensúlyozottan fej­lődtek, jó példaként szol­gálhatnak a különböző tár­sadalmi és gazdasági rend­szerű országok együttműkö­désére. A feszültebb nemzetközi helyzetben is rendszeresek a két ország közötti konzultá­ciók. Csak az elmúlt két év híradásait figyelve megálla­píthatjuk, hogy szinte vala­mennyi magyar miniszter találkozott osztrák kollégá­jával. A legutóbbi kormány­fői találkozón — Lázár György 1982 szeptemberé­ben járt Ausztriában — a korábbinál is nagyobb hang­súlyt kapott, hogy a két or­szág nézetei a nemzetközi élet számos kérdésének, kü­lönösen az európai béke és biztonság, a feszültség meg­ítélésében igen közel áll­nak egymáshoz. Mindkét kormány hasonlóan véleke­dik a kis országok nemzet­közi szerepéről, s egyetérte­nek abban, hogy minden ál­lamnak a lehetőségeihez mérten mindent meg kell tennie a béke megőrzése ér­dekében. Mi, magyarok nagyra értékeljük a semle­gesség szelleméhez hű oszt­rák bizalomerősítő törekvé­seket, osztrák részről pedig a kelet—nyugati kapcsolatok fenntartására tett magyar erőfeszítéseket kísérik meg­különböztetett figyelemmel. Az, hogy a világ dolgait sokszor hasonlóan látjuk, segít a gazdasági kapcsola­tok építésében is. Ausztria a második legnagyobb tőkés partnerünk, dollárelszámo­lású külkereskedelmünkből több mint tíz százalékkal ré­szesedik. A két ország válla­latai között százhúsz ipari kooperáció működik, elsősor­ban a villamos ipar és a gépgyártás területén. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert mindkét részről szorgalmazzák a harmadik piacokra irányuló közös fellépést, amelyben még nagy tartalék rejlik. Az el­múlt évek során osztrák vállalatok mintegy ötmilli- árd Schilling értékű beru­házást valósítottak meg ha­zánkban. Ez a vállalkozás kölcsönösen előnyös volt, hiszen az osztrák építőknek jó munkaalkalmat, a magyar partnereknek pedig megfe­lelő és gyors kivitelezést je­lentett. Nem véletlen tehát, hogy a már megépült, és méltán szép budapesti szál­lodák után, az együttműkö­dés folytatásaként a közeli hetekben ünnepségre kerül sor a Ferihegyi repülőtéren, amely szintén osztrák köz­reműködéssel épül tovább. A gazdasági kapcsolatok erősítésében természetesen sok feladat vár még megol­dásra, van lehetőség bőven az előrelépésre. Hazánk már régóta szorgalmazza, hogy egy szabadkereskedelmi megállapodás keretében há­rítsuk el az árucsere-forga­lom akadályait. Osztrák részről elsősorban az úgyne­vezett legnagyobb kedvez­mény elvén alapuló gyakor­latot követik, de nem zár­ják ki annak lehetőségét sem, hogy egyes árukra to­vábbi kedvezményt biztosít­sanak. Kapcsolatainkban a leg­dinamikusabban, és egyben a leglátványosabban is az idegenforgalom fejlődik, amelynek éppen egy közel­múltban kötött megállapo­dás, s a nyomában születő OTP—Pentatours Kft. újabb lendületet adhat. A jószom­szédság további példáját szolgáltatják a határ menti kapcsolatok, amelyek igen dinamikusan fejlődnek. indezeket alapul vé­ve — mint Bécsben , hangsúlyozzák — több mint • szimbolikus, hogy dr. Fred Sinnowatz szövetségi kancellár első külföldi útja hazánkba, egy szocialista or­szágba vezet. K. L. P. M Jövő évi munkanap-áthelyezések „Mi mit tudunk segíteni? f» Kereskedelmi napok Kondoroson D Cyrano temetésére készül a színház A színészek mindig is te­mették a darabokat. Csak éppen nem mindig „hivata­losan”. Ez azt jelentette szá­mukra, hogy egy darab utolsó előadásán a szöveg­ben nem szereplő tréfákat engedtek meg maguknak, fő­ként a partner kárára. Rög­tönöztek, felszabadultabban játszottak, így búcsúztatva, temetve a darabot. Néhány évtizeddel ezelőtt elég jól ismert hagyomány volt ez színházainkban. A Békés megyei Jókai Színház ehhez a hagyományhoz for­dulva rendezi meg novem­ber 22-én, este 7 órai kez­dettel Rostand—Victor Má­té—Mészöly Dezső Cyranó- jának „temetését”. Hivatalos lehetőséget adva ezúttal a színészeknek az improvizá­cióra, a felszabadultabb elő­adásmódra. A néző azon sem lepődhet meg, ha ez al­kalommal a darab eredetijé­nek pamflettjét, kifigurázá­sát kapja. Jó szórakozást ígér tehát a Cyrano temetése, s remél­jük, ez az újraéledő hagyo­mány — ha a próbálkozás sikerrel jár — tovább él a Jókai Színház színpadán. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke sza­bályozta a jövő évi mun­kaszüneti napok körüli mun­karendet. Eszerint, mivel május 1. kedrre esik, ápri­lis 28-a, szombat munkanap, amikor a hétfői munkarend szerint dolgoznak a vállala­tok, az üzemek és az ipari szövetkezetek. Április 30-a, hétfő szabadnap. Színészek vették birtokuk­ba szombaton délután a Fő­városi Nagycirkusz porond­ját, s parádés műsort mutat­tak be. A korábbi tv-pro- dukció mintájára az ŐRI ta­valy rendezte meg először a „Színészek a porondon” cí­mű előadásait, amelyek osz­tatlan sikert arattak. Az is­mert művészek próbálkozá­sa a számukra szokatlan mű­fajjal ezúttal is nagy tet­szést aratott, s a „Mi mit tudunk segíteni?” című elő­adás teljes bevételét — mintegy százezer forintot — a Nemzeti Színház felépíté­sének támogatására ajánlot­ták fel a gála résztvevői. A produkció előtt a Mű­vészeti Szakszervezetek Szö­vetsége, az Országos Ren­Az 1984. évi karácsonyi ünnepek miatt december 22-e, szombat a hétfőnek megfelelő munkanap, s de­cember 24-e, hétfő lesz sza­badnap. Ugyancsak hétfői munkarend szerint dolgoznak az érintett vállalatok és szö­vetkezetek december 29-én, szombaton; december 31-e, hétfő lesz a szabadnap. (Te­dező Iroda, a Mozgókép­üzemi Vállalat, valamint a Fővárosi Filmforgalmazási és Moziüzemi Vállalat vezetői tájékoztatták az újságírókat. Elmondták, hogy az éves ter­vükben szereplő programok mellett milyen „különleges rendezvényeket” terveznek, amelyek bevételével az új Nemzeti Színház felépítésé­hez kívánnak hozzájárulni. Szóltak arról, hogy nem ké­szítettek részletes tervet az elkövetkező öt év ilyen jel­legű programjairól, mert újabb és újabb ötletekre szá­mítanak, s a folyamatos ak­cióba mind több művészeti dolgozót szeretnének bevon­ni. Az eddigi elképzelésekből ízelítőt adva beszámoltak ar­hát május elsejéhez három­napos, karácsonyhoz négy­napos, 1985. újévhez pedig ismét háromnapos munka­szünet kapcsolódik.) A lakossági ellátás és a szolgáltatás területén dol­gozók munkarendjét a za­vartalan ellátás érdekében ettől eltérően határozhatják meg. ról a tervről, amely szerint egyes mozielőadásokat „élő műsor” egészítene ki, s a be­lépőjegyeket felárral árusí­tanák. Már eddig is több előadóművész jelezte: fellé­péssorozata egy-egy előadá­sának bevételét felajánlja a Nemzeti Színház felépítésé­re. A három vállalat és a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége szervezi, össze­fogja majd a hasonló fel­ajánlásokat, kapcsolatot te­remtve egyúttal az üzemek­kel, az intézményekkel. Szó van például egyebek között arról, hogy az érdi Benta- völgye Termelőszövetkezet „megvásárolja” a Korona Pódium egyik műsorát, s a pénzt átutalja a Nemzeti Színház építésének támoga­tására nyitott számlára. November 10-e óta Kon­doros nagyközség művelődé­si háza kiállítóteremként fo­gadja az oda betérőket a hónap végéig. A Békés me­gyei SZÖVKER Vállalat jó­voltából szebbnél szebb bú­torokban gyönyörködhetnek itt az érdeklődők. Persze meg is vásárolhatják azo­kat — hallottuk Tóth Ist­vántól, az ÁFÉSZ főosztály- vezetőjétől. De a boltok többségében is nagyobb a forgalom a megszokottnál. Az ABC-áru- házban például konzervbe- mutatók és -kóstolók köve­tik egymást. A megannyi mosószer, szappan bemuta­tójáról pedig a Skála-Coop gondoskodik. Ugyanakkor elhozta Kondorosra az álta­la forgalmazott árucikkeket jó néhány szövetkezeti szál­lító partner, valamint több állami kereskedelmi válla­lat is. A megszokottnál na­gyobb választék különösen a ruházati boltban és a vas­műszaki üzletben érezteti kedvező hatását. A november 30-ig tartó kereskedelmi napokat a Ská- la-Cooppal közösen rendez­te a kondorosi ÁFÉSZ. Az akciósorozatnak kiemelkedő eseménye lesz a Csárda ét­teremben november 16-án, este 7 órakor sorra kerülő műsoros divatbemutató. Az ÁFÉSZ ruházati boltjában megvásárolható cikkeket a Skála-Coop manökenjei mu­tatják be. Az esten — ahol művészek is fellépnek — Bay Éva tv-bemondónő lesz a műsorvezető. Kép, szöveg: Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom