Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-03 / 260. szám
1983. november 3., csütörtök o Tanyán, közel Kétsopronyhoz így gazdaságos az állattartás Petrovszki Mihály, a két- sopronyi Rákóczi Tsz elnöke így jellemzi Kovács György tsz-tagot, állattenyésztőt:----Derék, szorgalmas, családját szerető ember. A közösben és otthon, a háztájiban is példamutatóan dolgozik. Meg lehet győződni róla. * • Kovács Györgyök tanyája közel van a Békéscsaba— Budapest közötti út és a kétsopronyi bekötő út elágazásához. Gyalogosan keskeny betonjárdán lehet eljutni a tanyához, amely gondosan karbantartott kerítéssel van körülvéve. Füves az udvar, középen öreg kút gémje emelkedik a magasba, de a bólogatására már nincs szükség. Villany- motorral működő szivattyú húzza fel a vizet. Vederrel nehezen lehetne a sok állat itatását megoldani. Mert az istállóban van egy tehén, két üsző, két bikaborjú, egy anyakoca tizenhárom malaccal. Az ólakban kilenc hízót, hét süldőt, és egy anyakocát számolok meg. Jócskán van baromfi is a tanya körül. Miközben vizsgálódom. Kovács Györgyné elővesz egy cuclisüveget, és mutatja: — Ez a Sárika mamája. Neki nincs helye a kocánál. Eleinte ugyan nem tetszett neki a cucli, de amikor már nagyon éhes volt, mégiscsak elfogadta. Aztán annyira megszokta, hogy ha meglátja az üveget, már jön szopni .. . Be is mutatja Sárikát. A többiek közül menten kiválik. és nyílegyenesen szalad a cuclisüveghez Egyedül ő. 0 Hogy mi minden van ezen a tanyán? Először is az önitató tűnik fel az istállóban. A tehén és a két üsző akkor ihat, amikor kedve támad rá. A kisebb helyiségbe vezet a gazda, hogy bemutassa a két darálóját. — Erre — mutatja az egyiket —, kicsit büszke vagyok. Darál és keveri a tápot úgy, ahogy keli. Pontosan, dekára. így gazdaságos az állattartás. Látom, van kukoricamorzsoló és egy kisebb daráló is, amelyen a baromfinak készíti elő az etetőanyagot. Átmegyünk egy másik épületbe, ahol a szerszámnak és a tüzelőnek való fát tartja. Itt van egy szalagfűrész. amelyet nemrégen szerzett be. Az éléskamrában tartja a paprikadarálót, amit ugyancsak jól tud hasznosítani. Természetesen minden gép villanymotorral működik. Mondja is: — A villanyt 1968-ban vezettettem be a tanyába, ötvenezer forintba került. Ügy vélem, néhány év alatt visz- szatérült ez a befektetés. Enélkül nem lenne fenntartható egy ilyen gazdaság. Mert az igaz, hogy sokat segít a feleségem, de én — mint állatgondozó — naponta nyolc órát a közösben dolgozom. 0 Most éppen lucernát hoznak lovas kocsin a tsz-ből. — ötezer négyzetméter területet vettem, amiért 2 ezer forintot fizettem. Lutri volt. de végül is szerencsém lett. Van belőle tíz mázsa szénám. Ezt etetem. Talán január végéig eltart, addig nem kell a téli készlethez nyúlnom — magyarázza a gazda. Egy jókora boglya széna az út menti árokból került ide. Az első kaszálásból. A második kaszálás elmaradt. A nagy szárazság miatt a fű sem nőtt. A góréban — becslése szerint — vagy száz mázsa kukorica van. Szerencséje volt Kovács Györgynek. mert mély. más években vízállásos helyen kapott háztáji földet. Jól járt, hetven mázsa kukoricája termett. Vett hozzá harminc mázsát. — Mire van még szüksége? — kérdezem tőle. — Negyven mázsa kukoricára, amit majd a tsz-ből hoznak. Már befizettem, mázsáját 405 forintért kapom — válaszol. — Nem csökkenti az állatok számát? — Nem, nincs rá semmi okom. Nem is növelem. Eddig évente rendszerint leadtam két növendéküszőt, vagy két hízott bikát és húsz hízott sertést. A jövőben sem lesz kevesebb. Vagy kétszáz baromfit a piacra viszünk, és persze mi is csak ritkán vásárolunk húst a hentesnél. # — Mi a célja a nagy igyekezetnek? A válasz hasonló ahhoz, amit sok becsületes ember adna, ha ugyanezt kérdeznék tőle. — A gyermekeimről gondoskodnom kell. Elsősorban értük dolgozom. Hárman vannak: a fiam főiskolán tanul, pedagógus lesz. a nagyobbik lányom nyomdász, a kisebbik az általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Legalább az életbe való indulásuk ne legyen nehéz. "Van egy kis tartalékpénzem, abból most egy kétszobás családi házat építek a községben. Ha nyugdíjba megyek, a feleségemmel ott akarok élni. Most ötvenéves Kovács György. Mindig sokat dolgozott. De fiatal korában gondolni sem mert volna arra, hogy így is lehet élni. Nem kell vizet húzni a kút- ból, fűrészelni a tűzrevaló fát, kézzel morzsolni a kukoricát, és nem kell kaszával aratni a búzát. Csak az út menti füvet kell néha kaszálni. Hajnalban. amikor még harmatos. És nem naplementéig egyhuzamban. Pásztor Béla lengyel exportunk jó részét kooperációs terméknek mondhatjuk. így egyebek között a Bielskóban gyártott kis személyautókhoz szolgáló különféle tartozékokat szállítunk, valamint kész autóbuszokat, műszálat, számos gépet, ellenőrző készülékeket. élelmiszeripari termékeket. Ami egyébként az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot illeti: e téren is 1990-ig szóló érvényes megállapodásunk van, amely az együttműködés fejlesztésének fő irányait tartalmazza. Gépeket, felszereléseket, növényvédő szereket, tenyészállatokat szállítunk kölcsönösen egymásnak. Az együttműködés a növénytermesztés, állattenyésztés öt ágazatára, állategészségügyi kérdésekre, meliorációtechnikára is kiterjed. Szakmai, kutatói szálak Termelési kapcsolatainknak, a gazdasági együttműködésnek olyan sajátos formája is van, amely alapvetően befolyásolta áz árucsere-forgalom kölcsönösen előnyös növelését. Ez pedig a lengyel építési-szerelési és ipari szolgáltatások exportja. Közérthetőbben szólva: hazánkban sok száz lengyel szakember tevékenysége, amelynek eredményeként új gyárak, intézmények épültek fel. Lengyelek kezemunká- ját, szakmai tudását dicséri például a kulcsra készre épített Kábái Cukorgyár, mintegy ezren vettek részt a közeljövőben avatásra kerülő Paksi Atomerőműnél, nagy létszámban dolgoztak a Szabadegyházi Cukorgyáron, a budapesti Kontakta félvezetőgyár műszaki laboratóriumának, a Tungsram gyár üzemi csarnokának, a veszprémi, a tihanyi kommunális épületeknek az elkészítésén és jelenleg is lengyel szakembercsoportok segédkeznek a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem műemléki épületeinek általános helyre- állításán. A tudományos-műszaki együttműködés is fontos terület. Mutatja ezt az az egyetlen adat is. hogy csupán az elmúlt két esztendőben csaknem nyolcvan tudományos-kutatási témát dolgoztak fel. Közöttük elsősorban gépipari, bányászati, energetikai, könnyűipari, geológiai és mezőgazdasági tárgykörben. További 23 közös kutatási feladatra született már újabb javallat. Ezek a legkülönfélébb területekkel kapcsolatosak. így például javasolják a közös kutatást a számjegyvezérlésű automata szerszámgépek, valamint a 100 lóerőig terjedő teljesítményű villany- motorok tervezésében éppúgy, mint a bányaipari kutatásokban, a biztonságos szénbányászati módszerek ki- fejlesztésében, vagy a gépipar sok ágában. Szerepel a tervek között kistraktorok, mezőgazdasági gépek, berendezések számára készülő kis teljesítményű belső égésű motorok, kompresszorok, aggregátorok közös tervezése, "korrózióvédelmi eljárások, anyagok kidolgozása, az üvegrostgyártási technológia tökéletesítése. Kiterjednek a mezőgazdaságra is a kutatási együttműködési javaslatok: új, kiváló minőségű és magas terméseredményekkel kecsegtető növényfajták, különösen a krumpli, a paradicsom, az uborka, a kukorica kitenyésztésében látnak jó lehetőségeket. Közös erötényezö A tervszerű és kölcsönös érdekekre támaszkodó gazdasági kapcsolataink tehát igen széles körűek, és bőségesek a lehetőségeink. A jelzett tényezők folytán a jövőben ez még csak tovább gazdagodhat abban a szellemben, amelyben párt- és kormányküldöttségünk az elmúlt napok során tárgyalt Varsóban. Arra adott ez ösztönzést, hogy minden területen állandóan kutassuk az együttműködés új, hatékony formáit. Egyaránt javára szolgál ez a magyar és a lengyel népnek, de erősíti a szocialista közösség ügyét is. A Lengyel Népköztársaság léte és ereje ugyanis — amint azt Kádár János mondta a tiszteletére adott díszvacsorán — ma is fontos tényező a szocialista országok közösségében, a haladó erők küzdelmében, az európai és a világbékéért folyó harcban, és reményeink I szerint még inkább az lesz I a jövőben. Lőkös Zoltán | (Következik: 2. A BARÁTSÁGUNK EMLÉKMŰVE) Reklám és versenyképesség Magyarországon a termelő és kereskedő szervezetek — átlagosan — a forgalmi érték egy százalékát költik termékeik piaci megismertetésére. A közgazdászok megítélése szerint a reális és kívánatos reklámköltség a forgalmi érték öt-hat százaléka. A mérsékeltebb reklám- költségek hívei a háromnégy százalékot ítélik meg a legkedvezőbbnek. Békés megyében az ipari szövetkezetek megyei szövetségének elnökségi ülésén — az elmúlt évet értékelve — a vezetők olyan határozatot hoztak, hogy a szövetkezetek maguk is folytassanak marketingmunkát: ismerjék meg a piacot, kutassák a kereskedelmi, termelési lehetőségeket. FELHÍVÁS A PIACRA Az orosházi KAZÉP reklámra költségeinek két százalékát fordítja. — Ez a hazai viszonyok között kiugró, holott ennél lejjebb nem ajánlatos menni, ha a versenyképességünket meg akarjuk tartani — érvel Surányi András, a szövetkezet elnöke, s folytatja is: — Ahhoz, hogy a szövetkezet piaci stratégiája valóban hatékony legyen, a reklámnak, a piaci munkának is szinkronban kell lennie a műszaki fejlesztéssel, a termeléssel. Az is a piaci (marketing) munkához tartozik, hogy meg kell jelenni á különböző nemzetközi vásárokon, ahol a szövetkezetek és vállalatok láttathatják, és a majdani vevők: mire képes a magyar ipar egy-egy üzeme. Ez nem, vagy nem lehet anyagi kérdés. — Azt tapasztatjuk, hogy a vásárokon a rengeteg hasznos információn túl a konkrét — szakemberek által szerzett — ismeretek óriási segítséget nyújtanak a termelésben, a fejlesztés irányának meghatározásában, a termékszerkezet módosításában. Skandináv partnereink hívták fel a figyelmünket arra, hogy a pillangószeleppel érdemes megjelennünk a nemzetközi vásárokon. A szeptember 13—18-ig megrendezett dániai Herningi DÁNENERGY ipari vásáron meggyőződhettünk arról, hogy vannak üzleti esélyeink, újabb üzletkötésre van kilátás. KIVEL KERESKEDJÜNK? A tíz éve gyártott oxidke- rámia — alukorit — termékekből ebben az évben szeptember 30-ig 12,5 millió forint értékűt adtak el az orosháziak — 9,5 milliónyit külföldön. Ebből a tőkés piacokon 1,4 millióért értékesítettek. A szocialista export önmagában év végére eléri a 12 millió forintot. — Próbálkoztunk a tőkés piacokon is nagyobb meny- nyiségű oxidkerámia-szálve- zető eladásával, és szorgalmaztuk a vásárokon való megjelenést is. Külkereskedelmi partnerünk, a Tech- noimpex egyáltalán nem biztatott sem a vásárokon, sem a külföldi piacokon sikerrel. Mi úgy hittük, hogy termékünk alkalmas a piaci megjelenésre, a minket képviselő Technoimpex szakemberei viszont nem mutattak kellő érdeklődést. Eközben az Intercooperationpak is voltak ■ információi termékeinkről, műszaki színvonalukról. ök — az 5 éves marketing-szerződés alapján — jelezték, hogy szeretnének velünk a legnagyobb textilgépgyártók kiállításán, a milánói ITMA-n megjelenni, így aztán október 10. és 19. között csaknem 170 tárgyalást folytattunk felhasználókkal és olyan kereskedelmi cégekkel, amelyek az általunk gyártott textilszálvezetők értékesítési jogát szeretnék megvásárolni Amerikára, Európára, vagy csak egyes országokra. Az angol —olasz kereskedelmi vállalat, érdeklődésének nyomatékéül, nyolc gyártmányunkra Milánóban konkrét megrendelést adott. Azonnal kifizette a negyedmillió forintot devizában, mi pedig december 31-ig vállaltunk szállítási kötelezettséget. Mindezekből kitűnik, hogy a pillangószelep, a textilszálvezető verseny-, piacképes áru. Az ITMA igazolásul szolgált arra, hogy van keresnivalója az orosházi szövetkezetnek a nemzetközi piacon. A 27 textilgépalkatrészt kiállító közül négy itt bemutatkozó vállalat gyárt oxidkerámiából textilszálvezetőket : kettő nyugatnémet, egy olasz, és a magyar KAZÉP.-r- Sportszerűen el kell ismerni, hogy a nyugatnémet Feldmühle - abszolút első az oxidkerámia-termékek műszaki színvonalát illetően. Rádöbbentett viszont bennünket a több napi szünet nélküli vásárböngészde, az üzleti érdeklődés, hogy a Bettini olasz céggel egy szinten gyártjuk termékeinket. A másik nyugatnémet, a Rauscher cég elismerte az általunk készített szálvezetők minőségét, a kedvezőbb árat, s kooperációs együttműködést ajánlott fel. Az NSZK Volkmann cég negyven szálvezetőnket kérte bevizsgálásra. Az üzlet .tehát biztató. MEGTÉRÜLŐ BEFEKTETÉS A korábbi szövetkezeti információkra tehát alaposan rácáfolt a milánói tapasztalat. Holott a Technoimpex szakemberei évek óta nem jósoltak nagy piacot, üzleti sikert a termékeknek. Az is lehet, hogy egy ekkora külkereskedelmi vállalatnak negyedmillió forintnyi deviza kicsi üzletnek számít. Lehet, hogy éppen ezért jogos a kérdés? Ne kereskedjen inkább a szövetkezet az érdekeit jobban képviselő Inter- cooperationnal? Mert a milánói vásárra fordított pénz — 350 ezer forint — valóban nem kis összeg, de egy év alatt megtérül a szövetkezetnek. Ellenben soha nem térült volna meg a népgazdaságnak az ilyen és hasonló módokon elszenvedett devizakiesés. Nem véletlen az sem. hogy a HUNGEXPO — a mind több devizaszerzés érdekében — elkészítette és a vállalatok, szövetkezetek rendelkezésére bocsáíotta a nemzetközi vásárok, kiállítások füzeteit. Ebből azután ki-ki szakterületén a legfontosabb vásárokra, szak- kiállításokra benevezhet, segítik ebben a külkereskedelmi vállalatok. — Kell ebben is kockázatot vállalni, mert nem biztos. hogy mindig a legalkalmasabb vásárt. vagy szakkiállítást választja ki egy-egy szövetkezet, ahol termékeivel érdemes megjelennie. A több éves tapasztalat során azonban felhalmozódik annyi információ és piaci ismeret, hogy az . ilyen értelmű veszteségek csökkenthetők — fűzte hozzá végül az elnök. Számadó Julianna Minőségellenőrzés a csomagolás és szállítás előtt Fotó: Fazekas László Fröccsöntéssel állítják elő a tcxtilszálvczetőkct
