Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-26 / 279. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 26., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1983. december 22-én, csütörtökön 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolta, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére az alkotmány módosításáról, továbbá az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, va­lamint az 1984. évi állami költségvetésről szóló törvényja­vaslatokat. Az Elnöki Tanács megtárgyalta a nagyközségi tanácsok pályázatait, amelyben várossá nyilvánításukat kezdeményez­ték. Ügy határozott, hogy 1984. január 1-től várossá nyilvá­nítja Békés megyében Szeghalom, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Encs és Szerencs, Fejér megyében Mór, Heves megyében Heves, Komárom megyében Dorog, Nógrád megyé­ben Pásztó, Szolnok megyében Tiszafüred, Tolna megyében Tamási, Veszprém megyében Sümeg és Zirc, Zala megyében Zalaszentgrót nagyközséget. Az érintett helyi tanácsok kezdeményezésére az Elnöki Tanács döntött községek egyesítéséről, községi közös taná­csok szervezéséről, községi tanácsok alakításáról; s a lakos­ság számának növekedésére, az alapellátás intézményeinek kiépítettségére figyelemmel a Baranya megyei Sátorhely és a Fejér megyei Szárliget eddigi belterületét községgé alakí­totta. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott, majd kegyelmi ügyben döntött. (MTI) Eredményesen dolgoznak a vállalati munkaközösségek Beváltak a vállalati mun­kaközösségek az állami gaz­daságoknál, tevékenységük hasznos a mezőgazdasági üzemek eredményes gazdál­kodásában — állapította meg Klenczner András, az Álla­mi Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgató­ja pénteken a MEDOSZ el­nökségének ülésén. Jelenleg 45 gazdasági munkaközösség működik, megközelítőleg 500 állami gazdasági dolgozó vett rész ezekben az egységekben. Az állami gazdaságok már korábban is aktivizálták dol­gozóikat munkaidőn kívüli gazdasági tevékenységre. Megközelítően 72 ezer saját alkalmazottal létesítettek szerződéses kistermelési kap­csolatot az állattenyésztésben és a növénytermesztésben. Ebben a formában a kister­melők tavaly 2,7 milliárd fo­rint értéket állítottak elő. Az elmúlt évtől vált lehetővé a gazdasági munkaközösségek életre hívása. E formában leggyakrabban belső lakatos, építő, javító munkákra áll­nak össze a dolgozók. Ily módon a gazdaságok köny- nyebben megszabadulnak a külső vállalatok munkatár­saival járó hátrányoktól. Sa­ját dolgozóik rendszerint gyorsabban és olcsóbban végzik el a munkákat, s a többletjövedelem révén ma­guk is jól járnak. Megkezdődött a második országos szövetkezeti konferencia Pénteken délelőtt Debrecenben megkezdődött a má­sodik országos szövetkezeti konferencia. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, valamint az Agrártudo­mányi Egyesület által rendezett kétnapos tanácskozáson a három szövetkezeti ágazat két és fél millió tagjának képviseletében több mint hatszáz szövetkezeti szakember vesz részt. A konferenciát Szlamenicky István, az OSZT soros elnöke, a SZÖVOSZ elnöke nyitotta meg, majd Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elismeréssel szólt a szö­vetkezetek tagjainak, dolgo­zóinak munkájáról, amellyel jól szolgálták és szolgálják a párt által kitűzött politikai és gazdasági feladatok meg­valósítását. A szövetkezeti mozgalmon belüli változá­soknak, így az elmúlt évti­zedben végbement centrali­zációnak az eredménye, hogy a szövetkezetek erősebbek lettek, sikeresen lépést tar­tanak a műszáki-technikai haladással, javult a szakem­berképzés színvonala, de van hátránya is a centralizáció­nak: lazább a tulajdonosi közérzet, gyengültek a de­mokratizmus szálai. A teendőkről szólva Ha­vasi Ferenc elmondotta, hogy a fogyasztási szövetkezetek­re megkülönböztetett feladat vár a falusi lakosság ellátá­sában, az ipari szövetkeze­teknek nagyobb részt kell vállalniuk a lakásfelújítá­sokból, vagy a városrekonst­rukciókból, több figyelmet kell fordítaniuk a lakossági szolgáltatásokra. A Központi Bizottság tit­kára ezután hazánk gazda­sági helyzetéről beszélt. El­mondotta, hogy az elmúlt években tett erőfeszítések nyomán sikerült megőrizni az ország fizetőképességét, megállítottuk az eladósodást, s kedvező tendenciák tapasz­talhatók a külkereskedelmi mérlegünk alakulásában is, bár az idei rendkívüli aszá­lyos esztendő sokat rontott a helyzeten. Céljaink között szerepel, hogy kitűzött prog­ramunkat sikeresen megva­lósítsuk, ám ehhez nemcsak több és jobb munkára van szükség, hanem arra is, hogy a nemzetközi helyzetben csökkenjenek a feszültségek. Havasi Ferenc ezután így folytatta: — A ma reggeli lapokban olvashattuk Andropov elv­társ nyilatkozatát az ameri­kai rakéták telepítésének megkezdésével összefüggés­ben kialakult helyzetről. Népünk és — ahogy erre Andropov elvtárs is utalt — a második világháborúban sokat szenvedett Európa né­pei nagyra értékelik, hogy a kontinensen csaknem négy évtizede béke van. Ez egy­aránt köszönhető a szocia­lista országok következetes békepolitikájának, a népek növekvő békeakaratának és földrészünk reális módon gondolkodó politikusainak. Az európai béke és bizton­ság ügyének fontos tényező­je, hogy a NATO és a Var­sói Szerződés fegyveres erői között hozzávetőleges egyen­súly áll fenn, beleértve a nukleáris fegyvereket is. A Szovjetunió az elmúlt években a NATO ismeretes kettős határozata óta meg­megújuló konstruktív javas­latot tett az Európában le­vő nukleáris fegyverek kor­látozására. Pártunk, kormányunk, közvéleményünk egyetértés­sel fogadta és támogatta a Szovjetunió számos, meg­egyezést kereső javaslatát, így most is egyetértünk Andropov elvtárs nyilatko­zatával, támogatjuk a veszé­lyek elhárítását célzó intéz­kedéseket. A nyilatkozattal összhangban mi is osztjuk azt a meggyőződést, hogy van lehetőség a béke meg­szilárdítására. Ezt nem a fegyverzet új és újabb faj­táinak kifejlesztése útján le­het elérni, hanem a meglevő fegyverzetnek a jelenleginél jóval alacsonyabb szintre való csökkentésével. Andropov elvtárs nyilat­kozatából is kitűnik, hogy a Szovjetunió az amerikai rakétatelepítés megkezdése miatt kialakuló új helyzet­ben is szövetségeseivel együtt következetesen foly­tatja békepolitikáját, és minden lehetségest megtesz azért, hogy megakadályozza a fegyverkezési verseny újabb fordulójának a kiala­kulását, elhárítsa az embe­riséget fenyegető veszélye­ket, vagyis, hogy a józan ész felülkerekedjék. N Az adott gazdasági és kül­politikai helyzetben nekünk is végig kell gondolnunk le­hetőségeinket, tennivalóin­kat, hogyan tudjuk még jobban mozgósítani belső erőforrásainkat — hangsú­lyozta befejezésül a Közpon­ti Bizottság titkára. A plenáris ülésen további három előadás hangzott el. Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese A vállalkozá­si készség és a hatékonyság növelése a szövetkezetekben, Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese A szövetke­zeti és személyi érdekelt­ségi és a demokratikus irányítási rendszer. Lehocz- ki Mihály, a TOT főtitkárhe­lyettese Együttműködés a szövetkezeti ágazatok, szö­vetkezetek és állami válla­latok között címmel tartott előadást. A Hajdú-Bihar me­gyei szövetkezeti tapasztala­tokat Szabó Imre, a megyei tanács elnöke összegezte. Délután három szekcióban folytatódott a tanácskozás. Az előadók közül sokan fog­lalkoztak a termelékenység növelésével, a vállalkozási szemlélet elterjedésének fon­tosságával, a termelők együttműködésének tapasz­talataival, a társulások ered­ményeivel. Többen szóltak arról: bátrabban szükséges a döntést, a hatáskört és a felelősséget megosztani, a szövetkezeteken belül az ágazatok, az üzemek, a te­lepek, a kereskedelmi egy­ségek érdekeltségét — a szövetkezet egészének érde­keltségével szinkronban — a nyereségességükhöz és ha­tékony működésükhöz is kötni. A szekcióüléseket ma dél­előtt folytatják, majd aján­lások elfogadásával fejező­dik be a kétnapos tanács­kozás. lubilál a FEB A fizikai dolgozók gyerme­keinek egyetemi, főiskolai felvételét előkészítő bizott­ságok (FEB-ek) megalakulá­sának 10. évfordulója alkal­mából pénteken tanácskozás volt Budapesten a SZOT köz­ponti iskolájában. Az esz­mecserén a megyei párt-, KISZ-, szakszervezeti és ta­nácsi szervek képviselői, va­lamint a FEB-ek irányítói összegezték a múlt évtized­ben szerzett tapasztalatokat. A délelőtti vitát követően a résztvevők Főbb társadal­mi folyamatok a mai Ma­gyarországon címmel Halay Tibor egyetemi tanár, a Tár­sadalomtudományi Intézet igazgatóhelyettese előadását hallgatták és vitatták meg. Tartós szellemi tevékenység a világűrben Szerdán késő este, moszk­vai idő szerint 23.58-kor si­keres véget ért egy újabb, hosszú távú szovjet űruta­zás: Vlagyimir Ljahov és Alekszandr Alekszandrov, akik 150 napot töltöttek megfeszített munkával a világűrben, a kazahsztáni Dzsezkazgantól 160 kilomé­terre keletre a Szojuz T—9 leszálló egységén földet ért. A világűrben tartózkodás világrekordját továbbra is Berezovoj és Lebegyev tart­ja, 1982. május 13-tól de­cember 10-ig tartó útjával — nem is szerepelt a mostani utazás céljai között újabb csúcs. Azt azonban a két űrhajós csaknem öthónapos tartózkodása ismét bebizo­nyította, hogy az ember szervezete képes alkalmaz­kodni a súlytalanság körül­ményeihez, sőt, e körülmé­nyek között megfeszített szellemi munkát is tud tar­tósan végezni. Visszatértük után az első földi lépéseket az űrhajósok — csakúgy, mint társaik máskor — kísérőikre tá­maszkodva tették meg, s az őket Bajkonurba szállító kü- lönrepülőgépen az utat fek­ve töltötték. De akik szem­tanúi voltak az élénk gesz­tusokkal kísért „első sztori­zásnak”, azok számára vilá­gos volt, hogy jól vannak, csak éppen újra meg kell majd szokni a földi gravitá­ciót. Politikai könyvnapok Békés megyében „A művelődés, a művelt­ség egyéniséget formáló, kö­zösségteremtő erő” — ol­vashattuk Kádár János sza­vait a politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepsé­gének meghívóján. Az im­már Hagyományos rendez­vénysorozat megnyitó ünnep­ségét tegnap tartották, abban az üzemben, amely a me­gyében kimagasló teljesít­ményeket ért el a politikai irodalom terjesztésében. Kovács Lajos, az MSZMP városi bizottságának titkára nyitotta meg az ünnepséget, majd Várai Mihályné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője mondott ünnepi beszé­det. Szólt arról, milyen nagymértékben segítik a párt ideológiai tevékenysé­gét a politikai kiadványok, melyekből választ kaphatunk arra, mit helyesel és mit el­lenez a párt, s ezáltal segít­séget nyújtanak a marxiz­mus—leninizmus tisztaságá­ért folytatott harcban. A po­litikai irodalomból tájéko­zódhatunk a társadalom ré­gi és új kérdéseiről, s ily módon is sikerül megőrizni az eszmék frissességét. Az előadó ezután arról beszélt, hogy megyénk lakossága ho­gyan fogadja a politikai iro­dalmat. A könyvterjesztők lelkes és áldozatos munkája nyomán néhány év alatt mintegy kétszeresére nőtt az az összeg, amelyet a megye lakossága politikai kiadvá­nyok vásárlására fordított. Ez évben 6 és fél millió fo­rintot tesz ki ez az összeg. A megyében megközelítőleg ez­ren foglalkoznak a politikai könyvek terjesztésével, s kö­zülük többen kaptak elisme­rést az idén is. A megnyitó beszéd után a gyulai 1-es számú Általános Iskola „Petőfi Sándor” út­törőcsapata adott zenés-ver­ses irodalmi műsort. A fo­lyosón a legfrissebb politi­kai tárgyú irodalomból nyílt kiállítást tekinthették megás vásárolhattak is ezekből a megnyitó résztvevői. Fotó: Fazekas László Mindezt a szovjet televí­zió híradójának a földet érés után alig egy órával sugár­zott különkiadása és a más­nap esti híradóban láthatta a néző, akit ezúttal jó előre figyelmeztettek a várható eseményre: három órával a visszaérkezés tervezett idő­pontja előtt a szovjet hír- ügynökség — első ízben — előre bejelentette, mikorra várható a leszálló egység földet érése. A szovjet hírközlés részle­tesen nyomon követi az űr­hajózás eseményeit. A sajtó hasábjain nem csupán arról esik szó, milyen kísérlete­ket folytatnak az űrhajósok, s hogy mennyire nem men­tes a veszélyektől mindmá­ig ez a szinte már megszo­kott hétköznapi rutinnak tű­nő űrutazás; aki kíváncsi rá, megtudhatja, milyen fogá­sokból áll az űrbéli menü, sőt, azt is, milyen kisebb „fegyelemsértéseket” követ­nek el az űrkutatók, például amikor vendégeket fogadnak az űrállomáson. AZ űrállomáson kívül vég­zett szerelési munkálatokkal kapcsolatban a terület egyik legismertebb szakértője a TASZSZ-nak adott nyilat­kozatában arra mutatott rá: fontos tanulság, hogy az em­ber képes tartósan dolgozni az űrben. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a tudó­sok ma már azzal foglalkoz­nak, hogyan lehet különbö­ző föld körüli pályákon sza­kosított üzemeket és sok­modulos állomásokat építe­ni, ahol különböző anyagok és preparátumok, sőt kész­termékek készülhetnének — ezek működéséhez minde­nekelőtt energiára van szük­ség, amelynek forrása a nap lesz. A napenergia-állo­mások építéséhez pedig sok külső szerelési munkára lesz szükség. Mi több: a tudós el­mondta, hogy nem került le a gyakorlati űrkutatás na­pirendjéről a bolygóközi űr­utazás kérdése sem, de eh­hez is arra van szükség, hogy föld körüli pályákon munkahelyeket — orbitális űrrepülőtereket — helyezze­nek el, ahol űrhajók beren­dezéseinek és részegységei­nek szerelésére nyílik mód. Ezen a messze vezető úton jelentett egy lépést az új napelemek felszerelése az űrállomáson. Ami a rekordokat illeti: egy új csúcs felállításához a Nemzetközi Űrhajózási Szö­vetség meghatározása sze­rint tíz százalék plusz egy nappal kell meghaladni az előző rekordot, tehát leg­alább 233 napot kell az űr­ben tölteni. Mint a tudósí­tónak Csillagvárosban el­mondták: egyelőre nem el­döntött kérdés, érdemes-e újabb rekordra törekedni, vagy inkább az űrállomás személyzetének gyakori vál­tásával teszik majd folya­matossá az állomáson folyó munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom