Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-16 / 270. szám

Dokumentum az MSZMP KB-ülésröl A szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt felada­tairól címmel megjelent fü­zet alakban a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ez év október 12-i ülésének doku­mentuma a Kossuth Könyv­kiadó gondozásában. A füzet tartalmazza Németh Károly- nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának előadói beszédét, valamint a Központi Bizott­ság állásfoglalását a szak- szervezeti munka fejlesztésé­ről, a párt feladatairól. Ugyancsak most került az üzletekbe a Reflektor 1983' 4-es száma. A tallózó fo­lyóirat idei záró kötetének Nagyvilág rovatában többek között a lengyel gazdasági reform első évének tapasz­talatait foglalja össze Mi- zsei Kálmán. A világméretű fegyverkezés gazdasági kö­vetkezményeit vizsgálja át­fogó cikkében Szentes Ta­más. A Társadalom című rovatban Kulcsár Kálmán: a Társadalmi változások és a modernizáció Magyaror­szágon című írásában az utóbbi három évtized ta­pasztalatait elemzi. Útkere­sői megújuló ifjúságpolitika címmel Fejti György elem­zi ifjúságpolitikánk korsze­rűsítését. A Gazdaság rovat­ban az elkövetkező két év­tizedre vonatkozó tervező munkáról ír Kőszegi László; Termeléspolitika — 1980— 2000 címmel. Dévai Katalin: a Nagyvállalatok helyzete című cikkében népgazdasá­gunk vállalati struktúráját vizsgálja. Az Ideológia, kul­túra rovatban Köpeczi Bé­la: Gazdaság, kultúra, ideo­lógia című írásában a kultú­ra és a gazdaság kapcsolatá­val foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémián megtartott Marx-emlékülé- sen elhangzott két előadás — Szentágothai János: Tu­datelmélet és marxizmus; Tökei Ferenc: Marx és a mai szocializmus — rövidí­tett szövege olvasható még többek között a folyóirat­ban. Munkásőr vezető orvosok értekeztek Tegnap, november 15-én a megyei munkásőr-parancs­nokság a munkásőr vezető orvosok évzáró értekezletét tartotta Dénesmajorban. A megbeszélésen részt vett Pa­taki József, a megyei párt- bizottság munkatársa, dr. Gesztelyi István, a MOP egészségügyi osztályának képviselője, a gyulai, békés­csabai és orosházi kórház és a tüdőszanatórium igazgató főorvosa, valamint a járási és városi munkásőrparancs- nokok. Tóth Pál megyei parancs­nok megnyitója után a gyu­lai zászlóalj egészségügyi helyzetéről dr. Kiss László számolt be. Az 1983-as fel­adatokat — az állomány szűrővizsgálata, az egészség- ügyi munkásőrök kiképzése, stb. — az ütem- és intézke­dési terv szerint hiánytala­nul ellátták. A személyi fel­tételek ehhez biztosítottak voltak. Dr. Sonkoly Kálmán me­gyei egészségügyi alosztály- vezető összefoglaló jelentést adott a megyei helyzetről, külön-külön értékelve az egyes egységek helyzetét és munkáját. Kitért arra is, hogy a vám- és pénzügyőrök egészségügyi vizsgálatát is a munkásőr orvosok látják el, már második éve. Külön említette a véradómozgal­mat, amelyben igen jó szer­vezéssel évek óta a szeghal­mi egység emelkedik ki. Jó kezdeményezések voltak az egészségre nevelésben is, ezt a munkát az egész megyé­ben kiemelten fogják kezel­ni, mert az egészséges élet­móddal több — súlyos — be­tegség megelőzhető. V. M. Küldöttgyűlés a dévaványai ÁFÉSZ-ben II szövetkezet új elnöke Dékány László Dévaványán a Vidám presszóban gyűlt össze az ÁFÉSZ küldöttgyűlése teg­nap délelőtt 10 órakor. A küldöttgyűlés első napirend­jeként Havancsák Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke értékelte a szövetkezet első háromne­gyed évében elért áruforgal­mi, gazdálkodási eredmé­nyeit. Jó teljesítésről szólha­tott. arról, hogy megfelelő színvonalú áruellátást tud­tak biztosítani Dévaványa és Ecsegfalva mintegy 12 ezer lakosának. Javult a bérhatékonyság, pénzügyi fegyelem, és a leltárhiányt, mint ismeretlen fogalmat említette. Az elnök szóbeli kiegészítőjét vita követte, amelyben hozzászólt Tanai Ferenc, aki összességében jónak ítélte az ÁFÉSZ te­vékenységét. Jövedelmezősé­gi mutatóik alapján a me­gyében a 6. helen állnak, a bérhatékonyság tényszámai alapján a négy legjobb szö­vetkezet közé sorolhatók. A beszámolót és a vitát Somogyi Károlyné előter­jesztése követte: Havancsák Ferenc, ÁFÉSZ-elnök nyug­állományba vonulásának ké­relmét ismertette. A nyug­díjba lépő elnök munkájá­ról több küldött elismeréssel szólt, hiszen, csaknem négy évtizedet töltött el a fo­gyasztási szövetkezetben. Ezt követően Tanai Ferenc, a fogyasztási szövetkezetek megyei szövetségének elnöke méltatta Havancsák Ferenc munkásságát, és átadta a Kiváló Szövetkezeti Mun­káért kitüntetést. A küldött- gyűlés megválasztotta az ÁFÉSZ igazgatósági tagjá­vá, s egyben a szövetkezet új elnökévé Dékány Lászlót, a szövetkezet korábbi fő- osztá ly vezető jét. (Balkus) Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. NOVEMBER 15-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 1174 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi Sp. (Bp.) 7 458 Trabant Combi Sp. (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 191 Wartburg de Luxé (Bp.) 14 824 Wartburg de Luxé (Győr) 7 916 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 250 Skoda 105 (Bp.) 7 336 Skoda 105 (Debrecen) 5 513 Skoda 105 (Győr) 5 832 Skoda 120 (Bp.) 13 796 Skoda 120 (Debrecen) 8 682 Skoda 120 (Győr) 9 987 Skoda 120 GLS (Bp.) 460 Lada 1200 (Bp.) 26 882 Lada 1200 (Debrecen) 16 028 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 (Bp.) 10 529 Lada 1300 (Debrecen) 7 019 Lada 1300 (Győr) 2 693 Lada 1500 (Bp.) 9 651 Lada 1500 (Debrecen) 6 376 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 942 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 12 246 Polski Fiat 126 (Bp.) 16 802 Polski Fiat 126 (Győr) 5 419 Polski Fiat 1500 (Bp.) 4 076 Dácia (Bp.) 15 914 Dácia (Debrecen) 8 273 Zastava 1100 GTL (Bp.) 3 139 Felmentés, kinevezés A Minisztertanács Lauth&n Ferenc belkereskedelmi . mi­niszterhelyettest saját kéré­sére — érdemei elismerése mellett —, nyugállományba vonulására tekintettel tiszt­ségéből felmentette. A kormány dr. Spilák Fe­rencet, az Országos Anyag­és Árhivatal elnökhelyette­sét e tisztségéből felmen­tette, egyidejűleg belkeres­kedelmi miniszterhelyettes­sé kinevezte. A Minisztertanács dr. Szikszay Bélát az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettesévé kinevezte. Emlékérmek átadása A társadalmi munkában végzett műszaki tudományos munkákért adtak át em­lékérmeket, dicsérő okleve­leket tegnap a Műszaki és Természettudományi __Egye­s ületek Szövetsége Békés me­gyei szervezetének békéscsa­bai székhelyén. Évente két emlékéremmel és 10—20 di­csérő oklevéllel ismerik el azoknak a munkáját, akik a legtöbbet tették a műszaki tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásáért, műszaki megvalósításáért. Az egyesület végrehajtó bi­zottsági ülésének keretében tegnap délután 2 órakor Vo- lent György, a Gépipari Tu­dományos Egyesület titkára, a szervezet alapító tagja ve­hette át a MTESZ megyei emlékérmét. Ugyanezt az el­ismerést vehette át Szajbely Mihály, a Textilipari Műsza­ki Tudományos Egyesület­ben évtizedek óta végzett munkájának elismeréseként dr. Körösfalvi Páltól, a me­gyei szervezet elnökétől. Ezenkívül huszonkét társa­dalmi aktívának adtak át MTESZ dicsérő oklevelet. Az elismerések átadása után fiatal műszaki értelmi­ségiek elhelyezkedési lehető­ségeiről, a munkahelyi beil­leszkedésről készült tanul­mányt vitatták meg. Ugyan­csak ezen ülés keretében be­széltek az elektronika Békés megyei alkalmazásának lehe­tőségeiről is. —sz. j.— Munkásgyűlés a FORCON-ban Nyugállományba vonult a munkásigazgató Békéscsabán 1951-ben lé­tesült a mai nevén a For­gácsolószerszám-ipari Válla­lat békéscsabai forgácsoló­szerszám-gyára. Attól kezd­ve volt a mai napig igazga­tója az esztergályosból lett Bakó Ignác. Harminckét évig igazgatta', szervezte, irányította a vállalatot, ahonnan most, másfél évvel a nyugdíjas korhatár után nyugállományba vonult. Hat­vanadik életévének betölté­sekor a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést vehette át, s ekkor kérték fel, hogy dolgozzon tovább. Vállalt társadalmi funkció­kat is: a városi TIT elnöke, a MTESZ elnökségi tagja, a GTE társelnöke, tanácstag. A tegnap délelőtt rende­zett szűk körű ünnepségen Zsilinszki András, a békés­csabai városi pártbizottság titkára, Sasala János, a vá­rosi tanács elnöke és Gu­lyás Imre, a nagyvállalat igazgatója búcsúztatta a nyugállományba vonuló igazgatót, délután 13 óra 45 perckor pedig a 800 fős kol­lektíva munkásgyűlésen kö­szönt el a volt igazgató­tól. De mert egy gyárban nem állhat meg az élet, egyben üdvözölték is az új igazga­tót, aki 17 éve tagja ennek a kollektívának, nyolc éve pedig a gyár főmérnöke, Michelsz Lászlót. — sz. j. — HNF-elnökségi ülés Gyulán Tegnap, kedden délután tartotta ülését a HNF vá­rosi bizottságának elnöksé­ge. A család és iskola kap­csolatáról Domokos Imre, az 1. számú általános iskola igazgatója beszélt. Ezt köve­tően dr. Marsi Gyuláné adott tájékoztatást a honismereti­helytörténeti mozgalom hely­zetéről. Bevezetőjében hangsúlyoz­ta, hogy a szülővároshoz való kötődés egyik fontos eszköze a helytörténeti-hon­ismereti munka. Részletesen elemezte az általános és kö­zépiskolákban folyó helytör­téneti kutatások eredménye­it. A diákok közül többen példamutatóan szerepeltek az országos pályázatokon, de a közművelődési intézmé­nyek is kiveszik részüket ebből a tevékenységből. Né­hány éves kihagyás után is­mét működik a vár, vala­mint a Kohán baráti kör. A helyi Munkácsy Termelőszö­vetkezet következetes gyűj­tő munkával létrehozta a tanyamúzeumot. Az MSZMP városi bizottsága mellett dolgozó, főleg helyi mun­kásmozgalmat feltáró mun­kabizottság több értékes ki­adványt jelentetett meg az utóbbi időben. Jelenleg is több kézirat vár lektorálás­ra. Befejezésül javasolta, hogy a HNF művelődési bi­zottságán belül hozzák létre a honismereti csoportot, va­lamint az 1985-ös Erkel-év- forduló méltó megünneplé­sének előkészítésére alakít­sanak Erkel-emlékbizottsá- got. B. O. Nem változik a nyugdíj-kiegészítés Mint ismeretes, a dolgozók eddigi havi 290, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti tagok 200 forintos bérkiegé­szítését a nyugdíjjárulék át­lagos összegével 310, illetve 210 forintra emelik, és azt 1984. január 1-től pótlék formájában beépítik a bé­rekbe. A SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatóságától kapott tájékoztatás szerint a nyugdíjasok és az újonnan nyugdíjba menők nyugdíj­kiegészítése nem változik. A bérpótlék a nyugdíjalap meg­állapításakor nem számít be­le az átlagkeresetbe, a 290, illetve 200 forintot nyugdíj­kiegészítésként fizetik, s változatlan a már nyugdíj­ban levők nyugdíj-kiegészí­tése is. TESZÓV-küldöttközgyülés Mezőberényben _______________________1983. november 16-, szerda ^ (Folytatás az 1. oldalról) mint amilyenek a munkahe­lyi közösségek. Ez utóbbiak különösen fontos feladatot teljesítenek a döntések elő­készítésében, társadalmasí­tásában, a teendők közössé­gi meghatározásában, a vég­rehajtás szervezésében. A szövetkezeti demokrá­cia másik lényeges eleme az ellenőrzés, amely egyben a demokrácia érvényesülésé­nek lényegi kérdése is. A szövetkezetek nagy részé­ben az ellenőrző bizottságok megfelelő színvonalon te­vékenykednek, s a vezetők is eleget tesznek ellenőrzési kötelezettségeiknek. Néhány helyen azonban — főleg a kádermunka hiányosságai­ból fakadóan — ez a mun­ka nem éri el a megkíván­ható szintet. Ezeken a he­lyeken a nyilvánosság elve sem érvényesülhet kellőkép­pen, így olyan látszat ala­kul ki. hogy az érdemi dön­tés a vezetők kiváltsága. A szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztéséről szólva az írásos anyag és a szóbeli kiegészítő is azt hangsúlyoz­ta, hogy elsősorban a szö­vetkezetek önállóságát kell fokozni, a demokratikus fó­rumok munkájának tökéle­tesítésével. A második napirendi pontban tárgyalt témához — a szövetkezeti közös vál­lalatok és gazdasági együtt­működések tevékenységé­nek értékeléséhez — Csukás Gyula titkárhelyettes fűzött szóbeli kiegészítőt. Ebben külön is hangsúlyozta, hogy miután a megye szö­vetkezetei harmincöt közös vállalatnak, három egyesü­lésnek és a DÉTE-nek, 102 gazdasági társaságnak tag­jai, s emellett 23 rendszer­rel tartanak kapcsolatot, a korábbiaknál sokkal na­gyobb figyelmet kell fordí­tani e kapcsolatok, együtt­működések alakulására. A folyamatos elemzést és ér­tékelést az is indokolja, hogy a felsorolt kapcsolatok vagyoni betét formájában a megye közös gazdaságainak több mint egymilliárd fo­rintját kötik le, s átlagosan számolva a szövetség egy tagszövetkezete négy közös vállalatnak, négy gazdasági társaságnak, négy rendszer­nek és négy egyéb szerve­zetnek tagjai egy időben. Tagadhatatlan, hogy az önálló közös vállalatok, az egyesülések, a gazdasági társaságok, a termelési rend­szerek, a körzeti együttmű­ködések jelentős szerepet töltöttek és töltenek be a mezőgazdasági üzemek, a mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. Megállapítható azonban az is, hogy egyik­másik formában az erők egyesítésének, együttes és hatékonyabb kamatoztatá­sának időről időre korlátái támadnak: vagy nem képes már újat nyújtani a közös akarattal létrehozott szer­vezet, vagy sajátos érdekeit igyekszik alapítóinak ro­vására érvényre juttatni. A tsz-szövetség elnöksége az írásos anyagban és a tit­kárhelyettes szóbeli kiegé­szítőjében egyaránt annak az állásfoglalásnak adott hangot, hogy nem elegendő a termelési rendszerek, in­tegrációk munkáját bírálni, azok tevékenységét segíteni is kell, hiszéh a mezőgaz­daság az együttműködések előrevivő szerepéről tovább­ra sem mondhat le. Az első napirendi pont vitájában öten vettek részt. Fülöp Sándor, a dombegy­házi tsz elnöke. Bagi János, a békésszentandrási Tesse- dik Tsz elnöke, Petrovszki Mihály, a kétsopronyi közös gazdaság elnöke, valamint Matuska Sándor, a zsadányi termelőszövetkezet • elnöke mondott véleményt az el­nökség írásos anyagáról, és tett javaslatot a vitás kér­dések megoldására. őket követően, a vitazárást meg­előzően Csatári Béla kért szót, s beszédében külön is hangsúlyozta, hogy a nehéz gazdasági helyzetben a tsz- tagság szélesebb rétegei­nek bevonása a döntésekbe fokozott jelentőségű. A második napirendi pont témájához négyen szóltak hozzá: Góbéi István, a KI- TE megyei alközpontjának vezetője, Lázár Lajos, a •szeghalmi tsz elnöke. Veres András, a BAGE igazgató- helyettese és Széli Ferenc, a TOT képviseletében. Ezt kö­vetően a TESZÖV küldött- közgyűlése bejelentésekkel, illetve az ipari tevékenység szervezésében élenjáró tsz- ek kitüntetésével ért véget. K. E. P. BORKER-bolt Békéscsabán Tegnap, november 15-én a békéscsabai Jókai utcában nyitották meg a BÖRKER (cipő-, bőrdíszmű-, ruha- és bútoripari termelőeszköz­kereskedelmi vállalat) leg­újabb kiskereskedelmi egy­ségét. A budapesti központú vál­lalat kereskedelmi főosztá­lyának vezetője, Lászlóffy István először a vállalatról szólt. Elmondta, hogy éven­te 4 és fél milliárd forintnyi bőrt forgalmaznak, ennek tíz százalékát a hat nagy­kereskedelmi egység, száz­millió forintnyit a kiskeres­kedelmi egységek; továbbá egy éve önálló export-import joggal rendelkeznek. A vál­lalat korábban csökkentette hálózati egységeit, de újab­ban ismét növeli a számu­kat. Mégpedig úgy, hogy a nagykereskedelmi árudákkal együtt kiskereskedelmi üz­letet is nyitnak. A békéscsa­bai egységet fél évvel ez­előtt helyezték át a Jókai utcába, s a tegnap megnyílt bolt az országban a negye­dik, ahol kisiparosok, ma­gánszemélyek is beszerezhe­tik a szükséges bőröket, se­gédanyagokat. m. sz. zs. Nyitás után hamarosan megjelentek az első vevők Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom