Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-15 / 269. szám
1983. november 15., kedd Koncert a Nemzetiért Emlékezés Tömpe Ondrásra Tömpe András, a magyar és a nemzetközi kommunis.- ta mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 70. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget tartottak tegnap a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében urnájára Tétényi Pál, a KB osztályvezetője és Szűcs Istvánná, az V. kerületi pártbizottság első titkára helyezte el a megemlékezés koszorúit. A Belügyminisztérium képviseletében Bogye János, rendőr vezérőrnagy és Kövesdy Róbert rendőr ezredes, a Külügyminisztérium részéről Roska István miniszterhelyettes és Somodi Gyula, a pártbizottság titkára, a Művelődési Minisztérium nevében Tóth Dezső miniszter- helyettes és Herczeg' Ferenc, a pártbizottság titkára, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Sárközi Sándor alelnök és Ispánovits Márton főtitkár, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése képviseletében Zöld Ferenc igazgató és Torzsai Tamás, a pártbizottság titkára koszorúzott. A kegyelet virágait elhelyezték családjának tagjai, tisztelői, volt harcostársai. Egyházi vezetők látogatása Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke november 14- én, tegnap Békéscsabán a megyei tanács székházában fogadta dr. Nagy Gyulát, az evangélikus egyház északi kerületének püspökét, akivel időszerű egyházpolitikai kérdésekről tanácskozott. A találkozón részt vett Tábor- szky László evangélikus esperes és Gregor György egyházügyi titkár. December 2-án a Budapest Sportcsarnokban nagyszabású gálaműsorra kerül sor a Nők Lapja szerkesztőségének rendezésében. Az est teljes bevételét az épülő Nemzeti Színház számlájára fizeti be a szerkesztőség. A koncertet érdemes meghallgatni, hiszen a parádés műsorban művészeti életünk neves egyéniségei lépnek fel — Sass Szilvia, Kocsis ZolKét napja megkezdődött a téli felkészülés a Volánnál, mégis, amikor hétfőn indulni kellett volna’a tehergépkocsiknak és a személyszállító járatoknak, több tucat egy helyben maradt. A vállalat békéscsabai telephelyén arról érdeklődtünk, milyen kiesést okozott ez a személyforgalomban? — Elkezdődött az egész megyére kiterjedő felmérés — mondta Grósz György, a járműfenntartási osztály vezetője —, miszerint a tehergépkocsik 15, az autóbuszok több, mint 20 százaléka nem tudott elindulni hétfőn reggel. Zömében a pénteken leállt járművekkel volt baj, ahol a fékrendszer lefagyása okozott gondot. A gyakori indítás következtében az autóbuszokban lemerültek az akkumulátorok, s ezután néhány járműben tönkrement az önindító. — Ez a megye sok-sok pontján okozott kellemetlen meglepetést az utazni szándékozóknak. Mit lehetett volna tenni, hogy ezeket a problémákat elkerüljék? .— Nem lehetett arra számítani, hogy ilyen hirtelen tán, Simándi József, Tolnay Klári, Gobbi Hilda, Lukács Sándor, Melis György, Mészöly Katalin, Geiger György. Műsort ad a Győri Balett Markó Ivánnal az élen. Ko- ródi András vezényletével a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara. A műsor vendége László Endre. Máris óriási az érdeklődés az est iránt. Számos budabeáll a hideg, azonkívül — mint említettem — zömében a pénteken leállt járművek nem tudtak elindulni. Nem rendelkezünk garázsokkal, és a levegőrendszer páramentesítésének hiánya a fékek lefagyását okozta. Most is a korábbi évekhez hasonló mértékű a tél kezdetén a járművek meghibásodása, és tapasztalataink szerint egy nap alatt elháríthatok a hibák. — Mire számíthatunk a téli hónapokban? — A fagyszolgálatos gárda mellett a gépkocsivezetőket is bevonjuk a munkába, 30 perccel az indulás előtt jelennek meg járműveik mellett, hogy munkakezdéskor bizton elindulhassanak. A központi telepen azért igyekszünk biztosítani a szükséges mennyiségű akkumulátorokat, önindítókat, hogy a forgalmat zökkenőmentesen lebonyolíthassuk. A MÁV békéscsabai állomásfőnökénél is érdeklődtünk, hogyan indították ők a járműveiket a hideg beálltával. Alföldi Károly, az állomás főnöke elmondta, hogy történt náluk is meghibásodás, a teherpályaudpesti jegyirodában és a Nők Lapja szerkesztőségében (postacím: Nők Lapja, Budapest 1961. Gálakoncert. Telefon: 340-944) vásárolhatnak jegyeket 250, 300, 350, 400 és 500 forintért. A jegy nemcsak az est meghallgatására jogosít, minden vásárló műbőrbe foglalt emléklapot kap, Reich Károlynak a Nők Lapja felkérésére készített grafikáját, amely maradandó emlék lesz mindazok számára, akik a jegy vásárlásával hozzájárultak az új Nemzeti Színház építéséhez. varon elszakadt egy felső vezeték. A hibát két óra alatt elhárították, és megtették a szükséges intézkedéseket. Téli üzemmódra szabályozták a váltókat, s bevontak az ügyeleti szolgálatba háromszáz embert. Sz. J. * * * Olvasóink megszokták már, hogy a tél első rohama rendszerint legyőz bennünket. Azt is megszokták — sajnos —, hogy ilyenkor jönnek a mentegetőzések: nem gondoltuk, nem vártuk, túl korán jött. Mindez annak ellenére, hogy hetekkel ezelőtt a közlekedés minden illetékes vezetője megnyugtatott bennünket: felkészültek a télre. Talán még humorizálni is lehetne a dolgon, ha ez a novemberi hétfő — leszámítva az egyéni bosszúságokat — nem okozott volna tetemes kiesést azzal, hogy néhány ezer ember nem érkezett időben a munkahelyére, több száz tonna árura hiába vártak. S hogy visszatérjünk a kifogások egyikéhez, most még azt sem léjét mondani, hegy váratlanul jött, hiszen szombaton már jelezte a meteorológia a kemény hideget. Cgy tűnik, azok is kemények voltak és ellenálltak, akiknek módjuk lett volna Intézkedni. A kérdés most már csak az, mi lesz, ha leesik az első, mondjuk egycentis hó? Igen, a választ együtt mondjuk: ugyanez. Pedig, de szeretnénk tévedni! Lefagyott autóbuszok — elkésett utasok Ismét gondot okozott a tél első rohama lavult a női csizmák kiuálata A hidegebb idő beköszöntővel egyre többen keresik a cipőboltokban a melegebb és a vízálló lábbeliket, s idén a korábbiaknál kevesebben távoznak csalódva; úgy tűnik, javult a kínálat. Az üzletekben kapható meleg cipők, csizmák csaknem 30 százaléka a Corso Vállalat raktáraiból kerül a kiskereskedelmi hálózatba. A télre a vállalat több mint egymillió pár meleg lábbelit készített, ez a mennyiség a tavalyinál mintegy 25 százalékkal több. ' A meleg cipők, csizmák jó része már az üzletekben van, s — a tavasszal is hordható béleletlen, divatos rövid szárú csizmák kivételével •— a többi is várhatóan megérkezik az év végéig. A vállalat sürgeti a gyártókat, azt szeretnék, hogy még karácsony előtt az üzletekbe kerüljön a teljes választék. Különösen női csizmákból van többféle és nagyobb mennyiség a tavalyinál. Nagyobb arányban szerzett be a vállalat kényelmes, alacsonyabb sarkú csizmákat, s van választék az élénkebb, világosabb színekből is. A műbőr felső részű csizmák szinte eltűntek, hiszen ma már csak a bőr lábbeliket keresik a vásárlók. A férfiaknak nem sok újdonsággá] szolgált az idei télen a cipőipar, így a kereskedelem sem. A tavalyihoz hasonló a kínálat, mindenki tud meleg cipőt, rövid szárú csizmát vásárolni, ha nem is a legdivatosabbat. A gyermeklábbelikkel évszaktól függetlenül mindig gondok vannak. Bár a vállalat a demográfiai hullám figyelembe vételével rendeli a gyermekcsizmákat, ám a nagyobb gyerekeknek valókat — a 35-ös mérettől felfelé — megvásárolják a kis lábú felnőttek. Mivel az ipar is kevésbé szívesen vállalkozik a sokszor munkaigényesebb gyermeklábbelik előállítására, a kereskedelem importból igyekszik pótolni a hiányokat. Azt azonban így sem tudják biztosítani, hogy az üzletekben a teljes gyermekméret-válasz- ték — hiszen ez többször annyi, mint a felnőttméretek száma — egyszerre megtalálható legyen. Nők, férfiak és gyerekek egyaránt megkedvelték az elmúlt években az úgynevezett hótaposó csizmát, amelyből jelenleg ugyan szinte minden méret kapható, de a tél folyamán várhatóan többre lenne szükség, mint amennyit a vállalat Jugoszláviából importál. Ezeknek a csizmáknak a hazai fejlesztését a Hegyalja Mgtsz-ben kezdték meg, s az első néhány ezer párat várhatóan még ebben az évben leszállítják. A hótaposókat helyettesíthetik a meleg béléses pvc-csizmák, amiből van elegendő. Ezeket különféle színekben az importon kívül hazai gyártóktól, a Tisza Cipőgyártó] és a Fővárosi Kézműipari Vállalattól szerzik be. A szélsőséges méretek közül bőséges választékban kaphatók a kisebb női csizmák, valamint a nagyméretű férfi téli lábbelik. Gond viszont, hogy a kiskereskedelmi hálózat még ott sem szakosított extra méretekre üzleteket, ahol erre lehetőség van, példáu] a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban. Ha viszont igen, nem reklámozzák kellőképpen, s így a vevők nem tudják, hol kaphatnak az átlagosnál nagyobb vagy kisebb méretű lábbeliket. FÁCÁNBEFOGÁS. Az elmúlt hetekben országszerte megkezdődött a vadászati szezon. Tegnap, hétfőn a gyomaendrődi Széchenyi Vadásztársaság területen puskák helyett hálóval vadásztak a fácánra. Több napon át mintegy 1500 fácán foglyul ejtését tervezik, amit azután nyugat-európai exportra küldenek vérfrissítésre, illetve vadászatra. A legtöbbet Franciaországba szállítják, ezenkívül a gyomaendrődi határból eljutnak a madarak az NSZK-ba és Olaszországba is. Az erdős, bokros területek mellett felállított, öt-hat méter magas hálókba hajtják a fácánokat, majd azokat válogatás után rekeszekbe rakják és szállítják. Képünkön a hálóállítás, illetve a vadak összeszedése folyik Fotó: szekeres András I Tüzesetek a megyében Az elmúlt hét végén ismét több tüzeset volt megyénkben. November 12-én, szombaton éjjel égő cigarettától jelentős kárt okozó tűz keletkezett Oroshá-> zán, a Hajnal utca 20. szám alatti épület első emelet 4. számú lakásában. A tűz átterjedt a lakás berendezéseire. A kár 36 ezer 400 forint. Ezzel csaknem egyidejűleg az Északi utca 2. szám alatt is tűz volt. Itt öngyulladás miatt szén és tűzifa égett el, a kár 1500 forint. Vasárnap hajnalra Békéscsabán, az ihász utca 2. szám alatti lakóház földszintjén eldobott égő cigarettától meggyulladt egy segédmotor-kerékpár, és a tűz átterjedt a fáskamrában tárolt egyéb éghető anyagokra is; A kár nem jelentős, mert a tüzet időben Jelezték. Biztonságos otthonok N aponta olvashatni az újságokban arról, hogy autók egymásnak ütköznek vagy motoros rohant kerékpárosnak, de még azt is megírják a lapok, ha valamelyik üzemben nagyobb szerencsétlenség történt. Arról azonban aligha esik híradás, ha egy háziasz- szony a felsikált konyhában elcsúszik és lábát töri, a szomszéd gyereke pedig a házipptikából bekap rtéhány szem színes drazsécskát, de szerencsés gyomorrontással megússza. Legfeljebb a nagyobb eseteknek járja híre, amikor elszunnyad valaki esti cigarettázás közben, és fejére ég a lakás. Így aztán az a látszat keletkezik, hogy mindezek csak csip-csup házi ügyek, amelyek eltörpülnek a közúti és üzemi veszélyekhez, balesetekhez képest. Pedig hihetetlennek tűnik, de igaz, hogy éppen fordítva áll a dolog. Ä Központi Statisztikai Hivatal 1981-es adatfelvételéből származó adatai szerint az összes nem halálos kimenetelű balesetnek csak 15 százaléka volt közúti, 20 százaléka üzemi, és 65 százaléka otthon, a szabad időben adódott. (Méghozzá az egyébként gyakori gyermekbalesetek nélküli adatok ezek.) E meglepő és figyelmeztető arányhoz azonban még megdöbbentőbbet is hozzátehetünk: a halálosak többségét nem az üzemi vagy a közlekedési sérülések okozzák, hanem megint csak az otthoniak. Viszonylag friss adat: 1980-ban az Állami Biztosító 263 munkahelyi és 1223 otthoni halálos balesetet regisztrált, ami azt jelenti, hogy az előző az összesnek 7,6 százaléka, az utóbbi pedig 35,3 százaléka. (A közlekedési egyébként 26,5 százalékot tesz ki.) Hát már az ember a saját otthonában sem lehet biztonságban? Az otthon eddig védettnek hitt falai között? — teszik föl bizonyára sokan a kérdést. A feleletet ki-ki saját maga adhatja meg. Mert any- nyi bizonyos, hogy civilizációs fejlődésünkkel — a számtalan háztartási géppel, mosószerrel, tisztító vegyszerekkel, villamosítással, gázzal — számtalan veszélyforrást is teremtettünk, de az is igaz, hogy az otthoni balesetek mégsem elkerülhetetlen természeti csapások. Mindegyiknek — vagy legalábbis a túlnyomó többségnek — kellő oka van. Ezeket az okokat ki-ki maga vizsgálhatja meg, mert széles a skála. Lehet néha csupán foszladozó villanyzsinór, amelyet húztunk-halo- gattunk megjavítani, lehet máskor egy barkácsgép szakszerűtlen használata, okozó lehet, ha túl fáradtan, idegesen, netán a kelleténél több fröccs után fogtunk valamilyen házi feladatba. Bölcs mondás — állítólag jnár a rómaiak is emlegették —, hogy könnyebb a bajt megelőzni, mint orvosolni. Ezt azonban ez esetben mindenki csak sajátmaga gyakorolhatja, mert az mégsem várható el, hogy minden háztartásba — az üzemekhez hasonlóan — házi munkavédelmi felügyelőt állítsanak. Központi intézkedésekkel nem lehet az otthoni baleseteket megelőzni, sem visszaszorítani. Társadalmi összefogással azonban igen! Ezért is határozta el a Hazafias Népfront, hogy igyekszik a lakosság széles rétegeit mozgósítani az otthoni balesetek megelőzésére, és széles körű felvilágosító, tanácsadó tevékenységgel küzd a továbbterjedés ellen. E célból alakult meg két esztendeje az országos jellegű Baleset- védelmi Társadalmi Munka- bizottság, amely a mostani novembert a biztonságos otthon hónapjának hirdette meg. Ezt azonban egyáltalán nem szeretnék csupán néhány hetes kampányfeladatnak, egyszeri felbuzdulásnak tekinteni, hanem éppen ellenkezőleg: széles körű, minden rétegre kiterjedő és tulajdonképpen soha meg nem szűnő társadalmi mozgalom kezdetének. Ez a teendő ugyanis mindig újból és újból időszerű lesz remélhető eredményei ellenére is, hiszen az otthonok, a családok tagjai változnak, jönnek a fiatalok, ezért a fel- világosító feladat újra kezdődik. A közvetlen cél most az otthoni balesetek visszaszorítása, de a távolabbi ebben a meghatározásban sűríthető : Balesetmentes környezet és balesetmentes magatartás. Szerteágazók a tennivalók, amelyekkel ez majdan elérhető lesz. Most a népfront a maga lehetőségeivel arra törekszik, hogy a megyékben, városokban, községekben olyan munkabizottságokat hívjon életre, amelyek koordinálni tudják a balesetmegelőző munkát. A népfronttevékenység ugyanis kifejezetten megelőző jellegű. Messzemenően figyelembe veszi, hogy itt egyéni, magánterületekről van szó, családi körökről, ahova beleszólása nem lehet, de figyelmeztető ujját mégis fel kell mutatnia, jó szóval oktatnia. Számít ebben mindazoknak az intézményeknek, szervezeteknek, vállalatoknak az összefogására, akik érdekeltek abban, hogy az ilyen irányú ismeretterjesztés, propaganda kellő színvonalra emelkedjék, és az emberek tisztában legyenek az otthoni veszélyforrásokkal. Különösen a SZOT munkavédelmi osztálya és a Magyar Vöröskereszt bizonyul jó társnak ebben. Az ember védelme szorosan kapcsolódik a balesetektől való megóvás gyakorlatához, így válik ez társadalmi feladattá — vallják ennek a humánus mozgalomnak a kezdeményezői. S hozzáteszik, hogy még akkor is, ha ez a nemkívánatos, gyakran tragikus eset az emberek családi körében vagy szabad idejében következhet be. Mert oda ugyan senkinek nincs jogában behatolnia, de a népfrontnak megvan a lehetősége, hogy kellő tájékoztatással, szakmai tanácsadással felhívja hétvégi kertész- kedők, barkácsolók, építkezők figyelmét a veszélyekre. A hétvégi kulturált szabadidő-eltöltés szervezése, az erre vonatkozó balesetvédelmi kezdeményezések ezért jelentenek kiemelt népfrontfeladatot. Sok eredmény várható azoktól a törekvésektől, amelyek a balesetmentes kiskertgazdálkodást vagy a magánerős lakásépítések, illetve a szabad időben folytatott mindenfajta tevékenység balesetmentességét tűzték ki. Gondolnak a bar- kácsboltokban, a kisgépkölcsönzőkben kifejtendő felvilágosításra is, akár például a helyszíni tanácsadások megszervezésével. A tervek között szerepel, hogy a kertbarátkörök tagjaiból őrjáratok alakuljanak — természetesen nem hivatalos hatáskörrel — a háztáji tevékenység és a magánépítkezések balesetei megelőzésére. S mindezekhez az életrevaló elgondolásokhoz valószínűleg hozzáadják majd a helyiek a maguk saját ötleteit, s továbbadják a gyakorlatát. Az eredményességet az mutatja meg, ha az otthoni balesetek mielőbb ugyanolyan csökkenő tendenciát mutatnak, mint az üzemekben, amelyeknél ösz- szességében a korábbiak egyharmadára sikerült visz- szaszorítani. C saládi otthonainkat hosszú, fáradságos munkával igyekszünk széppé, rendezetté, jól felszereltekké tenni. Miért lennénk mi magunk ennek veszélyeztetői? Ezért hív föl most a népfront saját biztonságunkra is e féltett családi falak között. (lőkös)
