Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-01 / 258. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 1.. KEDD Ára: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Vasárnap elhelyezték az alapkövet Gyermekfalu épül Battonyán Egyelőre üresen áll az a mintegy három és fél hek­táros, Fakertnek nevezett terület Battonyán, ahol — a tervek szerint 1985 őszé­ig — felépül majd az első magyarországi gyermekfalu. Magyarországon ez lesz az egyetlen, de a világ 72 or­szágában már több mint 200 ilyen település épült, ott­hont adva a család nélkül maradt gyermekeknek. A táj adottságait figyelembe véve, külföldi mintára tervezik a LAKÖTERV szakemberei a tetőtér-beépítéses .családi házakat, amelyekben 5—8 különböző korú gyermek és egy anya él majd. Egyelőre 12 házat terveznek, de a te­rület nagysága lehetővé te­szi a falu majdani bővítését is. Sok társadalmi munká­val már csaknem teljesen közművesítették a területet; az örömmel vállalt munka is bizonyítja, hogy a nagy­község lakói — a nevelőott­hon gondozottjai mellé — szívesen befogadják a csa­ládjukat vesztett gyerme­keket. A napokban alakult meg az SOS Gyermekfalu Ma­gyarországi Egyesülete, s hazánkkal együtt immár 73 tagot mondhat magáénak az SOS Kinderdorf Interna­tional. A megalakuláskor aláírt egyezménynek, amely­ben hazánk egy gyermekfa­lu létesítését vállalja, igye­keznek gyorsan eleget ten­ni. Készülnek a tervek, folynak a tárgyalások a ki­vitelezővel. Vasárnap, október 30-án délelőtt ünnepélyes keretek között helyezte el a létesít­mény alapkövét Drecin Jó­zsef művelődési állam­titkár és Hermann Gmeiner professzor, az SOS Kinder­dorf International elnöke. Mivel az építkezés anyagi feltételei megvannak (1 millió 100 ezer dollárt biz­tosított e célra a nemzetközi szervezet), bízhatunk abban, hogy két év múlva már áll­nak a falu házai, s otthont adnak csaknem száz gyer­meknek. B határszemlék idei tapasztalatai A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjei­ket, és egyre több helyen si­kerül visszavenni a műve­lésbe a parlagot és a bá­nyászatra használt területet, ezt bizonyítják az idei határ­szemlék, amelyek eredmé­nyeiről Lukács Béla, MÉM- főosztályvezető tájékoztatta azi MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forin­tot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az ösz- szeget a gazdaságok is ki­egészítették, s — a beavat­kozás nyomán mindent egy­bevetve 6500 hektárt von­hattak ismét — szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhe­tő, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld ko­rábbi nagyarányú csökkené­sét. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltétele­it szigorították, mindenek­előtt a jó minőségű I—IV. osztályba tartozó / területek kapnak nagyobb védelmet. A „földelvonás” az idén 7—8 ezer hektárt érintett, szem­ben az elmúlt öt év átlagá­val, amikor is 27 ezer hek­tár származott el a terme­lőktől. Jelentős eredménye a földvédelemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen például Hajdú-Bihar, ahol a termőföldet különösen nagy gonddal védik. Ugyanúgy Bé­késben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folya­mata, s mindez biztató a következő időszakra nézve; van lehetőség és remény ar­ra, hogy nemzeti kincsünket valóban értéknek megfelelő oltalomban részesítsük. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasz- nosítatlan részek termőre ál­lítása évek óta folyik. A mun­kát azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak el­aprózott területekkel van dolguk, és olyan földekkel, amelyeknek a művelése pél­dául a kedvezőtlen talaj­vagy domborzati adottságok miatt — nem látszik könnyű feladatnak. A kiskertekben sokat ja­vult a helyzet, kevesebb tu­lajdonost és földhasználót kellett felszólítani területük gondozására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott terülpt elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetőséget 25 ezer állampolgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelő­en elkészültek a helyi rekul­tivációs programok, amelyek figyelembe veszik a mező- gazdasági üzemek teherbíró­képességét, ám — a lehető­ségek ismeretében — nagy pontossággal s következetes­séggel határozzák meg a kö­zép- és hosszútávú feladato­kat. A programok alapján várhatóan meggyorsul a te­rületek ismételt termővé té­tele. ,Ember és környezete’ Szocialista brigádok vetélkedne A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat tegnap, hétfőn rendezte meg a szocialista brigádok­nak kiírt „Ember és környe­zete” elnevezésű közművelő­dési mozgalom vetélkedőjét a KPVDSZ kulturális napok keretében. A vetélkedőre benevezett 13 szocialista brigád tagjait Ábrahám György, a vállalat igazgatója köszöntötte, majd kezdetét vette a vetélkedő. A részvevőknek alapos is­mereteket kellett szerezni nemcsak a napi aktuális po­litikai kérdésekben, hanem jártasnak kellett lenni a szépirodalomban, a filmmű­vészetben, múzeumi ismere­tekben és természetesen a szakmában is, jelen esetben a kereskedelemben. A csak­nem hat órán keresztül tar­tó vetélkedőn nagyszerű ta­núbizonyságát adták felké­szültségüknek a részvevők. Az értékelő bizottság: dr. Sós Tibor, Ábrahám György, Hájas Gézáné párttitkár, Szá­lai Katalin KISZ-titkár és Jacsek György szb-titkár bi­zony nem fukarkodott az el­ismerő szavakkal a feleletek értékelésekor. Meglepően széles tájékozottságról tettek tanúbizonyságot az aktuális politikai kérdések ismerteté­sekor. A vetélkedő szoros eredménnyel zárult. Első he­lyezett lett a békéscsabai 100-as ABC áruház Farkas Bertalan Szocialista Brigád­ja, már több vetélkedő győz­tese. Második a gyulai Dr. Blanár László Közgazdasági Szocialista Brigád, míg har­madik a dekorációsok Má­jus 1. Szocialista Brigádja. A vetélkedő zárásaként Ábrahám György igazgató mondott köszönetét a brigá­dok felkészüléséért, részvé­teléért és átadta a díjakat. Az első helyezett 2 ezer 500 forintot, a második kétezer, a harmadik brigád pedig 1500 forint jutalomban ré­szesült. A jövő év elején sorra kerülő szakági döntőn az első helyezett brigád kép­viseli a megyét. Kép, szöveg: Béla Ottó Befejezték a búza vetését megyénkben Tegnap befejezték a búza vetését Békés megyében, 132 ezer hektáron juttatták magágyba a jövő évi ke­nyérnek valót. A száraz idő­járás kedvezett a munká­nak, így több év óta először a legkedvezőbb időben, ok­tóber második felében vé­gezhették el a búzavetést. A munkát az sem vetette visz- sza, hogy az aszályos időjá­rás miatt a talaj-előkészítés a szokottnál sokkal nehe­zebb volt. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a vető­magellátásban nem voltak zökkenők, s az elvetett bú­za minősége is kifogástalan. Magyar-jugoszláv környezetvédelmi tárgyalások Gonda György államtit­kár, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnöke hazaérkezett Jugo­szláviából, ahol Jozse Kav- csiccsal, a környezetvédelmi és területrendezési bizottság 1 elnökével október 28. és 30. között tárgyalásokat' folyta­tott. Megvitatták a két ország környezetvédelmi munká­jának tapasztalatait, tájé­kozódtak az együttműködés további lehetőségeiről, és véleményt cseréltek a határ menti területek környezet- védelmének összehangold- j sáról is. Gonda Györgyöt fogadta j Janez Zemljarics, a Szlovén Köztársaság végrehajtó ta- j .nácsának elnöke. Fejér megye legnagyobb kukoricatermelő gazdasága az Agár­di Mezőgazdasági Kombinát. Jelentős mennyiségben látja el a megye és a környék gazdaságait takarmánytáppal és hib­rid vetőmaggal. Az ősz folyamán mintegy ötezer hektárról takarítják be a terményt: ezen belül 412 hektáron hibrid­vetőmagot állítanak elő. Képünkön: a zichyújfalui szárító (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Kongresszus november 12—13-án Ülésezett az MRDSZ elnöksége és országos választmánya Megkezdődött a vissza­számlálás. Rövidesen or­szágszerte megtartják a ha­zánkban élő nemzetiségiek soron következő kongresz- szusait. Az előkészületek je­gyében tegnap Gyulán ülést tartott a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szö­vetségének elnöksége. A reg­gel 9 órakor kezdődött ülé­sen részt vett Fodor Péter, az MSZMP KB munkatársa, Stark Ferenc, a Művelődé­si Minisztérium önálló nemzetiségi osztályvezetője, Rakovszki István, a HNF Országos Tanácsának mun­katársa. Elsőként Márk György, az MRDSZ titkára terjesztette az elnökség elé azokat a szövetségi dokumentumokat, amelyek a kongresszus elé kerülnek. Ezután beszámoló hangzott el az alapszabály­módosításokról, majd hatá­rozati javaslatokat terjesz­tettek az elnökség elé. Az ülés után a SZOT—ME- DOSZ-gyógyüdülőben tartot­ták meg a Magyarországi Románok Demokratikus Szö­vetségének országos választ­mányi ülését. Itt Márk György titkár számolt be a szeptember 10—26. között megtartott küldöttválasztó gyűlések tapasztalatairól. Erről szólva elmondotta, hogy azokat mindenütt si­keresen megrendezték, és általános volt a vélemény, hogy a helyi politikai, tár­sadalmi, mozgalmi szervek vezetői nagyban hozzájárul­tak a lebonyolításhoz. Kri­tikusan megállapították azt is, hogy néhány helyen bi­zony nem volt kielégítő a megjelenés. Tartalmi kérdé­sekről szólva elhangzott, hogy legtöbb helyen pozi­tívan szóltak a nemzetiségi politika végrehajtásáról, nőtt a nyelvi képzésben részt ve­vők száma, bár az óvodák­ban, iskolákban nem min­denütt megfelelő a szem­léltető eszközök mennyisége. Végül az ülésen megvitatták a VI. kongresszus elé kerülő országos választmányi be­számolót. A Magyarországi Romá­nok Demokratikus Szövet­ségének VI. kongresszusát november 12—13-án tartják Gyulán, a városi tanács dísztermében. n szövetkezetek érdeke % a belső ellenőrzés javítása Tegnap, október 31-én dél­előtt takarékszövetkezeti ve­zetők és belső ellenőrök együttes értekezletét tartot­ták Békéscsabán, a MÉ­SZÖV székházában. Galam- bosi László, a megyei szö­vetség takarék- és lakásszö^ vetkezeti titkárságának ve­zetője értékelte a takarék- szövetkezetek idei három negyedévének eredményeit. Többek között jónak ítélte a betétállomány növeléséért tett ' erőfeszítéseket, bár az országos átlagtól Békés me­gye még elmaradott. Ked­vezően alakult és megyei szinten 800 ezer forinttal emelkedett a részjegyalap. A kölcsönök folyósítása is kielégítőnek mondható. A megbízásos tevékenységek különösen pozitívan értékel­hetők — mondotta —, ugyanis szeptember végéig 581 és fél millió forint kifi­zetéséről adhattak számot a takarékszövetkezetek, ami meghaladja a múlt' év ha­sonló időszakában történt teljesítést. Nyereségtervüket 136,8 százalékra teljesítették, ami 10 millió forintban rea­lizálódott. A létszámgazdál­kodásban is előbbre léptek e szövetkezetek. Az értekezlet napirendjén kiemelt helyet kapott a ta­karékszövetkezetek belső el­lenőreinek munkája. Erről Harsányi Mátyás, a MÉ­SZÖV ellenőrzési irodájá­nak megbízott vezetője adott megyei értékelést. Többek között- hangsúlyoz­ta: a belső ellenőrzés mind­inkább kulcskérdése kell hogy legyen a vezetésnek. Ezért is vizsgálták felül nemrég a belső ellenőrök helyzetét, felkészültségét. Jónak ítélte, hogy megszű­nőben van az a gyakorlat, miszerint kapcsolt munka­körben töltik be a belső el­lenőri feladatot. Ebből kö­vetkezik, hogy javult a vizsgálatokról készült anya­gok tartalma, színvonala. Bár e körül még sok á kí­vánnivaló. Kifogásolta, hogy sok helyen még mindig nem készítenek a belső ellenőr­zéshez programot. Az átfogó vizsgálatokat nem előzi meg megfelelő felkészülés, ebből következik, hogy a leírt anyagokban sok az általá­nosítás és hosszú a ráfordí­tott munkaidő. Javasolta, hogy a belső ellenőrzés mindenekelőtt a gazdálko­dás körülményeit értékelje, továbbá a vagyonvédelmet és a számszaki helyzetet. Hogy könnyítsék a belső el­lenőrök munkáját, a MÉ­SZÖV ellenőrzési iroda vizs­gálati szempontokat készít. Felhívta a figyelmet arra, hogy bátran jelöljék meg programként az olyan vizs­gálat megtételét is, amely az árbevétel nem teljesítésé­nek okait, vagy éppen a nyereség kedvezőtlen ala­kulását veszi szemügyre. Végezetül a belső ellenőrök­kel szemben támasztott kö­vetelményeket taglalta, va­lamint azt, hogy a takarék- szövetkezetek vezetői tart­sák fontosnak a belső el­lenőrök munkáját. Az értekezlet vitájában szót kért Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Mindenek­előtt pozitívnak tartotta a felszólalók nyíltságát, vita­készségét, a hatékonyabb munkára való törekvést. El­ismerését fejezte ki a me­gyei takarékszövetkezetek eredményeiért. Különösen kiemelkedőnek ítélte a gaz­dálkodásban elért sikerei­ket. Említette, hogy a MÉ­SZÖV ellenőrzési irodájá­nak jobb kapcsolatot kell kialakítani a takarékszövet­kezetek belső ellenőreivel. Ezután arról szólt, hogy az ellenőrzés nem bizalmatlan­ság, sokkal inkább a társa­dalmi tulajdon védelmét szolgáló tevékenység. Mint mondotta, a szövetkezetek jói felfogott érdeke a belső ellenőrzés színvonalának ja­vítása. Ezután Harsányi Mátyás, a MÉSZÖV ellenőrzési iro­dájának megbízott vezetője adott választ a kérdésekre, majd Galambosi László tit­kárságvezető összefoglalójá­val ért véget a takarékszö­vetkezeti vezetők és a belső ellenőrök együttes értekezle­te. Balkus Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom