Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-01 / 258. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 1.. KEDD Ára: 1,40 forint XXXVHI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Vasárnap elhelyezték az alapkövet Gyermekfalu épül Battonyán Egyelőre üresen áll az a mintegy három és fél hektáros, Fakertnek nevezett terület Battonyán, ahol — a tervek szerint 1985 őszéig — felépül majd az első magyarországi gyermekfalu. Magyarországon ez lesz az egyetlen, de a világ 72 országában már több mint 200 ilyen település épült, otthont adva a család nélkül maradt gyermekeknek. A táj adottságait figyelembe véve, külföldi mintára tervezik a LAKÖTERV szakemberei a tetőtér-beépítéses .családi házakat, amelyekben 5—8 különböző korú gyermek és egy anya él majd. Egyelőre 12 házat terveznek, de a terület nagysága lehetővé teszi a falu majdani bővítését is. Sok társadalmi munkával már csaknem teljesen közművesítették a területet; az örömmel vállalt munka is bizonyítja, hogy a nagyközség lakói — a nevelőotthon gondozottjai mellé — szívesen befogadják a családjukat vesztett gyermekeket. A napokban alakult meg az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete, s hazánkkal együtt immár 73 tagot mondhat magáénak az SOS Kinderdorf International. A megalakuláskor aláírt egyezménynek, amelyben hazánk egy gyermekfalu létesítését vállalja, igyekeznek gyorsan eleget tenni. Készülnek a tervek, folynak a tárgyalások a kivitelezővel. Vasárnap, október 30-án délelőtt ünnepélyes keretek között helyezte el a létesítmény alapkövét Drecin József művelődési államtitkár és Hermann Gmeiner professzor, az SOS Kinderdorf International elnöke. Mivel az építkezés anyagi feltételei megvannak (1 millió 100 ezer dollárt biztosított e célra a nemzetközi szervezet), bízhatunk abban, hogy két év múlva már állnak a falu házai, s otthont adnak csaknem száz gyermeknek. B határszemlék idei tapasztalatai A mezőgazdasági termelők jobban hasznosítják földjeiket, és egyre több helyen sikerül visszavenni a művelésbe a parlagot és a bányászatra használt területet, ezt bizonyítják az idei határszemlék, amelyek eredményeiről Lukács Béla, MÉM- főosztályvezető tájékoztatta azi MTI munkatársát. 1983-ban 150 millió forintot fordítottak a termőföldek rekultivációjára. Ezt az ösz- szeget a gazdaságok is kiegészítették, s — a beavatkozás nyomán mindent egybevetve 6500 hektárt vonhattak ismét — szántóföldi művelésbe. Ez az elmúlt évek legjobb teljesítménye. Részben ennek is köszönhető, hogy az idén sikerült megállítani a szántóföld korábbi nagyarányú csökkenését. Segített az is, hogy a földek kivonásának feltételeit szigorították, mindenekelőtt a jó minőségű I—IV. osztályba tartozó / területek kapnak nagyobb védelmet. A „földelvonás” az idén 7—8 ezer hektárt érintett, szemben az elmúlt öt év átlagával, amikor is 27 ezer hektár származott el a termelőktől. Jelentős eredménye a földvédelemnek, hogy végre van már olyan megye, ahol növekedett a szántó. Ilyen például Hajdú-Bihar, ahol a termőföldet különösen nagy gonddal védik. Ugyanúgy Békésben is ellenkező előjelű lett a korábbi évek folyamata, s mindez biztató a következő időszakra nézve; van lehetőség és remény arra, hogy nemzeti kincsünket valóban értéknek megfelelő oltalomban részesítsük. A határszemlék tanúsága szerint még mindig 9 ezer hektár terület van parlagon az országban, ám ez már ezer hektárral kevesebb, mint egy évvel korábban. A hasz- nosítatlan részek termőre állítása évek óta folyik. A munkát azért nem lehet gyorsítani, mert a mezőgazdászoknak elaprózott területekkel van dolguk, és olyan földekkel, amelyeknek a művelése például a kedvezőtlen talajvagy domborzati adottságok miatt — nem látszik könnyű feladatnak. A kiskertekben sokat javult a helyzet, kevesebb tulajdonost és földhasználót kellett felszólítani területük gondozására. Az összesítés szerint a tartós használatba adott terülpt elérte a 4500 hektárt, ezt a lehetőséget 25 ezer állampolgár vette igénybe. A megyékben a központi rendelkezéseknek megfelelően elkészültek a helyi rekultivációs programok, amelyek figyelembe veszik a mező- gazdasági üzemek teherbíróképességét, ám — a lehetőségek ismeretében — nagy pontossággal s következetességgel határozzák meg a közép- és hosszútávú feladatokat. A programok alapján várhatóan meggyorsul a területek ismételt termővé tétele. ,Ember és környezete’ Szocialista brigádok vetélkedne A Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat tegnap, hétfőn rendezte meg a szocialista brigádoknak kiírt „Ember és környezete” elnevezésű közművelődési mozgalom vetélkedőjét a KPVDSZ kulturális napok keretében. A vetélkedőre benevezett 13 szocialista brigád tagjait Ábrahám György, a vállalat igazgatója köszöntötte, majd kezdetét vette a vetélkedő. A részvevőknek alapos ismereteket kellett szerezni nemcsak a napi aktuális politikai kérdésekben, hanem jártasnak kellett lenni a szépirodalomban, a filmművészetben, múzeumi ismeretekben és természetesen a szakmában is, jelen esetben a kereskedelemben. A csaknem hat órán keresztül tartó vetélkedőn nagyszerű tanúbizonyságát adták felkészültségüknek a részvevők. Az értékelő bizottság: dr. Sós Tibor, Ábrahám György, Hájas Gézáné párttitkár, Szálai Katalin KISZ-titkár és Jacsek György szb-titkár bizony nem fukarkodott az elismerő szavakkal a feleletek értékelésekor. Meglepően széles tájékozottságról tettek tanúbizonyságot az aktuális politikai kérdések ismertetésekor. A vetélkedő szoros eredménnyel zárult. Első helyezett lett a békéscsabai 100-as ABC áruház Farkas Bertalan Szocialista Brigádja, már több vetélkedő győztese. Második a gyulai Dr. Blanár László Közgazdasági Szocialista Brigád, míg harmadik a dekorációsok Május 1. Szocialista Brigádja. A vetélkedő zárásaként Ábrahám György igazgató mondott köszönetét a brigádok felkészüléséért, részvételéért és átadta a díjakat. Az első helyezett 2 ezer 500 forintot, a második kétezer, a harmadik brigád pedig 1500 forint jutalomban részesült. A jövő év elején sorra kerülő szakági döntőn az első helyezett brigád képviseli a megyét. Kép, szöveg: Béla Ottó Befejezték a búza vetését megyénkben Tegnap befejezték a búza vetését Békés megyében, 132 ezer hektáron juttatták magágyba a jövő évi kenyérnek valót. A száraz időjárás kedvezett a munkának, így több év óta először a legkedvezőbb időben, október második felében végezhették el a búzavetést. A munkát az sem vetette visz- sza, hogy az aszályos időjárás miatt a talaj-előkészítés a szokottnál sokkal nehezebb volt. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a vetőmagellátásban nem voltak zökkenők, s az elvetett búza minősége is kifogástalan. Magyar-jugoszláv környezetvédelmi tárgyalások Gonda György államtitkár, az Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal elnöke hazaérkezett Jugoszláviából, ahol Jozse Kav- csiccsal, a környezetvédelmi és területrendezési bizottság 1 elnökével október 28. és 30. között tárgyalásokat' folytatott. Megvitatták a két ország környezetvédelmi munkájának tapasztalatait, tájékozódtak az együttműködés további lehetőségeiről, és véleményt cseréltek a határ menti területek környezet- védelmének összehangold- j sáról is. Gonda Györgyöt fogadta j Janez Zemljarics, a Szlovén Köztársaság végrehajtó ta- j .nácsának elnöke. Fejér megye legnagyobb kukoricatermelő gazdasága az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. Jelentős mennyiségben látja el a megye és a környék gazdaságait takarmánytáppal és hibrid vetőmaggal. Az ősz folyamán mintegy ötezer hektárról takarítják be a terményt: ezen belül 412 hektáron hibridvetőmagot állítanak elő. Képünkön: a zichyújfalui szárító (MTI-fotó — Kabáczy Szilárd felvétele — KS) Kongresszus november 12—13-án Ülésezett az MRDSZ elnöksége és országos választmánya Megkezdődött a visszaszámlálás. Rövidesen országszerte megtartják a hazánkban élő nemzetiségiek soron következő kongresz- szusait. Az előkészületek jegyében tegnap Gyulán ülést tartott a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének elnöksége. A reggel 9 órakor kezdődött ülésen részt vett Fodor Péter, az MSZMP KB munkatársa, Stark Ferenc, a Művelődési Minisztérium önálló nemzetiségi osztályvezetője, Rakovszki István, a HNF Országos Tanácsának munkatársa. Elsőként Márk György, az MRDSZ titkára terjesztette az elnökség elé azokat a szövetségi dokumentumokat, amelyek a kongresszus elé kerülnek. Ezután beszámoló hangzott el az alapszabálymódosításokról, majd határozati javaslatokat terjesztettek az elnökség elé. Az ülés után a SZOT—ME- DOSZ-gyógyüdülőben tartották meg a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének országos választmányi ülését. Itt Márk György titkár számolt be a szeptember 10—26. között megtartott küldöttválasztó gyűlések tapasztalatairól. Erről szólva elmondotta, hogy azokat mindenütt sikeresen megrendezték, és általános volt a vélemény, hogy a helyi politikai, társadalmi, mozgalmi szervek vezetői nagyban hozzájárultak a lebonyolításhoz. Kritikusan megállapították azt is, hogy néhány helyen bizony nem volt kielégítő a megjelenés. Tartalmi kérdésekről szólva elhangzott, hogy legtöbb helyen pozitívan szóltak a nemzetiségi politika végrehajtásáról, nőtt a nyelvi képzésben részt vevők száma, bár az óvodákban, iskolákban nem mindenütt megfelelő a szemléltető eszközök mennyisége. Végül az ülésen megvitatták a VI. kongresszus elé kerülő országos választmányi beszámolót. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének VI. kongresszusát november 12—13-án tartják Gyulán, a városi tanács dísztermében. n szövetkezetek érdeke % a belső ellenőrzés javítása Tegnap, október 31-én délelőtt takarékszövetkezeti vezetők és belső ellenőrök együttes értekezletét tartották Békéscsabán, a MÉSZÖV székházában. Galam- bosi László, a megyei szövetség takarék- és lakásszö^ vetkezeti titkárságának vezetője értékelte a takarék- szövetkezetek idei három negyedévének eredményeit. Többek között jónak ítélte a betétállomány növeléséért tett ' erőfeszítéseket, bár az országos átlagtól Békés megye még elmaradott. Kedvezően alakult és megyei szinten 800 ezer forinttal emelkedett a részjegyalap. A kölcsönök folyósítása is kielégítőnek mondható. A megbízásos tevékenységek különösen pozitívan értékelhetők — mondotta —, ugyanis szeptember végéig 581 és fél millió forint kifizetéséről adhattak számot a takarékszövetkezetek, ami meghaladja a múlt' év hasonló időszakában történt teljesítést. Nyereségtervüket 136,8 százalékra teljesítették, ami 10 millió forintban realizálódott. A létszámgazdálkodásban is előbbre léptek e szövetkezetek. Az értekezlet napirendjén kiemelt helyet kapott a takarékszövetkezetek belső ellenőreinek munkája. Erről Harsányi Mátyás, a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának megbízott vezetője adott megyei értékelést. Többek között- hangsúlyozta: a belső ellenőrzés mindinkább kulcskérdése kell hogy legyen a vezetésnek. Ezért is vizsgálták felül nemrég a belső ellenőrök helyzetét, felkészültségét. Jónak ítélte, hogy megszűnőben van az a gyakorlat, miszerint kapcsolt munkakörben töltik be a belső ellenőri feladatot. Ebből következik, hogy javult a vizsgálatokról készült anyagok tartalma, színvonala. Bár e körül még sok á kívánnivaló. Kifogásolta, hogy sok helyen még mindig nem készítenek a belső ellenőrzéshez programot. Az átfogó vizsgálatokat nem előzi meg megfelelő felkészülés, ebből következik, hogy a leírt anyagokban sok az általánosítás és hosszú a ráfordított munkaidő. Javasolta, hogy a belső ellenőrzés mindenekelőtt a gazdálkodás körülményeit értékelje, továbbá a vagyonvédelmet és a számszaki helyzetet. Hogy könnyítsék a belső ellenőrök munkáját, a MÉSZÖV ellenőrzési iroda vizsgálati szempontokat készít. Felhívta a figyelmet arra, hogy bátran jelöljék meg programként az olyan vizsgálat megtételét is, amely az árbevétel nem teljesítésének okait, vagy éppen a nyereség kedvezőtlen alakulását veszi szemügyre. Végezetül a belső ellenőrökkel szemben támasztott követelményeket taglalta, valamint azt, hogy a takarék- szövetkezetek vezetői tartsák fontosnak a belső ellenőrök munkáját. Az értekezlet vitájában szót kért Tanai Ferenc, a MÉSZÖV elnöke. Mindenekelőtt pozitívnak tartotta a felszólalók nyíltságát, vitakészségét, a hatékonyabb munkára való törekvést. Elismerését fejezte ki a megyei takarékszövetkezetek eredményeiért. Különösen kiemelkedőnek ítélte a gazdálkodásban elért sikereiket. Említette, hogy a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának jobb kapcsolatot kell kialakítani a takarékszövetkezetek belső ellenőreivel. Ezután arról szólt, hogy az ellenőrzés nem bizalmatlanság, sokkal inkább a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló tevékenység. Mint mondotta, a szövetkezetek jói felfogott érdeke a belső ellenőrzés színvonalának javítása. Ezután Harsányi Mátyás, a MÉSZÖV ellenőrzési irodájának megbízott vezetője adott választ a kérdésekre, majd Galambosi László titkárságvezető összefoglalójával ért véget a takarékszövetkezeti vezetők és a belső ellenőrök együttes értekezlete. Balkus Imre