Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-22 / 250. szám

1983. október 22., szombat NAGYVILÁG Madridtól Stockholm felé Tátrai Nemzeti Park A Magas-Tátra, a hegymászók paradicsoma Megvédik a természet szépségét Október 25-én kezdődik Helsinkiben az európai bi­zalomerősítő és biztonsági intézkedéseknek és a lesze­relésnek szentelt konferen­cia előkészítése, majd janu­ár 17-én indul Stockholm­ban maga a tanácskozás er­ről a témakörről. A finn fővárosban most összeülő értekezlet, voltakép­pen megteremti az európai biztonságról folyó tárgyalá­sok folyamatosságát, hiszen a 33 európai és a két észak­amerikai állam képviselői továbbra is egy asztalnál ül­nek. A helsinki konferencia összehívásáról a nemrég be­fejezett madridi találkozón döntöttek. A madridi záró- dokumentum kimondja, hogy olyan katonai bizalomerősítő és biztonsági intézkedések­ben kell majd Stockholmban megállapodni, amelyek kiter­jednek egész Európára, a földrészhez csatlakozó tenge­rekre és a légtérre. Ezek az intézkedések katonailag je­lentősek lesznek, politikailag kötelezőek és ellenőrizhetők. Ez a megfogalmazás persze kissé általános. Az értelme­zéshez segítségül kell hívni a helsinki záróokmányt (csaknem egy évtizede min­den általános európai intéz­kedés kiindulópontját), ame­lyet 1975-ben fogadtak el. Ennek egyik passzusa azt ajánlotta az aláíróknak, hogy 25 ezres létszámnál na­gyobb hadgyakorlataikat, esetleg az egyéb jelentős csapatmozgatásokat jelezzék előre szomszédaiknak: a Varsói Szerződés tagjai a NATO-nak és viszont, akár egy államról van szó, akár többről, sőt hívjanak meg külföldi megfigyelőket is ilyen alkalmakkor. Ajánlást mondtunk, vagyis nem köte­lező előírásokról volt szó, hanem önkéntes aktusról. Az eltelt évek mégis be­bizonyították: a módszer jól bevált. E bizalomnövelő le­hetőség miatt döntöttek úgy Madridban, hogy továbbfej­lesztik a rendszert. Eddig a két katonai szövetség hatá­raitól keletre s nyugatra bi­zonyos, nem túl széles sávon belül zajló hadgyakorlatokat jeleztek csak. Néhány esz­tendővel ezelőtt azonban, amikor a továbbfejlesztés szóba került, a Szovjetunió felajánlotta: a maga részéről kiterjeszti a sávot az Urálig. Vajon mit ad cserébe a NA­TO? Egyebek között ezt kell majd Stockholmban meg­vizsgálni. Persze nem ez lesz az egyetlen pont, amelyről hosz- szú és kemény viták várha­tók. A feszült nemzetközi helyzet és a két nagyhata­lom fagyos viszonya óhatat­lanul tükröződni fog a svéd fővárosban folyó eszmecse­rén. Tudjuk (ha máshonnan nem, hát a háromesztendős madridi csatározásokból), milyen szándékkal érkeznek majd a nyugatiak Stock­holmba: elsőként azt kíván­ják elérni, hogy a hadgya­korlat-bejelentések útján rendszeres tájékoztatást sze­rezzenek a szovjet erők moz­gásáról, létszámáról. A szo­cialista fél szándéka ennél jóval továbbmegy, célul tűz­ve ki a katonai tevékenység korlátozását is. ÍEzért vetette fel a Varsói Szerződés már a múlt esz­tendőkben, hogy közös meg­állapodással korlátozzák egy-egy hadgyakorlat rész­vevőinek maximális létszá­mát 40—50 ezer körül; von­ják be a körbe a haditenge­részetet és a légierőt, még különálló manővereknél is; terjesszék ki a bizalomerő­sítést a Földközi-tengerre, s hogy szállítsák le a bejelen­tendő létszám alsó határát. Végül hasznos lenne a jó szándék kifejezése átfogóbb módokon, például ünnepé­lyes lemondással az erőszak­ról, bizonyos fegyverek el­sőnek alkalmazásáról. Az így kialakuló kedvező légkör elvezethetne egyes leszerelé­si intézkedésekig is. Igaz, a 35 küldöttség megbízatása egyelőre bizalomerősítési in­tézkedések további kidolgo­zására korlátozódik, bár ez sem kevés. Munkájuk ered­ményeiről 1986 végén kell majd beszámolniuk Bécsben, a következő, madridihoz ha­sonló találkozón. Helsinkiben most tehát az előkészítő megbeszéléseken a stockholmi konferencia na­pi- és munkarendjét hatá­rozzák meg. De — amint azt a madridi példa mutatja — rossz légkör esetén még ekörül is támadhatnak kelle­metlen, makacs nézeteltéré­sek. Remélhetőleg a tárgyaló felek tartani tudják magukat az engedélyezett három hét­hez, januárban pedig kedve­zőbb előjelekkel indulhatnak a jóval hosszabbnak ígérke­ző tényleges megbeszélések. Tatár Imre Csehszlovákia természeti szépségekben gazdag or­szág, nagy számban van rit­ka növénye és állatfaja. Rendkívüli jelentősége van tehát a természetvédelem­nek. E célból csupán Szlo­vákia területén 533 ezer hektárnyi területet nyilvání­tottak védetté. Ebből há- rojn helyen létesítettek nem­zeti parkot. Legismertebb közülük a Tátrai Nemzeti Park (TANAP), a Magas- és Bélai-Tátra, valamint a Nyugati-Tátra egy része tartozik hozzá, összesen 50 000 hektárnyi területen. Erről a hatalmas terület­ről a Tátralomnicon székelő Tátrai Nemzeti Park igaz­gatósága gondoskodik, amit már hosszú idő óta Juraj Turosik vezet. Öt kértük fel egy beszélgetésre. — Ismeretes, hogy a TA­NAP létrehozása nem csupán adminisztratív aktus volt, hanem a tátrai lakosság és a tudományos dolgozók erő­feszítésének eredménye is. — A mai TANAP céltu­datos természetvédelmének kezdete a XIX. század utol­só harmadáig nyúlik visz- sza, amikor a Magyar Kár­pát Egyesület tagjai a zerge és a mormota, s a növények közül a havasi gyopár és a cirbolyafenyő védelmére kü­lönböző intézkedéseket fo­ganatosítottak. Már abban az időben több növény- és állatfajtát fenyegetett a ki­pusztulás veszélye. A med­vét irgalom nélkül üldözték, a vaddisznó irtását a szó szoros értelmében propagál­ták, s egy-egy elejtett hiú- zért nagy pénzjutalmat fi­zettek ki. Nagy károkat okoztak a múltban a Tátrában a pász­torok is. A törpefenyő ki­égetésével nyertek rendsze­resen egyre nagyobb legelő­területeket a juhok és a szarvasmarha számára. Ha­talmas tűzvész volt 1921- ben a jól ismert Jamniczky- tó partján, amely majd 150 hektárnyi zöldnövényzetet semmisített meg a Pavlov- hegy alatt. A tátrai erdősé­gek pusztulásához a nagy­arányú fakitermelés is hoz­zájárult. Az ember meg­gondolatlan beavatkozása következtében egyre lejjebb húzódott a tátrai erdők fel­ső határa. A Tátrai Nemzeti Park megalapítására és törvényes elismerésére csak 1948-ban került sor. öt évvel később nemzeti park létesült a Tát­ra lengyelországi oldalán is. így a Magas- és Bélai-Tátra egész területe mindkét or­szágban közös természetvé­delmi elvek alapján irányí­tott nemzeti parkká vált. A TANAP a rezervátum területén felszámolta a le­gelőket, majd 1954-ben meg­vonta egyes vadásztársasá­goktól a vadászati enge­délyt, s ezzel lényegesen ja­vultak az állatvilág védel­mének feltételei. A Tátra természetvilágát erősen rontotta a Tátraszép­lak melletti homokbánya és a barlangligeti kőbánya is. Az ötvenes évek végén nem csupán a kő-, a kavics- és a homokkitermelést szüntet­ték meg, hanem több más káros tevékenységet is. Ugyanakkor megkezdték az elkopárosodott övezet zöld­növényzettel való beülteté­sét is. A Tátra látogatói számára több nyilvános tá­borhelyet létesítettek, s meg­kezdték a turistaösvények kijelölését is. — Az erdők minden kétsé­get kizáróan Csehszlovákia legnagyobb természeti kin­csét képezik. Mi tesz a TANAP az erdők védelmé­ben? — Elsősorban azt kell hangsúlyoznom, hogy Szlo­vákia védett területének 90 százalékát erdők teszik ki. A tátrai erdőségek kiterje­dése majd 40 000 hektárnyi, így az erdőgondozás egyik legfőbb feladatunk. Ez idá­ig majdnem tizenháromezer hektárnyi területet fásítot­tunk be. Figyelmünket je­lenleg azokra a területekre összpontosítjuk, ahol tovább kell bővíteni a törpefenyő- és cirbolyafenyő-erdőket, to­vábbá a mezőgazdasági vál­lalatok tevékenysége során tönkretett területek védel­mével és befásításával fog­lalkozunk. — A Magas-Tátra nyilván nem szenved látogatóhiány­ban. De az is ismeretes, hogy a turista itt nem min­denütt szívesen látott ven­dég, különösen a fontos ter­mészetvédelmi rezervátu­mokban. — Valóban, a magaslati területek látogatottsága okozza a TANAP igazgató­ságának a legnagyobb gon­dokat. Az utóbbi időben ez a látogatottság óriási mérete­ket öltött — évi ötmillió vendég keresi fel a Magas- Tátrát. Míg 1950-ben az egész év folyamán csak öt­venezer látogatót tartottak számon, ma — turistaidény­ben — a nemzeti park tel­jes területén naponta har­mincezer látogató is van. A nagy látogatottság érzékel­hető a környezet szennyezé­sében és rongálásában, né­hány növény- és állatfajta életkörülményeinek romlá­sában is. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósága éppen ezért már nem engedheti meg, hogy a turisták és lá­togatók a jelzéssel ellátott ösvényeken kívül mozogja­nak. Hiszen a kijelölt utak hosszúsága eléri a 70 kilo­métert, s a tátrai természet kedvelői ezeken át is eljut­nak a nemzeti park legérde­kesebb részeibe. A természetvédelem ér­dekében kénytelenek vol­tunk felszámolni néhány sá­tortábort és nyilvános tá­borozási helyet. Mivel a mo­toros járművek zaja és lég- szennyezése csökkenti a park gyógyhatásút, azzal is szá­molunk, hogy az egyéni gép­kocsiforgalmat minimumra csökkentjük. A Tátrai Nem­zeti Park igazgatósága min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy ez a különleges természeti szépségekben gaz­dag táj érintetlenül fennma­radjon a későbbi generációk számára. Józef Múlik (ORBIS—KS) A Csorba-tó síelő- és turis­taközpont (Fotók: ORBIS—KS — Józef Múlik és Zdeno Vlach felvéte­lei) Felsőfokú oktatás Algériában Az elmúlt hetekben 18 ezer hallgató kezdte meg tanul­mányait Algéria felsőfokú oktatási létesítményeiben, miközben a továbbtanulók összlétszáma már a múlt tanévben túlhaladta a száz­ezret. E két számadatból ki­tűnik, hogy ez a fejlődő or­szág nagy figyelmet fordít a jövő nemzedékének nevelé­sére, a káderutánpótlásra, s ezen a területen nem kis eredményeket tud felmutat­ni. 1962-ben, a függetlenség kivívásának évében a fővá­ros 1909-ben alapított egye­temén és -a további két fel­sőfokú oktatási létesítmény­ben összesen sem volt 3 ezer hallgató, az algériai oktatók száma pedig elenyészett a külföldiekéhez képest. A tíz év múlva bevezetett oktatási reform hamarosan éreztette hatását. Ugrássze­rűen megnőtt a hallgatók száma (1982-ben több mint 23 ezer) és javult a helyi oktatóknak a külföldiekéhez viszonyított részaránya. Sza­porodtak a fővárosi és vidé­ki oktatási létesítmények, je­lenleg az ország 21 városá­ban van a fiataloknak lehe­tőségük továbbtanulásra. Sok helyen persze a lehető­ségek az igények mögött kullognak. Nagy gond ez egy olyan országban, ahol a la­kosság 57,3 százaléka 20 éven aluli. A kormány állandó erőfeszítéseket tesz a tanu­lás feltételeinek és körülmé­nyeinek javítására. Példa er­re Annaba, az ország keleti „fővárosa”, ahol most rakták le egy 12 ezer hallgatót befo­gadó új egyetemi városrész alapjait. Itt otthonra lelnek majd a humán és a termé­szettudományok egyaránt. Az új létesítménynek saját szá­mítóközpontja, nyomdája is lesz, de tervezői szinte min­denre gondoltak, beleértve a különféle sport- és szórako­zási lehetőségeket is, hogy ne csak hasznos, hanem kel­lemes időtöltést is biztosítsa­nak a fiataloknak. Magyar vonatkozása is van egy másik nagy múltú okta­tási intézménynek. Az oráni egyetem épületét magyar ter­vek alapján építették újjá néhány évvel ezelőtt, oktatói között pedig jelenleg 11 ma­gyar nemzetiségű tanár ne­vével találkozunk. Az algériai főiskolák fel­vételi- rendszere eltér a mi­énktől, hiszen minden to­vábbtanulásra jelentkező fia­tal bekerülhet az egyetem padjaiba, ha érvényes érett­ségi bizonyítvánnyal rendel­kezik. Csakhogy ez nagyon nehezen beszerezhető ok­mány Algériában. A jelent­kezőknek nem több mint 30 százaléka képes megfelelni az érettségi vizsga magasra állított követelményeinek. A. hallgatók szakosodása az egyetemeken két év után kezdődik. Bizonyos karokra, mint amilyen például az or­vosi, itt is óriási a túljelent­kezés. Hivatalos vélemény .szerint az idei tanév talán már a hallgatók ésszerűbb elosztása jegyében indulhat. Jelentős társadalmi szem­léletváltozásról tanúskodik a női hallgatók számának ala­kulása: míg 1962-ben nem egészen hatszáz, addig tíz évvel később már hatezer lány tanulhatott tovább. Űjabb tíz év elteltével pedig 18 ezer hallgatónőről szólnak a statisztikák. Mennyiségi és minőségi változás tapasztalható a nem­zeti nyelven történő oktatás szempontjából is. A kor­mány oktatási politikájának alapvető célkitűzése az arab általánossá és kizárólagossá tétele. E tiszteletre méltó tö­rekvést egyelőre nagymér­tékben akadályozza az arab nyelvű irodalom és az e nyelven előadni is tudó ok­tatók hiánya. Ezen a hely­zeten átmenetileg más arab országokból származó pro­fesszorok alkalmazásával könnyítenek. Mikulka Mária Necel mester varázslata A lengyel közmondás sze­rint „nem szentek tapaszt­ják az agyagot”, de aki már látta, hogyan születik agyag­darabkákból forgó korongon gyönyörű vonalú váza, an­nak úgy tűnik, hogy Ryszard Necel valamilyen varázsló­mesterség beavatottja. Az alaktalan tömbökből a mű­vész egy-egy észrevehetet­len ujjmozdulatával formá­lódnak a megragadó szépsé­gű kancsók, vázák, tálak, tá­nyérok, gyertya- és virág­tartók. Ryszard mester szerint „edényt tapasztani igazán nem nehéz”, de bizony mű­vészet ez a javából. Az ő al­kotásaiban a Gdansk mellet­ti kasubföldi Chmielnóban élő Necel nemzetség kilenc fazekasnemzedékének tapasz­talata és rengeteg hagyo­mánya tükröződik. A család­ban évszázadok óta apáról fiúra szállt a fazekasmester­Ryszard Need mester a nyers agyagból gyönyörű formájú kancsókat, vázákat, gyertyatartókat varázsol elő. (Fotó: Interpress — KS) ség számtalan titka és ha­gyománya: a sajátos kerá­miaformák és minták, dí­szítő motívumok, valamint a festés módja, a színek össze- válogatása és a máz felvite­le. Ryszard elhunyt édesapja, Leon Necel annak idején már 12 éves korában a fazekas­korong mellé ültette legif­jabb fiát. A Necel családban mindig így szállt nemzedék­ről nemzedékre a fazekas­művészet. A híres kasub stílust kép­viselő Necel-kerámiák ki­tűnnek nemesen egyszerű vonalaikkal, finom színeik­kel — uralkodó közöttük a világosbarna és a homok­szín —. valamint kecses és eredeti mintáikkal, ame­lyekhez hét hagyományos díszítőmotívumot használnak fel. A Necel-féle kerámiák legjellegzetesebb motívumai: az orgonaág, a nagy és kis tulipán, a kasub csillag, a liliom és a pikkelyminta. A chmielnói kerámia nem­csak Lengyelországban, ha­nem számos európai és ten­gerentúli országban is a ke­resett cikkek közé tartozik. Nagy a szerencséje annak a vásárlónak, aki Necel-pe- cséttel ellátott kerámia­tárgyra bukkan a népművé­szek munkáit árusító „Ce- pelia” vállalat valamelyik lengyelországi vagy külföldi boltjában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom