Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-07 / 237. szám

1983. október 7., péntek Ügyfélfogadás — új szabályok szerint a különböző felméré­sek szerint a taná­csok évente 20 millió ügyet intéznek. Az állam­polgárok jelentős része te­hát minden esztendőben többször is megfordul az államigazgatási hatóságoknál, a hivatalokban. Az ügyfél- fogadás és az ügyfélszolgálat minőségéről, tehát vala­mennyiünknek személyes benyomásai is vannak, s ezek bizony nem egyértel­műen pozitívak. Bár a helyzet lényegesen javult a korábbi évekhez képest — gondoljunk csak a minden­nap reggeltől estig nyitva tartó ügyfélszolgálati irodák bővülő hatáskörére —, még mindig sok embernek okoz gondot a munkaidőn túli ügyintézés. Ezt ismerte fel a kormány, amikor határozatot hozott arra, hogy felül kell vizsgálni a lakossági szol­gáltatást, ellátást, hatósági ügyintézést végző szerve­zetek nyitva tartási, ügyfél- szolgálati és félfogadási rendjét, azok kapcsolódását a dolgozók munkaidő-beosz­tásához. A minisztertanácsi hatá­rozat végrehajtása érdekében a Tanácsi Hivatal a közel­múltban irányelvet adott ki. — egyetértésben a Közalkal­mazottak Szakszervezetével — az ügyfélfogadás és ügy­félszolgálat továbbfejlesz­tésről. Eszerint az ügyfél- fogadás tanácsi szabályozá­sa során különös figyelmet kell fordítani a települése­ken élő, valamint az oda. il­letve az onnan munkába já­ró lakosság összetételéből adódó igényekre, a helyi sa­játosságokra, szokásokra. Mit jelent ez? Például azt. hogy a vállalatok, szövetke­zetek. valamint a szolgálta­tó szervezetek munkarend­jét — így a bölcsődék, óvo­dák. üzletek nyitva tartását stb. — lehetőleg rugalma­san kell megállapítani, ösz- szehangolni. Lényeges előírás, hogy az ügyfélfogadás időbeosztásá­nak, gyakoriságának és idő­tartamának a helyi körülmé­nyekhez kell igazodnia. Ko­rábban sok gondot okozott, hogy a helyi tanácsok mere­ven követték a megyék ál­tal előírt egységes munka­rendet. Tulajdonképpen jo­guk sem volt arra, hogy attól a sajátos igények mi­att eltérjenek. A Tanácsi Hivatal irányelve most or­szágosan felhatalmazta a községi, városi tanácsokat: a szakszervezetekkel egyetér­tésben vizsgálják "felül, s ha szükséges szabályozzák újra — a helyi sajátosságoknak megfelelően — az ügyfélfo­gadás rendjét. így elképzel­hető lesz az is. hogy a ta­nács ügyintézőinek egy ré­sze a községekben, városok­ban a hét meghatározott napjain egy-két órával ko­rábban kezdje, illetve ké­sőbb fejezze be munkáját a szokásosnál. Ilyenkor persze gondolni kell arra is, hogy ne csak ügyintéző legyen a tanácsnál, aki esetleg felvi­lágosítással szolgál, hanem érdemi döntésre jogosult ve­zető is. Az újdonságok közé tarto­zik, hogy az irányelv lehető­séget ad — például az üdü­lőhelyeken — az osztott munkanap bevezetésére, s a félfogadási rend az egyes évszakok sajátosságaihoz is igazodhat. Joggal vetheti fel bárki, hogy a túl nagy helyi önálló­ság az ügyfélfogadás sza­bályozásában indokolatlan eltérésekhez, sőt, bizonyos zűrzavarokhoz is vezethet. Továbbra is szükség lenne tehát néhány olyan egységes előírásra, amely minden he­lyi tanácsra vonatkozik. Nos. ilyen például az irányelv­nek az a rendelkezése, amely szerint indokolt min­denütt fenntartani — s ahol ez még nincs, ott bevezetni — a szerdai egész napos meghosszabbított ügyfélfo­gadást. Ilyenkor célszerű, ha a tanácsok már reggel 7 órától egészen este 7 óráig a lakosság rendelkezésére áll­nak. Ha az általános taná­csi fogadónap is olyan ked­velt lesz az emberek köré­ben, mint a bevásárló-csü­törtök, ez egy mindenki szá­mára kedvező megoldás le­het. Köztudott, hogy egyes ta­nácsi szolgáltatásokat — házasságkötés, társadalmi események szervezése — hét végén, szombaton és va­sárnap is el kell látni. A szombati ügyelet megszerve­zésére azonban egyébként csak indokolt esetben van szükség. Országszerte sok gondot okoz az ügyintézés a közös tanácsok társközségeiben, ahol csak szakigazgatási ki- rendeltségek vannak. Itt, és az úgynevezett kihelyezett igazgatási napok megszerve­zésénél is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a helyi emberek szokásaira, igényeire. Ez vonatkozik a tanácsi vezetők fogadónap­jaira is. A munkaidőn kívüli ügy­intézés megszervezésében nagy szerepük lehet a válla­latoknak is. így például bát­rabban élhetnének a lépcső­zetes munkakezdés tovább­fejlesztésének lehetőségével, vagy a rugalmas munkaidő bevezetésével. A tanácsok a jöv'őben jelezni fogják a vál­lalatoknak, ha dolgozóik na­gyobb számban, és rendsze­resen akkor is munkaidőben mennek a hivatalba, amikor ügyük azon kívül ugyanúgy elintézhető. Sokszor az emberek tájé­kozatlansága okoz felesleges munkaidő-kieséseket. Cél­szerű lenne ezért a jövőben minél több munkahelyen követni a gyakorlatot: egy" nagy forgalmú, jól látható helyen függesszenek ki táb­lázatot, amely rendszerezet­ten tartalmazza a különféle szolgáltatási és hatósági ügy­intézési időket. a z ügyintézési helyzet javításához termé­szetesen maguknak a tanácsoknak is sok erőfe­szítéssel kell még hozzájá­rulniuk. így például még több ügyfajtában vezethető be a harminc napnál rövi- debb ügyintézési határidő, nagyobb figyelmet kell for­dítani az udvarias bánás­módra, a különféle igazolá­sok hivatalból történő be­szerzésére, a határozatok közérthető, meggyőző in­doklására. Ha így lesz, bi­zonyára a jelenleginél is ke­vesebben távozunk majd bosszankodva, rossz érzéssel a tanácsházáról. Deák András Zsebkendő Ispánba Az idén először szállít zseb­kendőt a japán piacra a Rába- text Győri Textilipari Vállalat. A győri gyárnak már egy évtizede van kereskedelmi kapcsolata a távoli földrésszel, mostanáig azonban kizárólag ágyneműt ex­portáltak a felkelő nap országá­ba. Oszkár fantázianévvel gyárt­ják az igényes kidolgozású, esz­tétikus megjelenésű zsebkendőt sokféle mintával, megannyi szín­árnyalatban. A kiváló minőségű kelme szövése és a hozzá szük­séges rendkívüli finomságú fo­nal fonodái előállítása alaposan próbára teszik a gyáriak szakér­telmét. A technikai felkészülés és a piacépítő munka végülis eredményt hozott: a Rábatext- nek minden esélye megvan arra, hogy év végéig egymillió dollár értékű árut szállít Japánba. II nemzetiségi politika megvalósítása Szarvason Dévaványai mozaik (Tudósítónktól) Dévaványa kommunális helyzetét, valamint a költ­ségvetési gazdálkodással kapcsolatos problémákat vi­tatták meg a közelmúltban a tanácsülés keretében. A ta­nácstagok közül többen fel­vetették, hogy a település nem tiszta. Sok az illegális szemétlerakó hely a nagy­község határában, pedig be­kerített telepet létesítettek, ahová a szemetet lerakhat­nák a lakosok. Példaként említettek több olyan köz­séget, ahol a házak előtt egész évben virág nyílik, Dévaványán ugyanakkor sok helyütt csak gaz terem. Ba­logh Sándorné vb-titkár a szervezett szemétszállítás le­hetőségeiről beszélt. A la­kosságnak annyi anyagi ál­dozatot kellene hoznia, hogy megvásárolja a kuka-edé­nyeket, s heti egy, vagy két alkalommal lenne mód a szemét begyűjtésére, első­sorban a kövesút melletti házak esetében. Ezután a végrehajtó bi­zottság titkára bejelentette, hogy Kanó Károlyné vb-tag megválik jelenlegi megbí­zatásától — mert elköltözik a településről —, s helyette Pesztránszki Zsigmondnét választották a vb tagjai so­rába. A bejelentések között fel­vetették a közbiztonság helyzetét, amelyről Szűcs Lajos, Dévaványa pártbi­zottságának titkára fejtette ki véleményét. Elmondta, hogy járási viszonylatban a nagyközség az egyik legfer- tőzötteb e téren. Ablaktöré­sek. zárrongálások. sörös­üvegtörés az úttesten . . . m. A háztáji gazdaságok se­gítésben. a lakosság ellátá­sában mind nagyobb részt vállal a dévaványai Lenin Termelőszövetkezet. így például tavasszal vetőburgo­nya-akciót szerveztek, a nyár folyamán újabb szer­ződést kötöttek az állatfor­galmi vállalattal, s így az Aranykalász és a Lenin Tsz is szerződést köt tagjaival a vágó sertés hizlalására. A tsz-központ melletti ingat­lan megvásárlásával javult a háztáji bizottság munka- feltétele is: itt intézik a te­héntartás kihelyezését. a nyúl felvásárlását, a sertés­hizlalási szerződéskötéseket. Ebben a „háztáji központ­ban” szeptember elején meg­nyílt a tsz takarmányboltja, amely nagy segítséget nyújt az állattartóknak. Az elmúlt hetekben a Lenin Tsz nagy­részt hozzájárult a lakosság jobb ellátásához azzal, hogy burgonya- és almavásár-ak- ciót szervezett. Jók ezek az akciók — állapították meg a helyiek —, hiszen nemcsak termelőszövetkezeti tagok, hanem bárki vásárolhat itt zöldség-gyümölcsöt. A ter­melőszövetkezet vezetősége és a háztáji bizottságok a szerződéskötések melletti kedvezményes terménybizto­sításon túl tervezik, hogy jö­vőre lucernaföldet juttatnak a sertéstartók részére, to­vább segítve a termelési kedvet. w A nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottsága a közel­múltban megvizsgálta, és mérlegelte a község két ter­melőszövetkezetének az évi gazdasági tevékenységét. Mint oly sok helyen, itt is a nyári aszálykárok nagy mértékben befolyásolták a termésátlagok alakulását. Jelenleg egyik legfontosabb feladatuknak tartják, hogy a háztáji állattartás zökke­nőmentes legyen. Erre a célra 400 vagon kukoricát vásároltak olyan gazdasá­goktól, ahol az aszály nem éreztette annyira hatását. ■ $ A fegyveres erők napja és a pákozdi csata 135. év­fordulójának alkalmából nagyszabású akadályver­senyt rendezett a Dévavá­nyai 2. sz. Általános Iskola Dobó Katalin úttörőcsapata. A verseny folyamán a diá­kok számot adtak a törté­nelmi ismeretekből, plakáto­kat terveztek ... Az aka­dályverseny utolsó állomá­sán a rajok légpuskás vál­tófutásban mérték össze ügyességüket, s a verseny záróakkordjaként a 19 felsős őrs kerékpáros váltó és ügyességi versenyen mérte össze gyorsaságát. Ágoston Sándor, Szalay Sándor A Hazafias Népfront szarvasi városi bizottsága — a közelgő nemzetiségi kong­resszusok szellemében — aktuális témát tűzött napi­rendre a legutóbbi ülésen. A szlovák ajkú lakosság hely­zetéről Koszti Pál osztály- vezető számolt be a testület­nek. Bevezetőjében utalt ar­ra, hogy Magyarország szlo­vák nemzetiségű állampolgá­rainak több mint 50 százalé­ka Békés megyében él, s számuk mintegy 3-4 ezerre tehető Szarvason. Őseik még 1722-ben települtek át és az azóta eltelt időben munká­jukkal jelentősen előmozdí­tották utódaik a település fejlődését. így van ez ma is. A szlovákok hatékonyan közreműködnek a párt-, ál­lami, társadalmi és gazdasá­gi szervek tevékenységében, s nemcsak értik, hanem használják is anyanyelvűket. Például a városi tanács 60 tagú testületének csaknem a fele beszél szlovákul és ha­sonló arány tapasztalható az MSZMP, valamint a HNF városi bizottságában is. A szarvasi szlovákok fele, mintegy 2 ezer ember még ma is a környező tanyákon, illetve olyan zárt rendszerű településeken, mint például Ezüstszőlőn és Siratón él. Ezeken a helyeken meg le­het teremteni azokat a felté­teleket, amelyek a népesség megtartásához szükségesek. A tanyákról a fiatalok nagy része már elköltözött, noha arra is van példa, hogy elvesek a városból vissza­települnek korábbi lakóhe­lyükre. Az írásos beszámoló to­vábbi részében az előadó az iparban és a mezőgazdaság­ban végbement változások­kal, valamint ezeknek a nemzetiségi dolgozókra gya­korolt hatásával foglalkozott. Nem csekély szerepük van abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek termelési ér­téke a kétszeresére emelke­dett. Az ipari üzemekben ez az összeg ma már megha­ladja az egymilliárd forin­tot. A kiemelkedő szaktu­dásnak és munkának kö­szönhető az is, hogy a Dózsa Tsz gabona- és kukoricater­mesztésben a legjobbak kö­zött van országosan. A ház­táji gazdálkodásban elért eredmények a szlovák la­kosság hozzáértését, munka­szeretetét és szorgalmát bi­zonyítják. A városi tanács legutóbb 1981-ben tárgyalta meg a nemzetiségi oktatással és kultúrával kapcsolatos kér­déseket. Egy nemrég készült felmérés szerint több mint 240 diák tanulja ezt a nyel­vet a szlovák tanítási nyelvű általános iskolában és a 3. számú általános iskolában. Az előbbi oktatási intéz­mény tanulóinak száma je­lentősen növekedett az 1975. évhez képest. Akkoriban 151-en jártak ide, ma az iskola-előkészítő óvodai cso­porttal együtt 230 gyerek ré­szesül szlovák nyelvoktatás­ban jelenleg. Az osztályve­zető ugyancsak pozitívum­ként jegyezte meg: „Mind több nemzetiségi származású családban felismerik a nyelv- tanulás fontosságát, gyere­keiket beíratják az iskola­előkészítő csoportba.” Eredményes a szlovák ál­talános iskola oktató-nevelő munkája még annak ellenére is, hogy a diákotthon állaga elavult, s ezért fel kell újí­tani. Az iskolaépületben hi­ányzik a vizesblokk és nincs megfelelő mosdórendszer a tanulók részére. Örvendetes jelenségnek számít viszont a közműve­lődés fellendülése, amely a szlovák szövetség VI. kong­resszusa után következett be. Ezt bizonyítja egyebek kö­zött klubok megnyitása és a nemzetiségi rendezvények iránti érdeklődés növekedése. Évről évre sikeresen szere­pel a Röpülj páva kör, az iskola énekkara, citerazene- kara és bábcsoportja is. A nemzetiségi hagyományok ápolásában, tárgyi értékei­nek megőrzésében, közki ncs- csé tételében fontos szere­pet tölt be a szlovák táj ház, amelyet 1975 óta több ezer látogató tekintett meg. Szarvas város egyébként a szlovákiai Popráddal és a Tesla gyárral van kapcsolat­ban. Minden évben megszer­vezik a csereüdültetést fel­nőttek és gyermekek részé­re. A szlovákság helyzetéről szóló írásos anyagot a HNF- bizottság helyénvalónak tar­totta. A tapasztalatok és az információk alapján a testü­let egyetértett abban, hogy jól érvényesül a párt nem­zetiségi politikája Szarvason. —y—n A termelőszövetkezetnek a már használhatatlan tanyaépülct kitűnő lehetőséget teremt a májlibahizlalásra tanyaépületben azt a tante­lepet, ahol Károlyi Ernő irá­nyításával jelenleg három vállalkozó szellemű család tanulja a májlibahizlalást. A nem könnyű hizlalási műve­let elsajátítása után a jelen­legi „tanulók” odahaza, sa­ját portájukon folytatják majd a májlibahizlalást. A tantelep eszközeinek beszer­zését az ÁFÉSZ vállalta ma­gára. A mostani, első rotá­cióban 500 liba hízik, melyet a BOV adott a telepnek. Kép, szöveg: Balkus Imre Alaptevékenységén túl a Mezőberény és Vidéke ÁFÉSZ évek óta keresi azo­kat a lehetőségeket, melyek előnyösek a kistermelőknek, ugyanakkor jó kiegészítő jö­vedelmet hoznak a szövetke­zetnek. Ilyen többek között a cirokszakáll-felvásárlás. mélyet öt éve folytat az ÁFÉSZ. Vincze Miklós szö­vetkezeti elnök megítélése szerint ezekben a hetekben 10 vagon cirokszakállt tud­nak felvásárolni a működé­si körzetben szorgoskodó kis­termelőktől - a Mezőkovács- háza és Vidéke ÁFÉSZ meg­bízásából. A helyben történő cirokszakáll-felvásárlás elő­nyös a háztáji termelőknek. Új kezdeményezésnek szá­mít a Mezőberény és Vidé­ke ÁFÉSZ-nél a májliba- hizlalás meghonosítása. Ezért hozta létre a szövetkezet az évek óta eredményesen te­vékenykedő baromfi- és to­jástermelő szakcsoport ke­retében a tsz-től kapott öreg Mezökovácsházára szállítás előtt kazalba rakják a jó minő­ségű cirokszakállt Mezőberínyben ezt is ÍFÉSZ-feladatnak tartják

Next

/
Oldalképek
Tartalom