Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-25 / 252. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTOBER 25., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Muzeológusok tanácskozása Szeghalmon Magyar pártós kormányküldöttség utazik Lengyelországba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meg1 hívására október 25-én, kedden magyar párt- és kormány- küldöttség utazik hivatalos, baráti látogatásra a Lengyel Népköztársaságba. (MTI) Ötszáznegyvenmillió forintos üzemanyag-megtakarítás A tervezettnél is kedvezőbb eredményeket hozott a Volán vállalatok korábbinál megfontoltabb energiagazdálkodása: az idén eddig 24 millió literrel kevesebb üzemanyagot fogyasztottak a gépjárművek, mint az elmúlt év azonos időszakában. A Volán vállalatok évente körülbelül 4,5 milliárd forint értékű energiát használnak fel, s az energiaköltség a vállalati kiadások tetemes .részét alkotja. Ezért különös gondot fordítanak az energia, elsősorban az üzemanyag-felhasználás ésszerű csökkentésére. A program keretében csökkentik a drága benzint fogyasztó gépkocsik arányát, s ugyanakkor növelik a dízelüzemű járművekét. A tervezettnél nagyobb előrehaladás történt a ZIL-teherautók dízelüzeműre történő átalakításában. Jelenleg 1700 ZIL fut már IFA-motorral, a benzines ZIL-ek teljesítményaránya az előző évinek kevesebb mint kétharmada. Más intézkedések is közrejátszottak abban, hogy a múlt év hasonló időszakához képest az összes benzinfelhasználás 86,5 millió literről 51 millió literre mérséklődött, s ugyanezen időszakban a gázolaj-felhasználás a tehergépkocsiknál a tavalyi 95,5 millió literről 110 millióra növekedett. Kedvező eredmény, hogy az áruszállításban számottevően mérséklődött a fajlagos energiafelhasználás. (Az egy tonnányi áru 100 kilométerre történő elszállításához szükséges üzemanyag meny- nyisége.) A benzinnél ez az érték 10,26 literről 9,97 literre, a gázolajnál pedig 4,93- t'ól 4,83 literre esett vissza. Ebben kétségtelenül fontos szerepet játszott, hogy az utóbbi időben körültekintőbbé vált a műszaki szakszolgálat munkája. Folytatták az üzemanyag-fogyasztást csökkentő berendezések felszerelését, javult a karbantartás, s a fogyasztásmérések színvonala. Az eredményekben közrejátszott még, hogy szélesebb körben alkalmazták az anyagi ösztönzés módszereit. Mindent egybevetve, az elmúlt kilenc hónapban 540 millió forinttal költöttek kevesebbet üzemanyagra, mint tavaly ilyenkor. A Volán vállalatok az év további részében folytatják erőfeszítéseiket a takarékosság fokozására. A tervek szerint az év végéig további 300 teherautót dízelesítenek, s további új műszaki megoldásokat vezetnek be a fogyasztás csökkentésére. Október 10-én Békéscsabán, október 17-én Gyulán, és október 24-én Szeghalmon tanácskoztak megyénk muzeológusai az 1983. évi múzeumi és műemléki hónapban. A tudományos ülésszakok keretében a múzeumokban folyó kutatómunka eredményeit adták közre, e munka szélesebb megismertetése céljából. A fiataloknak lehetőségük volt a bemutatkozásra, a gyakorlottabb muzeológusoknak pedig eredményeik publikálására. Egy-egy tudományos szakterület képviselői, részágazat szakemberei bepillantást nyerhettek a régészet, a néprajz, a hely- és művelődéstörténet kutatási területeire. Az október 24-it megelőző rendezvényekről lapunk hasábjain számot adtunk, így most csak a tegnap Szeghalmon megrendezett tanácskozásról, az ott elhangzott előadásokról szólunk. A délután fél 2-kor kezdődött programban Megyést Pál szólt a Békés megyei honfoglalás kori sírleletek feldolgozásának előmunkálatairól. Az ő referáA gépipari innováció gyorsításának egyik legfontosabb feltétele, hogy megfelelő külpiaci, külgazdasági adatok álljanak a szakemberek rendelkezésére — hangsúlyozták az előadók a Gépipari Tudományos Egyesület tegnapi ankétján. az MTESZ székházában. Elmondották, hogy a fejlett országokban a gépipari termékek gyors korszerűsítése tapasztalható. Jelenleg egy-egy gyártmány már két- három év alatt elavul. Magyarországon viszont hosszú az innovációs folyamat, így a hazai gépipar számára elsősorban azok az információk fontosak, amelyek a jövő gyártmányairól és fejlesztési tumát követte Szűcs Irén előadása a békési múzeumi fehér hímzésekről, majd Nemes Dénes a békési is- kolatörténet-írás értékelését ismertette a résztvevőkkel. A szünetet követően Kertész Éva a Körös-völgyi természetvédelmi terület flórájának ismeretéhez nyújtott át adatokat, Kovács Gábor pedig a „nyitott” múzeum megteremtésének lehetőségéről és eredményéről szólt a Munkácsy Mihály Múzeum esetében. A tudományos témák sorát Kereské- nyi Mjklós előadása folytatta. melynek címe: Határhasználat Füzesgyarmaton a XVIII—XIX. század fordulóján. Ezután dr. Hévízi Sándor az elpusztult középkori falvak Békés megye dűlőneveiben fellelhető nyomairól szólt. A tudományos tanácskozás harmadik részében dr. Ben- csík János a Békés megyei pálinkás butelláról szólt, majd Nagy Gyula Mit lehet tanulni a több évtizedes néprajzos gyűjtő- és publikáló munkásságomból? című előadása zárta a szeghalmi tudományos ülést. Sz. J. irányairól tájékoztatnak. Ilyen adatokhoz pedig elsősorban a kölcsönösség alapján, az elismert magyar tudományos eredményekért cserébe juthatnak a szakemberek. Az ankéton kiemelték, hogy az adatok megszerzése mellett azok rendszeres feldolgozása, hasznosítása is igen lényeges. Gondot okoz, hogy mindeddig nem sikerült létrehozni az innovációs információk egységes rendszerét. Az adatok feldolgozásával több mint 100 kutatóhely, intézet foglalkozik, külön-kü- lön, többnyire egymástól elszigetelten. Mindez nehezíti a tájékozódást, és pazarló az adatok hasznosításának módja. Előadások a gépipari innováció gyorsításáról Huszonöt éves az MTA Régészeti Intézete A Magyar * Tudományos Akadémia Régészeti Intézete alapításának 25. évfordulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött tegnap az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karán. A háromnapos rendezvénysorozatot Bökönyi Sándor, az MTA Régészeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Bevezetőjében elmondotta: az intézet helye kialakult a hazai régészeti életben: a jól képzett tudományos gárdának, a korszerű technikai-műszaki apparátusnak, s nem utolsósorban a jelentős központi támogatásnak köszönhetően az intézet immár elmélyültebb, átfogóbb kutatómunkát folytathat. A kutatás-fejlesztés extenzív időszakának lezárultával a tudományos munka szervezeti formája is átalakult, az utóbbi időben a team-rendszer vált uralkodóvá. A spontán szerveződő teamek — amelyek munká* jában az intézeti kutatókon kívül a múzeumok, az egyetemi tanszékek munkatársai is részt vesznek — egy-egy témakör különböző oldalait vizsgálják, a társtudományok művelőit is bevonva tevékenységükbe. Az interdiszciplináris kutatások fejlesztésének fontosságát hangsúlyozva az előadó kiemelte: mindenekelőtt az akadémiai intézetek közötti együttműködés hatékonyságának növelésére van szükség. A jövőben az intézet a nemzetközi régészeti porondra is szeretne kilépni: elsősorban a közös ásatások, a kutatói csereutak szorgalmazásával. Az együttműködésre a szovjet és a magyar régészek körében már eddig, is számos jó példa volt, a múlt évben pedig olasz kutatók dolgoztak magyar ásatásokon, s hazai szakemberek tevékenykednek itáliai feltárásokon. A régészeti intézet negyed évszázados történetét Gere- vich László akadémikus, az intézmény első igazgatója idézte fel. Egyebek közt emlékeztetett arra, hogy a 25 esztendő alatt 300 ásatáson dolgoztak az intézet kutatói, s a munkatársak tollából 1400 tudományos publikáció és 50 monográfia jelent meg. Az ülésszak első napján az őskorból és az ókorból, kedden a népvándorlás korából, a honfoglaláskorból és a középkorból származó régészeti leletekről, illetve az adott kor művészettörténeti, kronológiai és más tudományos kérdéseiről tartanak előadásokat a témakörök neves hazai kutatói. Szerdán a régészeti topográfia néhány elméleti és gyakorlati tanulságáról, illetve az interdiszciplináris kutatások eredményeiről értekeznek a szakemberek. Magnezitipari melléktermékek a mezőgazdaságban Értékes ipari melléktermékek széles körű mezőgazda- sági hasznosítására hozott létre kutató-fejlesztő társaságot a Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete, a Magnezitipari Művek és a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Vállalat. A társaság célkitűzése, hogy továbbfejlesztve a karcagi kutató- intézetben nyolc éve folyó kutatások eddigi eredményeit, megalapozza a magnezit- ipari mellék- és úgynevezett ikertermékek hatékony mezőgazdasági felhasználását. Az új eljárás hasznosítására létrehozott kutatásfejlesztési társaság munkájának jelentőségét alátámasztja az a tény, hogy a Nyírségben és Somogy megyében mintegy 400 ezer hektár savanyú, magnéziumhiányos talaj vár javításra. A Bábolnai Iparszerű Kukoricatermesztési Rendszer elsősorban a somogyi gazdaságokban adaptálja a kísérleti eredményeket. Őszi vetés (Riportunk az 5. oldalon) Fotó: Veress Erzsi Közművelődés a vízügyi vállalatoknál ' A közelmúltban tartott ülésén az Országos Közművelődési Tanács elnöksége megvitatta: hogyan hajtják végre a közművelődési törvényt a vízügyi dolgozók körében. Mint arról az Országos Vízügyi Hivatal elnöke előterjesztésében beszámolt: a vízgazdálkodásban bekövetkezett műszaki fejlődés fokozta a vízügyi szakmai képzés és továbbképzés iránti igényt. Ezért a hatodik ötéves terv időszakára az ágazat fő oktatásfejlesztési célkitűzése: a fizikai dolgozók szakmunkássá képzése. A víz- és csatornaműkezelő alapszakmán kívül hat más szakmában indítottak, illetve indítanak tanfolyamokat. A szakmunkásképzést sok esetben ma is hátráltatja azonban az általános iskolai végzettség hiánya, tavaly a mintegy 85 ezer vízügyi dolgozó 13 százalékának nem volt . alapfokú végzettsége. Csaknem 36 ezren rendelkeznek középiskolai bizonyítvánnyal, s a szakmunkások kétharmada — 17 ezer fő — érettségizett. Jelentősen nőtt az elmúlt 15 évben a diplomások száma, közöttük ma már nagy a közgazdászok, mezőgazdasági mérnökök aránya. Javultak az idegen nyel v-tanulás feltételei. az oktatást két nyelvi laboratórium is segíti. A tervidőszak végére el kívánják érni. hogy a dolgozók három-négy, a vezető beosztásúak 30—40 százaléka beszéljen legalább egy idegen nyelvet. A szakmai kultúra emelését szolgálják a majd minden vállalatnál, intézménynél működő szakmai körök, klubok; az értelmiségiek nagy része tagja valamelyik tudományos egyesületnek. A 30 ezer kötetes vízügyi szakkönyvtárat évente négyötezren keresik fel. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben egyre többen igénylik a külföldi szakírók magyarra fordított munkáit — emeli ki a beszámoló. A munkahelyi művelődésben részt vevők száma elsősorban ott nő. ahol közművelődési előadót foglalkoztatnak. Jelenleg 20 ilyen szakember gondoskodik — egyebek közt — a szabadidő-programok összeállításáról, szervezéséről. A felmérések szerint a fizikai dolgozók szabad idejük legnagyobb részét a tévé előtt töltik, a szabad idő eltöltési módjainak „rangsorában” második helyen a közös családi programok állnak, az olvasás a harmadik, a sport pedig a negyedik. A vízügyi sportklubok egyebek közt asztalitenisz-, labdarúgó-, úszó-, természetjáró-szakosztályokat működtetnek, de uszodabérietek vásárlásával, kondicionálótermek berendezésével is bővítik a dolgozók testedzési lehetőségeit. A településektől távoli, ideiglenes szállásokon elhelyezett dolgozóknak mozgó könyvtárakat alakítottak ki. A nagyobb munkásszállásokon lakók művelődési lehetőségeit új könyvtárak, klubhelyiségek létrehozásával gyarapították. Az ingázók művelődésében ennek ellenére csak lassú javulás tapasztalható; sajnos, az érintett vállalatok és a községek még csak igen ritkán szervezik együttműködve a faluról bejáró munkások tanulását, művelődését — hangsúlyozza a beszámoló. Az OKT elnökségi ülésén, a vita során a hozzászólók rámutattak: a vízügyi dolgozók szakműveltségének emelésében, valamint a munkahelyi vezetők rendszeres továbbképzésében elismerésre méltó eredmények születtek. Ugyanakkor az üzemi művelődési bizottságok tevékenységének vizsgálatából kitűnik: a szak- műveltség gyarapításán kívül eső közművelődési munka viszonylag szűkkörű, és gyengén szervezett. Kívánatos lenne — fogalmazódott meg a vitában —, hogy az üzemek a munkába lépő fiataloktól igényeljék az alapiskolázottságot, illetve — az oktatási intézményekkel együttműködve — segítsék, s anyagilag is tegyék érdekeltté azokat, akik a munka mellett vállalják a tanulást. Az .Országos Közművelődési Tanács elnöksége állás- foglalásában javasolta az egyes rétegek igényeire épülő művelődési formák — szakkörök, amatőr művészeti csoportok, olvasótáborok — fokozottabb támogatását, a külső munkahelyeken dolgozók körében az olvasóvá nevelés erősítését.
