Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-20 / 248. szám
o 1983. október 20., csütörtök Nőpolitikáról tárgyaltak Kunágotán Legfontosabb: helytállni a munkában A nőpolitikái határozat időarányos végrehajtásáról tárgyalt Kunágota község pártvezetősége. Az ülésen, amelyet Zengő Zoltán párttitkár irányított, részt vett Csizmadia Károlyné,' a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja is. A termelőszövetkezetben — mint mondották — a nők állandó foglalkoztatását szeretnék megoldani, szakképzettségüket minden munkaterületen növelni. A nők otthoni munkáján a szolgáltatások bővítésével és a félkész termékek választékos és folyamatos forgalmazásával lehet könnyíteni. A szociális munkakörülmények kialakítására törekedni kell a munkahelyeken. A nők és fiatalok vezetői munkakörbe választását is figyelemmel kíséri a pártvezetőség. A 3800 kunágotai lakos 51 százaléka nő, a legtöbben a Bercsényi Termelőszövetkezetben, az ÁFÉSZ-nél, valamint a tanácsnál és intézményeinél dolgoznak. Az utóbbi helyeken általában a nődolgozók száma meghaladja a férfiakét. Vidékre többen járnak, bár az utaztatás sok időt elvon az asszonyok szabad idejéből. Többen a gyes lejárta után nem mennek vissza vidéki munkahelyükre. Még mindig jelentős azoknak a nőknek a száma, akik a háztartásban dolgoznak, háztáji állattartással foglalkoznak. A termelőszövetkezetben évről évre csökken a munkaképes korú munkaerő. Sokan, főként a növényápolók közül elérték a nyugdíjkorhatárt. A fiatalabbak viszont igénylik a folyamatos keresetet és foglalkoztatást. A termelőszövetkezet vezetősége ezért is alakította meg a békéscsabai FÉKON-nak bérmunkát végző varróüzemet. A bővítés gondolata és lehetősége már megszületett, de munkaerő híján nem vált valóra. Valamelyest nőtt. de elégedettségre nem ad okot a nők szakképzettségi arányának emelkedése. Ez év májusában teljesült a háziasszonyok régi vágya, viszonylag jól ellátott új ÁFÉSZ ABC-áruház nyílt a községben. A mezőkovácsházi CITÉV kunágotai telephelyén a legrosszabbak a dolgozók szociális körülményei. Általában kisebb mértékben nőtt a nők és a fiatalok száma a vezetésben a kívántnál. Tapasztalható, hogy a nők félnek a vezető beosztástól, mert a fokozott elfoglaltság a család életének rovására megy. A Bercsényi Termelőszövetkezetben viszonylag kevesen vannak, akik egyetemi, főiskolai, középiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy szakmájuk van. A té- esz 51 vezető beosztású dolgozója közül mindössze 10 a nő. A szocialista brigádmozgalomban szép eredményeket értek el az asszonyok, de szervezettségüket fokozni szükséges. A téesz vezetői továbbra sem veszik le a napirendről a nők teljes foglalkoztatásának megoldását. Az ÁFÉSZ 280 dolgozója közül 165 nő, 57-en 30 éven aluliak. Itt jobb a vezetők, a kitüntetettek, a szakemberek számának aránya. A tanácsnál és intézményeinél az egyenlő munkáért egyenlő bér elve jól érvényesül, míg más területeken a nők átlagkeresete alatta marad a férfiakénak. Kunágotán tiltott és veszélyes munkahelyen nem dolgoznak nők, éjszakai műszakban is csak ritkán. A szociális körülmények a legjobbak az ÁFÉSZ ciroktelepén. A munkahelyeken bevezették a szabad szombatot, a nők munka- és védőruhát kapnak. Az utóbbi időben az idénymunkának megfelelően, például a baromfifeldolgozónál viszont szombaton is dolgoztak. Így gondként merült fel, hogy a gyermekintézmények zárva tartanak. A megoldás lehetősége adott, ha legalább 10 gyermek felügyeletét kell biztosítani az óvodában és a napköziben. A gyermekintézményekben pár éve zsúfoltság volt, most azonban már a bölcsődében 60 százalékos a kihasználtság, s az óvodába is fel tudják venni a jelentkezőket. Az általános iskolai napközis csoportokban sok a gyerek, s felvételre is többen várnak. A családok 75 százalékánál mindkét szülő dolgozik. A gyermekek étkeztetését meg tudja oldani az iskola. A nők pihenéséről szólva, tény, hogy megkapják a' törvényben előírt szabadságot, sőt a téeszben más szabadidő-kedvezményeket is, de többnyire ezt az időt is munkával, nem pihenéssel töltik otthon. A vezetőségi ülésen vitára bocsátott anyag előadója Varga Jánosné községi nőfelelős, a téesz személyzeti vezetője volt. Beszámolója logikusan és alaposan foglalkozott a nők problémáival, s ezt a jelenlevők is elismerték. Problémaként vetették fel a fiatalok korlátozott pályaválasztási lehetőségét, a falu és a város között még erősen érezhető különbséget. Tapasztalataik alapján elmondották, hogy a nők egy része valóban nem szívesen vállalkozik vezető beosztásra, munkaidőn túli tevékenységre. A mozgalmi munkából viszont jelentős mértékben kiveszik a részüket, s az 1982-ben felvett 13 párttag közül 5 a nő, többségük 30 éven aluli. A jelenlevők véleménye szerint a szakképzett és vezetésre alkalmas, munkáját lelkiismeretesen végző nőket meg kell becsülni, de az asszonyok családösszetartó szép szerepének nem szabad csorbát szenvednie. Bede Zsóka Szuperluxus autóbuszok Kuvaiti megrendelésre különleges, szuperluxus autóbuszok készítését kezdte meg az Ikarus székesfehérvári gyára. Az év végéig 120-at indítanak útnak a távoli „olajországba”, ahová már a korábbi években is szállítottak évi 30—40 buszt. A mostani megrendelés arról tanúskodik, hogy a járművekkel elégedettek voltak a megrendelők. Az autóbuszok légkondicionálással, hűtött ivóvíz tárolására alkalmas tartállyal készülnek, s közülük húsz egészen különleges igényeket is kielégít, öt buszt forgatható fotelekkel, megvilágított asztalkákkal, mozgó tárgyalóteremnek rendeznek be, tizenötbe pedig mosdót is építenek. A kuvaiti megrendelést versenytárgyaláson, neves japán autóbuszgyártó cégeket megelőzve nyerték el a székesfehérváriak. A gyártásra gyorsan felkészültek. A MOGÜRT szeptemberben kötötte meg a szerződést, s a napokban már a gyártósorra kerültek az első kuvaiti autóbuszok. Mivel készítésük« igen munkaigényes, a szereidében a korábbi egy műszak helyett két műszakra tértek át, hogy határidőre teljesíteni tudják a fontos exportmegrendelést. Pályakorszerűsítés 280 kiluméteren Az idén 280 kilométer pályaszakaszt korszerűsítenek a MÁV pályaépítési és pálya- fenntartási szakemberei; a munkálatok a kijelölt területeken jó ütemben haladnak; erről adtak tájékoztatást az MTI munkatársának a MÁV építési és pályafenntartási szakosztályán. A MÁV vonalainak mintegy negyven százalékát teszi ki az úgynevezett törzshálózat, amelyen az összes vasúti forgalom döntő hányadát — az áruszállítás mintegy, kilencven százalékát — bonyolítják le. Ez a 3600 kilométer hosszúságú vágányhálózat a rekonstrukciós munkálatoknál megkülönböztetett figyelmet kap. Ide összpontosítják a legnagyobb erőket, itt kerül sor a legnagyobb átépítésekre, korszerűsítésekre. A fő cél, hogy ezeken a nagy forgalmú vonalakon maximálisan megbízható és zavartalan legyen a közlekedés, s a törzs- hálózat valamennyi szakaszán óránként 120 kilométeres sebességgel közlekedhessenek a szerelvények. Hazánkban jelenleg a magas műszaki és biztonság- technikai igényeket kielégítő vasúti pálya hossza megközelíti a hatszáz kilométert; ilyen van például Hatvan és Miskolc között, a Budapest— Bicske közötti szakaszon, s részben a Szolnoktól Debrecenig húzódó vonalon. A műszakilag alacsonyabb színvonalú, ám nagy forgalmú pályákon — amelyek szintén a törzshálózathoz tartoznak —, folyamatosan kicserélik a vágányok ágyazatát; vasbeton aljakat fektetnek le, s korszerű, hézao nélküli hosz- szú sínekkel váltják fel a régi, kisebb teherbírású rövid síneket Szántó Kovács János nevét vette fel a közelmúltban a Kétegyházi Mezőgazdasági Szakmunkásképző cs Munkástovábbképző Intézet kollégiuma. Képünkön: Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője leleplezi az alföldi agrármozgalom jeles alakjának mellszobrát Fotó: Szabados Kristóf Ülésezett a KISZ gyulai városi bizottsága A megyei kórház KISZ- szervezetének munkáját vizsgálta meg a gyulai városi KISZ-bizottság hétfőn délután. A kórház közel másfél ezer dolgozójából a 35 éven aluliak száma több mint hétszáz. Az első, ami szemet szúrt, hogy a KISZ-tagok száma évek óta 170—180 körül mozog, és mindössze csak 17 a párttagok száma közöttük (öttel kevesebb, mint tavaly). A másik vitatéma az lett, hogy a 35 éven túliak elhagyják a KISZ-t, pedig a tagsági jog nincs korhatárhoz kötve. A vita során tisztázódott — helyesen —, hogy csak a sajátos körülmények mérlegelése alapján mondható ítélet. Kétségtelen, hogy lehetne a kórházi KISZ taglétszámát növelni, de mind az ápolónők, mind a fiatal orvosok leterheltsége átlagon felüli. A szakmai továbbképzés, amely alapja a jó munkavégzésnek, a betegellátásnak, sokakra olyan terhet ró, amely egyéb feladatok ellátását csaknem lehetétlenné teszi. S nem az a céljuk — mondták el a testület ülésén —, hogy csak sűrűbben legyenek. A 35 éven felüliek KlSZ-tagságát pedig az a körülmény nehezíti, hogy itt már generációs problémák is felmerülnek. Zöme családos, egészen más az érdeklődési körük, mint a huszonéveseknek. Ez a korhatármezsgye beivódott a társadalmi tudatba, s nem ús alaptalanul. Ellentmondásos a KISZ párttaggá nevelő munkája ezen a munkahelyen. Egyrészt a fiatal orvosok körében, mert hacsak az egyetemen nem lett párttag, itt már harminc év alatt alig lehet azzá, a megismerés néhány évét is számba véve. Másrészt értelmiségi terület lévén, magasabbak a követelmények és vannak, akik 6-8 évet is várnak párttagfelvételükre. A pártvezetőség, a párt- alapszervezetek kellő figyelemmel és segítő közreműködéssel foglalkoznak a fiatalok gondjaival. Ennek is betudható, hogy etikai magatartásuk megfelelő, a nehéz körülmények között is lehet számítani rájuk. Pedig anyagiakban sincsenek elkényeztetve. A kórház elhúzódó rekonstrukciója nemcsak a betegellátást teszi a kelleténél nehezebbé, hanem a KISZ- alapszervezetek működési feltételeit is. A KISZ-bizottság a kórházban folyó KISZ-munkát végül is jónak minősítette. A Gyulai Szabók Szövetkezete KlSZ-alapszervezeté- nek minősítése már korántsem volt ilyen egyértelmű. A szakmunkástanulókkal való foglalkozásról kellett beszámolniuk egy tavaly hozott állásfoglalás alapján. A titkárváltozás kapcsán — a régi nem adta tovább az újnak a megoldásra váró feladatokat — jóformán semmi sem történt a szakmunkástanulókkal való jobb kapcsolat kiépítésében. Pedig a szakmunkástanulóknak csak egy töredéke marad meg a szövetkezetben. Persze ez már nemcsak a KISZ gondja, sokkal inkább a szövetkezeté, de előrelépés részükről sem történt. A városi’ KISZ-bizottság érdeme — komoly testülethez méltóan —, hogy tárgyilagosan, túlzásoktól mentesen alakított véleményt mindkét napirend kapcsán, és a feladatmeghatározásban is ez a szemlélet érvényesült. — egs — tárgyalóteremből Apró ügyek — emberi jellemek Mutatós asszony, klasz- szikus vonásokkal. Nyugdíjas, de nem látszik rajta a kor. Pestről érkezett a tárgyalásra. Kertje van Békés- szentandráson. A szomszédjával pereskedik. — Nem bízok a vidéki bíróságban. — Hogyhogy? — Ügy kérem, hogy itt senkit sem ismerek. A szomszédom pedig mindenkivel pertuban van. '— Miért pereskednek? — Mert szemébe mondtam az igazat, hogy milyen ember. Erre feljelentett becsületsértésért. Persze, én sem hagytam annyiban. — Mit tett? — Én is feljelentettem, mert azt mondta rám. hogy én egy ... A szomszéd vékonydongá- jú férfi. Kalapját erősen a szemébe húzza. A folyosó végéről méregeti ellenfelét. Természetesen mindent hall. Az asszony pergő nyelve kihozza a sodrából, s már mondaná is a magáét, de megszólal a tárgyalóteremből a bíró hangja mikrofonon. Kezdődik a tárgyalás. Kiderül, hogy évekkel ezelőtt nagyon jó szomszédok voltak. Még rózsatövekkel is kedveskedtek egymásnak. Aztán valamelyik tavasz végén elszáradt az asszony veteménye. A szomszédot gyanúsította, hogy .bevegy- szerezte. Később a szomszéd rózsatövei is elpusztultak. Mi sem természetesebb, hogy az asszony kezét vélte a dologban. így kerekedett a gyanúsítgatásokból ez a mostani becsületsértési ügy. A bíróság békéltetni próbálja őket. Egyikük se hajlik a jó szóra. Sőt, tovább sértegetik egymást. így hát a bíróság mindkettőjüket pénzbírsággal sújtja. Az asszony elégedett az ítélettel. Diadalmasan vonul ki a tárgyalóteremből. A folyosón toppant egyet a lábával, és kihúzza magát. — Győztem — mondja jó hangosan, hogy mindenki hallja. — Ugyan, hiszen megbüntették. — De a szomszédot is. 0 Dr. D. I. otthonosan mozog a bíróság épületében. Jogász. A tárgyalóteremben azonban lassan elkopik a biztonságérzete. — Hol dolgozik? — kérdi a bíró. — Most sehol. alkalmi munkából élek. — Nem is próbálkozott elhelyezkedni, amióta elvégezte az egyetemet? — De igen, két termelő- szövetkezetben dolgoztam, mint jogtanácsos. Azért szüntettem meg a munkaviszonyomat. mert nézeteltérésem támadt a vezetőkkel. Zugírászat vádjával került a bíróság elé. A büntető törvénykönyv szerint zug- írászatot az követ el, aki jogosulatlanul, más részére, üzletszerűen beadványt vagy okiratot szerkeszt. A vádlott először tagad. A tények elől viszont nem tud kitérni. Szerkesztett egy ingatlancsere-szerződést 2 ezer forintért. A szerződésbe néhány hiba csúszott, így került napfényre a turpisság. A felek ügyvédhez fordultak, aki potom 3600 forintért új, és most már szabályos szerződést készített. Hát, ezen a banánhéjon csúszott el. Más ügyekkel is foglalkozott. A múlt év végén felkereste egy ismerőse. Elmondta, megromlott a házassága, válni akar. Dr. D. I. elkészítette a bontóperi keresetet. Az illeték lerovására ezer forintot, a gépelésért pedig 30 forintot kapott. A keresetlevél benyújtására ellenben nem került sor. A házastársak kibékültek. Igen ám, de a vádlott a pénzt nem fizette vissza, kölcsönként magánál tartotta. A környezettanulmány szerint egyre többször nézett a pohár fenekére. Korábbi munkaviszonyainak . felmondásában is valószínű, ez játszott szerepet. Gyakori vendég a különböző szórakozóhelyeken. Egy házassági bontóper vagyonmérlegét is ital ellenében készítette el, egy gépkocsi eladásvételi szerződését pedig ingyen. Legalábbis ezt állította a bíróság előtt. Csakhogy később kölcsön kért 500 forintot, s amikor a pénzt visz- szakérték, kijelentette: — Csak nem képzelik, hogy ingyen csináltam a szerződést? A járásbíróság zugírászat vétsége miatt pénzbüntetéssel sújtotta. A megyei bíróság az ítéletet jóváhagyta. — Szeretném remélni, hogy ez az ítélet jobb belátásra bírja — mondja a bíróság elnöke. — Jó képességű ember, kár lenne érte, ha elkallódna. De az ital... Igen, az ital! Sok jobbra érdemes ember pályáját törte derékba. P. J. valamennyi bűncselekményét úgy követte el, hogy előtte fölhajtott néhány pohár sört. Ä folyosón beszélgetek vele. A legkülönfélébb dolgokról. Arról is, hogy szokott-e olvasni. Igazán meglep, amikor sorolja a különböző könyvek címét. Olyan nyugodt hangon beszél, mintha nem is bíróság folyosóján lennénk. A tárgyaláson is nyugodtan viselkedik. Betörésért vonják felelősségre. Az egyik este taxival vitette el magát a tett színhelyére. Igazán nem volt nagy bravúr kézre keríteni. Közömbös arccal hallgatja az ítéletet. — Maga úgy viselkedik — mondom neki a folyosón —, mint aki visszavágyik a börtönbe. Most emeli fel először a hangját, még a szeme is összeszűkül. — No, ne vicceljen! Tovább faggatom, hogy milyen a börtön. A kérdésre kérdéssel válaszol. — Mit képzel, hol olvastam azokat a könyveket? — Amikor szabadlábon van, miért nem olvas? A városban is van könyvtár. — Maga ezt nem érti. Tanulmányozom a nyomozati anyagot. Elvált ember. Hogy kibújjon a gyermek- tartási díj fizetésének kötelezettsége alól, csak alkalmi munkát vállalt. Akkor adta a fejét az italra. Ennek van már vagy 15 éve. Azóta néhányszor megjárta a börtönt. A büntetések letöltése után egy darabig rendesen viselkedett, dolgozott, majd ismét italhoz nyúlt. Az elvonó kezelések nem vezettek eredményre. Az ital derékba törte életét. Hatása az arcán is meglátszik, felpüffedt és peny- hüdtté vált. — Gyenge jellem — mondja róla a'bíró. (Serédi)
