Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-26 / 253. szám

1983. október 26., szerda II gyulai Csillagda lél éve Huszka Jenő: Mária főhadnagy Operett-bemutató a Jókai Színházban Mária cs Bálint a budai bálon: Kővári Judit Tomanek Gáborral Szerelem, romantika, szabadságharc... Az ope­rettmesébe minduntalan be­tör a történelmi háttér, a „népek hajnalcsillagának” feltündöklése, és a baljós bukás árnya is: mégis, az egész annyira megragadó és szép. Túl ezeken még igaz is, nemcsak úgy, hogy va­lóban volt egy lány, aki huszártisztté és hőssé lett azokban a nagy időkben, ha­nem úgy is, hogy Huszka Jenő álmaiban operetté lett. és megszületett "a Mária fő­hadnagy . . . Szó ami szó, nem játsszák túl sűrűn magyar színpado­kon ezt az operettet, talán ezért, talán azért; tény. hogy a jurátusok dala a bé­csi hajóállomáson („Szent március, mi most megeskü­szünk ...!”) más reakciókat, váltott ki a közönségből hu­szonhat esztendeje, és mást most. Igen, huszonhat esz­tendeje! Akik még emlékez­nek rá, tudják, hogy 1957 tavaszán ezzel az előadással nyitott a színház. Nos, valóban régen volt. Azóta millió és millió köb­méter víz lefolyt a Körösö­kön, és eltelt negyed szá­zad. Még a nap is máskép­pen süt, más a mi szívünk is. mások a gondolataink, és amikor felmegy a függöny ezen az új bemutatón, együtt éljük át valamennyi­en egy szerelmes lány és egy szerelmes férfi romantikus, szép történetét. Közben meglódul a világ, indulók csattognak és kardok is, a szerelmes lányból hős lesz, Branyiszkónál és Nagysalló- nál huszártisztként száguld rohamra, és bajtársaival be­veszi Buda várát, csak ép­pen . .. nos, csak éppen a szeretett férfi szívének le­győzésével adósa még ön­magának. A szerelem azon­ban mindig győz (az ellen­példák csak a tételt igazol­ják), Mária és Bálint egy­máséi lesznek. Milyen megejtő, milyen gyönyörű! Milyen is lenne más: operettvilág... Hiába tudjuk. hogy a fényes, Mai műsor KOSSUTH RADIO 8.57: Híres temetők. 9.12: Nóták. 9.48: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: A lemezlovas. (rádiójá­ték) 11.29: Laló: Spanyol szimfónia. 12.45: Magvetők. 13.35: Dzsesszmelódiák. 14.29: Miska bácsi levelesládája. 15.05: Beethoven: Asz-dúr szoná­ta. 15.25: MR 10—14. 15.58: Kritikusok fóruma. 16.08: Pazeller: Rózsakirálynő — keringő. 16.17: Vonósnégyesek. 17.05: Munka nélkül, (riport) 17.30: Maurice André trombitán játszik. 17.44: Zenés jegyzetek Ucuguay- ból. 19.15: Lengyel vér. (operett) 19.35: Padovától Trianonig. 20.00: Népdalest. 20.40: Korda György énekel. 21.30: Külpolitikai klub. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A zágrábi szólisták hang­versenye. 23.37: Operaáriák. __ a ranysujtásos huszáregyen­ruha harcban és mocsok- ban-vérben nem ragyogott úgy, mint itt az operettben; hiába tudjuk, hogy az a há­ború nem olyan volt, mint itt, és hogy Petőfit dárda ölte: a színpadi játék, a zene, a slágerdallamok csil­lámló áradása felmenti a né­zőt az alól, hogy az értel­mével is ott legyen abban a szabadságharcban; ^ itt csak a szívhez szólnak, itt csak nevetés van. Szabad legyen azzal foly­tatnom, hogy Udvaros Béla. a Mária főhadnagy rende­zője meg is találja ezeket a harmonikusan összecsen­dülő hangokat, valami olyan pontot a romantikus törté­nelmi mese, a valóság és az operettvilág hármas út­ján, ahonnan széttekintve a kép világos, egyértelmű, nincsenek rajta elhomályo­sult foltok, és mindent be­tölt a színész csapat derűs komédiázása. Dupla csapaté, hiszen az operett három női vezető szerepét kettőzve játsszák, mely annak az új kezdeményezésnek is jele. hogy színházunk és a szege­di színház úgy döntött: a Mária főhadnagyot közös produkcióban hozzák szín­re. A „közös teherviselés” (hogy ne felejtsük azt a 48-as márciust!) itt aztán nemcsak a kettős szereposz­tásban, hanem az előadás kiállításában (díszlet, jel­mezek stb.) is érzékelhető. Nem hiszem azonban, hogy attól olyan pompásak Ék Erzsébet jelmeztervező ru­hái, hogy volt anyagi fe­dezete kellőképpen, és a színházunkhoz most szerző­dött fiatal díszlettervező, Németh Zoltán is elsősorban ötletességével, a játékot sok­ban segítő díszletmegoldá­saival lépett elő főszerep­lővé. Tehát mint említettem. Udvaros Béla a Mária fő­hadnagy színrehozatalakor Huszka Jenő álmait-dalait, ezek hangulatát kereste és emelte ki, végeredményben kitűnő példát nyújtva, ho­PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A magyar munkásmozga­lom dalaiból. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.45: Történelmi Indulók. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: A Szabó család. 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Labirintus. 13.45: A Petőfi rádió zenés dél­utánja. 17.55: Közvetítés a Magyarország —Dánia labdarúgó EB-se- lejtező mérkőzésről és tu­dósítás a tornász-, vala­mint a súlyemelő-világbaj­nokságról. 19.50: Donna Summer felvételei­ből. 20.35: A veronai vén. (hangjá­ték) 21.43: Újdonságainkból. 22.23: Egy éj Velencében, (ope­rett) 23.20: Tomsits Rudolf szerzemé­nyeiből. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 9.54: Üj operalemezeinkből. 12.33: Weber: B-dúr klarinét­ötös. 13.07: Zenekari muzsika. 14.11: Kamarazene. gyan is kellene manapság operettet rendezni? A szél­sőségeket ismerjük, a néző hallott ezekről (mondjuk: Csárdáskirálynő Miskolcon), de hát szélsőségeset, „meg­hökkentőt”, talpáról a fejé­re állított valamit összehoz­ni — állítom — sokkal ke­vesebb szellemi energiát igényel, mint valamit úgy előadni (történetesen ezt az operettet), hogy az a ne­mes értelemben vett hagyo­mányokat is kövesse, de igazodjon a mai néző világ­látásához, igényeihez is, és semrríiképpen se vállalkoz­zon harsány színekre, ol­csó hatásvadászatra. Udva­ros vállalta, hogy elkerüli ezeket, miközben kidolgo­zott egy koncepciót, mely­ben Mária a középpont, az, hogy miként lesz a szerel­mes bécsi magyar lányból a szabadságharc „fényes csil­laga”. És, hogy mindezt operettben? Miért ne? Csak itt is valamiféle művészi alázat kell, élni tudni a műfaj törvényeivel, kötött­ségeivel és f elszabad ultsá- gával. Az eredmény? Vastaps az előadás vé­gén. Nem tudom, mikor rótt a kritikusra akkora felada­tot a színház azzal, hogy egy előadás három nagy szerepét kettőzve játsszák ? Látva mindkét előadást, meglepő dolgokat tapasztal­hatunk. Ami a leglényege­sebb: nem egyformák! A premieren, pénteken este Kővári Judit volt Mária, Terebessy Éva m. v. Antó­nia és Andódy Olga Panni. A másikban a szegedi Har- math Andrea ,m. v. játssza- énekli Mária szerepét, Far- kasházy Antónia Pál Olga m. v. és Panni Szabó Zsuzsa. A többi szereplő változat­lan. Mégis: a Kővári—Tere­bessy—Andódy hármas me- seszerűbbé, mondhatnám úgy is: operettesebbé for­málta az előadást, míg a másik hármas, a Harmath, Pál, Szabó életközelibb (nem ütközik az operett tör­vényeivel); mondhatnám úgy 15.05: Zenés játékokból. 16.00: A Poptarisznya dalaiból. 16.47: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: A miskolci Bartók-kórus énekel. 18.10: Valdauf-polkák. 18.22: Egy szimfonikus költe­mény hányatott sorsa. 19.05—19.35-ig: Iskolarádió. 19.35: Kapcsoljuk a Pesti Viga­dót. Közben 20.25: Vészi Endre versei. 20.30: Külföldi tudósoké a szó. 20.45: A trióest közvetítésének folytatása. 21.35: Erkel operáiból. 22.20: Dzsesszfelvételeinkből. 23.06: Magyar zeneszerzők. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Aneeka énekel. 17.15: Napjaink. Palatinus Ist­ván jegyzete. 17.20: A törökszentmiklósi Szabó Sándor gitározik. 17.30: Zenés autóstop. Közleke­dési magazin. Szerkesztő: Tamási László. (A tarta­lomból: Jelenidőbefi az ok­tatásról — KRESZ-vetél- kedö — Aszfaltmozaik — Hírek az utakról.) 18.00—18.30: Alföldi krónika. is, hogy ez villogóbb, izgal­masabb, míg amaz csillo­góbb és andalítóbb. Persze, hiszen Kővári Judit Máriája ilyen, Harmath Andreáé in­kább amolyan. Kővári cso­dálkozó szemű Mária, aki talán még önmaga hősiessé­gén is csodálkozik; Harmath Andrea Máriája szerelmes, de — ki kell mondani — belevalóbb, vagányabb: el­hiszem neki Branyiszkót. A két Antónia nagyon szépen énekel és itt ez a legfon­tosabb, a két Panni közül Andódy Pannija a tekinte­tével bűvöli Zwicklit, míg Szabó Zsuzsa sodró tempe­ramentumával. Azt a Zwick- li Tóbiást, aki Jancsik Fe­renc alakításában egyszerű­en ellenállhatatlan. Remek színész Jancsik Ferenc, ilyen pontos arányérzéket, hogy hol, merre és meddig mehet el, ritkán tapasztal az ember. Talán sokkal előbb kellett volna Tomanek Gá­bor Jancsó Bálintjáról szól­ni. A fiatal színész második nagy alakítása ez Békéscsa­bán, az Éjjeli menedékhely Bárója után most azt bizo­nyítja, hogy operettet is tud játszani, hogy Huszka is tansolna, ha láthatná. Sokan vannak még', akik hozzáad­ták jókedvüket, és szívüket- tehetségüket ehhez az elő­adáshoz. A színészek közül Géczi József (Petőfi-dala él­mény!), Széplaky Endre. Hodu József, Szentirmay Éva, Csiszár Nándor, Kala­pos László és Timár Zol­tán; ezúttal a női és férfi­kar is elérte a megkívánt színvonalat. Külön kell ki­emelni és dicsérni Felkai Eszter koreográfusi munká­ját, az előadás táncai (ki­emelkedően a palotás) is­métlő tapsra ragadták a kö­zönséget. Ami különösen jó: ezek a táncok sajátos for­manyelvükön kötődnek az előadás egy-egy jelenetének hangulatához, egyszóval: él­nek. Végül, de valóban nem utolsósorban Huszka-zenét nyújt a zenekar, melynek élén invenciózusan vezényel Holpert János. Sass Ervin TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) 8.10: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.30: Élő múzeum. 9.00: Iskolatévé: Angol nyelv. 9.15: Deltácska. 9.35: Delta. 10.05: öregek és fiatalok (film­sorozat) V/2. (ism.) 11.00: Frank Zappa New York­ban és másutt (zenés film) (ism.). 15.00: Iskolatévé: magyar iroda­lom. 15.50: Csali mese. 16.00: Film- és tévéesztétikai műsor. 16.40: Az íjász (rövidfilm). 17.05: A szovjet televízió külpo­litikai vitaműsora. 17.50: Magyferország—Dánia Elő­selejtező labdarúgó-mérkő­zés. 19.45: Tévétorna. 19.50: Esti mese. 20.00: Tv-híradó. 20.30: Palotai Boris: Reumvalcer ' (tévéjáték). 21.20: Tévéegyetem. 21.55: Az építészeti kritikákról. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Tornász VB. Férfi, csapat szabadon választott gya­korlatok. 21.00: Tv-híradó 2. Régi vágyuk teljesült a gyulaiaknak, amikor ez év márciusában felavatták a csillagdát. Két fontos fel­adatot szántak az új létesít­ménynek: váljék az iskolai csillagászati oktatás szerves részévé, s a rendszeres nyit­va tartással minden érdek­lődő bővíthesse itt ismerete­it. A Gyulai Vízgépészeti Vállalat készítette a szép ki­vitelű, eltolható tetejű táv­csőházat, melyben egy Zeiss- Meniscas óragépes távcsőt helyeztek el. Az ehhez kap­csolódó napszűrő tükör le­hetővé teszi a nap közvetlen megfigyelését. A berende­zéshez tartozik egy hordoz­ható — két panoráma áll­ványos —, és több kézitáv­cső. Ezenkívül gazdag dia­készlet segíti az ismeretter­jesztő munkát. Szükség len­ne még automata diavetítő­re, egy miniplanetáriumra, és a távcsőhöz tartozó hold bolygó fényképező kamerára is. Az országban elsőként Gyulán tarthatják az általá­nos iskolai osztályok csilla­gászati ' témájú óráikat egy kifejezetten ezzel foglalko­zó intézményben. Mivel a Csillagda minden iskolához közel van, itt bonyolíthatják le rendhagyó földrajzórái­kat. Az elmúlt tanév végén minden nyolcadikos osztály részt vett egy ismétlő-rend- szerező órán, ahol élmény- szerűen eleveníthették fel ismereteiket. A kisebbek ta­nulmányi sétáinak célja volt a Csillagdában a nap, nap­foltok megfigyelése. A dél­előtti foglalkozásokat esti távcsöves bemutató követte. Szeptember 1-ig, vagyis a megnyitás óta eltelt öt hó­nap alatt 21 rendhagyó órán mintegy 500 gyerek vett részt. A 36 távcsöves bemu­tatón csaknem 700 volt az érdeklődők száma, az egyéb rendezvényeket mintegy 200-an látogatták meg. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem selmeci műemléki könyvtárának rit­ka kincse Agricola: De re Metallica című könyvének 1526-ban Baselben megjelent latin nyelvű első kiadása. A mű két évszázadon ke­resztül a bányászati és ko­hászati oktatás bibliájának számított, tíz nyelvre for­dították le, és harminc ki­adást ért meg. Belőle jelen­tettek meg szemelvényeket miniatűr könyvalakban most Miskolcon. A több mint 190 oldalas könyvecske A bányászatról és kohászat­ról címet viseli, tartalmazza az eredeti kiadás tizenkét fejezetének kivonatát, va­lamint az abban szereplő kétszázhetven ábra közül százat, ezek a két iparág egyes műveleteit szemlélte­tik. A szemelvényeket a szerzőről. Georgius Agricolá­BUKAREST 15.00: Románia—Olaszország olimpiai labdarúgó-elődön­tő. 16.55: Bécsben jártunk. 17.15: Nők világa. 20.00: Tv-hiradó. 20.30: Gazdasági figyelő. 20.45: Előadóművészek. 20.55: Politikai fórum. 21.10: Angéla távozása. Román játékfilm. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videóoldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Sportszerda — Budapest: tornász-világbajnokság. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Időjárás, éghajlat, egész­ség — művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Moziszem — játékfilm. Néhány hónap alatt tehát csaknem másfél ezren for­dultak meg a gyulai Csillag­dában. Mivel a megyében egyre népesebb lesz e tudo­mányág iránt érdeklődők száma, a forgalom növeke­désre számítanak. Heti két estén minden érdeklődő megtekintheti a távcsöves bemutatót. A következő is­meretterjesztő évadban há­rom csillagászati órát tervez a Csillagda: A Naprendszer, Csillagok, csillagrendszerek címmel, illetve a tanév vé­gén tartanak egy ismétlő órát. Már volt rá példa, hogy a megye más városai­ból, községeiből kirándultak ide az iskolások. A jövőben valószínűleg ez is gyakrab­ban előfordul ma-jd, hiszen a TIT, az úttörőszövetséggel közösen „Barátunk a csilla­gos ég” címmel hirdetett ve­télkedőt. A Csillagda főállású veze­tője megyei feladatokat is ellát. Tartja a kapcsolatot a csillagászati baráti körökkel, szakkörökkel. A gyulai in­tézmény majd a fellendülő megyei csillagászati élet szakmai-módszertani köz­pontjává válik. Már folya­matban van több bemutató- hely kialakítása. Medgyes- egyházán több éve működik a helyi művelődési házzal közös csillagda, amely a múlt évben kapott új táv­csövet. A régi Mezőkovács- házára került, ahol a tsz­szel együtt szeretnének ki­alakítani csillagdát. Az oros­házi csillagászati szakkör kezelésbe vett egy használa­ton kívüli víztornyot, itt is elhelyeznek majd egy táv­csövet. A nagyszénásiak szintén tervezik egy bemu­tatóhely kialakítását, s ezzel már ötre szaporodna a me­gyében működő csillagdák száma. G. K. ról írt tanulmány, valamint az általa írott mű jelentősé­gének méltatása egészíti ki. A most megjelent könyv­vel együtt már négy minia­tűr kiadás látott napvilágot a miskolci egyetem selmeci könyvtárában őrzött ritkasá­gokból. Ezek közé tartozik a könyvtár két és fél évszáza­dos történetét ismertető ki­advány, a Selmeci Bányá­szati Akadémián 1735-ben bevezetett és a kohómér­nöki karán egészen *az első világháborúig oktatott Pénz- verészet című tantárgy is­mertetése, továbbá a selmeci akadémia két nagy nevű professzorának, Faller Gusz­távnak és fiának, Károlynak működését bemutató mi­niatűr kiadvány. Az utóbbi könyvek forrásként felhasz­nálták a közelmúltban szer­vezett egyetemi levéltár anyagát is. SZÍNHÁZ 1983. október 26-án, szerdán 15 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTÖ KALAMONA Nyilas Misi-bérlet 19 órakor Békéscsabán: SAMSON Katona-bérlet 1983. október 27-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BAJAZZÓK, PARASZTBECSÜLET Sárdy-bérlet (ifj. opera) 15 órakor Mezőberényben: SZÉLKÖTÖ KALAMONA MOZI Békési Bástya, 4 és 6-kor: Ez igen, 8-kor: Filmklub. Békéscsa­bai Szabadság, de. 10 és du. 4-kor: Repülő szélmalom, 6 és 8-kor: Kirándulás gyilkosságok­kal. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Hófehérke és a hét törpe, fél 8-kor: Tanú ne maradjon. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Tündér Lala, fél 8-kor: Anna és a vám­pír. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Elévülhetetlen bűntett, 7-kor: Sógorok, sógornők. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tirnovói cárnő, fél 6 és fél 8-kor: Jézus Krisztus szupersztár. Szarvasi Táncsics: Gyerekek a Kéktó­hegyről. Miniatűr könyvritkaságok Panni, Biccentő strázsamester és Zwickli: Szabó Zsuzsa, Csiszár Nándor, Jancsik Ferenc Mária és Antónia: Harmath Andrea m. v„ Pál Olga m. v. Fotó: Gál Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom