Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-08 / 238. szám

1983. október 8., szombat o Németh László: Sámson című drámájával nyitotta 30. évad­ját a Békés megyei Jókai Színház. Képünk a tegnap esti premier egyik jelenetét idézi, előtérben Nagy Attila érdemes művész, Sámson szerepében Fotó: Gál Edit n Nemzeti Színházért Mint arról már hírt adtunk, a „Hazádnak rendület­lenül ...” című sajtópályázaton a Békés megyei Népúj­ság kollektívája a Magyar Újságírók Országos Szövet­sége különdíját és az ezzel járó 10 ezer forintot kapta meg. Á pályázaton díjnyertes kollektíva az összeget a Nemzeti Színház építésére fizette be. Nemzetközi tancverseny Kecskeméten, Baján és Tiszakécskén A KISZ kecskeméti városi bizottsága és a Szalvay Mi­hály Ifjúsági és Űttörőotthon immár másodízben rendezi meg Kecskemét, Baja és Ti- szakécske sportcsarnokaiban a Hirös Kupa nemzetközi társastáncversenyt. Otkóber 7-én este 6 órai kezdettel a bajai Türr István Sportcsarnok adott otthont az egyéni standardtáncver- senynek. Ma este 7 órakor kezdődik a kecskeméti sport- csarnokban a mix-, azaz a standard-latin csapatver­seny, majd 9-én Tiszakécs­kén a latin-amerikai táncok versenye látható, 14 órától. Boscoop-alközpont a megyeszékhelyen A Boscoop Agráripari Kö­zös Vállalat 1975-ben ala­kult, 18 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet elhatározása alapján. A 'tagok száma az­óta 610-re nőtt. Jelentősen szélesedett a vállalat tevé­kenységi köre: szolgáltatásai elsősorban a szarvasmarha-, juhtenyésztés és tömegtakar­mányozás termelésének nö­velését célozzák, de 1982. óta a prémesállat-tenyésztést is szervezi. Békés megyében 15 tag­üzeme és 11 partnere van a Boscoopnak. Hogy még job­ban kielégítse a szolgáltatá­sok igénylőit a vállalat, ez A gálaest 9-en este kor kezdődik Kecskeméten, melynek műsorvezetője Ba- leczki Annamária és Király Zoltán lesz. A rendezvényen csehszlo­vák, dán, NSZK, NDK, len­gyel, svájci és magyar ver­senyzők mérik össze tánctu­dásukat. A műsort színesíti a svájci The Tollys Musical Show, egy Dániából érkező seniorpár, Elin Olsen és Benny Olsen, a délszláv Csitaonica táncegyüttes, a szeremlei és a kalocsai né­pi együttes, végül a kecske­méti Hirös táncklub. év szeptember 1-től alköz­pontot létesített a megye- székhelyen, a Munkácsy ut­cában. Legfőbb feladatuknak tartják a vállalat vezetői, hogy munkájukkal segítsék a csíramentes tej termelését. Ezért együttműködési szer­ződést kötöttek a megyei ál­lategészségügyi állomással és intézettel. Október 6-án, csü­törtökön pedig tájértekezle­tet tartottak Nagybánhegye- sen, ahol az új tejátvételi rendszerre való felkészülés­ről tájékoztatták a Zalka- tejhez tartozó üzemek szak­embereit, megismertetve őket a biológiailag is tiszta tej termelésének módszereivel. Hitelügylet A Békés megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­sége mellett működő Köl­csönös Támogatási Alap in­téző bizottsága a héten ülést tartott. Fontos kérdésekről esett szó: a bizottság meg­tárgyalta a tagüzemek hitel­Ezen a hét végén is válasz­tékos a belkereskedelem vásári programja. Október 8-án, szombaton Rá­tán, Békésen, Nagykörűn és Szentlőrincen tartanak országos állat- és kirakodóvásárt, Szent­lőrincen autóvásárt is. Október 9-én, vasárnap orszá­gos állat- és kirakodóvásár lesz Bujákon, Dabason, Dombóváron, Jászberényben, Pásztón, Szalk- szentmártonban, Szentesen, Tá­kérelmeit és döntött azok odaítéléséről. így négy ter­melőszövetkezet kapott a Kölcsönös Támogatási Alap­ból rövid lejáratú hitelt. Több közös gazdaság fejlesz­tési hitel visszafizetését 1983. december 10-ig átütemezték. Új fejlesztési hiteleket nem helyezett ki az intéző bizott­ság. piószelén és Tázláron. Országos sertés- és kirakodóvásárt ren­deznek Gödöllőn, országos kira­kodóvásárt Szeged-Kiskundo- rozsmán. Autóvásárra várják az érdek­lődőket Baján, Békéscsabán, Da­bason, Debrecenben, Lajosmi- zsén, Marcaliban, Miskolcon, Nagykőrösön, Nyíregyházán, Pé­csett, Siófokon, Szegeden, Szom­bathelyen, Tatán, Veszprémben és Zalaegerszegen. .----------------------------------------------------­Vá sárnaptár Katonapolitikai tájékoztató Békéscsabán TIT-előadók, foglalkozás­vezetők részvételével októ­ber 7-én, tegnap katonapoli­tikai tájékoztatót tartottak Békéscsabán, az Építők Mű­velődési Házában. Az MHSZ vezetősége által szervezett összejövetelen Frontó And­rás, megyei titkár köszön­tötte a megjelenteket, majd dr. Tóth Elek, a Zrínyi Mik­lós Katonai Akadémia főta­nára tartott előadást aktu­ális katonapolitikai kérdé­sekről. Beszéde elején rész­letesen szólt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok korábbi fejlődéséről, továbbá azok­ról az USA-, illetve NATO- tervekről, intézkedésekről, valamint jelenségekről, ame­lyek fokozatosan kiélezték a nemzetközi helyzetet. A Rea- gan-kormány tagjai, mint mondotta, minden igyekeze­tükkel arra törekednek, hogy az „erő pozíciójából” tár­gyaljanak a haderőcsökken­tésről, a fegyverkorlátozás­ról a Szovjetunió, valamint a Varsói Szerződéshez tar­tozó szocialista országok kép­viselőivel. Az előadó ezután részlete­sen ismertette azokat az amerikai elképzeléseket is. amelyek — a szovjet javas­latokkal ellentétben — a vi­lágűr háborús célokra való felhasználását szolgálják. Az USA és a NATO-államok szélsőséges körei a fegyver­kezés fokozásával azt sze­retnék elérni, hogy a Szov­jetunió minél előnytelenebb pozícióba kerüljön, s így könnyebben megfoszthatják hadászati csapáserejétől. A békeszerető erőknek azon­ban sikerült eddig, s min­den bizonnyal sikerül a jö­vőben is gátat vetni az ilyen veszélyes próbálkozásoknak. Egyedül a tárgyalások je­lenthetik a kiutat a még sok feszültséggel terhes világból. Az előadás további része a közép-amerikai, a közel- keleti és a közép-keleti hely­zettel, valamint Kína jelen­legi katonapolitikájával fog­lalkozott. Ezt követően a részvevők több kérdést tettek fel az el­hangzottakkal kapcsolatban, majd pedig módszertani jel­legű felkészítéssel ért véget a tájékoztató. —y—n Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban tegnap dél­előtt kitüntetéseket adott át Vámos László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A „Szocialista Kultú­ráért” kitüntetést kapta dr. Palov József, a szarvasi múze­um igazgatója (képünkön), Hentz Lajos, nyugalmazott isko­laigazgató, a mezőberényi helytörténeti és néprajzi gyűjte­mény létrehozója. „Kiváló Munkáért” kitüntetést kapott Vá- radi Zoltán, a békéscsabai múzeum fotósa és Oláh Éva res­taurátor. Miniszteri dicséretben részesült Dedinszky Gyula nyugalmazott lelkész. Fotó: Veress Erzsi Bővül a harisnyaválaszték A Budapesti Harisnyagyár jövőre az ideinél mintegy 3 és fél millió párral több láb- ravalót — harisnyát, zoknit — szállít a belkereskedelem­nek. Az összesen 61 millió párt meghaladó mennyiség­gel javul az ellátás, s eny­hülnek az idén esetenként még tapasztalható válasz­tékhiányok. Mindez feltéte­lezi az ideinél zavartalanabb alapanyag-ellátást; erről a Budapesti Harisnyagyár ha­zai partnereivel időben meg­kötött szállítási szerződések­kel gondoskodik. A jövő évi harisnyakíná­latban megjelennek a gyárt­mányfejlesztés legújabb ter­mékei, amelyek az alapanya­gokban és a kivitelben egy­aránt megfelelnek a leg­újabb divatnak. A hazai vá­lasztékban eddig csak im­portból származó gyapjú­zoknik szerepeltek, jövőre már magyar gyártmányú is kapható lesz: a Hazai Fé­sűsfonó és Szövőgyár Gepárd nevű új fonalából a Buda­pesti Harisnyagyár egész ter­mékcsaládot fejlesztett ki. Gyermekeknek, nőknek és férfiaknak harisnyanadrágo­kat készítenek, s elegáns férfizoknikat a kellemes vi­selési tulajdonságokkal bíró alapanyagból. Technológiai változásokkal újjávarázsolják — véko­nyabbakká és kényelmeseb­bekké teszik — hagyomá­nyos frottír hatású akrilzok- nikat is. A harisnyagyár na­gyon keresett pamut típusú csipkezoknijainak választé­két is bővíti új termékcsa­I ládjával. Ezek új mintákkal, s a legújabb divatszínekben készülnek, női és gyermek­méretben, boka- és térdzok­niként. A harisnyaszezon legnagyobb slágere várható­an a női neccharisnyák ter­mékcsaládja lesz, amelyet a BÉKÖT-tel kooperációban készítenek. Boka- és térd­zokniból, valamint harisnya- nadrágokból áll a termék­család, a bokazoknik gyártá­sát már az idén megkezdték. A divatra való gyors rea­gálást bizonyítja, hogy a Budapesti Harisnyagyár a Váci Kötöttárugyárral közö­sen már az idei őszi BNV-n megjelent az aerobicöltö- zékkel. A kötött, különböző csíkozású aerobic lábszárvé­dők mellett női kamáslikat is gyártanak, ezek a téli di­vatos öltözködés kiegészítői lesznek, cipő, illetve csizma fölött viselve. A belkereske­delem egyelőre mértéktartó­an rendelt e cikkekből, ezért az árusítást főként a haris­nyagyár saját mintabolthá­lózatában kezdik meg. A női finomharisnyanad- rág-választék is gazdagodik, a már ismert és sikert ara­tott Viktórián kívül a Léda elnevezésűvel. A finomha­risnyanadrágokból mennyi­ségileg is többet ígérnek; három jugoszláv gyárral kö­töttek bérmunka-megállapo­dást, amelynek keretében a gyermek- és bébizoknikon, harisnyanadrágokon kívül női árut is készítenek a sza­badkai, illetve a zágrábi ha­risnyagyárakban. Már meg­állapodtak abban, hogy az idei mennyiségnek a kétsze­resét, 7 millió darab, illetve pár harisnyanadrágot és zoknit készítenek a Buda­pesti Harisnyagyár megren­delésére Jugoszláviában. Új utak a KGST előtt O KGST feladatairól, a változó körülményekről folyó eszmecserék, viták szemléletesen tükrözik azt a vitathatatlan tényt: számos tekintetben új utak előtt áll a szocialista országok gazdasági együttmű­ködési szervezete. A változást a szocialista országok eddig elért ered­ményei nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is teszik. A szocialista országok gazdasági integrációjának kibonta- ' kozása nagyfokú kölcsönhatást hozott létre az egyes ál­lamok népgazdaságai között. Ezt jelzi egyebek között az is, hogy napjainkban a KGST-országok közötti áru- és szolgáltatáscsere már a tagországok nemzeti jövedel­mének több mint 18 százalékát jelenti. Ám az is kétségtelen, hogy a nyolcvanas évekre alap­vetően megváltoztak a körülmények. Az elmúlt években jelentős átalakulásoknak lehettünk tanúi nemcsak a ben­nünket körülvevő világban, hanem magukban a szocia­lista országokban is. Ami a külső változásokat illeti, elsősorban a világpia­con végbement folyamatokra kell gondolnunk. A hetve­nes évek elején bekövetkezett árrobbanás következtében alaposan módosultak a régi, hagyományos értékarányok. Nem kis mértékben ez is közrejátszott abban, hogy a tőkés világ napjainkban a második világháború utáni legnagyobb és leghosszantartóbb válságát éli át. S mind­ez olyan időszakban következett be, amikor a hetvenes években felülkerekedett enyhülési politika eredménye­képpen a szocialista országok a korábbinál intenzíveb­ben bővítették kapcsolataikat a tőkés államokkal. Ezért a fejlett tőkés országok gazdaságának válsága a szocia­lista országokat sem hagyta érintetlenül. Emellett erre az időszakra esik az is, hogy számos gyorsan iparosodó fejlődő ország is egyre inkább részt és vásárlót követelt termékei számára a világpiacon. Ez azért is figyelemre méltó, mert a fejlődő országok árui gyakran a szocia­lista országok termékeivel versenyeznek. A világgazdasági átrendeződést, a válságot követte, né­hol bevezette a nemzetközi politikában bekövetkezett változás. Annak a szocialistaellenes, de sok tekintetben a fejlődő országokat sem kímélő agresszív politikának a megszületése — elsősorban az Egyesült Államokban —, amely alapvető szakítást jelentett a hetvenes évek eny­hülési politikájával. A szocialista országok együttműködési szervezete, s számára e történelmi léptékkel is villámgyors változá­sok már csak azért is nehézzé tették a gyors alkalmaz­kodást/ mert ebben az időszakban zajlott — s zajlik ma is — a tagországok legtöbbjében az az alapvető váltás, amit külterjes szakaszból a belterjes szakaszra való át­térésnek szoktunk nevezni. Ez az áttérés önmagában is társadalmi megrázkódtatásokkal jár. A megváltozott világgazdasági, nemzetközi politikai helyzet kétségkívül sok tekintetben még csak fokozta a nehézségeket. E nehézségek orvoslásának egyik méltán fontos esz­közeként tekintik a szocialista országok gazdasági együttműködésüket, s az ezt segítő szervezetet, a KGST-t. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok azonban azt is világossá tették: az új típusú nehézségek aligha orvosolhatók a régi módszerekkel, a megváltozott körül­mények a problémák újszerű megközelítését és megol­dását követelik. Az eddigi tapasztalatok például azt bizonyítják, hogy az egymástól függetlenül kifejlesztett ágazatok munká­ját később már meglehetősen nehéz az ésszerű munka- megosztás alapján magasabb szinten összekapcsolni. Nap­jaink tudományos-technikai forradalma azonban koráb­ban nem ismert technológiai eljárásokat, sőt, ezekre épülő egész iparágakat hoz létre — némelyek meghono­sítása a szocialista országokban még a jövő feladata. Számos ilyen terület akad például a gépiparban. A KGST már 1980-ban prágai ülésén — máig szóló ér­vénnyel — fel is sorolta azokat a témaköröket, ame­lyekben korszerű, a fejlesztések elhatározásánál kezdő­dő együttműködés alakítható ki. A hét pontban megfo­galmazott együttműködési irányok magukban foglalják a ma is progresszívnek mondható ágazatokat. Kezdve a mikroelektronika alkalmazásától a termelésben, a tudo­mányban, a szolgáltatásban — s ide tartozik persze az ezt megalapozó alkatrészbázis létrehozása is —. egészen az anyagmozgatás, a raktározás gépesítéséig, a kitermelő iparágak fejlesztésétől az energiafelhasználást raciona­lizáló berendezések kifejlesztéséig. Alapvető stratégiai kérdés, hogy a tagországok hosz- szú távon összehangolják energia-, fűtőanyag- és nyersanyag-ellátási elképzeléseiket. Az energia- és fűtő­anyag-ellátásban már történtek gyakorta nem is kis horderejű lépések. A jelenlegi tervidőszakban például a KGST-országok az előző ötéves periódushoz képest csak­nem megduplázzák atomerőművi kapacitásukat, s emel­lett nagy erőfeszítéseket tesznek a nyersanyagok és az energia ésszerűbb, hatékonyabb felhasználására. Fontos azonban az is, hogy olyan hosszú távú stratégiai tervük legyen, amely évekre előre tisztázza az energia-, fűtő- és nyersanyagellátásban, -felhasználásban az együttmű­ködés feladatait, lehetőségeit, feltételeit. Az iparétól sokban különböznek a KGST-országok együttműködésének feladatai a mezőgazdaságban. Min­denekelőtt azért, mert a mezőgazdaságban aligha ala­kítható ki az iparban már megszokottá vált szakosodás. Nehezen képzelhető, hogy egy-egy mezőgazdasági ter­ményre szakosodna egy-egy ország. E téren az együtt­működés fejlesztésének útja elsősorban a már bevált termelési módszerek, a közös kutatási eredmények, a fajtanemesítéstől a tenyészállat-szaporításig, mind széle­sebb körben való hasznosítása lehet, természetesen a helyi feltételek és sajátosságok messzemenő figyelembe­vételével. Viszont nemcsak lehetőség, de mindinkább égető igény is a mezőgazdasági termelés gépipari, vegy­ipari hátterének, a különböző gépeknek, technológiák­nak az eddigieknél szélesebb körű, hatékonyabb, közös kifejlesztése és a munkamegosztáson alapuló gyártása. D ermészetes, hogy a KGST munkájának tovább­fejlesztésekor nemegyszer kerül sor vitákra, el­térő nézetekre is. Ám az is nyilvánvaló, hogy csak a különböző érdekeket kifejező nézetek körülte­kintő egyeztetése révén fejlődhet tovább a szocialista országok gazdasági együttműködése. Valamennyi tagor­szág, a közös ügy előnyére és hasznára. K. Nyirő József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom