Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-11 / 240. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTÓBER 11., KEDD Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Megkezdődtek a magyar- kormányfői tárgyalások Múzeumi és műemléki hónap Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke — felesége társaságában — Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szövetségi kormánya elnökének meghívására — hétfőn hivatalos, baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba utazott. A csehszlovák és magyar nemzeti lobogókkal feldíszített ruzynei repülőtéren vendéglátója, Lubomir Strougal csehszlovák miniszcsehszlovák terelnök fogadta a különre- pülőgépből kilépő magyar kormányfőt. A repülőtéren megjelentek a csehszlovák kormány elnökhelyettesei és tagjai, ott voltak a prágai magyar kolónia képviselői. Lázár György miniszterelnök kíséretében Prágába érkezett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, Gábor András ipari miniszterhelyettes, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vas János külkereskedelmi miniszterhelyettes és Bajnok Zsolt, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A csehszlovák fővárosban csatlakozott a küldöttséghez Kovács Béla, a Magyar Népköztársaság prágai nagykövete. A magyar küldöttség a repülőtéri fogadtatás után szállására hajtatott. (Folytatás a 2. oldalon) Budapesten a szovjet igazságügyminiszter Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter meghívására hétfőn — küldöttség élén — Budapestre érkezett Vlagyimir Ivanovics Tyere- bilov, a Szovjetunió igazságügy-minisztere. A vendégeket dr. Markója Imre fogadta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt V. Ny. Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az Igazságügyi Minisztériumban megkezdődtek a szakmai megbeszélések. Horváth István külföldre utazott Li Dzin Szu közbiztonsági miniszter meghívására Horváth István küldöttség élén hivatalos látogatásra, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba utazott. A látogatást követően október 15-én Horváth István a Mongol Népköztársaságba utazik, hogy elegen tegyen Szonomin Luvszangombo, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága póttagja, közbiztonsági miniszter meghívásának. megyénkben Tudományos ülésszak kezdődött október lü-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Dr. Grin Igor, az intézmény igazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd az eseménysorozat céljára utalva arról szólt, hogy a Békés megyei múzeumi szervezet elsősorban a fiatal, pályakezdő szakembereknek kíván lehetőséget nyújtani bemutatkozásukhoz, s ugyanakkor a gyakorlott muzeológusoknak pedig szeretne alkalmat teremteni legújabb kutatási eredményeik ismertetésére, illetve publikálására. A megnyitóbeszéd elhangzása után dr. Palov József kandidátus, a dél-tiszántúli rétöntözés múltjáról tartott előadást. Megemlítette, hogy ennek az eljárásnak a gondolata már a XVIII—XIX. század fordulóján felvetődött. A Beszédes József vízimérnök tervei alapján 1834. és 1839. között létesített Ná- dormalom-csatorna főként még ipari célokat szolgált, ugyanis mintegy tíz malom hasznosíthatta vizét abban az időben. Szintén a múlt században kezdődött a Berettyó és a Körösök szabályozása, továbbá az úgynevezett hátasföldek feltöltése is. A gátak építésével viszont megszüntették a nagy területek időszakos elárasztását. Nem csekély jelentősége volt a mezőhegyesi Élővíz-csatorna építésének, amely kedvezett a gyepgazdálkodás fejlesztésének. A békéscsabai Élővíz-csatorna nemcsak az árvízi szabályozást. hanem a bolgár kertészetek létrejöttét is lehetővé tette. Az első rétöntözésre Szarvason került sor, majd megalakultak az első öntözőtársaságok a Tiszántúlon. Az előadó ezután az öntözéssel, a meliorációval. a rizstermesztéssel, stb. kapcsolatos egykori nézeteket, vitákat ismertette. A békéscsabai múzeum látogatóinak közreműködésével készült felmérések tapasztalatairól Sz. Kozák Mária osztályvezető tájékoztatta az ülés résztvevőit. Mint mondotta, nagy előrelépést jelentett az, hogy az 1970-es évektől kezdve javultak az objektív és szubjektív feltételek, így egyre több kiállítást rendeztek. és megélénkült a köz- művelődés a megyében. A 25 kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy leginkább a történeti, régészeti kiállítások iránt nőtt meg az érdeklődés. A múze- ológusok fontos feladatuknak tartják a tanulóifjúsággal való kapcsolatok erősítését a jövőben. Sok érdekességet tartalmazott dr. Szénászky Júlia régész és Oláh Éva restaurátor vetítettképes előadása a vaskori sírleletek rekonstrukciójáról. Rajtuk kívül még további három szakember ismertette eddigi kutatásainak legfrissebb eredményeit a hallgatósággal. A múzeumi és műemléki hónap következő rendezvényeire október 17-én. a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központban, majd október 24-én a szeghalmi járási hivatal tanácskozótermében kerül sor. Mindkét helyen 13.30 órakor kezdődnek az előadások. —y—n Luhomir Strougal csehszlovák miniszterelnök (jobbról) a prágai repülőtéren fogadja a hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Lázár György miniszterelnököt (Telefotó) Űrhajózás az emberiség szolgálatában Megkezdődött a nemzetközi asztronautikai kongresszus A múzeumi hónap alkalmából ismét megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállítása. A tárlat a honfoglalástól 1849-ig, a világosi fegyverletételig mutatja be Magyarország történelmének legszebb tárgyi emlékeit. Képünkön: restaurálják Mátyás király és Beatrix templomi ülőpadját, amelyet Bártfa város lakói ajándékoztak a királyi pár eskü- vőjére • (MTI-fotó — Földi Imre felv. — KS) Eredményes a látássérültek társadalmi segítése Megkezdődött a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség 34. kongresszusa hétfőn Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson — melyen 35 ország több mint 600 szakembere vesz részt — a nemzetközi együttműködés továbbfejlesztésének módjait vitatják meg a tudósok. A hétfő délelőtti ünnepélyes megnyitón a vendéglátók képviseletében Kónya Albert, a MTESZ társelnöke, a szervező bizottság nevében Almár István, a központi asztronautikai szakosztály elnöke köszöntötte a résztvevőket. Ezután Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet. Rámutatott: az űrhajózás tudománya segíti az emberiséget abban, hogy bővítse energiaforrásait, jobban hasznosítsa a tengereket, eredményesebben szálljon szembe a sok népet még ma is fenyegető éhínséggel. — Olyan korban fejlődik azonban az űrhajózás tudománya, amikor az ember képessé vált önmaga elpusztítására is. Tapasztalható, hogy hűvösebbé vált a nemzetközi légkör, s a népektől eddig is sok anyagi áldozatot kívánó fegyverkezési verseny újabb szakasza bontakozik ki. Az emberiség jövője, és így az asztronautika fejlődése is attól függ, hogy a szembenállás, vagy az együttműködés felé haladnak-e bolygónk lakói. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel vállalta, hogy otthont adjon a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség kongresszusának, mert úgy véli, hogy ezzel nemcsak egyes szakterületek képviselőinek eszmecseréjére ad lehetőséget, hanem hozzájárul az országok közötti jobb megértéshez és együttműködéshez. A magyar nép az országok közötti barátság és együttműködés híve. és mindig kész, hogy részt vegyen az emberiség közös gondjainak megoldásában. Bonyolult nemzetközi helyzetben is igyekezni kell megőrizni a kölcsönösen előnyös politikai, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatokat. A türelem, a megértés, a kölcsönös segítség elvének gyakorlati érvényesítése. minden nép egyenjogúságának elismerése, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése óvhatja csak meg az emberiséget a pusztulástól. Magyarország tevékenyen részt vesz az Interkozmosz keretében folyó nemzetközi együttműködésben. Kölcsönös előnyök alapján hazánk együttműködik más nemzetközi szervezetekkel is, így az Egyesült Államok, Japán, valamint több nyugat-európai ország űrkutatási szervezetével. Az űrkutatás eredményei hozzájárulnak hazánk népgazdaságának fejlesztéséhez is. A mesterséges holdak segítik a meteorológiai szolgálat munkáját, a taliándö- rögdi földi űrtávközlési állomás révén hazánk bekapcsolódott a kontinensek közötti televíziós műsorcserébe — mondotta Sarlós István. Roger Chevalier, a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség elnöke elmondotta: az idei kongresszus alkalmat ad arra is, hogy megemlékezzenek Kármán Tódorról, a Magyarországon született tudósról, aki jelentős munkát végzett a repüléstudomány továbbfejlesztésében. A szülőföldjén rendezett tanácskozás a legfontosabb témát tűzte napirendre: hogyan működhetnek együtt a világűrben békésen a különböző országok. Az elnök üdvözölte a tanácskozáson megjelent szovjet, amerikai, bolgár, lengyel. magyar és román űrhajósokat. A tanácskozáson többen rámutattak, hogy a nemzetközi együttműködés szélesítésével oldhatók meg olyan nagyszabású programok, amelyeknél például 40—50 műholdat kell bevonni a kutatás során a megfigyelésbe, így a legjelentősebb űrkutatási szervezetek is törekednek az együttműködés bővítésére. Az Interkozmosznak, a szocialista országok űrkutatási szervezetének közreműködésével indiai és francia szput- nyikokat juttattak el a világűrbe. Jól halad a Vénusz és a Halley üstökös kutatására kidolgozott VEGA-program megvalósítása, amelyben 8 ország kutatói, köztük magyar tudósok is részt vesznek. A szakemberek ma még -viszonylag keveset tudnak az üstökös összetételéről. Az égitest 76 év után 1986-ban közelíti meg ismét a földet, akkor kerül olyan távolságba, hogy különböző műszerekkel elvégezhetők a tudományos vizsgálatok. A program szerint a 8 ország szakemberei többek között a megfigyelésben, az ahhoz szükséges műszerek kidolgozásában, az üstökös röppályájának mérésében működnek együtt. Jelenleg még igen messze van az üstökös, de a kutatók már egy éve folyamatosan figyelik pályáját a tudományos program pontos meghatározása érdekében. * * * Sally Ride amerikai űrhajósnő és Frederick Hauck űrhajós beszámoltak az újságíróknak az űrben végzett kísérleteikről, a súlytalanság állapotában szerzett élményeikről. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese hétfőn a Nemzeti Galériában fogadást adott a nemzetközi asztronautikai kongresszus résztvevőinek tiszteletére. * * * Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter hétfőn fogadta a Nemzetközi Űrhajózási Szövetség 34. kongresszusán részt vevő űrhajósokat. A találkozón megjelent Pál Lénárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. Október 15-én, a „fehér bot nemzetközi napján” a világ számos országában a megszokottnál fokozottabban irányítják a közvélemény figyelmét a vakok, a gyengén- látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségét, széles körű és teljesebb értékű társadalmi beilleszkedésük útját. Ez alkalomból a Vakok és Gyen- génlátók Országos Szövetségében hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. Bódi István, a szövetség főtitkára egyebek között elmondotta, hogy a vakság okozta hátrányok enyhítése csak úgy leheté- ges, ha a vak ember a társadalom közvetlen és közvetett segítségével képes leküzdeni a nehézségeket. A látássérült emberek segítésének igazán eredményes, hasznos módja az — s ezt az utat járjuk hazánkban is —, hogy gondoskodunk a teljesebb, gazdagabb életük megteremtéséhez szükséges feltételekről. Az utóbbi évtizedekben e törekvés nyomán jelentős eredmények születtek. A vakok közül mind többen jutottak rendszeres munkához, bekapcsolódva így a társadalmi értékteremtő — s az egyéni életben is nélkülözhetetlen — tevékenységbe. A munkavállalás, a teljesebb életre törekvés azonban csak úgy lghet eredményes, ha a látássérültek képesek vállalni például a mindennapi közlekedés gondjait, ügyeik önálló intézésének terheit. Napjainkban megszaporodtak a mindezek megoldását gátló különböző tényezők, folyamatok, elsősorban a motorizáció nagyarányú fejlődése okoz sok problémát nekik. Ezek elkerülésére az immár fél évszázada alkalmazott fehér bot — amely használójának tájékozódását segíti, egyszersmind környezetének figyelmét is felhívja a fogyatékos emberre — a legegyszerűbb eszköze az önállóan közlekedő vakoknak, indokolt lenne tehát használatát általánossá tenni. Számos országban tesznek nagy szolgálatot az arra rászorulóknak a vakvezető kutyák. Hazánkban jelenleg csupán néhány tucatnyian élhetnek ezzel a segítséggel, fontos lenne tehát, hogy mind több kutyát képezzenek ki erre a célra. örvendetes, hogy a látássérült emberek mindinkább érzik a társadalom mindennapos segítségét. Hogy ez a támogatás továbbra is hatékony, eredményes legyen, nélkülözhetetlen a közvéleménynek a vakok és a gyen- génlátók problémáiról való folyamatos tájékoztatása, például úgy, hogy az ismeretterjesztés különféle fórumain helyet kapjanak a látássérültek helyzetével, gondjaival kapcsolatos tudnivalók — mondotta befejezésül Bódi István.
