Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-07 / 237. szám
Pénteki beszélgetések 1983. október 7., péntek Havas Judit — Jó néhány éve annak, hogy először találkozhattunk veled megyénkben. Azóta többször jártál nálunk, s hallgathatunk a rádióban és a tévében is ... — Emlékezetes számomra az első Békés megyei út, hiszen ez volt az első előadói turném. Akkor az első nap. volt professzorom, Király István előadásaiban működtem közre, azután az Ady- műsoromat mutattam be általános és középiskolákban, ifjúmunkás és értelmiségi klubokban. — Hogyan lettél előadó- művész? — Világéletemben annak készültem. Igaz. nem mertem senkinek se elmondani kezdetben. Az ELTE-re jártam magyar-könyvtár szakra, s itt kapcsolódtam be a Balassi Bálint szavalókör munkájába. A kört Surányi Ibolya vezette, akinek sokat köszönhetek. Ügy gondoltam — mert itt sok lehetőség - volt a szereplésre —, a közönség előtt kiderül, képes vagyok-e közvetíteni a költő gondolatait, s át tudom-e adni azt is, amit én gondolok a versről, annak írójáról. — Ezek szerint bizonytalan voltál magadban . . . —• így is lehet fogalmazni, tulajdonképpen tanulmány-, vagy próbaidőnek szántam néhány évet, hogy megmérethessek. Ezért örültem a szereplésnek. meggyőződhettem, -van-e valami átadó erő bennem, az előadások után születik-e valami visszhang a hallgatóban. ami minden előadó vágya. Surányi Ibolya minden végzős hallgatónak, akik a szavalókör tagjai voltak, biztosított egy önálló estet az Egyetemi Színpadon. Én az ..Embernek fia” című • spanyol—latin-amerikai ösz- szeállítással mutatkoztam be. Meg kellett ismételni. Ezután mentem be az Országos Filharmóniába, s kérdeztem meg, mennyi verset kell bemutatni a Vizsgán, hogy előadóművészi engedélyt kaphassak. Csodálkozva néztek rám. Kiderült, hogy az Egyetemi Színpadon tartott kétszer háromszáz—négyszáz fős „zsűri” előtt tett „vizsgám” alapján már kiállították az engedélyt. Mindez 1975-ben történt. — Milyen közönség előtt szerepelsz a legszívesebben? — Én úgy érzem, mindenfajta közönséghez, réteghez meg lehet találni az utat. Más oldalról közelítve a kérdéshez: a legfogékonyabbak az óvodások, az alsó tagozatosok. Velük mindent meg lehet még csinálni, sokszor táncolunk, tapsoljuk együtt a versek ritmusát egy-egy találkozáskor. — A műsor ajánlataidat nézegetem. Sokat, sokfélét tartalmaznak. Mennyire napra készek ezek, mi történik akkor, ha egyszerre több felkérés érkezik különböző műsorokra? — Csak akkor vállalok el valamit, ha időbon jelentkeznek. Hiába vannak készen ezek az összeállítások, újból át kell venni őket. Soha nem állok közönség elé felkészületlenül. Azt hiszem, a színészeknek talán könjL nyebb a dolguk, hiszen a sikerben, de a bukásban is megoszlik a felelősségük. Az előadóművész meglehetősen magányos a színpadon, pódiumon. Egyedül az övé a felelősség, rajta áll, vagy bukik az előadás sikere. Sohasem vágytam a színészi pályára, én előadóművészként azért vállalok felelősséget, amit magamból ki tudok hozni, s ebben mindig a maximumra törekszem. Én így érzem jól magam. — Volt-e olyan élményed eddigi pályád során, ami meghatározó erejűvé lett? — Még az Egyetemi Színpadon, a szavalókör egy Radnóti-műsorra készült. Ennek rendezésére Latino- vits Zoltánt kértük fel. Szerencsénk volt. Abban az időszakban éppen olyan fiatalokkal akart foglalkozni, akik nem jártak színművészetire, nincsenek még a pálya által „rúegrontva”, de némi színpadi rutinnal azért rendelkeznek. Nagyon féltünk, sikerül-e az együttdolgozás, meglehetősen rossz hírek keringtek róla abban az időben. Kellemesen csalódtunk. Minden próbára a legteljesebb felkészültséggel érkezett, nem kímélte idejét sem, s belőlünk is olyan rétegeket hozott a felszínre, melyekről nem is sejtettük, hogy megvannak. Együtt éltük át Radnóti pályáját. életét. — Mi volt a legnagyobb próbatételed? — A Vigadóban előadott Illyés-esten — egy nappal Illyés Gyula halála után. Leírhatatlan, milyen érzelmiidegi állapotban voltam, hiszen Illyés élete, életműve rendkívül közel áll hozzám — egyébként is csak olyan költő. író tolmácsolására vállalkozom, akikhez valami közöm van. akik mondandójára rezonálni tudok — s ebben a helyzetben kellett elmondanom az ő mához szóló üzenetét, abban a tudatban, hogy már halott. Óriási, azóta is nyugtalanító hiánya megmarad sokakban. Az ő magyarsága. európaisága, munka- és világféltése példa lehet mindenki számára. Pénzes Ferenc „fl 30. születésnapot sikeres évaddal szeretnénk Ma Németh László: Sámson című drámájával 30. évadját kezdi-meg a Békés megyei Jókai Színház. A kerek évfordulón lapunk hagyományos évadköszöntöjét a megszokottnál ünnepélyesebbé teszi, a még akkor is, ha csak az elmúlt néhány esztendő tapasztalatairól, s az idei tervekről kérdeztük a színház igazgatóját, dr. Keczer Andrást, s a főrendezőt, Rencz Antalt. Emlékezésre „a közönséget’’ kértük meg. Lakatos Lászlóné 30 esztendeje, a színház állandó társulatának létrejötte óta hűséges látogatója Thália békéscsabai hajlékának. A múltidézés ezúttal a.z ö tiszte lesz. megünnepelni” Dr. Keczer András igazgató, Rencz Antal főrendező és Lakatos Lászlóné, a színház hűséges nézője Fotó: Gál Edit — Első és igencsak összetett kérdésként az ön 1981 82-es évadnyitó társulati ülésen megfogalmazott programnyilatkozatát idézném fel: „Igényes, egységes társulattal, határozott vezetéssel, odafigyelő megyei támogatással, országos célkitűzésekkel egyező Békés megyei színházat akarunk csinálni, ahol helyet kap minden jó, legyen az már jól bevált módszer, vagy egészséges kísérletező kedv.*’ Mi valósult meg ebből? — Az évad kezdetére a gazdasági igazgató kinevezésével szerencsésen kiegészült és megerősödött a Jókai Színház vezetése. Ezt nagyon lényegesnek tartom az irányítás szempontjából — mondotta dr. Keczer András. — Elnézést, hogy közbevágok. A megyei támogatással kapcsolatban egy korábbi interjújában hosszasan fejtegette, hogy szinte a léthez sem elegendő a színháznak nyújtott állami támogatás. — Ez azóta sokat változott, és mégis ugyanott tartunk. Amikor a vezetéssel megbíztak, elismerten rossz anyagi körülmények között működött a színház, amit egy későbbi pénzügyi vizsgálat is megerősített. Az előbb említett vizsgálat alapján aztán sikerült a Pénzügyminisztériummal is elfogadtatni a tényeket és 1982- től 1 millió forinttal növekedett a színház állami támogatása. Most úgy állunk, hogy az odafigyelő megyei vezetéknek ismét meg kell vizsgálnia a további támogatás lehetőségét, hiszen égető szükségünk van ré. Egy kis kitérő után folytatnám első kérdésének megválaszolását az országos célkitűzések megvalósításáról. Békés megyében Békés megyének kell színházat csinálni. Ennek nem mond ellent az, hogy nem lehet csak Békés megyei színházat csinálni, mert akkor a színház elsorvad, előbb-utóbb kiesik az országos vérkeringésből. Csak egységes magyar színház létezik ugyanis, amelynek minden egyes élő tagja szorosan kell egymáshoz kapcsolódjon. Az országos célkitűzésektől nem lehet mentes színházunk sem, sőt jól felfogott érdeke, hogy beilleszkedjen ezekbe az országos törekvésekbe. Nagyon fontos még az, hogy azok a politikai és kultúrpolitikai intelmek, amelyek elhangzanak, azok a Jókai Színházat sem kerülhetik el, és nem fordulhat elő, hogy a központi akarattal ellentétes színházat csináljunk. A kísérletezésekről ... A Jókai Színház sosem akar valami vad avantgarde vnsv nézöpukkasztó kísérletbe fogni. Viszont kísérleteztünk azzal, hogy például a zenés műfajokat hogyan lehet megújítani. — Az idei műsortervet nézegetve, úgy tűnik, hogy a színház nagyon sokat vállal magára. — A sokat vállalás kényszere minden vidéki színházra érvényes — válaszolta Rencz Antal. — A. miénkre pedig különösen. Kis társulat vagyunk, valóban nagy feladatokkal. Ezt egyfelől ijedten nézem. Másrészt viszont éppen ezért, ebben a színházban csak olyan emberek, művészek dolgozhatnak, akik szerelmesei, megszállottái a szakmának. Ezt nem lehet pénzzel megfizetni. de a többi színházhoz viszonyítva a gázsilistánkkal sem állunk az élen. — Mint a színház frissen érkezett vezető rendezője írta lapunkban 1981-ben: „A Jókai Színház művészei felemelkedésének szellemi hátterét csak az a kapcsolat adhatja meg, amely a város és a megye kulturális, művészeti, tudományos és közművelődési intézményeivel kialakult. „Két esztendő elmúltával milyennek látja elképzeléseinek megvalósulását? — Részben valósult meg. örökös, új és új nekibuzdulással. Ebbe beletartozik az itt élő művészekkel való együttműködés. Országosan kivételes példaként említhetem Schéner Mihállyal kialakult együttműködésünket. A meg nem valósult törekvések közül pedig azt, hogy az itteni írókkal nem sikerült munkakapcsolatba kerülni. Pedig vártuk akár a témaajánlatokat, akár az írásokat. Például a kabaréhoz. Azért, hogy úgy mondjam, bulldogszerűen rajta vagyunk ezeken az ügyeken, de van, ami rögtön robban, van, ami időzítve, s van. ami „döglött akna”. Kapcsolat a különféle intézményekkel? ■Hát erről nem lehet úgy beszélni, hogy meg ne bántsunk valakit. Ugyanakkor a Gyulai Várszínházzal nagyon jól sikerült ez a kapcsolat, a szegediekkel pedig most. hozunk létre egyesült erővel egy, nagyoperettet. — Milyen szempontok alapján állították össze az idei évad tervét? — Egyértelműen' változatlanul azok az alapvető álláspontjaink a műsorterv összeállításában, amik korábban voltak — mondotta dr. Keczer András. — Tehát, hogy szocialista elkötelezettségű színházat akarunk csinálni, ami nem a melldön- gető politizálást jelenti, hanem azt, hogy ezzel ellentétes tendenciáknak nincs helye a színházunkban. A másik szempont az, hogy mindig figyelembe vesszük azt a közeget, amiben a színház él és dolgozik. Tehát a közönséget és a közönség különböző rétegeit. Mert e rétegeket figyelembe véve kell biztosítanunk a műsorterv sokszínűségét. A harmadik, nagyon-nagyon fontos szempont: a társulat foglalkoztatása. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy tetszés szerint osztogassuk a szerepeket. Nekünk igenis figyelembe kell venni, hogy el tudjuk játszani a darabokat. tehát legyen minden feladatra megfelelő művészünk. Visszafordítva a gondolatot: hogy minden művészünk megkapja a maga megfelelő művészi feladatát. Mert boldogtalan emberekkel, ráadásul „kis boríték” mellett, nem lehet színházat csinálni. — Kik és mi alapján dönti el, hogy melyik darab „éli túl” az évadot és folytatódik a következő szezonban? —• Elsősorban az — mondotta a főrendező —, hogy a darabban játszó művész a következő évadban is itt marad-e, másodsorban a közönség, harmadsorban a vezetés értékítélete. Ittlétem óta először történt meg. hogy lényegében együtt maradt a társulat. És októberben több tavalyi produkciót is eljátszhatunk. Előfordult az is, hogy egy-egy sikeres darabot szerettünk volna tovább folytatni, de tudomásul kell vennünk, hogy Békéscsaba kis város, és viszonylag szűk a felvevőpiac. — Hogyan vált be a repertoárjátszási rend? — A mai korban elképzelhetetlen az en. suite (egymás utáni) játszási rend — fejtegette az igazgató. — A színházak például kapcsolatot keresnek egymással kölcsönösségi alapon, ahogyan mi is a debreceni, a kecskeméti, a szolnoki és a szegedi '-színházzal. A vidéki színházaknak létérdeke az is, hogy minél többet mutatkozzanak be Budapesten. Mivel Magyarországon a színházak 99 százaléka ' repertoár-játék - rendben játszik, mi csak úgy tudunk kapcsolódni hozzá•juk, ha fogaskerékrendszerünk azonos az övékével. Másrészt a repertoár-játékrenddel — bár jobban igénybe veszi a művészt — frissebb, naprakészebb előadásokat lehet produkálni. Természetesen, vannak ennek negatív oldalai is. — Végezetül hadd kérdezzek rá: mivel készül a színház a 30. évad megünneplésére? — Én a kérdést megfordítanám: mivel készülnek a Jókai Színház 30. évadjának megünneplésére? Mi magunk egyszerűen jó évadot szeretnénk csinálni. Azért megjelentetünk egy emlékeztető műsorfüzetet. Mégis úgy érzem, elsősorban nem az ünnepelt feladata önmagát felköszöntetni . . . Befejezésül szólaljon meg a néző. Lakatos Lászlóné, a Békéscsabai Konzervgyár anyagkönyvelési csoportvezetője, aki régi szerelmese a Békés megyei Jókai Színháznak. — Békéscsabán 1950 óta élek, és azóta vagyok a színház rendszeres látogatója. Mindig bérletes voltam, s emellett 10 esztendeig a színház közönségszervezője is. Ma is azt vallom, hogy minden színházi előadásban, még a gyengébbekben is van valami megszívlelendő tanulság, amiért érdemes megnézni. Nem ismerek kulisz- szatitkokat, de mint néző, végig tudtam kísérni ennek a színháznak a hullámhegyeit és hullámvölgyeit. Nekem arra a hangulatra van szükségem, amit csak a színházi jelenlét, a személyes kötődés tud megteremteni. — Több mint 30 év elmúltával, a Békés megyei színház meg tudta őrizni varázsát ön előtt? — Igen. Én ott mindent elfelejtek, s legyék akármilyen fáradt, mindig felüdülök. Gyakran előfordul, hogy egy-egy előadás után elolvasom a darabot. A kritikát mindig. S itt a gyárban gyakran megbeszéljük a látottakat. Valahogy úgy vagyok a Jókai Színházzal, hogy a rosszabb időkben is úgy ültem be egy-egy előadásra: hátha mégis jó lesz! Úgy érzem, jóban-rosszban együtt voltam ezzel a színházzal. Ma már az unokámnak is vettem bérletet, és együtt járunk a gyermek- előadásokra. Ez alatt a 30 esztendő alatt — s ezek nem csak szép szavak — én nagyon sokat kaptam ettől a színháztól. B. Sajti Emese Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Egy kis figyelmet kérek! 8.37: Haydn: D-dúr szimfónia. 9.10: Monteverdi: Tankréd és Klorinda párviadal. 9.33: Jó a dal. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Csorba Győző versei. 10.40: Landlerek, keringők. 11.07: Amerigo Tot. 12.45: Hét végi panoráma. 14.02: A megkoronázott forradalom. II. 15.05: Révkalauz. 16.00: Húszas stúdió. 17.05: Két nyitány. 17.30: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.00: Gordonkaszólók. 19.15: Operarészletek. 19.45: Magyarország, 1983. 20.35: Operettkedvelöknek. 21.30: Választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Yehudi Menuhin és Kent- ner Lajos szonátafelvételeiből. 23.36: Josquin des Prés műveiből. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Földényi kórus énekel. 8.35: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 13.15: Vénusz selyemben. 14.00: A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene sztereóban. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Séta kettesben. 21.35: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 22.30: A gondolkodás terhei. 23.00: Népzene. III. MŰSOR 9.00: Mesedélelőtt. 9.30: Vonósnégyesek. 10.00: Magyar zeneszerzők. 10.33: A Stúdió 11 műsorából. 11.05: Berlioz: Fantasztikus szim- y fónia. 12.00: Operaáriák. 13.07: Irodalmunk a felszabadulás után: Tájék a téren (hangjáték). 13.47: Pee Wee Russell felvételeiből. 14.10: Látogatás a drezdai Kreutzchornál. 15.00: Zenekari muzsika. 16.40: Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye. 17.00: Népdalaink világa. X/10. 17.21: Együttesek Mozart operáiból. 18.10: Országos Babits vers- és prózamondó verseny. 19.05: Schubert-művek. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. 21.30: Opera-művészlemezek. 22.40: Népdalok. 23.05: Klaus Schulze szintetizátor-felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Olivia Newton John felvételeiből. 17.15: Tervek, célok, eszközök. Riporter: Tamási László. 17.30: Üj felvételeinkből. A szolnoki Bartók kamarakórus énekel. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos jegyzete. 17.50: Reggaemuzsika. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.25: Tévétorna, (ism.) 8.30: Iskolatévé. Fizikai kísérletek. 8.40: Elet a középkori Európában. 8.55: Közlekedj okosan! 9.00: Orosz nyelv. 9.20: Galilei és az új világkép 10.05: Az Everest oxigénmaszk nélkül (film.) 10.55: A haladás ára (dokumentumfilm). (ism.) 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: Élő múzeum. 15.25: Játsszunk számítógéppel. 15.35: Márvány délvonat. 16.25: Walter Arnold (portréfilm). 16.55: Darwin nyomában. 17.35: A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. 18.00: Ablak. 19.10: Tv-torna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Reumavalcer. 20.45: A hét műtárgya. 20.55: Vitray Tamás műsora. 22.00: Tv-híradó 3. 22.10 : Midzogucsi-sorozat: A szégyen utcája (film). II. MŰSOR 20.00: Olivier Messiaen és a madarak (portréfilm). 21.00: Tv-híradó 2. 21.25: öregek és fiatalok (filmsorozat). V/l. 22.15: Jon Hendricks company. BUKAREST 15.25: Német nyelvű adás. 17.30: A volánnál. Autóvezetőknek. 17.40: őszi kirándulás az NDK- ban. 17.50: A legkisebbeknek. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Világhíradó. 21.10: Visszatérés az életbe. Játékfilm. 22.05: Kulturális magazin. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.40: Videooldalak. 16.50: Német nyelv. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.10: J. P. Sartre: Szennyes kezek. 17.40: Hírek. 17.45: Minden pénteken elölről — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Aktualitások. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Andros céljai — filmsorozat. 21.00: Reklám. 21.05: Könnyűzenei adás. 21.50: Tv-napló. 22.05: Pénteken 22-kor — kulturális mozaik. 23.35: Hírek. II. MŰSOR 18.15: A számítógépek világa — művelődési adás. 18.45: Tudta-e? 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: BEMUS ’83 — az ünnepélyes megnyitó közvetítése. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: örök bölcsességünk — dokumentumsorozat. 21.45: Reklám. 21.50: Menetrend nélküli vonat — játékfilm. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Éjszakai lovasok, 6 és 8-kor: Kémek a lokálban. Békéscsabai Szabadság, de. 10, du. 6 és 8-kor: Eltűntnek nyilvánítva, du. 4-kor: Az idő urai. Békéscsabai 'Terv, fél 6-kor: Kísértet Lublón, fél 8-kor: Egy zsaru bőréért. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Panda maci kalandjai, fél 8-kor: Csak egyszer szeretünk. Gyulai Petőfi. 3-kor: Kalózok Jamaicában, 5 és 7-kor: A jöttmentek. Orosházi Béke: Csak semmi pánik. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Tengerszem, fél 6 és fél 8-kor: Georgia barátai.
