Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-06 / 236. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g MEGYEI PARTBIZOnSŰG ES I MEGYEI TDNSCS LOPIÍ 1983. OKTÓBER 6., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 236. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Akadémiai főtitkárok találkozója a Parlamentben Ülést tartott a megyei képviselőcsoport A megyei országgyűlési képviselőcsoport október 5- én, tegnap ülést tartott Bé­késcsabán. Elsőként Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára köszöntötte a megje­lenteket, köztük dr. Szigeti Gábort, a megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét, Tóthné dr. Pásztor Zsuzsannát, a KNEB főosztályvezető-he­lyettesét, dr. Tóth Jánost, a megyei tanács osztályveze­tőjét és Flender Pált, a me­gyei ,NEB elnökhelyettesét, akik a napirendekhez kap­csolódó megyei anyagok elő­adói voltak. Elsőként Varga Zsigmond, a képviselőcsoport vezetője adott tájékoztatót a parla­menti csoportvezetői érte­kezletről. Mint ismeretes, az országgyűlés október 20-án ülésezik, napirendjén az ipa­ri miniszter, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszá­molója szerepel. E két té­mához kapcsolódtak a me­gyei anyagok is. Békés me­Jövőre az ideinél több — 24 nyári és egy téli —egye­temet szervez a Tudamányos Ismeretterjesztő Társulat. Kurzusokat indítanak 1984 nyarán Veszprémben a szo­ciálpolitikai és a közigazga­tás kérdéseiről, Budapesten a termálvizek hasznosításá­ról, Keszthelyen pedig téli vadászati egyetemet rendez­nek — jelentették be szer­dán a nyári egyetemi ta­nácsnak a TIT székházában tartott ülésén. Idén 23 nyári egyetemet szervezett a TIT, ezeken több mint 2700-an vettek részt. Az előadásoknak mintegy 1200 külföldi hallgatója volt; a meghirdetett programok 40 országból vonzottak érdeklő­dőket — mondotta beszámo­lójában Nádor György, a TIT nyári egyetemi tanácsá­nak elnöke. A magyar részt­vevők között * sok volt a fiatal szakember és szép gye iparának helyzetéről, feladatairól szóló tájékoztató ágazatonként adott áttekin­tést a megye iparáról, a fej­lesztés lehetőségeiről. Az anyag és a vita egyaránt foglalkozott a nem megyei központú termelőegységek helyzetével. A NEB munká­járól szóló jelentés az 1979 óta folytatott munkáról adott tájékoztatást, négy éve szerepelt ugyanis legutóbb a képviselőcsoport napirendjén a téma. Az azóta eltelt idő­szakban — ahogyan ^ezt egyöntetűen megállapították — tovább javult a népi el­lenőrzési munka hatékony­sága, emelkedett színvonala. Mindkét napirendhez kap­csolódóan «lénk vita alakult ki sok hasznos észrevétellel, gondolattal. A megyei anya­gok előterjesztői mellett fel­szólalt Balogh László, Bóka Mihályné, Erdei Lászlóné, Mészáros István, Púja Fri­gyes, Szigeti Gáborné, Szik­szai Ferenc és Varga Zsig­mond. s. f. számmal akadtak pedagógu­sok is a beiratkozottak so­raiban. Figyelmeztető adat, hogy 1983-ban mintegy 400-zal ke­vesebben jelentkeztek a tan­folyamokra, mint tavaly. Ennek az is oka lehet, hogy a programok egy részét már nem találják eléggé vonzó­nak az érdeklődők, épp ezért néhány nyári egyetem tema­tikáját felfrissíteni kíván­ják. örvendetes, -hogy az egyes kurzusokon évről -évre több külföldi szakember tart elő­adást. Több nyári egyetem helyszínén kamarakiállítás­sal, kulturális cikkek — könyvek, hanglemezek, nép- művészeti tárgyak — árusí­tásával is bővítették a szol­gáltatások körét a szerve­zők. Ez az új kezdeménye­zés a hazaiak és a külföldi­ek körében is kedvező vissz­hangra talált. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese tegnap az Or­szágház gobelintermében találkozott a szocialista or­szágok tudományos akadé­miái képviselőinek 13. érte­kezlete alkalmából hazánk­ban tartózkodó akadémiai főtitkárokkal. A baráti légkörű eszme­Negyedik alkalommal ren­dezte meg Békésen a békési Városi Tanács, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, az Országos Műemléki Fel­ügyelőség, a Békés megyei Tanács V. B. tudományos­koordinációs szakbizottsága és a Békés megyei Múzeu­mok Igazgatósága az október 5-től 7-ig tartó népi építé­szeti tanácskozást, amelynek témájaként a rendezők ez­úttal a mezővárosok építé­szetét jelölték meg. A városi tanács épületében tegnap délelőtt Makoviczki János tanácselnök köszön­tötte a résztvevőket, többek között Inokai Jánost, az MSZMP békési városi bizott­ságának első titkárát, dr. Becsei Józsefet, a Békés me­gyei Tanács elnökhelyettesét és Mendele Ferencet, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség igazgatóját. Ezután dr. Becsei József tartott meg­nyitó beszédet. — A népi kultúrkincsek védelme megkülönböztetett fontosságának felismerésén túl talán a műemlékvéde­lemben érhető utói a leg­jobban annak a régi igazság­nak az érvényesülése, hogy amiből kevés van, azt job­ban becsüljük. Igaz, ez me­gyénkben inkább csak az utóbbi években vált igazzá, cserén — amelyen részt vett Pál Lénárd, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kára is — áttekintették a szocialista országok akadé­miái többoldalú tudomá­nyos együttműködésének eredményeit, s véleményt cseréltek a tudományos ku­tatóműhelyek közti kapcso­latok további fejlesztésének lehetőségeiről. amióta az értékes kastélyok mellett a népi építészet em­lékeit is értéknek tekint­jük... Ez alatt a néhány év alatt több történt megyénk­ben a műemlékvédelem te­rületén, mint előtte összesen — mondotta, majd utalt a megyei műemléki albizottság újjászervezésére és a külön­böző műemlékvédelmi kiad­ványokra. Befejezésül a né­pi műemléki tanácskozás cél­ját abban jelölte meg, hogy konkrétan körvonalazza" a műemlékvédelem helyi fel­adatait. Ez a tudományos eszmecsere például a mező­városok sajátosságainak fel­tárásával elősegítheti egy- egy megyei település hagyo­mányokra épülő, sajátos ar­culatának kialakítását. A megnyitó után a mező­városok építészetéről, tele­püléstörténetéről, fejlődésé­ről, a népi kultúrában be­töltött szerepéről, az, itt la­kók életmódjáról tartottak előadásokat. Ma délelőtt ugyancsak előadásokkal foly­tatódik a program, majd a Békési Galériát, a vésztő-má- gori emlékhelyet és a bél­megyeri vadászkastélyt te­kinthetik meg a tanácskozás résztvevői. Pénteken tanul­mányi kirándulást terveznek Békéscsabára és Gyulára. G. K. 0 TIT nyári egyetemeinek munkája Népi építészeti tanácskozás kezdődött Békésen A Gyomaendrődi Állami Gazdaság forgácsolóműhelyében a FORCON békéscsabai gyárának dolgoznak bérmunkában Fotó: Fazekas László Ülésezett a megyei munkajogi bizottság Munkaügyi viták az Orosházi Üveggyárban Tegnap, október 5-én Bé­késcsabán ülést tartott Ba- gyinka Mihály, a megyei ta­nács vb munkaügyi osztály­vezető-helyettese elnökleté­vel a megyei munkajogi bi­zottság. Első napirendi pont­ként megtárgyalták, hogy az Orosházi Üveggyárban miként intézik a munkaügyi vitákat. Az értekezleten részt vett Czövek László, az üveggyár igazgatóhelyette­se és Samu Imréné, a vál­lalat munkaügyi döntőbi­zottságának elnöke. Az üveggyárnak több mint 3 ezer dolgozója van. A vállalati fegyelmi jogkör gyakorlói ebben az évben 240 fegyelmi határozatot hoztak. Ugyanakkor a mun­kaügyi döntőbizottsághoz csupán 7 panasz érkezett. A döntőbizottság határozata el­len 3 dolgozó nyújtott be keresetet a munkaügyi bí­rósághoz. A közelmúltban a megyei munkajogi bizottság helyszíni vizsgálatot tartott. Megállapította, hogy a dön­tőbizottság működéséhez szükséges személyi és tár­gyi feltételek biztosítottak. Jó a kapcsolata a szakszer­vezeti bizottsággal és a munkahelyi vezetőkkel. A munkaügyi viták tárgyalását a jogszabályban meghatá­rozott szabályszerű eljárás előzi meg. A beérkezett vagy jegyzőkönyvbe vett pa­naszokat külön iktatókönyv­ben vezetik, melynek alap­ján az egész eljárás figye­lemmel kísérhető. Helytelen és jogellenes^viszont az a gyakorlat — állapította meg a megyei munkajogi bizott­ság —, hogy az eljáró ta­nács megalakítása, vala­mint a tárgyalás kitűzése a jegyzőkönyvvezető felada­ta. Kisebb hiányosságok ta­pasztalhatók a"tárgyalás ve­zetésében is. Ezeknek a fel­számolására tett indítványt a megyei munkajogi bizott­ság. A vállalat' munkaügyi döntőbizottságának döntései viszont körültekintőek és törvényesek. Második napirendi pont­ként Bagyinka Mihály be­számolt a munkajogi bi­zottságnak a megyénkben működő döntőbizottságok szervezeti helyzetéről. El­mondta, hogy a döntőbizott­ságok szervezete megfelel megyénkben a jogszabályi követelményeknek. Nagyobb gondot kell fordítani azon­ban a bizottság tagjainak képzésére. S. J. Két év munkája a DÉTE igazgatósága előtt Az orosházi Üj Élet Termelőszövetkezet gépei a kukoricát takarítják be Fotó: Fazekas László Alapvetően az 1982. ja­nuár elsejével, illetve azóta indított gazdasági kezdemé­nyezések, folyamatok ered­ményét, tapasztalatait vette górcső alá a Dél-Békés me­gyei Termelőszövetkezetek Gazdálkodási Társulásának igazgatósága azon az ülé­sen, amelyet tegnap, októ­ber 5-én délelőtt Kaszape­ren, az MSZMP községi székházában tartottak meg, s amelyen részt vett Klaukó Mátyás, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyette­se, Murányi Miklós, a me­gyei tanács osztályvezetője. Győrfi Miklós, a megyei tsz- szövetség titkára és Krattin- ger Márton, az MNB Békés megyei Igazgatóságának igazgatója is. A társulás 1982-ben tizen­egy olyan gazdasági együtt­működési szerződést, illetve megállapodást kötött, me­lyek nagymértékben segítik elő azon törekvéseik meg­valósulását, hogy a DÉTE­tagok gazdasági érdekeinek érvényesülése mellett fokoz­zák a térség gabona- és hústermelését, annak ered­ményességét. A DÉTE az- AGROBER Vállalattal, a TSZKER Vál­lalattal, a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombináttal, az ÁGOK Szakszolgálati Állo­másával, a Gyulai Húskom­bináttal, a baromfitermelők egyesületével, a Hagepre- mix GT-vel, a Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalattal (há­rom külön egyezségben is), meg az AUTÖKER Vállalat­tal fogott össze feladatainak teljesítésében. A felsorolt együttműködé­seket az igazgatóság az el­telt időszak tapasztalatai alapján nagyobbrészt hasz­nosnak, más részüket pedig továbbfejlesztendőnek ítél­te. Külön napirendi pont­ban tárgyalt a DÉTE-igazga- tóság a magyarbánhegyesi BARTÖV működéséről, ele­mezve az utóbbi csaknem két és fél év tanulságait, mi­után 1982. január 1-től a baromfitenyésztés, a -feldol­gozás és az -értékesítés tel­jes köre a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Gaz­dálkodási Társulásának ke­retei közt valósul meg. Ebben az integrációban a Magyarbánhegyesi Baromfi- keltető Szövetkezeti Közös Vállalat jelentős szerepet tölt be, mivel naposcsibével és szakmai szolgáltatásokkal látja el a DÉTE taggazdasá­gait. Az igazgatóság a mos­tani értékelés alapján meg­állapíthatta, hogy szerepé­nek megfelelően — különö­sen a keltető jó irányú sza­kosodásával, fejlesztésével — a BARTÖV eleget tett feladatainak, de a baromfi­tartásra ható gazdasági kö­rülmények erőteljes válto­zásához igazodva, termelésé­nek jelenlegi szerkezete és színvonala is javításra vár. K. E. P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom