Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-04 / 234. szám
1983. október 4., kedd o Néhány napot a gyomaendrődi Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet vendégeként megyénkben tartózkodott az NDK-beli bes- tensee-i halászati szövetkezet küldöttsége. A gyomaendrődiek már régóta baráti kapcsolatot tartanak fenn a német szövetkezettel, és évente kölcsönösen felkeresik egymást tapasztalatszerzés céljából. A minap a szövetkezet dénesmajori ivadéknevelő tavait keresték fel, ahol dr. Csorna Antal, a vendéglátó szövetkezet elnöke adott tájékoztatást az ivadéknevelés módszereiről. A delegáció azóta hazautazott Fotó: Béla Ottó Megkezdődött az Interker börze Nemzetközi környezetvédelmi tanácskozás Magyar, jugoszláv és osztrák kutatók részvételével háromnapos környezetvédelmi analitikai tanácskozás kezdődött tegnap Szombathelyen. A három ország szakemberei, akik a környezetés természetvédelem hatékonysága érdekében foglalkoznak a levegő, a víz és a talaj szennyezettségi szintjének vizsgálatával és mérésével, évente a vasi megye- székhelyen tartják meg tapasztalatcseréjüket, az idén immár a tizedik ilyen konferencia színhelye Szombathely. A szennyezettség vizsgálatának módszereit kialakítva, a bécsi, a grazi, a ljubljanai, a budapesti és a veszprémi kutatók egységes normák szerint mérik, regisztrálják a környezetünket érő hatásokat. A három nap alatt harmincegy előadás hangzik el a levegő, a víz és a talaj károsodásának új mérési módszereiről, a legújabb vizsgálati eredményekről, s az együttműködés szélesítésének további lehetőségeiről. Interker börze kezdődött tegnap Budapesten, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi út 57. sz. alatti bemutatóházában. Az Országos Piackutató Intézet ezúttal 20. alkalommal rendezte meg a vállalatok feleslegessé vált anyagainak, alkatrészeinek, gépeinek, berendezéseinek „kiárusítását”, amely jó alkalom az elfekvő készletek értékesítésére. Az eladók — a korábbi börzékhez hasonlóan — most is mintegy 2 milliárd forint értékű vaskohászati, építési és szerelési anyagot, gépet. műszert, gép- és járműalkatrészt, szerszámot és kötőelemet ajánlanak megvételre. A vásárlóknak katalógus is rendelkezésükre áll, segítve a tájékozódást, a megfelelő áruk kiválasztását. A tapasztalatok szerint ugyanis a börzén általában a felkínált készletek mintegy 10 százaléka talál vevőre, az anyagbeszerzők viszont a katalógus alapján a későbbiekben is felkeresik az eladókat. A huszadik Interker börze október 10-ig, naponta 10—15 óráig várja az érdeklődőket. „Hajózni pedig kell” Nem vagyunk hajósnemzet, tengeri kikötőink sincsenek, csupán kéttucatnyi tengerjáró hajónk járja a tengereket, óceánokat. Európa folyóin, főként a Dunán és a Tiszán a folyami hajók úsznak rakományaikkal, mentesítve a közutak és a vasutak teherforgalmát. Hazánk folyóinak többségén adottak a hajózás feltételei, ugyanakkor a vízi szállítás kínálta lehetőségekkel még nem élünk kellően. Többek között a hajózás fellendítését is szolgálja a MAHART átszervezése. Mint ismeretes, ez év elejétől a MAHART szállítmányozási jogot kapott a vízi szállítások kiegészítésével kapcsolatos tevékenységre. Az átszervezésnek elsődleges célja az volt, hogy az árufuvarozási, rakodási és tárolási tevékenysége a korábbinál hatékonyabb legyen, ugyanakkor a szállíttató számára a szolgáltatások igénybevétele minél egyszerűbbé váljon. Ezért került sor a folyamhajózási, a tengerhajózási és a kikötői üzemigazgatóságok összevonására. Az új szervezeti formában a MAHART kereskedelmi tevékenysége centralizált, a szállíttató ügyfélnek csak egy osztállyal kell felvennie a kapcsolatot a teljes fuvarozási folyamat lebonyolítására. így a fuvaroztató számára háztól házig szállítást tud biztosítani, természetesen beleértve a közúti vagy vasúti elfuvarozást, valamint olyan kombinált szállításokat, ahol már fuvareszközöket is igénybe kell venni. A magyar külkereskedelem áruinak fuvarozásában, az export-import termékek továbbításában jelentős feladat hárul, s a jövőben minden bizonnyal még nagyobb teendők várnak a folyami és tengerhajózásra. Az előbbinél igencsak számításba jönnek a Körösök is. A felszabadulás előtt élénk volt a hazai folyók, közöttük a Körösök hajóforgalma. A maiakhoz képest törpe uszályok szállították a különféle árukat. Aztán ezek a vízi járművek kiöregedtek, helyükbe új, gigantikus méretű uszályok léptek, melyek viszont már nem tudtak felhajózni a Körösökön, vagy ha fel is jöttek, jönnek, csak kisebb, netán fél terheléssel közlekedhetnek. Az igazsághoz tartozik az is, hogy az évek során szép csendesen a Körösökön feledésbe ment a vízi szállítás, csupán a vízügyi ágazat szállított saját magának különféle építőanyagokat. A gazdasági számítások, az élet néhány esztendeje újabb fordulatot hozott: évtizedek után ismét napirendre került a Körösök hajózása. De nemcsak napirendre került, hanem — úgy tűnik — meg is indult. A folyószabályozások a vízi utakat is segítették, kikötők tervei készül- • tek a ki- és berakodásra, fő- ként a tömegáruk, homokos kavics, gabona, cukorrépa, kő stb. szállítására. Az igény- felmérések is csaknem készen vannak. A személyszállításban pedig az első lépéseket is megtette a folyam- : hajózás, amikor is Békéstől megindította a sétahajójára- ' tát. Persze, a lehetőségekkel ; a magyar folyamhajózás csak j akkor élhet, ha a megrendelők, a szállíttatok is támo- j gatják a célkitűzéseiket, s j ebben partnerei a MA- j HART-nak. Ez pedig azt is j jelentheti, hogy a Körösökön ; az újra induló vízi szállítás » rendszeressé tételével eny- j hülhetnek a MÁV vasúti- j kocsi-gondjai, az utakon csökkenhet az áruszállítás aránya. Mindezekkel együtt, ha közvetve is, megyénk új- 1 ra bekapcsolódhat a tenger- I hajózásba, ugyanis Békés megye termékei a folyókon I tízmilliós fuvarozási költség megtakarításával juthatnak I el a tengeri kikötőkbe, hogy j aztán onnan átrakás után, ! tengerhajon folytassák útjukat. S talán nálunk máris i igaz az a latin mondás, mi- ! szerint: „Navigare necesse j est!” vagyis „Hajózni pedig ! kell!” — szekeres — | Pillanatkép a békési kikötőből Fotó: Fazekas László I Szovjet kendernemesítők Vésztőn Ipari növény — újabb fénykor elölt Ha csak szűkén a növény- termesztést vesszük a 8 ezer hektár közös szántót művelő vésztői Körösmenti Tsz-ben, az árbevételek mintegy 25 millió forinttal haladják meg az idén a ráfordításokat. Külön érdekessége ennek a szép eredménynek, hogy egyötödét a kendertermesztésnek köszönhetik, amely a termelőszövetkezet termöA Szovjetunióban ma már a kendertermő terület 80 százalékán egylaki (tehát kétivarú) növény díszük. A másik jelentős fegyvertény, hogy a kendertermesztés és -feldolgozás ember- nyűvő hagyományos módszerének eltűnésével egy időben az ipari növény rosttartalmát az intézet működését megelőző időkig 14—15 szálatok takarmányozásában. Arról már nem is beszélve, hogy fejlett ipari országokban mint cellulózhordozót is kezdik többre becsülni a papírgyártás alapanyagát adó erdőknél. HOGY KERÜL VÉSZTŐ AZ ÜGYBE? A másik, önkéntelenül is megfogalmazódó kérdés: MaÜzemlátogatáson és tapasztalatcserén a vésztői Körösmenti Tsz-ben a szerző felvétele földjeinek még a tizedét sem köti le. Szalontai János, a tsz fő- agronómusa büszkélkedett mindezekkel és a vendégek — a Szovjetunió össz-szövet- ségi háncsrostkutató intézetének vezető munkatársa, N. P. Gorskov, meg V. P. Vo- rovec — elismerő fejbólintá- sokkal nyugtázta a tolmács, Balázs Antal szavait, aki egyben a Szegedi Kendertermesztési Rendszer rostkutató csoportjának vezetője is. VÁLOGATTAK A KENDERMAGBAN — Az ukrajnai Gluhovban települt intézettel 1975 óta tartós a kapcsolatunk. Alapvetően a nemesítésben, a termelés technológiájának fejlesztésében, a gépesítés új lehetőségeinek keresésében működünk együtt — magyarázza a tapasztalatcserén szintén jelenlevő Tárkány Szűcs Sándor, a termelési rendszer főosztályvezetője. A nemesítő Vorovec lelkesen beszél az intézet történetéről és munkájáról. Elmondja, hogy náluk a kutatás nem úgy, mint Magyar- országon, hanem átfogja a kendertermesztés egész körét, az új fajták előállításától a termesztés technológiájának tudományos kimunkálásán, teljes gépesítésének megoldásán át egészen az ipari feldolgozás fejlesztéséig, folyamatos korszerűsítéséig. A gluhovi intézet nemrég ünnepelte megalapításának 50. évfordulóját és e fél évszázad alatt több olyan tudományos ülést könyvelhetett el, amelynek igen rövid idő alatt jelentkezett a szinte felbecsülhetetlen értékű gyakorlati haszna. Legfontosabbnak tartják, hogy szelekciós úton a kétlaki kendert egylakivá tudták „alakítani”, s ezzel megteremtették a betakarítás gépesítésének lehetőségét. zalékról 30—35 százalékra növelték a nemesítök. PEDIG ENNI IS LEHETNE Arról már a főmérnök, Gorskov számolt be, hogy a nagyüzemi kendertermesztés gépesítése egyértelműen a gluhovi intézet nevéhez fűződik. Itt alkották meg a magkender termésének betakarítását segítő első cséplő- és aratógépeket, majd a ma is használatos kenderbetakarító kombájnok elődjeit. Ezzel az átlagosnál is nagyobb kézimunka-igényű kendertermesztés technológiáját teljesen átalakították, s az intézet jelenleg otttart, hogy kialakította a rendszerből még hiányzó rendre arató-rendfelszedő és bálázógép-együttest is, amelynek sorozatgyártása rövidesen el is kezdődik. A kender elsődleges megmunkálásának gépeit ugyancsak az össz-szövetségi háncsrostkutatóban szerkesztették meg, ahol a legutóbbi időkben sikerült megoldani az iparág nagy gondját: a környezetszennyezés megszüntetését. Olyan rendszert dolgoztak ki, amelyben a szennyezetté vált áztató vizet megfelelő tisztítás után visszavezetik a feldolgozás folyamatába, s nem kell azt így a természetes vizekbe engedni. Két kérdés marad még mindezek után. Az egyik az, érdemel-e szerepénél fogva ekkora törődést a' kender? Vorovec nemesítő szerint a jelenleg csak műszaki célokra hasznosított ipari növénynek rövidesen eljön az igazi fénykora. Nemcsak azért, mert a műanyagokkal szemben ismét megnőtt a természetes anyagok ázsiója és előállításuk is gazdaságosabb, hanem azért is, mert a kender nem kis olajtartalmánál fogva előbb-utóbb nagyobb szerephez jut az emberi táplálkozásban és az álgyarország — ahol mindösz- sze 5600 hektáron termesztik a rostkendert és 1800 hektáron a magkendert — mit nyújthat ebben az együttműködésben. Erre a kérdés- re a vésztői tapasztalatcserén jelenlevők egybehangzó választ adtak. Eszerint a szovjet technológiát, a szovjet gépeket alkalmazó magyar nagyüzemek a gyakorlatban ugyanúgy a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak a kendertermesztésben, mint a szovjetek e technológia kidolgozásával. A mi élenjáró üzemi tapasztalataink alapvetően segítik a szovjet háncs- rostkutatók munkáját. Valószínű, hogy az új rendre arató, rendfelszedő és bálázó gépsort éppen a vésztői közös gazdaságban próbálják majd ki először, miután a Békés megyei 1800 hektár kendertermő földből csaknem hatszáz a Körösmenti Termelőszövetkezeté, amely az idén rekordtermést takarított be ebből a rostadó növényből. A kenderről annyit kell még tudni, hogy kiváló bú- za-elővetemény, miután korán lekerül a földről, a betakarítást kivéve a gabona- ágazat gépeire alapozható a termesztése, a szovjet betakarítógépek megbízhatók és olcsók, s maga a kender Vésztőn, a növények közötti „gazdasági versenyben” igen előkelő pozíciót élvez — így szedi csokorba a kender melletti érveket a főagronómus, amire a termelési rendszer főosztályvezetője azt is elárulja, hogy a szovjet kutatóintézettel együttműködésben átszervezik, célirányosabbá teszik Magyarországon a magkendertermesz- tést is, amiben az előzetes elképzelések szerint a Körösmenti Tsz-re ugyancsak jelentős feladat vár. Kőváry E. Péter Növényvédelmi teendők A Békés megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomás munkatársaitól arról kértünk felvilágosítást, milyen kártevők veszélyeztetik a megye növénytermesztését, s mi ellenük a teendő? Mint mondták, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a meleg, száraz időjárás következtében a nagyüzemi táblákon és a kiskertekben nagyon felszaporodott a mezei pocok és a hörcsög. A hörcsög ellen már korábban kiadták a kötelező védekezésre való felhívásija mezei pocok irtását október 5-től 15-ig írja elő az általuk kiadott felhívás, amely minden földhasználóra vonatkozik. A hörcsög ellen jó hatású a Polytanol vagy a hörcsögirtó patron, de kiskertekben a kiöntéses módszer is hatásos. A mezei pocok jól irtható Redentin 75- tel. Még mindig örökzöld téma megyénkben az aranyfa- rú lepke elleni küzdelem. Jelenleg a hernyófészkek összeszedése, elégetése a legtöbb, amit tehetünk, hogy jövőre kevesebb legyen belőle.
