Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-30 / 257. szám
1983. október 30-, vasárnap o IZHilUkTil«? Nehéz kezdés után — sikeres év A Békés megyei Természetvédelmi és Idegenforgalmi Gazdasági Társaság ez év április 15-től kapcsolódott be a megye idegenforgalmának szervezésébe, lebonyolításába. S mert az idegenforgalommal foglalkoznak, úgy is tekinthetjük, hogy az első évüket befejezték. Erre az esztendőre azt tűzték ki célul, hogy üzembe helyezik a Körösökön a sétahajót, szervezik az utas-, forgalmat, s elkészítik a Kö- rösök-völgye—Sárrét útikalauzát. Nos, a címben jelzett nehéz kezdet már csak azért is igaz, mert a társaság szervezésekor jó néhá- nyan ódzkodtak attól, hogy hirtelen ilyen komoly vállalkozásra szánta magát a gazdasági társaság 18 tagja. A dologban a meglepő éppen az volt, hogy — többek között — az idegenforgalmat szervezők „támasztották a legnagyobb követelményeket a vállalkozással szemben. A merészebbeket igazolta az eltelt idő, hiszen 11 ezer forint eredménnyel zárult a sétahajó Békés megyei üzemeltetése. A MAHART megítélése szerint az egyik legjobban kihasznált járata volt a körösi sétahajó, hiszen július 17- től szeptember 15-ig 9 ezer 500 embert szállított a Békés—Szarvas közötti útvonalon. Negyvenhét napon 98 járat utasai ismerkedhettek meg a Körösök völgyével, s remélhetően a jövő esztendő még jobb eredményt hoz a járat üzemeltetőinek és a gazdasági társaságnak. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a hajó indításakor a szakemberek véleménye az volt: veszteséges lesz a vállalkozás, most elégedettnek kell lenni a 11 ezer forintos eredménnyel. Bizonyára növelhető ez a bevétel egy jobban szervezett turizmussal,, a hajó "menetrendjének gazdaságosabb kihasználásával és a hajón tartott programokkal. Ezért alakult egy munkacsoport a gazdasági társuláson belül. A hajó üzemeltetését segítendő, a gazdasági társaság megépíttette a szarvasi kikötőt, s 1984- ben elkészül a gyomaendrő- di állomás is. Erre az esztendőre még egy vállalást tűzött maga elé a gt. Mégpedig azt, hogy összeállítják a Körösök-völ- gye—Sárrét útikalauzát. A kiadvány szerkesztői úgy tervezik, hogy az 1984. évi repülő világbajnokságra elkészül. Az október 27-i igazgató tanácsi értekezleten a Szeghalmi Állami Gazdaságban a társaság elnöke. Ladnyik. Mihály örömmel jelenthette be, hogy. három új tagja lesz a gazdasági társaságnak és mások is érdeklődnek a tevékenységük iránt. Az 1984. évi feladatok között említette, hogy törekedni kell az olcsó falusi turizmus szervezésére is, be kell vonni e turizmusba a vízügy árvízvédelmi létesítményeit is, ugyanakkor a gt tagjainak, az ott dolgozóknak a szervezett üdültetésére is fordítsanak gonÚjra jár a Zoller-éra Megjavították a Zoller- órát, a soproni Liszt Ferenc Múzeum helytörténeti gyűjteményének egyik legféltettebb darabját. A mesterremeket a neves soproni órásmester, Zoller Ferenc készítette 1773-ban, s polgárjogának elnyerésekor a városnak adományozta. A csaknem három méter magas, rokokó díszítésű állóóra érdekessége, hogy évente csupán egyszer kell felhúzni. A mintegy 30 kilogrammos órasúly ólomgömbje gondoskodik arról, hogy a mutatók egy esztendeig róják megszokott útjukat. Továbbá különlegessége, hogy készítője elmés megoldással a kismutatóba egy kicsiny ellenőrző órát épített be, amelynek működését az állóóra szabályozza. Az értékes ipari remek hosszú ideig a városi tanács dísztermében állt, majd a múlt század végén a múzeumba került. Az időközben meghibásodott órát Hódosy József soproni órásmester javította meg társadalmi munkában. Beérett a kínai kel Megkezdték az őszi érésű kínai kel szedését a korai zöldségtermesztési rendszer taggazdaságaiban. A hazai és a külpiacon egyaránt keresett zöldséget fóliába csomagolva hozzák forgalomba: hűtve tárolva 2—3 hétig is megőrzi frissességét. A zöldségtermesztési rendszer néhány éve dolgozta ki és adta át a mezőgazdasági üzemeknek a kínai kel termesztésének technológiáját. Hamar bebizonyosodott, hogy érdemes foglalkozni a salátához hasonló zöldséggel, mert a fejes salátánál több termést ad hektáronként, jól jövedelmez. Értékesítési gondok sincsenek, tekintve, hogy a kínai kel rangos helyet vívott ki magának a korszerű, kalóriaszegény ételek sorában; párolva, töltve és főzelékként egyaránt fogyasztható. Kitűnő exportcikk, elsősorban a skandináv országokba szállítják, de az NSZK-ból is rendszeresen rendelnek belőle. A kínai kellel foglalkozó nyolc Szentes környéki gazdaság 300 tonna termésre számít. Szakmai tanulmányút A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés október 25—27. között a folyékony műtrágyázás megismerésére tanulmányutat szervezett, melyen a tagüzemek növénytermesztéssel, tápanyag-gazdálkodással foglalkozó szakemberei vettek részt. Az egyesülés a szilárd műtrágyák beszerzése, fogadása és tárolása terén már jelentős fejlesztést folytatott agrokémiai telepeinek létrehozásával, most a továbblépés lehetőségeit keresik. A több és minőségileg jobb termés előállításához a tápanyag-gazdálkodásban is olyan új eljárásokra van szükség, amelyek megoldják a talajvizsgálatra alapuló talajerő-utánpótlást. A folyékony műtrágyázási technológia ezeknek a magasabb szintű szakmai követelményeknek várhatóan megfelel. N Az országos tapasztalatokat a Nitroprogressz Kutatás-Fejlesztési Termelési Társaság, az IKR bábolnai folyékonyműtrágya-üzem, az Abai Agrokémiai Társulás, a csehszlovákiai tapasztalatokat a Hetényi Agrokémiai Vállalat szakembereivel való konzultáció, a telepek és a kijuttató géprendszerek megtekintésén keresztül szűrték le, s rövidesen programot dolgoznak ki az új technológia lépcsőzetes bevezetésére. Sziklai András agrokémiai főágazat-vezető dot. — Számadó — B Békés megyei műszaki vetélkedő negyedik fordulójának kérdései Első kérdés: A pályaavató meghívásos mezei futóversenyen váratlan események sorozata történt. A rendezők a 12 felnőtt versenyzőt egymás után, egyperces időközönként indították. Legnagyobb meglepetésükre a különböző képességű futók Valamennyien — egyenletes sebességgel végigfutva a távot — egyszerre érkeztek a célba. Az időmérők mérési eredményei alapján: az utoljára indított versenyző éppen fele idő alatt tette meg a távot, mint az elsőnek indított versenyző. (Üj mezei világcsúcs született.) A nyolcadiknak indított versenyző 15 perc alatt teljesítette a távot. Kérdésünk: hány méter hosszú volt a versenypálya? A helyes válasz 5 pontot ér. Második kérdés: Milyen új információt rejt magában az alábbi azonosítási jel: T/25 352(51) Q 01N 1/08(71) ? A helyes válasz 5 pontot ér. Harmadik kérdés: A lejtőn önmaguktól csúszásnak indult, egymástól eltérő tömegű, de azonos súrlódási sajátossággal (együtthatóval) rendelkező testek gyorsulása azonos. Igaz-e az állítás? A helyes válasz indoklással (bizonyítással) 4 pontot, indoklás (bizonyítás) nélkül 1 pontot ér. Negyedik kérdés: Ha véletlenül nyitva felejtjük a lezárt kifolyójú fürdőkád fölötti hidegvízcsapot, amikor nincs víznyomás, és távollétünkben maximális nyomással „elindul” a víz, a fürdőkád túlfolyója általában nem képes elnyelni a megtelt fürdőkád vizét. Találjon ki egyszerű, biztonságos, megvalósítható technikai megoldásokat arra, hogy a víz ilyen esetben sem csorduljon túl a fürdőkád peremén! Minden — legalább elvileg — megvalósítható megoldási javaslat 2 pontot ér, de 8 ponttól többet senki nem kaphat. ötödik kérdés: Ha néhány „SMAUG” egyben „THOR” is, néhány „THOR” egyben pedig „THRAIN” is, akkor néhány „SMAUG”-nak feltétlenül „THRAIN”-nak kell lennie. Igen? Nem? Részben igen? A helyes válasz 3 pontot ér. A válaszokat zárt borítékban kérjük beküldeni — jeligével ellátva! Jeligeként kizárólag saját személyi számát fogadjuk el. Címünk: Békés megyei Népújság szerkesztősége, Békéscsaba, Pf. 111. 5601. A borítékra írja rá: „Műszaki Vetélkedő Megfejtései”. Az 1983. november 8-ig beérkező válaszokat értékeljük. Az egyes fordulók helyes válaszai megtekinthetők 1983. december 10-én (9—12 óráig) Békéscsabán a Technika Házában. Gázprogram Gerendáson Nagy ötlete támadt a ge- rendási Munkácsy Tsz vezetőségének 1981-ben: gázzal kellene kiváltani az egyre drágább fűtőolajat. Az ötletet az tette megvalósíthatóvá, hogy az országos földgáz-távvezeték egyik ága a község határában húzódik, alig néhány kilométerre a központtól. Először egyedül akarták megvalósítani a programot, de végül is úgy döntöttek: társakat keresnek hozzá. Létrejött a társulás — Végigjártuk a környékbeli tsz-eket, és elmondtuk, milyen elképzeléseink vannak — emlékszik vissza Radnai György, a gerendási Munkácsy Tsz elnökhelyettese. Volt, ahol rögtön örömmel fogadták az ötletet, máshol csak később látták be, hogy nem ajánlunk rossz üzletet. Ilyen előzmények után írtuk alá a gáztársulás létrejöttéről szóló okiratot 1981. június 17-én. A csanádapácai, a csorvá- si, a gerendási és a med- gyesbodzási szövetkezetek képviselői írták alá a megállapodást. Ez volt az első ilyen gáztársulás az országban, melyhez később — 1982-ben — a medgyesegy- háziak is csatlakoztak. Elkészült először a tanulmány- terv, utána az úgynevezett energiaracionalizálási terv. A végső cél az, hogy a termelőszövetkezetekben teljesen kiváltsák a fűtőolajat, és a lehető legrövidebb időn belül a falvakban levő lakásokat is gázzal lássák el. A terv szerint az első ütem megvalósításához — azaz a termelőszövetkezetek gázellátásához — összesen 66 kilométernyi vezeték megépítésére volt szükség. Összejött a szükséges pénz, a 88 millió forint is, 70 százaléka kedvezményes állami hitelből. És amikor már úgy látszott, hogy semmi sem akadályozhatja meg a gyors kivitelezést, beütött a krach: se égen, se földön nem lehetett csőhöz jutni. fleél helyett műanyag Tudnivaló, hogy az ilyen és hasonló gázbekötéseket, a kisebb falvak ellátását az teszi lehetővé, hogy az acélcsöveket kemény polietilénből készült gázcsővel lehet helyettesíteni. Maga a cső már hosszabb ideje Magyar- országon készül, de az alapanyag még tőkés importból származik. A múlt évi takarékossági intézkedések a polietilént is érintették, így akadozott a csőgyártás. Bármennyit jártak utána, csövet csak a múlt év decemberére sikerült szerezni. — Tulajdonképen egy teljes évünk elveszett — mondja Radnai György. — Ez fájt nekünk a legjobban, nem az, hogy mint a beruházás gesztorának szinte nap mint nap járnunk kellett az országot. Amikor végre csőhöz jutottunk, hiányoztak a szerelvények. Sok esetben nem is tudtuk megvenni a tervben szereplő típusokat, olyankor drágábbal, nagyobb nyomásra alkalmassal pótoltuk. Bizony voltak olyan pillanatok, amikor úgy tűnt, hogy a néhány száz forintos alkatrészek hiánya miatt nem tudjuk határidőre befejezni a csaknem 90 milliós programot. Ezek a gondok jórészt már elmúltak. Áprilisban nagy lendülettel hozzákezdhettek a munkához, és a tervezett határidőre, szeptember 30-ra elkészült a gerincvezeték. A gerendási szövetkezet nem várta ölbe tett kézzel a gáz megérkezését. A szárítót előkészítették a gáz fogadására, és most már földgázzal fűtik. Gázkonventorok ontják a meleget a műhelyek egy részében, és a többi épületben is folyik a szerelés. A lakossági bekötések első ütemének kiviteli terve is elkészült. Az érintettek befizették a szükséges pénzt, vállalták a társadalmi munkát, most már csak azon múlik a tervezett 2 ezer 200 méter cső lefektetése, hogy sikerül-e anyagot szerezni hozzá. A program végrehajtását természetesen a községi tanács is támogatja, és segít az anyagbeszerzésben a megyei tanács is. A falusi bekötéseket a szövetkezet saját gázszerelő brigádja végzi, amit nemrég hoztak létre a gázprogram ütemének gyorsítására. Kiderült, munkájukra nagy szükség van, mégpedig nemcsak Gerendáson. A szövetkezet ezért úgy tervezi, hogy bővíti ezt az üzemágat. Hamar megtérül Végezetül nézzük meg azt is, megéri-e a gázprogram a belefektetett sok-sok pénzt és munkát? A számítások azt igazolják, hogy igen. Az állami hitelt öt év alatt kell visszafizetni, de maga a beruházás a gáz és az olaj ára közötti különbség révén három, három és fél év alatt megtérül. Aligha lehet tehát ennél jobb példát találni a népgazdasági és a szűkebb közösségi érdekek összhangjára. Lónyai László A község határában van a közös gerincvezeték fogadóállomása A Velencei-tó partján, Dinnyés község határában a Sárszentmihályi Állami Gazdaság korszerű gyártócsarnokot hozott létre a tó és a környező megyék nádvagyonának feldolgozására. A nádszövetekből több ezer négyzetméter készül a hazai és exportigényeknek megfelelően (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — KS)
