Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)

1983-10-30 / 257. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. OKTOBER 30., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM fl felnövekvő generáció nevelése társadalmi feladat Megyei úttörövezetöi konferencia Békéscsabán Két hasonló témájú levelet is kaptunk mostanában, mindkettőt úttörők írták. Tímár Zsolt Gyomaendrődről arról adott hírt, hogy nagyon érdekes kiállítás nyílt ná­luk, a Dózsa György úttörőcsapatban. Halászati eszközök élethű makettjei láthatók itt, amiket Petrás Kálmán bá­csi, nyugdíjas halász készített. Az orosházi 6. s2. iskola Egyetértés rajának nevében Nagy Nándor még fényképe­ket is küldött a raj által szervezett kiállításról. Náluk az idős Bikádi bácsi faragott makettjei — jármos eke, kasza, gereblye, cséplőgép, parasztszekér, rosta — láthatók. S mellé mesélt is az idős házaspár a szántó-vető ember hajdan oly nehéz munkájáról. Petrás bácsi, Bikádi bácsi — két felnőtt a sok ezer közül, akik jó szívvel azon fáradoznak, hogy az úttörő- mozgalomban eltöltött évek egész életre szóló élményt jelentsenek a gyermekek számára; akik, bár talán maguk nem is gondolják, a jövő nemzedék erkölcsi, politikai ne­velését szolgálják. S az úttörőszövetség, pártunk gyer­mekszervezete számít is rájuk, és valamennyi felnőttre, hiszen a gyermekek ügye az egész társadalom ügye. ör­vendetes, hogy egyre népesebb tábor szolgálja ezt úz ügyet, élen az úttörővezetőkkel. Többek között ezt erősítette meg az úttörővezetők me­gyei konferenciája, amelyet az úttörőszövetség Békés me­gyei elnöksége október 29-én, tegnap rendezett meg Bé­késcsabán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Megyénk 49 és fél ezer kisdobosa és úttörője, csaknem 10 ezer úttörövezetője képviseletében 142 küldött vett részt a tanácskozáson, továbbá 44 meghívott vendég fog­lalt helyet a teremben. A résztvevőket a konferencia levezető elnöke, Szabó Andrásné megyei úttörőtitkár köszöntötte. A vendégek sorában üdvözölte Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Petrovszky Istvánt, az MSZMP KB osztályvezető-helyet­tesét, Haraszti Istvánt, az úttörőszövetség országos taná­csa titkárát, Pataki Istvánt, a KISZ Békés megyei bizott­sága első titkárát, és dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét. A konferencián két napirend szerepelt: elsőként, a szóbeli kiegészítés után, megvitatták a me­gyei úttörőelnökségnek az úttörőszövetség VII. országos konferenciája óta végzett munka főbb tapasztalatairól szóló beszámolóját és a kiegészítést, valamint a javasla­tokat, és az állásfoglalást a következő országos konfe­rencia dokumentumtervezetéről. A második napirend volt az új megyei úttörőelnökség és az országos konferencia megyei küldötteinek megválasztása. A napirendek előtt Hammer Gizella, a megyei úttörő- elnökség tagja tolmácsolta a kisdobosok, úttörők vélemé­nyét a konferenciának. A megyei úttörőelnökség írásban közreadott beszá­molója az úttörőszövetség VII. országos konferenciája óta végzett munka főbb ta­pasztalatait adta közre. A beszámoló első részben az úttörőmunka körülmé­nyeivel foglalkozik, a má­sodik fejezetben az előző, 1979-ben megtartott konfe­rencia óta végzett munkát értékeli, majd a szervezeti életről, s végül a nemzet­közi kapcsolatokról ad szá­mot. Amint az úttörővezetők VII. országos konferenciájá­nak határozata megfogal­mazta, az úttörőmozgalom­nak, mely a párt gyermek- szervezete, kötelessége hoz­zájárulni a szocialista el­kötelezettségű, közösségi­közéleti, cselekvő emberfor­málásához. E követelményt szem előtt tartva fogalma­zódtak meg egy-egy úttörő­év fő feladatai, melyet jól tükröznek a jelmondatok is. A csapatok az 1979—80-as úttörőévtől a „Tettekkel a mi világunkért”, majd a „Hass, alkoss, gyarapíts” jel­mondat szellemében dolgoz­tak. Az 1982—83-as úttörő- hévtől — törekedve az önál­lóságra, a helyi sajátosságok jobb kihasználására — a csapatok maguk választhat­nak tevékenységükhöz jel­mondatot. A közvetlenül irányító pártszervek és -szervezetek segítik és rend­szeresen ellenőrzik a műkö­dési területükön az állami, gazdasági, társadalmi szer­vek, tömegszervezetek és mozgalmak gyermeknevelő tevékenységét. így tovább nőtt azon párttagok, KISZ- tagok száma, akik párt- feladatként, vagy KISZ- megbízatásként végzik út­törővezetői munkájukat, il­letve segítik az úttörőcsapa­tok tevékenységét. Az általános iskola és az úttörőmozgalom szövetsége­sek és társak a gyermekek nevelésében. Megyénkben egyre szorosabb ez az együttműködés, mind jobb a munkamegosztás. A nevelési tevékenységben kiemelt sze­repet kap a család. Tartal­masabbá váltak az úttörő- csapatok és KlSZ-szerveze- tek kapcsolatai, mind több a közös megmozdulás. To­vább bővült a kapcsolat, ja­vult a munkamegosztás a társszervekkel. Megyénk 107 általános is­kolájában 117 úttörőcsapat működik, ötvenegy helyen alakítottak ki csapatotthont. Ifjúsági és úttörőház 6 he­lyen van a megyében. To­A küldöttek egy csoportja Fotó: Fazekas László vább javultak a táborozási feltételek, megkezdődött a megyei úttörőtábor építése, az eddig elkészült beruházás értéke megközelíti a 7,5 millió forintot, amelyből több mint egymilliót a me­gye kisdobosai, úttörői fi­zettek be. Az ötnapos mun­karend bevezetésével nőtt a gyermekek elfoglaltsága a hét első öt napján. A csa­patvezetőségek tervező, szer­vező munkája átgondoltabbá vált ugyan, de a csapatok egy részének programjára a zsúfoltság a jellemző, a gyermekek egy része túlter­helt. E csapatokban ugyanis még mindig a rendezvény- és versenycentrikusság do­minál, amiben csak a jó ké­pességű gyerekekre támasz­kodnak, s ugyanakkor a gye­rekek egy része passzív szemlélő. Nem kis feladata az út­törőszervezetnek a gyerme­kek szocialista nevelése, a szocialista életmód és tudat megalapozása. Ezt négy te­vékenységi területen folytat­ják a csapatok: a közéleti, politikai gyakorlat; a tanu­lás, művelődés, ismeretszer­zés; a közhasznú és idősza­kos termelőmunka; valamint a sport, turisztika, táboro­zás, honvédelem keretében. A szocialista tudat formá­lásában az -összefüggések, események, a történelmi múlt megismerésére jó lehe­tőséget adnak a megemlé­kezések. Gyakori azonban a vers, a dal, az ünnepi be­széd helytelen alkalmazása, a formális rendezvény, ahol a gyerekek jó része passzív szemlélőként unatkozik, s ilyenkor a hatás negatív. A kisdobosok, úttörők alapvető kötelessége ter­mészetesen a tanulás. A csapatokban számos munka­forma hivatott ezt erősíte­ni. Főleg a kisdobosok köré­ben, a napközi otthonokban alakult ki a tanulópárok rendszere. A tanítási órákon szerzett ismereteket jól egé­szítik ki a szakkörök, ame­lyek munkája egyre inkább (Folytatás az 3. oldalon) Varga Sándor mondott a beszámolóhoz szóbeli kiegészítést BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Fíizesgyarmaton Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Gál Edit Takarékossági világnap Ügy van valahogy a takarékossággal, mint a tánccal: nem csak szeretni kell, hanem tudni is. Mert takarékos­kodni csaknem mindenki szeret vagy legalábbis szeretne. Azt viszont, hogy hogyan kell takarékoskodni, nem mindenki tudja. S nem árt, ha időnként felhívják rá a figyelmét. Erre is jó a takarékossági világnap. Minden év októberének utolsó napján, világszerte megemlékeznek arról, hogy 1924-ben a hűvös október végén, Milánóban 28 ország 354 képviselője határozta el, hogy ezt a napot a takarékosság ünnepévé avatják. Sok minden történt azóta, s az emberiség ismételten bebizonyította, hogy — úgy egészében, általánosságban — egyáltalán nem takarékos: pazarol a nyersanyagok­kal, a munkaerővel, a pénzzel, sőt, az emberélettel is. Mert a pazarlásnak, az embertelen költekezésnek leg­szélsőségesebb formája a fegyverkezés. Takarékoskodni csak békében lehet igazán, s meg­fordítva is áll a tétel: a takarékosság nagyon békés te­vékenység. Aki lakásra, gépkocsira, lakberendezésre, kis­kertre, gyermekének kiházasítására, vagy akár valami­lyen hobbijának, kedvtelésének minél jobb kielégítésére takarékoskodik — az a békére számít. Sokszorosan igaz ez ma, amikor emelkedő árak és költségek mellett, oly­kor hosszas mérlegelés után, de mégis takarékoskodunk. Ezt bizonyítják a számok: az idei takarékossági világ­nap előtt, már közel 188 milliárd forint az Országos Ta­karékpénztárnál levő lakossági betétállomány. Nagyon szép summa ez, különösen akkor, ha hozzászámítjuk: nem is mindenki tartja pénzét takarékpénztárban, noha az OTP jelmondata csakúgy erre hív fel, mint a szemé­lyes érdek. Különösen azóta, hogy megemelték a taka­réklevelek kamatlábát. Mindez azonban csak részletkérdésnek látszik a nagy, országos érdek mellett. Takarékoskodnunk kell! A ta­karékossági világnap ugyanis arra hív fel mindenkit, hogy takarékoskodjék az otthon és a köz számára egy­aránt. Mindenütt addig, ameddig ésszerű. Az otthoni takarékosságnak akkor van értelme, ha valami olyan célt tűzünk magunk elé, amely majd kamatostól fizeti vissza áldozatvállalásainkat. Ha majd felépül a ház, meglesz a kiskért vagy az új gépkocsi — már elfelejteni is hajlandók leszünk, hogy milyen nehezen raktuk félre mindezekre a forintokat. Áll ez a köz, a népgazdaság értékeivel való takaré­kosságra is. Ha a nagy értékű gép jövőre még többet termelhet, mert vigyáztunk rá, s ez megmutatkozik a keresetben, nyereségrészesedésben is — kiderül ismét, hogy érdemes volt takarékoskodni. S ha nem az utcát fűtjük, hanem takarékosan bánunk a tüzelővel, a fűtő­test szabályozójával: ha a közhasználatú tárgyakkal úgy bánunk, mintha az saját tulajdonunk lenne — hosszú távon az is megtérül. El is gondolkoztat a takarékossági nap. Gondolkoz­hatunk arról, hogy a következő hónapokban, években hogyan tudjuk takarékosabbra állítani gazdálkodásun­kat, mennyire tudjuk előre tervezni életünket. Ezért is van különösen nagy szerepe a takarékossági mozgalom­ban a fiatalságnak, amit alátámaszt az is, hogy az idei takarékossági világnap ünnepségeinek szervezői között mindjárt az OTP után első helyen a KISZ szerepel. Megjutalmazzák most is, mint mindén évben a taka­rékosságban kitűnt megyei, üzemi, intézményi KISZ- bizottságokat és szervezeteket, a szocialista és ifjúsági brigádokat. Érdemes a megjutalmazottakra figyelni: ho­gyan csinálják, mit tettek és tesznek a takarékosság érdekében, hátha lehet követni példájukat. Hiszen kétségtelen: ma nem könnyű takarékoskodni. De érdemes. Megtanulni a legjobb módszereket, követni azokat, akik már régebben kezdték, s eredményeket ér­tek el a takarékosság terén. Hiszen aki takarékoskodik, az bízik a jövőben. A mai nehéz helyzetben pedig sok­szoros szükség van arra, hogy ne csak a jelent, a mai napot tartsuk szem előtt, hanem a jövőt is. Sajátunkat és gyermekeinkét. Várkonyi Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom