Békés Megyei Népújság, 1983. október (38. évfolyam, 232-257. szám)
1983-10-22 / 250. szám
1983. október 22., szombat o Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Az országgyűlés őszi ülésszakának második napja. A képen: I.ázár György, a Minisztertanács elnöke és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese (Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) gálták a tőkés vállalatokkal folytatott kooperációt, továbbá a fővállalkozói export alakulását. A népi ellenőrzés a jövőben is arra törekszik, hogy előmozdítsa a magas szintű gazdasági döntések megalapozását. Feladatuknak tartják, hogy feltárják: milyen okok gátolják a meglevő döntések végrehajtását. Elemzéseik nem egyszer azt bizonyítják, hogy nincs szükség újabb határozatokra, mert elegendő lenne a meglevő döntések következetes és hiánytalan végrehajtása. Ilyen esetekben ennek megkövetelésére hívják fel a figyelmet. Munkájuk homlokterében áll a dolgozók, az állampolgárok széles rétegeinek élet- körülményeit, közérzetét alapvetően befolyásoló folyamatok elemzése. Különösen nagy visszhangot váltottak ki a lakosság egészség- ügyi, szociális, kulturális és kereskedelmi ellátását, e tevékenységek irányítását, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű felhasználását ellenőrző vizsgálatok. A kereskedelmi vizsgálatok visszatérő, sajnálatos megállapítása, hogy a közkedvelt, olcsó fogyasztási cikkek időszakosan vagy olykor végleg eltűnnek az üzletekből. Szakalai József rámutatott, hogy a beszámolási időszakban jelentősen fejlesztették az utóellenőrzések rendszerét, hiszen a bekövetkezett változásokat csak bizonyos távlatokból lehet kielégítően megítélni. A népi ellenőrzés javaslatai közül azokat, amelyek kisebb, egyszeri intézkedésekkel megoldhatók, általában gyorsan, megelégedésre rendezik. Kedvezőtlen viszont a helyzet azoknak a javaslatoknak a sorsát illetően, amelyek gondos szervezést, esetleg anyagi ráfordítást is igényelnek. Pedig a népi ellenőrzés ingyen tesz javaslatokat, a vállalatok pedig ilyesmiért sok esetben számottevő ösz- szegeket fizetnek másoknak. A népi ellenőrzés segíti az igazgatásban és a gazdaságban a rend, a fegyelem megsértőinek felelősségre- vonását, a felelősség fokozottabb és következetesebb érvényesítését. A népi ellenőrzésnek egyre inkább szán- _ déka, hogy a feltárt hibák megszüntetésére kimunkált javaslataiban a hasznos, újszerű termelésre, szervezési, technológiai vagy más jellegű megoldásokra is felhívja a figyelmet. A KNEB elnöke szólt pírról is, hogy a vizsgálatokat nem rajtaütésszerűen kezdik, s nem a hibakeresés szándékával. Az ellenőrzés célja mindig segíteni, együttesen feltárni az előrehaladást gátló hibákat, megteremteni az érintettekkel együtt a megoldást, vagy legalábbis meghatározni annak módját. Gyakori, hogy a vizsgálatok a lakosság jelzései, bejelentései alapján indulnak. Ezzel kapcsolatban szögezte le: — Munkánkban nem nélkülözhetjük az állami, a társadalmi szervek cselekvő támogatását, hathatós közreműködését. A népi ellenőrzés éltető eleme az a társadalmi háttér, amelyre bizton építhet: a csaknem 30 ezer társadalmi munkatárs aktív, politikailag elkötelezett és nagy szaktudással, gyakorlati tapasztalattal végzett munkája. Az elmúlt években nagyobb gondot fordítottunk a népi ellenőrök képzésére, továbbképzésére. Jelenleg az aktív munkát végző népi ellenőrök mellett — speciális kérdések vizsgálatára — évente mintegy 5000 társadalmi aktíva eseti megbízás alapján kapcsolódik be az ellenőrzésekbe. Köztük tudósok, egyetemi tanárok, kvalifikált szakemberek, a legkülönfélébb hivatások és szakmák avatott szakemberei. Értékesnek és figyelmet érdemlőnek, megszívlelendőnek _ ítélte Szakali József mindazt, amit a vizsgált vállalatok nagy tapasz- talatú fizikai dolgozóitól hallanak a népi ellenőrök; véleményük és személyes tapasztalataik hozzásegítik őket a valóság jobb és alaposabb megismeréséhez. Végezetül elmondta: —Elvi politikai döntés alapján a kormány rövidesen javaslatot tesz a népi ellenőrzésről szóló törvény korszerűsítésére. Annak tudatában folytatjuk munkánkat, hogy újszerű és összetettebb feladatok állnak előttünk, amelyekre kellő időben és nagy körültekintéssel kell felkészülnünk. A vitában hozzászólt Horváth Lajos (Baranya m.), a Baranya megyei Tanács elnöke, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának titkára a bizottság nevében kifejtette, hogy az eltelt esztendőkben tovább nőtt a népi ellenőrzés központi szervének az irányítást szolgáló szerepe és működésének tekintélye. ' Kovács Istvánná (Pest m.). a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepestarcsai gyáregységének munkásellátási felelőse a népi ellenőrzés szervezeti korszerűsítéséről szólt, s rámutatott, hogy a napjainkban kialakuló fejlettebb közigazgatáshoz kapcsolódva a népi ellenőrzés szervezetén is igazítani kell. Gordos Péter (Fejér m.). a Fejér megyei Bauxitbányák kincsesbányai üzemé- " nek igazgatóhelyettese a kormány figyelmébe ajánlotta az ellenőrzések koordinálását, a vizsgálatok tapasztalatainak folyamatos összegzését. Havasi Béla (Borsod m.), az MSZMP Borsod megyei bizottságának titkára hangoztatta, hogy a különböző fegyelemsértésekben a szervezési és vezetési tevékenység gyengeségei jelennek meg. Papp Gy. Lászlóné (Csong- rád m.), az Állatorvostudományi Egyetem Hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Kara tangazdaságának állattenyésztője javasolta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálja meg a magánkereskedelemben időnként előforduló visszásságok okait. Czakó László (Szolnok m.), az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyárának csoportvezetője hangsúlyozta, hogy ma már az emberek, nagy többsége igényli a rendet, a fegyelmet, a hibák megszüntetését, a változások gyorsítását. Vilmányi Mária (Hajdú- Bihar m.), a Hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat igazgatóhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy szigorúbban kell felelősségre vonni a társadalmi tulajdon megkárosítóit. A népi ellenőrzésnek e tekintetben még a korábbinál is többet kell vállalnia. Várhelyi József (Zala m.). a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy napjainkban a közérdekű bejelentésekben gyakran teret kapnak az új vállalkozási formákkal szembeni jogos, vagy olykor túlzott aggályok. Medvetzky Ajitalné (Baranya m.), a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense aláhúzta, hogy a pult alóli árusítás, a mesterséges hiánycikkteremtés, a csúszópénzek rossz hatását csak akkor korlátozhatják, ha a vizsgálati és >a . felügyeleti szervek időben tudomást szereznek erről. Osztrosits József (Vasm.). nyugdíjas bányász azt fejtegette, hogy az ellenőrzési rendszer leggyengébb pontja a belső ellenőrzés. Javasolta, hogy a belső ellenőrzési munkálatokba kapcsolják be a vállalatoknál dolgozó társadalmi népi ellenőröket. Béleczki József (Bács-Kis- kun m.), a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet tagja kifejtette: a vizsgálatok hatékonyságát rontja, hogy egyes esetekben csak látszatintézkedéseket tesznek az illetékesek. Linczényi János (Bp.), a Gamma Művek eletroműsze- része javasolta, hogy a belső ellenőrzés szabályozását az illetékesek mielőbb tűzzék napirendre. Azt kérte, hogy a KNEB vizsgálatai, az ellenőrzések tapasztalatai kapjanak nagyobb nyilvánosságot. s a vizsgálatokat követő érdemi intézkedésekről, az esetleges személyi fe- lelősségrevonásoktól is tájékoztassák részletesen a közvéleményt. Szakali József a vita lezárása után a hozzászólásokban felvetett kérdésekre válaszolva elmondta, hogy nem könnyű az ellenőrzésre jogosult szervek együttműködésének megszervezése. A Minisztertanács ellenőrzési tervét figyelembe veszik mindenütt, inkább az ellenőrzések időpontjának összehangolásával és a területi egyeztetésnél jelentkeznek a gondok. Sajnos, még ma is sokszor tapasztalható, hogy az ellenőrzések után konkrét lépés — a javaslatok ellenére — sem történik. Ezért nagyobb figyelmet fordítanak az utóvizsgálatokra. Ezután határozathozatal következett. A KNEB elnökének beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott választ az országgyűlés — egyhangúlag — jóváhagyólag tudomásul vette. Interpelláció Ezután interpelláció következett Dr. Káldy Zoltán (Bp.), a déli evangélikus egyházkerület püspöke interpellált a közlekedési miniszterhez a Ferihegyi repülőtér környékén tapasztalható nagyfokú és ártalmas zajterhelés csökkentése ügyében. Pullai Árpád közlekedési miniszter az interpellációra válaszolva elmondta, hogy az új pálya felépülése óta az egész forgalom arra összpontosul. A jelenlegi állapot átmenetinek tekinthető, s már eddig is több intézkedést tettek, s a jövőben is intézkednek a zajártalom lényeges csökkentése érdekében. A ferihegyi 1. sz. pálya felújítását kormányintézkedéssel — amint erre lehetőség adódik — igyekszenek meggyorsítani. Az interpelláló képviselő a miniszteri választ elfogadta, az országgyűlés — egy ellenszavazattal és egy tartózkodással — tudomásul vette. Azután Pióker Ignác (Bp.) nyugdíjas napirenden kívül javasolta képviselő társainak, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére ajánlják fel évenként egy havi képviselői tiszteletdíjukat. Pióker Ienác indítványát a képviselők elfogadták. * * * Ezzel az országgyűlés őszi ülésszaka — amelynek záró napján felváltva elnökölt Cservenka Ferencné és Péter János — befejezte munkáját. (MTI) Nők a békéért Véget ért az országos elméleti tanácskozás Az MSZMP Politikai Főiskoláján pénteken szekcióülésekkel folytatódott az az országos elméleti tanácskozás, amelyet a felszabadulás utáni történelem oktatásának kérdéseiről rendeztek. Délután a tanácskozás plenáris záróülésén Simon Péter, a történelemtudományok kandidátusa, az ELTE intézetvezető egyetemi tanára az egyetemi és főiskolai oktatók, Kurucz István, az MSZMP budapesti bizottság oktatási igazgatóságának igazgatója a pártoktatók szekciójának vitájáról számolt be. Az országos elméleti tanácskozás Pach Zsigmond Pálnak, a Magyar Tudományos Akadémia alelnö- kének zárszavával ért véget. Egyebek között kiemelte: jelenkori történelmünket mindenkor a nemzetközi folyamatokkal szoros kölcsönhatásban kell vizsgálnunk és értékelnünk; a népi Magyar- ország történelme mélyen a nemzeti múlt progresszív hagyományaiban gyökerezik, annak folytatója és továbbfejlesztője is; a szocializmus építésének magyarországi tapasztalatai igazolják, hogy a szocializmus az alapelvek megőrzésével állandóan megújulni kész és képes -társadalmi rendszer. Nők a békéért elnevezéssel nagyszabású békeaktíva- ülést rendezett pénteken a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központban a Hazafias Népfront Hajdú- Bihar megyei bizottsága. Az őszi antiimperialista-szolida- ritási akció keretében megtartott rendezvényen a megye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeteinek nőképviselői, valamint á különböző üzemek, intézmények, termelő egységek nö- dolgozói vettek részt. Az aktívaülés előadója Sebestyén Nándorné, a Béke Világtanács alelnöke. az Országos Béketanács elnöke volt. Hangsúlyozta, hogy a keleden és nyugaton egyidőben szervezett békedemonstrációk résztvevői együtt lépnek fel a rakétatelepítések megállításáért. Mint mondotta: közösen szádunk síkra az atomfegyvermentes Európáért, s a közvetlenül előttünk álló feladatnak azt tartjuk, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvereket azokba az országokba, ahol még nincsenek. és ne növeljék az ilyen fegyverek számát ott. ahol már vannak. A békeaktíva résztvevői egyhangúlag üdvözölték azokat a nagyszabású békedemonstrációkat, amelyek október 22-én. ma kezdődnek Nyugat-Európa nagyvárosaiban. Iparunk és a népgazdaság n par nélkül a nemzet félkarú óriás. E reformkorban született gondolat ma sokkal inkább érvényes, mint másfél évszázaddal ezelőtt. S bár hazánkat jóakarattal sem nevezhetjük óriásnak, a leg- rosszindulatúbb elemzők sem mondhatják nemzetünket félkarúnak. Erről győződhetett meg mindenki, aki az ipari miniszter parlamenti beszámolóját és az azt követő vitát hallgatta. Meggyőző számok és adatok bizonyították, hogy hazánk gazdaságában az iparnak meghatározó szerepe van. Itt dolgozik az aktív keresők egynegye, itt jön létre a nemzeti jövedelem 40 százaléka — s ebben nincs benne az élelmiszer- és építőanyag-ipar adata. Az ipar ezernyi szállal fonódik ösz- sze a gazdaság és a társadalom többi részével is — hangsúlyozta az ipari miniszter expozéjában. Az iparban dolgozók, valamint a gazdasági és társadalmi élet más területein tevékenykedők számára is nyilvánvaló, hogy a gazdaság működését, fejlődését minden területen meghatározó ipar teljesítménye elsőrendű, alapvető jelentőségű az egész népgazdaság számára. S ezt a meghatározó helyet csak fokozza, hogy, a gazdaságok szerkezetében — nemzetközi méretekben is, de a magyar gazdaságban is — nagyarányú átrendeződés megy végbe. Az iparnak is jelentős pályamódosítást kell végrehajtania, alkalmazkodva az új világgazdasági feltételekhez. Mindenképpen fokoznunk kell -iparunk hatékonyságát, korszerűségét, versenyképességét — ezt a hozzászólások is egytől egyig hangsúlyozták. Az ipar helyét és szerepét a népgazdaságban a párt Központi Bizottságának július 6-i ülésén elfogadott dokumentumban határozták meg, hosszabb időre érvényes tartalommal. Az akkor hozott és azóta széles körben is ismertté vált határozatokhoz aligha kell valamit hozzátenni. Még szelektívebb iparfejlesztés, kevesebb cél, de arra az erők fokozott koncentrálása, a hazai adottságok megfontoltabb és célratörőbb figyelembevétele, az ország természeti kincseinek és szellemi erőforrásainak ésszerűbb. gazdaságosabb hasznosítása, a mikroelektrotechni- ka és biotechnológia minél gyorsabb és szélesebb körű alkalmazása. Feladatunk továbbá, hogy a számunkra oly fontos nemzetközi munkamegosztásba aktívabban bekapcsolódjunk. Erről esett szó az országgyűlés legutóbbi ülésén, erről beszélt a miniszter, s ehhez kapcsolódott — ha áttételesen is — az ülés második napirendi pontja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének beszámolója is. Hogyan köthető e két téma?. Egyszerű a felelet. Nézzük meg, milyen országos témákat vizsgált — egyebek között — 1983-ban a KNEB. A lakosság áruellátásának helyzete; az energiagazdálkodási program végrehajtása; a gazdaságos anyagfelhasználás és technológiakorszerűsítési kormányprogrambán megfogalmazott alumínium- és cementtakarékosságra vonatkozó feladatok végrehajtása, és így tovább. És a megyei vizsgálatok közül néhány: Bács-Kiskun megyében az exportérdekeltség helyzetét a megye ipari üzemeiben; Borsod megyében a munkaerő-gazdálkodás tapasztalatait a kohászatban: Csongrád megyében az alacsony hatékonyságú vállalatok helyzetét. A fővárosban pedig a vállalati, szövetkezeti bérgazdálkodási, bérpolitikai helyzetet vizsgálták. Ez a korántsem teljes, mindössze az idei munkát jellemző és mégis tekintélyt parancsoló felsorolás is bizonyítja: a két témát nem öncélúan tűzte egyazon ülés napirendjére az országgyűlés. Nem csekély megelégedéssel mondhatta a KNEB elnöke: „A népi ellenőrzés egész szervezete még aktívabb, kezdeményezőbb lett, és az igényekhez jobban igazodó témaválasztással hatékonyabban támogatja a politika és az állami vezetés munkáját. A népi ellenőrzés az eltelt időszakban elismerést vívott ki az irányító és vizsgált szervek körében egyaránt. Politikai felelősséggel végzett munkájával alapozta meg tekintélyét, vívta ki a dolgozók, a közvélemény megbecsülését.” |zt a megállapítást a hozzászólók megerősítették. Számos példa hangzott el — és nemcsak az ipar területéről —, amely bizonyította, hogy miképpen segítették a népi ellenőrök a hibák feltárását, hogyan járultak hozzá javaslataikkal a bajok orvoslásához, a minőség, a. szervezettség, a hatékonyság javításához — mindahhoz, amiről az első napirendi pont tárgyalásakor is oly sok szó esett. Az országgyűlés befejezte munkáját. Az igazi munka azonban csak most kezdődik el. Árvay Tivadar A lakótelepi gyermek- és ifjúságvédelemről tárgyaltak A Békés megyei Tanács gyermek- és ifjúságvédelmi albizottsága tegnap, október 21-én délelőtt 9 órai kezdettel tartotta soron következő ülését. A résztvevők azt a beszámolót vitatták meg, amely a békéscsabai lakótelepi gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, gondjairól és feladatairól szólt. A résztvevőket Szászfalvi László, az albizottság elnöke köszöntötte, majd átadta a szót a jelenlevőknek, tegyék fel kérdéseiket a beszámoló készítőinek, a Szabó Pál téri általános iskola, illetve a József Attila Általános Iskola ifjúságvédelmi felelőseinek. Tóth Balázsnak és Rafai Ferencnek. Az elhangzott kérdések, majd a hozzászólások feladatul tűzték ki többek között a gyermek- és ifjúság- védelmi munka lakótelepi koordinálását, valamint a preventív pártfogók körének szélesítését. Célul tűzték ki. hogy a társadalmi szervek bizottságaikon keresztül még többet tegyenek a tárgyalt cél érdekében. A lakótelepi közművelődés eddig is gondot fordított a középfokú intézményekben tanuló fiatalok szórakozási lehetőségeinek biztosítására. Az elmúlt év őszén lakótelepi ifjúsági klub alakult. Az ülésen javasolták, hogy továbbra is segítsék a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését, valamint egyebek közt ismeretterjesztő előadások formájában hívják fel a családok figyelmét a szülői felelősség fontosságára. Az albizottsági ülésen elismeréssel szóltak az ifjúságvédelmi őrjáratokról, melyeket a József Attila Általános Iskola kezdeményezett. Céljuk többek között, hogy havonta egyszer ellenőrizzék a lakótelep és a város központjában levő szórakozóhelyeket, lépjenek fel a gyermekkori dohányzás és az ifjúsági alkoholizmus ellen. Tapasztalataikról tájékoztassák az iskolát, s a tanulók szüleit, amennyiben a fiatalt rossz társaság veszélyezteti. A javaslatok között szerepelt, hogy a jövőben az oktatási intézmények közreműködésével érdemes lenne a város egész területére kiterjeszteni az ifjúságvédelmi őrjáratot. A. hozzászólásokat, a javaslatokat Ancsin Györgyné, az albizottság titkára összegezte.
